A magyar sportolók felejthetetlen diadala az 1988-as szöuli olimpián

Az olimpiai mozgalom a múlt század 80-as éveiben nem éppen a legjobb időszakát élte, emlékezzünk csak a moszkvai, majd az azt követő Los Angeles-i csonka játékokra. Talán ezért sem taposták egymás sarkát a jelentkezők a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére. Végül két város közül kellett dönteniük 1981-ben a szervezőknek - Szöul és Japán egyik legnagyobb városa, Nagoja. A japánok meglepetésére a dél-koreaiak örülhettek, Szöul 52-27 arányban győzött.

Amikor 1981 szeptember 30-án a NOB Baden-Badenben 84. ülésén Szöult választotta a XXIV. Olimpiai Játékok színhelyéül, ismét reális veszélynek tűnt a rendszerszintű bojkott. A szocialista országoknak ugyanis nem volt diplomáciai kapcsolata a szöuli kormánnyal. A problémát tovább komplikálta, hogy 1985-ben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) bejelentette társrendezői igényét. A NOB tárgyalt egyes versenyszámok Phenjanban való megrendezéséről, de ez nem elégítette ki Észak-Koreát, ragaszkodtak a társrendezői státuszhoz. Sokaknak nem tetszett ez a döntés, ott volt először is a feszült észak- és dél-koreai viszony, helyesebben iszony, továbbá Dél-Korea belső feszültségei, elég csak azt említeni, hogy az 1988 februárjában létrejövő Hatodik Köztársaság volt 1948 óta az első békés hatalomváltás az országban. Egyesek, például Fidel Castro is felvetették, hogy a két Korea közösen rendezze meg a játékokat, ebből végül semmi sem lett.

Közben a moszkvai vezetés élén akkor már Gorbacsov állt, akinek időszakát egy jóval békésebb és nyitottabb politika jellemezte, az ő nevéhez köthetőek a hidegháborút lezárását célzó első lépések. A szovjet blokk európai országai megegyeztek a részvételről, így lehetővé vált, hogy a sport nagyhatalmai 12 év után ismét nyári olimpiai játékokon mérjék össze erejüket. Észak-Korea, valamint a vele szolidáris Kuba, Albánia és Etiópia viszont bojkottálta a szöuli olimpiát. Észak-Korea teljhatalmú ura, Kim Ir Szen a játékok bojkottjára szólított fel. A 38. szélességi fokon túl, a KNDK-ban még azt is híresztelték, hogy Szöulban kolerajárvány tört ki, de igazi kárt már nem sikerült okozniuk.

A XXIV. Nyári Olimpiai Játékok megrendezése és hangulata

Az új dél-koreai elnök Ro Te Vu számos intézkedést hozott az ország és a társadalmi élet demokratizálására, és az ország nemzetközi helyzetének javítására. Ennek volt az egyik látványos eleme az olimpia megrendezése, "béke, harmónia, haladás" jegyében, melyet a torna jelmondatának is választottak. A szöuliak lelkesedését jelezte az is, hogy az olimpiai stadion már 1984-ben készen állt.

A játékok 1988. szeptember 17-én kezdődtek. A versenyeket 24 sportág, összesen 237 versenyszámában 159 ország 6279 férfi és 2186 női, összesen 8465 versenyzőjének részvételével rendezték meg. Bemutatót baseballban, női judoban és tékvandóban tartottak. Az olimpia kabalaállata, a szibériai tigriskölyök Hodori lett.

Visszatért a programba a tenisz, a NOB pedig engedélyezte a profik indulását is az olimpián. A résztvevők között először találjuk ott Bahrein, Dél-Jemen, Aruba, Vanuatu és a Maldív-szigetek csapatát. A nyitóünnepség látványos volt, ahol a vad táncot járó szörnyek, a Káosz szellemei, látványos show-t adtak, melyet a játékok ifjúsága győz majd le, visszaállítva a harmóniát. Az olimpián mindezek ellenére a rendezők elérték céljukat, a verseny jó hangulatú volt és politikai felhangoktól jórészt független. A sportdiplomácia terén újra béke következett.

Magyarország szereplése: Helsinki után a második legsikeresebb olimpia

Szöul magyar szempontból is igencsak emlékezetes volt, második legsikeresebb olimpiánk Helsinki után. Magyarországot 18 sportág, összesen 135 versenyszámában 152 férfi és 36 női, összesen 188 versenyző képviselte a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon. A magyar küldöttség Vaskuti István olimpiai bajnok kenus vezetésével vonult be a nyitóünnepségen.

Színeinkben 188 sportoló indult, és Helsinki óta a legtöbb aranyat szerezték: 11-et, ehhez még jött 6-6 ezüst és bronzérem, összesen 23 érem. Ezzel az éremtáblázat hatodik helyén végeztünk. Még egy adalék a szereplésünkhöz, 188 versenyzőnkből 128 döntőbe jutott, a legjobb nyolc közé. Érdekesség, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke és főtitkára, Gyulay Zsolt és Fábián László egyaránt a szöuli olimpián győzedelmeskedtek.

Az olimpiák történetében a magyar sport Helsinkiben szerepelt a legsikeresebben: 1952-ben 16 aranyérem mellett 10 ezüstöt és 16 bronzot szereztek a magyar sportolók.

Magyar egyéni és csapatgyőzelmek

Úszás: három arany, egy ezüst

Az első aranyat Darnyi Tamás nyerte 400 méteres vegyes úszásban, világcsúccsal. Az Újpesti Dózsa 21 éves versenyzője 200 méter vegyesen is elsőnek csapott célba, szintén új világcsúccsal, egyetlen hosszon majdnem 2,5 másodpercet verve a másodikra. Gyerekkorában egy hógolyócsata majdnem elvette fél szeme világát, ezért csak saját felelősségre versenyezhetett. Széchy Tamás tanítványa hivatalos versenyen sosem szenvedett vereséget.

A következő Széchy "fióka" Szabó József is első helynek örülhetett, ő 200 méteres mellúszásban ült fel a világ tetejére. Két évvel volt fiatalabb Darnyinál, ez volt a kedvenc versenyszáma, hiszen 1986-ban világbajnoki, ’87-ben pedig Európa-bajnoki címet szerzett ezen a távon. 19 évesen nyert olimpiát, majd 23 évesen befejezte az aktív sportot.

Az úszódobogón Egerszegi Krisztina is helyet kapott. A törékeny magyar lány, alig fejezte be az általános iskolát, amikor 200 méteres hátúszásban aranyérmet szerzett. „Gyere Egérke, gyere kicsi lány! Ússzál!” - Ordította Vitray Tamás, hidegrázás, örömkönnyek közepette. 100 méteres háton pedig ezüstöt szerzett a már emlegetett Kristin Otto mögött. Edzői (Kiss Miklós, Turi György, Kiss László) mind dicsérték kitartását, elszántságát, intelligenciáját, könnyed, elegáns mozdulatait. A győzelméről később így fogalmazott Egérke: „14 éves gyerek voltam, úgy kezeltem a stresszt, ahogy egy 14 éves gyerektől elvárható. Arra gondoltam, hogy jön a 200 hát döntője, ez az utolsó verseny, utána pedig mehetek végre nyaralni, mert nekem a nyaralás teljesen kimaradt, nem tudtunk rá időpontot találni."

Mielőtt végleg elhagynánk az uszodát, feltétlenül szólnunk kell Güttler Károlyról, aki 100 méteres mellúszásban 1 századmásodperccel maradt le az aranyról, nagyjából 16 milliméterrel előzte őt meg a brit versenyző.

Öttusa: két arany

Szöulban öttusázóink kárpótolták magukat az 1984-es elmaradt moszkvai olimpiáért. Martinek János egyéni aranya után, meglett a csapatarany is Fábián László és Mizsér Attila társaságában. Fábián László az öttusa csapatversenyben való győzelem mellett vívásban is szerepelt.

Vívás: egy arany, két bronz

Kardvívó csapatunk ismét visszaült trónjára, igaz, hogy 28 évet kellett rá várni, de megérte. A Szabó Bence, Gedővári Imre, Csongrádi László, Bujdosó Imre, Nébald György összetételű csapat a döntőben a szovjeteket verte, nagyon szoros küzdelemben. A végén egyenlő állásból egyetlen ponttal győztek Gedővári Imre bravúros találatával, ami a bírákat is annyira váratlanul érte, beletelt néhány percbe, amíg kihirdették. A női és a férfi tőrcsapat pedig harmadik lett.

Kajak-kenu: két arany, egy ezüst, egy bronz

Kajak-kenusaink 2 aranyat és egy-egy ezüstöt illetve bronzot nyertek. Első lett Gyulay Zsolt kajak egyesben 500 méteren, és a kajak négyes 1000 méteren Ábrahám Attilával, Csipes Ferenccel, Gyulay Zsolttal, Hódosi Sándorral a fedélzeten. Ábrahám és Csipes 500 méteren még bronznak is örülhetett. Ugyanezen táv női kajak négyese pedig ezüstöt szerzett: Kőbán Rita, Géczi Erika, Mészáros Erika, Rakusz Éva összetételben.

Birkózás: egy arany

Minden egyes olimpián reménykedünk birkózóinkban, most sem kellett csalódnunk. Sike András kötöttfogásban, az 57 kilogrammosok között mindenkit maga mögé utasított. A Fradi versenyzőjét előzetesen nem tartották esélyesnek, szerencsére tévedtek. Ma ő a kötöttfogású válogatott szövetségi kapitánya.

Torna: egy arany

A magyar tornasport hírnevét most Borkai Zsolt öregbítette lólengésben. Hárman is tíz pontot kaptak, és lettek aranyérmesek. Volt egy a nagy elődtől, Magyar Zoltántól vett babonája - mindig bajuszosan versenyzett. A hármas holtversenyről ennyit mondott: „A pontozási szabályokhoz semmi közöm. S szerintem, ezt a másik kettő is így gondolja."

Doppingbotrányok és emlékezetes esetek

A szöuli olimpiát kísérő egyik fontos téma a dopping volt. A 100 méteres síkfutás bajnoka, a kanadai Ben Johnson fennakadt a vizsgálatokon. Aranyérmétől később megfosztották, így a verseny győztese az amerikai Carl Lewis lett, akinek tesztje szintén pozitív lett, ám őt végül nem tiltották el. Sajnos két magyar versenyzőt is doppingvétség miatt fosztottak meg eredményeitől: két súlyemelőnk, Szanyi Andor és Csengeri Kálmán, a második és negyedik helyét veszítette el. A számok alapján kritikusabb helyzetnek azonban inkább a súlyemelőknél adódott, két bolgár, Grablev és Gencsev, és két magyar, Szanyi Andor és Csengeri Kálmán is bukott a teszteken. Később Kristin Otto is nyilatkozatban jelentette be, hogy doppingolt.

Érdekesen alakult - a pontozást tekintve - az egyik amerikai bokszoló, Roy Jones mérkőzése, ahol az ellenfele egy koreai volt. Jones látványos és elsöprő fölényben volt végig, olyannyira, hogy ellenfelét a meccs végén több segítő kéznek kellett kitámogatni a ringből. Ennek ellenére a mérkőzést nyerte. Megszakadt viszont a sikerszériája Edwin Mosesnek, aki a nyolcvanas években verhetetlen volt a 400 méteres gátfutáson. Az atlétikában újabb amerikai tehetség bukkant fel, Florence Griffith-Joyner 100 és 200 méteres gyorsfutásban, valamint a 4×100-as váltóban is diadalt aratott, emellett még egy ezüstérmet is szerzett a 4×400-as váltóban.

Összesített éremtáblázat

Az összesített éremtáblázaton az első helyre a Szovjetunió került, utána az NDK, majd az Egyesült Államok. Magyarország a hatodik helyen végzett.

tags: #magyar #valogatott #merkozesei #1988 #szoul #eloolimpia

Népszerű bejegyzések:

• Dán labdarúgás
• Hogyan focizik Ben 10 az Omnitrix segítségével?
• A hatvani focicsapat múltja
• Kanichowsky, a Sábát-tartó középpályás
• a magyar jégkorong reménysége