A Magyar Torna Válogatott és a Sportág Történetének Archívuma
A magyar tornasport gazdag múltra tekint vissza, melynek gyökerei egészen az Anjouk korában divatos lovagi játékokig nyúlnak vissza, amelyek már a későbbi testgyakorlatok bizonyos jeleit mutatták. Az 1600-as évek közepén Coménius Amos, aki Sárospatakon élt, könyvében, az Orbis Pictusban már játszóteret és játékok rendszeresítését követelte az ifjúság részére. Mária Terézia alatt az országban több helyen űzték a testgyakorlás egyes fajtáit.
A Tornasport Kezdeti Fejlődése Magyarországon
A külföldi tornarendszerek híre lassan hozzánk is eljutott. Elsősorban Guts-Muts, majd Jahn fejlesztette ki azt a német rendszert, mely Magyarországon is kifejtette hatását. Említést érdemel a svájci Pestalozzi, illetve a svéd Henrik Ling és fiainak tevékenysége, melyek hatással voltak a torna magyarországi rendszerére. Gyarmathy Sámuel professzor 1797-ben Schnefentalban járt, s az ottani Guts-Muts iskolában tett látogatásáról írt beszámolót. Hasonló jellegű volt Kovács Mihály pesti orvos gyűjteménye: ő könyvben adott összefoglalót Guts-Muts rendszeréről.
Ezek a hírek, könyvek felkeltették az érdeklődést Magyarországon a torna iránt. Néhány főúri család "gimnasztikához értő" nevelőt hozatott a gyermekek és felnőttek mellé. Először báró Vay tábornok alkalmazott házi tornatanítót. Egger 1817-ben, az evangélikus gimnáziumban megalakította az "első nyilvános testgyakordát". A torna célja ekkor kimondottan a polgárság szórakozása, szórakoztatása volt. Néhány fiatal tornatanítót ("pestalozziánust" - így nevezték Pestalozzi híveit) hívott Magyarországra.
Az Intézményesülés és a Szövetség Megalakulása
Az intézményesült magyar tornasport alapjait az 1860-as években fektették le. 1862-ben megjelent az első női torna-szakkönyv Turján László szerkesztésében, címe: "Nőnevelő Tornászat". A negyvenes évek után, 1863-ban Matolay Elek, Szontágh Ábris dr. és Bakody Tivadar dr. megalapították a Nemzeti Torna Egyletet. Az egyesület hivatalos nyelvéül a magyart választotta, és az első "gyakorlásokat" a régi Pest egyik istállójában végezték, ezzel megindítva a magyar tornasportot.
Ezt követően sorra alakultak a különböző városok tornaegyletei:
- 1866: Kanizsai Torna Egylet és Soproni Torna Egylet
- 1867: Debreceni Torna Egylet
- 1868: Szombathelyi Torna Egylet, Nyitra Torna Egylet, Kassai Torna Egylet és Sátoraljai Torna Egylet
- 1869: Budapesti Budai Torna Egylet
- 1870: Pécsi Torna Egylet
Ezen a tényen kívánt változtatni a Nemzeti Torna Egylet, amikor 1870-ben megépült új tornacsarnokában tornatanítók kiképzésére tanfolyamot indított be. Ugyanebben az évben felmerült az a kívánság, hogy a tornaegyesületek egy közös Szövetségbe tömörülve vigyék előre a tornaoktatás ügyét Magyarországon.
1885. június hó 29-én megalakult a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ). Az alakuló közgyűlésen számos egyesület képviseltette magát, többek között az NTE, BBTE, OTE és a Magyarországi Tornatanítók Egyesülete, valamint Arad, Debrecen, Fogaras, Kolozsvár, Nagykanizsa, Sopron, Sárospatak, Szabadka, Szeged, Pancsova és Temesvár városok egyesületeinek képviselői. Az ezt követő években egyre több egyesület csatlakozott a Szövetséghez, úgyhogy 1891-ben már 44 tagegyesülete volt. A MOTESZ második közgyűlése (1888) meghatározta a tornászok öltözetét, amely sötétkék nadrágot és kabátot, valamint a szürke ing mellett fekete árvalányhajas pörgekalapot is előírt.
Az első tornaünnepélyek és a tornasport népszerűsítése
Mindinkább kezdett kialakulni az általános felfogás, hogy a tornát a legszélesebb néprétegek között is kell terjeszteni és népszerűsíteni. Tornász Egyleteink tagjai a torna mellett a legkülönfélébb sportokat is űzték, mint például atlétikát, vívást, úszást, korcsolyázást stb. Az 1885-ös első tornaünnepélyen katonazenekar kíséretében vonult végig a főváros utcáin háromszázötven felnőtt és százharminc iskolai tanuló a tornatérre. Az ünnepélyen, több tornaszeren egyszerre végeztek szergyakorlatokat Keresztessy Sándor tanulói, és a belvárosi reáliskolából rendgyakorlatokat mutattak be. Mindezen események előtt az összes résztvevő közös szabadgyakorlatokkal tette különlegessé az első tornaünnepélyt. A győzelmi cserkoszorút nyilvánosan osztották ki, ezzel az aktussal vette tulajdonképpen kezdetét hivatalosan is a magyar tornasport.
A "tornászati eszme" már a felsőbb körökben is ismertté kezdett válni. Az egyesületek zászlószentelési és egyéb ünnepélyein még a királyi udvar egyes tagjai is megjelentek.
Olimpiai Szereplések és Világbajnoki Sikerek
A magyar tornasport már az újkori olimpiák kezdetén képviseltette magát. Az első újkori olimpián 1896-ban, Athénban magyar férfi tornászok is részt vettek, a 13 nemzet tornászai között indult Kakas Gyula és Weisz Dezső. A Szövetség az 1896-os Milleneumi évre való tekintettel az V. Országos Tornaünnepélyt időben előbbre hozta és annak olyan keretet igyekezett adni, mely méltán illeszkedett be a nemzeti ünnepbe.
Az 1906-os athéni olimpián másodszor szerepelt magyar tornász. Erődi Béla második lett kötélmászásban, valamint a pentatlonban (korlát, nyújtó, gyűrű, ló és ugróasztal) 90 ponttal, a hexatlonban (ugyanazon szerekhez lólengési gyakorlat járult) 110 ponttal első osztályú minősítést szerzett. Úgy látszott, hogy a fejlődés - ha lassan is - egyenletes, amikor e kedvező időszakot a MASZ-MOTESZ ellentét fékezte le. 1906-ban a MASZ megtiltotta atlétáinak a MOTESZ-versenyeken való indulást. 1908-ban nyújtotta be a Szövetség a kormánynál javaslatát az Országos Testnevelési Tanács létesítésére, amit végül az 1909-ben tartott I.
A két világháború közötti időszak
1912-ben Kolozsváron mutatkozott be nagy sikert aratva a stockholmi olimpiára készülő magyar válogatott csapat. A tornászati főverseny győztese Gellért Imre (MTK) volt.
„Gellért festőművész, bohém, művészhajlamú ember, egész tornászásában kifejezésre juttatta ezt a jellemvonását. Egy-egy gyakorlata, melyet jókedvében eszelt ki, valósággal drámai feszültséget váltott ki a szakértő nézőkből. Egyszer-másszor tréningben a korláton kézenállva huszonöt támaszcserét is csinált valamely divatos valcer ütemére. Versenyzésénél azonban nem szolgált javára bohémes könnyelműsége, a szigorú zsűri nem honorálta művészi törekvéseit, összeállításában felületesnek, kivitelben hibásnak minősítették egy-egy szokatlan konstrukciójú gyakorlatát.” - írta róla Dückstein Zoltán.
1914-ben első ízben került a svéd-tornarendszer szerint lebonyolításra a bajnokság. A világháborúban sokat sérült a torna felszereltsége, hiszen a legtöbb tornatermet katonai célra vették igénybe, és a tornaszerek igen erősen megrongálódtak. Csak a puszta falak és egy-két áldozatos szakember tornaszeretete maradt fenn.
1925 év legnagyobb eseménye a Testnevelési Főiskola megnyitása volt, amely a szakemberképzésben is mérföldkövet jelentett. 1928-ban Amszterdamban rendezték meg azt az olimpiát, amelyen először szerepelt a női torna, így a magyar tornászlányok is először vettek részt e jeles eseményen. A tornászoknak fogadalmat kellett tenniük a Szövetség elnökének, hogy a tréningekre okvetlenül eljárnak, sportszerű életet élnek, a fegyelemnek alávetik magukat. Az utolsó három hónapban olimpiai próbaversenyeket tartottak, és ezeken válogatták ki azt a nyolc tornászt, akik Magyarországot az olimpiai tornaversenyeken képviselték. A nők versenyében Magyarország részéről a versenybírók között találjuk Bély Miklóst. 1929-től a MOTESZ új neve Magyar Országos Torna Szövetség.
Az első olimpiai arany és világbajnoki címek
Az 1930-as luxembourgi világbajnokságon, Pelle István a nyújtón maximális pontteljesítménnyel világbajnoki címet szerzett. A versenyt zuhogó esőben tartották meg, ezért az atlétikai számokat eltörölték. Ez is oka lehetett - a korabeli szaksajtó szerint - a magyar csapat gyengébb szereplésének. A vidéki tornasport fellendítése érdekében a Szövetség kerületi szervezeti szabályzatot vezetett be, s ennek folytán elsőnek a déli kerület alakult meg. A Szövetség azt is elhatározta, hogy a következő esztendőben kiírják az országos női csapat és egyéni bajnokságokat.
A MOTESZ ebben az esztendőben állandó otthonhoz jutott a Magyar Testnevelés házában, amely most már megfelelt e szerteágazó munkával járó feltételeknek. A versenyzők minősítésének módosításával, a versenyprogram kibővítésével megvalósult a Szövetség azon törekvése, hogy versenytornát továbbfejlessze. Ebben az évben került első alkalommal megrendezésre az országos ifjúsági tornászbajnokság.
Az 1932-es év a magyar torna részére meghozta az eddigi legnagyobb sikert. A Los Angeles-i olimpián a magyar tornasport első olimpiai aranyérmet Pelle István szerezte a 105 000 nézőt befogadó Stadionban. Az olimpiáról visszatért tornászokat nagy lelkesedéssel fogadták a Keleti pályaudvaron. Olimpikonjaink első útja a Névtelen Magyar Katona Sírjához vezetett, ahol a tornászok nevében Pelle István olimpiai bajnok helyezte el a kegyelet koszorúját. Magyarország kormányzója olimpiai sikeres szereplése elismeréséül a IV. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki Pelle Istvánt.
„Pelle tudásban felülmúl minden tornászt, aki ma nemzetközi versenyeken szerepel. A nyújtón 6-7 féle óriásvariációt összekötni olyan módon, hogy közbe nem iktat semmilyen kisegítő mozdulatot - egyetlen óriáskört - sem, átterpeszteni a korlát mindkét karfáján oldalsó kézenállásból az innenső karfáról, egy kézen állni a korláton és leterpeszteni belőle, gyűrűhintán 5-6 különböző helyzetből kidolgozott kézenállást végrehajtani és hozzá krisztus-függést, mérlegek egész sorát felvonultatni, a lovon mindkét irányban egyenlő művészettel körözni és vetődni.” - ahogy jellemezte a kor krónikása.
A MOTESZ jubileumi évei és további fejlesztések
Az 1934. évi tornász világbajnokság rendezését Magyarország megpályázta. A Szövetség Vidéki Bizottsága arra a meggyőződésre jutott, hogy feltétlenül meg kell szervezni a vidéki művezetői állást. A Szövetség, a Versenybíró Bizottság előterjesztésére hozzájárult, hogy a "bírálati szabályzat" összefoglaltassék, hogy ezzel is megkönnyítsék a versenybírók munkáját. A Szabályzat kimondotta, hogy megfelelő tanfolyam hallgatása után lehet csak valakiből versenybíró. A legalacsonyabb korhatárt 26 éves korban állapította meg, és megkívánt legalább 4 évi "tornászműködést". A Szövetség 45 elsőosztályú és 33 másodosztályú bíróval rendelkezett.
A jubileumi évben a Szövetség "Magyar Torna" néven havonta megjelenő szaklaphoz jutott, amelyet, mint kiadó és felelős szerkesztő Binder György, a MOTESZ irodaigazgatója indított el. Következett az 1934. esztendő, a világbajnokság éve. A Beszkárt pályán megtartott versenyre tizenhárom nemzet legjobb tornászai jöttek el. A verseny előkészítése hatalmas feladatot rótt Krizmanich János szövetségi művezetőre és segítőtársára, Kerezsy Endre főiskolai tanársegédre.
Az 1935. évben a 13. Országos Tornaünnepély keretében ünnepelte a Szövetség 50 éves fennállását. Az eseményen József Ferenc királyi herceg is megjelent, emelve az ünnepély jelentőségét. A jubileumi közgyűlés ünnepi szónoklatában megemlékezett József Ferenc királyi herceg a Szövetség 50 éves múltjáról, küzdelmeiről és dicsőségéről.
1939. február 18-án tartott közgyűlésen - dr. Szukováthy Imre személyében - új elnököt választott a Szövetség. A főtitkári tisztét Bogár István vállalta, akinek a legelső tevékenysége az eddig elhanyagolt vidéki tornasport felemelése volt. Sorra járta az egyes városokat és az ott szerzett tapasztalatok útján iparkodott segíteni. A visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja sportéletét újra kellett szervezni. Új versenyzési rendet honosított meg a Szövetség, mely szerint nem az egyesületeket, hanem a versenyzőket minősítették, akik részt vehettek az I. II. III. osztályú versenyeken.
A Háború Utáni Újjáépítés és Aranykorszak
1945-ben csak az MTE férfi és a Postás női tornaszakosztálya működött Budapesten. Augusztus 19-én az I. Országos Sportnapok keretében került megrendezésre az Országos bajnokság. A háború utáni első bajnok Fehér Anna (PSE) volt.
1948-ban, Londonban rendezték meg a háború utáni első olimpiát. Egyéni versenyeket csak a férfiaknál rendeztek. Pataki Ferenc olimpiai bajnokságot nyert műszabadgyakorlatban. Pataki Ferenc indulása kétséges volt az olimpia előtt, mivel filmforgatáson vett részt, amikor egy jelenetnél megsérült. Sok barát, szurkoló, szakember összefogása és bíztatása segítette a 31 éves sportolót ahhoz, hogy végül is olimpiai bajnok lehetett.
A bemutatókon, dísztornákon sokszor látott és sikerrel szerepelt gúlatornában, ebben az évben rendezték meg Magyarországon az első versenyt. A versenyen az 5-ös és 10-es gúlaversenyt az MTE csapata nyerte. Nagyszerű sportdiplomáciai siker született ebben az évben: Herpich Rudolfnét beválasztották a FIG Női Technikai Bizottságába, ahol először csak tagként (1948 - 72), majd később a Bizottság vezetőjeként képviselte a magyar tornasportot. A több nyelven is kitűnően beszélő sportdiplomata asszony összesen 11 olimpián vett részt. Új elnevezést kapott a legjobbak vetélkedése, a legjobb női és férfi tornászok a "Mesterfokú" bajnoki címet nyerhették el.
Olimpiai sikerek az 50-es években
Az 1952-es olimpián kiemelkedő női tornászsikerek születtek. 1956-ban a melbourne-i olimpián kéziszer csapatunk aranyérmet szerzett. Keleti Ágnes korláton, műszabadgyakorlatban, gerendán olimpiai bajnok lett. Sajnos sok más sportolóval együtt négy női és egy férfi tornászunk nem tért vissza Magyarországra. Az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes Izraelbe vándorolt ki, ahol később edzőként, majd szakvezetőként dolgozott tovább.
1956. április 8-án a Testnevelési Főiskolán rendezték meg a művészi torna első hazai versenyét (még nem bajnokság). A sportág népszerűsége szinte napról-napra nőtt.
A Tornasport Fejlődése a 60-as Évektől Napjainkig
1960-ban a Szövetség új elnökévé Szegő Dezsőt választották, aki 1967-ig megtartotta megbízatását. Egy nagyszerű tornásznő pályafutása fejeződött be a római olimpiával: Tass Olga olimpiai és világbajnok negyedik alkalommal vett részt az ötkarikás versenyen. Pályafutása után a TF oktatója, majd a francia, illetve a magyar válogatott sikeres vezetőedzője volt. Az első modern gimnasztikai országos bajnok Várhidi Eszter volt. 1963-ban Budapesten került megrendezésre az első modern gimnasztikai nemzetközi verseny, amelyet utólag hivatalosan a FIG a sportág első világbajnokságának tekintett.
1963-ban létrehozzák a Központi Sportiskolát, a női és a férfi tornászok egyik legeredményesebb utánpótlás műhelyét. A szakmai munka irányításával Csányi Rajmundot bízták meg. Az Úttörő Szövetség szervezésében megrendezésre került az első Úttörő Olimpia. Magyarország első lány úttörő olimpiai bajnoka Békési Ilona, míg a fiú bajnok Fekecs László.
1967-ben Antal Józsefet nevezték ki a MOTESZ új elnökévé, aki 1972-ig maradt a Szövetség élén. Új főtitkára is lett a Szövetségnek, Szuh...
Kilencvenedik születésnapját ünnepli Csányi Rajmund, a magyar tornasport egyik meghatározó alakja, aki versenyzőként és edzőként is maradandót alkotott.
Aktuális versenyek és archív információk elérhetősége
Napjainkban is élénk a tornasport élete, rendszeresen rendeznek országos bajnokságokat. A budapesti Központi Tornacsarnok adott otthont a tornászok országos szerbajnokságnak, ahol a hazai sportág legjobbjai mérték össze tudásukat, például Honvédos sikerrel a férfiaknál, dunaújvárosi fölénnyel a nőknél. A tornászoknál megrendezték a férfiaknál a csapatbajnokság, a nőknél pedig a szuper csb 1. fordulóját is.
A Magyar Torna Szövetség élén dr. Szakági vezető megízhatóságot, tervezhetőséget és átláthatóságot képvisel, melynek köszönhetően ötödik elnöki ciklusát kezdi. A sportág adminisztratív adataihoz való hozzáférés is modernizálódott. A NYÍR rendszerben a saját egyesületek felületén visszamenőleg 2018. évig letölthető egy excel táblázat, ami évenkénti lebontásban tartalmazza az adatokat (a versenyző adatai, versenyengedély szám, érvényességi idő kezdete megjelenítésével). Ez megtalálható az egyesületek sportolói felületén, a bal oldali oszlopon lejjebb görgetve, ahol a Sportolói lista / Keresés / alul pedig a Versenyengedély lista található. Itt ki lehet választani, hogy melyik évi versenyengedélyekre van szükség, és látható a versenyengedélyek érvényesítési dátuma is. Fontos figyelembe venni, hogy minden év január 1-én mindig 0 érvényes versenyengedélye van az egyesületnek, mert azok előző év december 31-én lejártak.
tags: #magyar #torna #valogatott #archivum
