A magyar futballakadémiák felemelkedése: Út a válogatottságig és a nemzetközi sikerig
A magyar labdarúgásban az elmúlt években soha nem látott mértékű sporttámogatás és fejlesztés zajlott, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a korszerű futballakadémiák létrejötte és fejlődése. Ezek az intézmények kulcsszerepet játszanak abban, hogy a magyar válogatott egyre sikeresebben szerepeljen a nemzetközi porondon, és tehetséges játékosok nevelkedjenek ki a felnőttfutball számára.
A Magyar Futball Akadémia új korszaka Kispesten
A magyar futball számára kiemelkedő esemény volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és George F. Hemingway klubtulajdonos csütörtökön átadta a Budapest Honvéd labdarúgócsapat Magyar Futball Akadémiájának új utánpótlásközpontját. „A magyar futball számára kiemelkedő esemény ez, mert amikor jól ment a Kispestnek, jól ment a magyar futballnak is” - jelentette ki a kormányfő, aki leszögezte, a kormány támogatja, hogy minden iskolás sportoljon, mert „minden nemzet olyan lesz, mint a fiataljai”.
Orbán Viktor, aki a kispesti csapat sálját viselte, arról beszélt az akadémistákhoz fordulva, hogy a legfontosabb, hogy jó versenyző típusú emberekké váljanak. Ha ezt megtanulták, mindent tudnak, amit az élet bármely területén hasznosíthatnak. A miniszterelnök kiemelte Hemingway szerepét is: „A Honvéd az a klub, amelynél a tulajdonos nagy T-vel írandó. Ha ő nem veszi meg a klubot, akkor Magyarország egyik legpatinásabb csapata könnyen örökre eltűnhetett volna”. Felidézte Puskásék, Tichyék és Détáriék időszakát, amikor a válogatott a Honvédra épült. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Futball Akadémia növendékei ötször nyerték meg a Puskás Suzuki-kupát, húsznál is több korosztályos bajnoki címet szereztek, hatvannál is többen váltak élvonalbeli labdarúgóvá, és négyen a válogatottban is bemutatkoztak. Hozzátette, Marco Rossi személyében a jelenlegi szövetségi kapitányt is a Honvédnak köszönheti a magyar labdarúgás. „A magyar futballnak nem lehet kisebb célja, mint megismételni Puskásék sikerét” - zárta szavait Orbán Viktor.
Hemingway felidézte, hogy 30-40 év hanyagsága oda vezetett, hogy amikor 2006 nyarán megvette a klubot és kilátogatott a Bozsik-stadionba, akkor életében először látott szabadon szaladgáló patkányt. „Az elmúlt években a sporttámogatás soha nem látott mértékű. Ebbe illik bele a Magyar Futball Akadémia új komplexuma is, amely soha nem jött volna létre a magyar kormány támogatása nélkül” - hangsúlyozta a klubtulajdonos. Hozzátette, szerencséje volt, mert egy másik ember, Orbán Viktor, aki akkor még nem volt miniszterelnök, hasonlóan nagyot álmodott nem messze Budapesttől, Felcsúton, ahol megalapította a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát, és ez a két intézmény, valamint az MTK agárdi Sándor Károly Akadémiája a magyar futball három bástyájává vált. Az ünnepségen részt vett Csányi Sándor MLSZ-elnök, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és Gajda Péter kispesti polgármester is.
Az új komplexum felszereltsége
A Magyar Futball Akadémia mostanáig az újjáépítés előtt álló Bozsik-stadionban működött. Az új komplexum alig több mint egy kilométerre van a Honvéd otthonától, a Temesvár utcából a Bozsik József sétány vezet a létesítménybe. Ez az új központ erdei futópálya mellett hét szabványméretű, köztük két műfüves pályát tartalmaz. Ezeket az együttes korábbi legendáiról, Puskás Ferencről, Budai II Lászlóról, Détári Lajosról, Kozma Mihályról, Bozsik Józsefről, Tichy Lajosról és Kocsis Sándorról nevezték el, a nyolcadik pedig kispályákat foglal magába. A központi épületben található a konditerem, a játékosok pedig kétágyas szobákban lakhatnak.
Akadémiák és a válogatott sikere: A nehéznek tűnő út bejárható
Hogyan jussunk el A-tól V-ig, avagy a különböző labdarúgó-akadémiákról a válogatottig? Az összeállításunk alapján a nehéznek tűnő út bejárható. Labdarúgó-válogatottunk szövetségi kapitánya, Marco Rossi 2021-ben 36 játékosnak adott lehetőséget, közülük 21-en voltak hosszabb-rövidebb (de többségében hosszabb) ideig valamelyik magyarországi akadémia növendékei! Harminchatból huszonegy - nem is rossz arány, ugye? Hogy a legfrissebb élményeknél maradjunk: 15 idei meccséből hatot nyert meg a válogatott, többek között az utolsó kettőt, amelyen tíz korábbi akadémista is szóhoz jutott.
A varsói Nemzeti Stadionban úgy tudta megszakítani a lengyelek hét éve tartó hazai veretlenségét a 2-1-es győzelmével, hogy a tizenöt bevetett játékosból nyolc - Szalai Attila, Schäfer András, Nagy Zsolt, Varga Kevin, Schön Szabolcs, Vécsei Bálint, Gazdag Dániel és Kiss Tamás - koptatta valamelyik kiemelt képzési intézmény pályáját. Érdemes feleleveníteni azt is, hogy az első gólt az előbb az Illés Akadémián, majd a Sándor Károly Labdarúgó Akadémián pallérozódó Schäfer András fejelte a Puskás Akadémiáról kikerülő Nagy Zsolt szabadrúgása után, a másodikat a kispesti Magyar Futball Akadémiát végigjáró Gazdag Dániel lőtte - a szintén Illés-nevelés Kiss Tamás passzából. S ha már a novemberi élményeknél tartunk: a San Marino elleni 4-0-s győzelemből is alaposan kivették a részüket az akadémisták!
A magyar labdarúgó-válogatott erőnléti edzőjének tájékoztatója
Fantasztikusan nagyot javult a képzés háttere: Simon Miklós értékelése
Ha valaki teljes mértékben hitelesnek számít ebben a témában, ő Simon Miklós, a 2007-ben alapított Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatója, aki utánpótlás-szakemberként megannyi tehetség útját végigkísérte, terelgette. Többek között a San Marino ellen egyaránt az első perctől fogva a pályán tartózkodó Botka Endréét, Gazdag Dánielét, Schön Szabolcsét és Vécsei Bálintét. „Hogy mit éreztem akkor, amikor azzal szembesültem, hogy négy korábbi játékosunk kezd a válogatottban, ráadásul a Puskás Arénában, azt nehéz szavakkal visszaadni - mondta a 2008 óta Kispesten dolgozó UEFA pro licences szakember. - Ez az élmény megfizethetetlen! Nagyon örültem annak, hogy a szövetségi kapitány számos korábbi akadémistánknak is bizalmat szavazott, aki Kispesten, a kezeink között nőtt fel, és Schön Szabolcs kivételével itt vált felnőtt labdarúgóvá.”
Simon Miklós bizakodó a jövő tekintetében is, mert látta, hogy Gazdag Dánielék milyen körülmények között nőttek fel, milyen bajnokságokban szerepeltek, és látja, hogy a mostani tehetségek mögött milyen háttér van már. „Hogy mi volt a régi Bozsik-stadionban, és mi van ma, a Magyar Futball Akadémián, azt nem lehet összehasonlítani. A mai gyerekek kiváló körülmények között készülhetnek, minden a rendelkezésükre áll, hogy fejlődhessenek. Nem csoda, hogy egy-két korábbi növendékünk már megjegyezte: ha a mi időnkben is ilyen lehetőségek lettek volna, jóval előrébb tartanék…”
A szakmai igazgató szerint csupán a tehetségből nem lehet megélni, ahhoz, hogy valaki sokra vigye, és válogatott labdarúgó váljon belőle, roppant céltudatosnak kell lennie, miközben rendelkeznie kell a szükséges belső motivációval. „Akik a Magyar Futball Akadémiáról indulva eljutottak a nemzeti együttesben való szereplésig, azokban megvolt ez a plusz, mi több, mindez elképesztő sikeréhséggel párosult. S ki kell emelni még egy lényeges tulajdonságot, a kudarctűrő-képességet.” Simon Miklós kiemelte, hogy egyik pillanatról a másikra megtörténhet a baj, egy súlyosabb sérülés vagy a növekedési fázissal járó koordinációszétesés ugyanúgy gondot jelenthet, mint a teljesítményingadozás. Ilyenkor fontos, hogy az illető ne csüggedjen, épp ellenkezőleg, a rosszból is próbáljon tanulni, építkezni. Jóformán nincs olyan gyerek, akinek nyílegyenes út vezet a felnőttcsapatig, náluk egyedül Botka Endre volt az, aki zökkenőmentesen végigment - ő az első pofont akkor kapta, amikor bekerült az első csapatba.
A nehézségek ellenére a kitartás kifizetődő. Gazdag Dánielnél súlyos betegséget diagnosztizáltak, amikor 18 éves volt. Simon Miklós visszaemlékezése szerint szerencsére jól kezelte a helyzetet, az egyik legnagyobb kispesti tehetség két beavatkozás után vissza is térhetett a pályára, a folytatás pedig ismert. Schön Szabolcsnak, hála az égnek, nem volt egészségügyi problémája, neki az okozott dilemmát 17 esztendős korában, hogy a Chelsea vagy az Ajax megkeresésére bólintson rá. Végül Amszterdamba igazolt, ahonnan két év elteltével hazatért, igaz, nem a Honvédba, hanem az MTK-ba, ahol már az első csapatban számoltak vele.
A Felnőttprogram: utat mutat a tehetségeknek
„Aki eljut odáig, annak a legnagyobb nehézséget a felnőttfutballba való belépés okozza - avat be a háttérbe Simon Miklós. - Ezen mi úgy próbálunk segíteni, hogy tavaly nyáron beindítottuk a Felnőttprogramot, amivel korai tapasztalatszerzést és egyfajta életpályamodellt kínálunk. A lényeg az, hogy merjük betenni a fiatalokat, adjuk meg nekik a lehetőséget a bizonyításra, mihamarabb ismertessük meg velük a felnőttfutball követelményeit, mert csak úgy ugorhatják meg ezt a szintet.”
Több út áll előttük: szerepelhetnek az NB III-ban induló Honvéd II-ben, kölcsönadják őket NB II-es gárdáknak, vagy kölcsönadják őket külföldi kluboknak, és így megerősödve nagyobb eséllyel lesznek meghatározó játékosai az első csapatnak. Illetve, ha minden félnek előnyös ajánlat érkezik, értékesítik a játékost külföldre. A döntést minden esetben közösen, a játékossal és a családdal együtt hozzák meg. Fontos cél, hogy akadémistáink stabil helyet harcoljanak ki maguknak a Honvéd első csapatában, ugyanakkor a magyar labdarúgásnak szeretnénk játékosokat képezni. „Mint utaltam rá, szerintem jó úton járunk, de nyilvánvaló, még mindig van hova fejlődni ezen a téren. A helyzetet biztatónak találom, mert - ha leszűkítem a kört magunkra - azt látom, hogy amíg tavaly nyáron mi kínáltuk a fiatalokat a másodosztályú csapatoknak, idén fordult a kocka: a különböző klubok gyakorlatilag szétszedték az úgymond végzős, kétezerkettes korosztályunkat.” Ebben az idényben már úgy szeretnének felépíteni a gyerekeket, hogy jövőre akár öten-hatan is az első csapattal kezdhessék meg a felkészülést. A Felnőttprogramnak tudniillik az is célja, hogy csak olyan futballistákat tartsunk a Honvédban, akik fiatalok és esélyesek arra, hogy idővel élvonalbeli, majd akár válogatott labdarúgók legyenek.
A fiatal játékosoknak meg kell mutatni: van jövőképük!
Az MFA mindmáig hat labdarúgót adott az A-válogatottba, a már említett Botka, Gazdag, Schön, Vécsei négyes mellett Baráth Botondot és Holender Filipet. Utánpótlástéren még jobb a helyzet, nincs olyan korosztályos válogatott, amelyben nem képviseltetné magát a kispesti intézmény - már csak az illendőség miatt is tegyük hozzá, hogy ugyanezzel a Puskás Akadémia, az MTK és a Ferencváros is dicsekedhet. Hogy tehetségekben nincs hiány a XIX. kerületben, jelzi: legutóbb tizenegy Honvéd-játékos kapott meghívót az U17-es együttes élén álló Szélesi Zoltántól.
„Amikor megnézünk egy fiatal játékost, elsőre két dolgot lehet megállapítani: ki az, aki biztosan jó lesz, illetve ki az, aki biztosan nem - folytatja Simon Miklós. - Ami a köztes utat illeti, több tényezőn, például az iskolán, a csajokon, a szülőkön, az edzőkön, a menedzsereken és a szerencsén is múlik, ki meddig jut. Lényeges az is, ki milyen személyiség, mennyire bátor, amikor megkapja a lehetőséget. S persze sok függ az edzőktől is.” Fontos, hogy az edzők merjék betenni a tengelybe a fiatalokat felnőttszinten, még akkor is, ha utánpótlásban ott játszottak, nem is akárhogyan. A személyiségre és Botka Endréékre visszatérve: ők azért is jutottak idáig, mert nagyobb kihagyás nélkül edzettek és játszottak. Az életüket úgy szervezték, hogy lehetőleg ne maradjon ki se edzés, se meccs a Honvédban és az utánpótlás-válogatottakban sem. Amikor már az első csapat keretéhez tartoztak, akkor sem derogált nekik a második csapatban játszani, szívesen jöttek. Az igazság az, hogy sokakból ez a belső motiváció hiányzik. Aki a futballra teszi fel az életét, jóformán mindent annak kell alárendelnie.
Manapság már egyáltalán nem mindegy, ki hogyan készül fel nemhogy a meccsre, már az edzésre is, mit eszik előtte, utána, hogyan melegít be, majd vezet le és regenerál, mennyit pihen. Azok a körülmények, amelyekre tíz évvel ezelőtt még rácsodálkoztunk külföldön, ma már itthon is megvannak, a játékosok minden rezdülésére tudunk reagálni. Az utánpótlás-válogatottak jó partnerei az akadémiáknak, arról nem szólva, hogy az a tapasztalat, amire a nemzetközi meccseken szert lehet tenni, felbecsülhetetlen. Ma már jóval több mérkőzést rendeznek utánpótlásszinten is, mint korábban, ez hatalmas előrelépési lehetőséget kínál a tehetségeknek. Simon Miklósnak is volt szerencséje korosztályos válogatottak mellett dolgozni, amit akkor tanult, igyekszik átadni. Egy utánpótlásban ténykedő szakember annál nagyobb elismerést nem kaphat, mint hogy a játékosait behívják a válogatottba.
Kispesten nem az az elvárás, hogy mindenáron nyerd meg a meccset, hanem az, hogy tegyél meg mindent a győzelemért. Győzelemre játszunk, ám megesik, hogy nem járunk sikerrel - tragédia ilyenkor sincs. Az sokkal fontosabb, hogy segítsük a fiatalok fejlődését, mert rajtunk is múlik, hány játékos tud magasabb szinten játszani, hány jut el a felnőttfutballig, hányan lesznek válogatottak. Úgy kell dolgozni, hogy a játékos azt érezze, minden az ő fejlődése érdekében történik.
Schäfer András tapasztalatai: két akadémia, egy karrier
Schäfer András nemcsak azzal dicsekedhet, hogy 2021-ben alapemberré vált a válogatottban, hanem azzal is, hogy a jelenlegi keretből ő az egyetlen, aki két akadémián is megfordult. „Imádtam azokat az éveket! - vágott a közepébe a szombathelyi születésű, az Illés Akadémiáról 2014-ben az MTK utánpótlásába kerülő, ma már a DAC-ot erősítő 22 éves középpályás. - Az akadémiai esztendők lépésről lépésre felkészítettek a felnőttfutballra, minden idényben új kihívásnak kellett megfelelnem.”
Az Illés Akadémiára gyerekfejjel került, ott értelemszerűen más képzést kapott, mint később a Sándor Károly Akadémián. Szombathelyen a védekezésen és a kellő agresszivitáson volt a hangsúly, Agárdon a holland stílust idéző rövid passzos játékon. „Én persze csak több lettem attól, hogy ebből is, abból is jutott nekem, mit ne mondjak, harcos Schäfer András érkezett meg Agárdra. Az ott töltött éveket különösképpen szerettem.” Mivel előtte volt próbajátékon, nem állítja, hogy teljesen ismeretlen közegbe csöppent, jóllehet egyik napról a másikra megváltozott az élete. Nem volt könnyű elhagyni a szülői házat, ha valami baja volt, legfeljebb telefonon tudott beszélni édesanyjáékkal. „Megesett, hogy csak magamra számíthattam, de nézzük ennek is a jó oldalát: megerősített, hogy egy-egy harcot egyedül vívtam meg, a mai napig meríthetek abból, amit akkor megéltem. Utólag azt mondom, minden percét élveztem annak a két és fél-három évnek, amit Agárdon töltöttem.” Az akadémiákon szerzett tapasztalatok nélkül biztosan nem jutott volna el odáig, hogy huszonkét esztendősen Európa-bajnokságon játszhat. A válogatottban természetesen téma a közös akadémiai múlt: „én például Bolla Bendegúzzal és Szoboszlai Dominikkal is játszottam együtt az MTK-ban, Kiss Tamást még Szombathelyről ismerem, másokkal pedig ellenfélként találkoztunk. Amikor azokról az évekről beszélgetünk, kiderül, mindig van valami vagy valaki, ami vagy aki összeköt minket - ez is a focinak köszönhető.”
Jövedelmező produktivitás: Az MLSZ pontrendszere
A Magyar Labdarúgó-szövetségnek nemcsak az célja, hogy minél többen futballozzanak rendszeresen, hanem az is, hogy minél több hazai, saját nevelésű játékos szerepeljen a profi csapatokban. Ezt a maga módján honorálja is a szövetség: 2017-ben alkotta meg az utánpótlásképzéssel foglalkozó sportszervezetek tevékenységének mérésére a produktivitási pontrendszert. Amint az a produktivitas.mlsz.hu oldalon is olvasható, a rendszer azon keresztül méri a sportszervezeteket, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el.
A mértékegység a produktivitási pont, amely a pályán töltött idő (perc) és a mérkőzés szintjének (súly) szorzata. Tudni érdemes, egy futballista pályafutása két részre osztható: 19 éves koráig tart a képzési időszaka, amelyet a produktív szakasz követ, amely már pontokat termel a nevelőklubjának. Mégpedig minden alkalommal, amikor hazai vagy külföldi bajnoki mérkőzésen, felnőtt- vagy utánpótlás-válogatott meccsen, illetve nemzetközi kupatalálkozón pályára lép. A forrás említi a top 10-es listát, hogy mely klubok, akadémiák és játékosok bizonyultak a legsikeresebbnek, azonban konkrét adatokat vagy táblázatot a rendelkezésre álló szöveg nem tartalmaz.
Nagy Zsolt a Puskás Akadémiáról és a válogatott élményei
Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia játékosa, az m4sport.hu-nak adott interjújában beszélt a szezon aktuális állásáról: „Év elején nem számított erre senki, ha elénk tettek volna egy papírt, hogy a szezon végén dobogón leszünk, szerintem mindenki aláírta volna. Még van hat meccs és elég kiélezett a vége, úgyhogy bármi megtörténhet". A felcsútiak az előző fordulóban 2-0-ra kikaptak Győrben, így korábbi ötpontos előnyüket elvesztve visszacsúsztak a második helyre a Ferencvárossal szemben, a harmadik Paks pedig egy pont hátránnyal követi őket, a két csapat ráadásul szombaton éppen egymással csatázik majd.
„Harmadikok már rossz szájízzel lennénk, második még azt mondom, hogy oké, de azt érzem, bennünk van, hogy megfogjuk a Fradit a végén, úgyhogy kiélezett lesz a vége. Mondhatjuk, hogy a Fradinak hosszabb a padja, nálunk több sérült is van, ez befolyásolja a kezdőnket és a játékunkat, mert kulcsemberek sérültek a csapatból, ezért többet kell forgatnunk. Szeretjük a kihívásokat, és ez most mindenképp az” - mondta a 31 éves, 29-szeres válogatott futballista. Az interjúban Nagy Zsolt beszélt a nemzeti csapatról is, amelyben legnagyobb futballélménye az angolok otthonában aratott 4-0-s siker. Azon a találkozón maga is gólt lőtt.
tags: #magyar #siker #foci #vilagbajnok #fociakademia
