Magyarországi stadionfejlesztések és rekonstrukciós programok áttekintése
A magyarországi labdarúgó-stadionok fejlesztése és rekonstrukciója hosszú ideje kiemelt téma. Az elmúlt évtizedekben több program is indult a sportlétesítmények korszerűsítésére, amelyek különböző sikerrel jártak, de mind hozzájárultak a magyar labdarúgás infrastrukturális hátterének fejlődéséhez. A kormányzati döntések, a sportági szövetségek közreműködése és a klubok saját kezdeményezései egyaránt formálták a stadionok mai képét.
A kezdeti stadionrekonstrukciós program (2000-es évek eleje)
Az Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM jogelődje) 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot. Ez a hároméves futamidőre szóló kezdeményezés 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Az ambiciózus tervek azonban nem valósultak meg maradéktalanul.
"Két év múlva, a 2003-2004-es labdarúgó-bajnokságban már valamennyi, a rekonstrukciós programban érdekelt csapat új stadionban játszhat" - jelentette be Deutsch Tamás sportminiszter a 2001. június 13-án tartott sajtótájékoztatón.
A valóság azonban másként alakult. Egy évvel később, 2002. július 3-án Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülésén így fogalmazott:
"A stadionrekonstrukciós program pénzügyileg megbukott, és finanszírozhatatlanná vált."
A Magyar Labdarúgó Liga 2000 őszén kezdte meg a felmérést az első és másodosztályú együttesek stadionjainál, s összesen 38 pálya fejlesztését határozta meg. Az ISM 2001-ben és 2002-ben egyformán 4-4 milliárd forint állami támogatást fordított volna a rekonstrukcióra, a terv 2003-ra 4,7 milliárdot irányzott elő. A 2000 decemberében ismertetett elképzelések szerint 2001 szeptemberéig a Ferencváros Üllői úti pályáját, valamint a székesfehérvári, a győri és a debreceni létesítményt kellett volna az UEFA előírásainak megfelelően átalakítani. Úgy tervezték, hogy mindegyik pálya részben fedett lelátóval és 25 ezer ülőhellyel rendelkezik majd. Ezeknek az A kategóriásnak nevezett arénáknak az átalakítására - amelyeket az akkori remények szerint a 2008-as Európa-bajnokság rendezésére benyújtott, végül sikertelen pályázat is gyorsított volna - 1 milliárd 856 millió forintot szántak. A 38 stadion átalakítása vállalkozói forrás bevonásával - erre 1,715 milliárdot terveztek - és önkormányzati támogatással összesen 21 milliárd forintba került volna.
A program eredményei és státusza
A GYISM novemberi jelentése szerint a tervezett 38 stadion helyett a jelenlegi elképzelések alapján 24 stadion rekonstrukciója valósulhat meg. Szeptember végéig ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, s mi a helyzet az érintett stadionokban.
| Stadion kategória | Tervezett felújítási határidő | Példák | Státusz 2003-ban (részleges) |
|---|---|---|---|
| A kategória (UEFA előírások) | 2001. szeptember | Ferencváros (Üllői út), Székesfehérvár, Győr, Debrecen | Még el sem kezdődött / félig kész (Székesfehérvár) |
| B kategória | 2003. június | Fáy utca, Kaposvár, Pécs, Siófok, Szeged | Befejezés előtt (Kaposvár), engedélyekre várnak (Pécs), még el sem kezdődött (Siófok, Szeged) |
| C kategória | 2003. június | Békéscsaba, Miskolc (Diósgyőr), Hungária körút, Sopron, Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Pápa | Folynak a munkálatok (Diósgyőr, Békéscsaba), még el sem kezdődött (Szombathely, Hungária körút) |
| D kategória | 2003. június | Bozsik-stadion, BKV Előre, BVSC, Csepel, Csongrád, Dorog, Fót, Hévíz, Kunszentmárton, Marcali, Nagykanizsa, REAC, Százhalombatta | Befejeződött (Monor, Marcali, Hévíz), még el sem kezdődött (Bozsik-stadion) |
Gyorsjelentés: Újpesten, Monoron, Marcalin és Hévízen befejeződött az átalakítás, míg a másik véglet Szombathely, Siófok, Szeged, az Üllői út, a Hungária körút és a Bozsik-stadion, ahol még el sem kezdődött. Többször módosított költségvetés és határidő után befejezés előtt áll a zalaegerszegi, a nyíregyházi és a kaposvári pálya. Folynak a munkálatok - bár korántsem az eredeti tervek szerint - Diósgyőrött és Békéscsabán, valamint félig kész állapotban van Dunaújváros és Székesfehérvár stadionja. Pécsen az engedélyekre várnak, Győrben ugyancsak jövőre kezdődhet az építkezés.
Kiemelt fejlesztések: A Diósgyőri Stadion rekonstrukciója
A Kormány az 1895/2013. (XII. 4.) Korm. határozatával döntött a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó Diósgyőri Stadion rekonstrukció beruházáshoz kapcsolódó intézkedésekről. A megvalósításhoz kapcsolódóan már a tavalyi évben megkezdődtek az egyeztetések az önkormányzat, a klub és a BMSK Zrt. között, amely eredményeként létrejött a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft ez év tavaszán. A projekttársaság megkezdte működését és elkészültek a Magyar Labdarúgó Szövetség megbízásából a koncepciótervek is.
Elkészült a DVTK Stadion vadonatúj gyepszőnyege | 2022. június 16. | DVTK TV
A beruházó Nemzeti Sportközpontok 2017 márciusában kötött szerződést a stadion rekonstrukciójának tervezésére és kivitelezésére. A nyílt nemzetközi közbeszerzést a Magyar Építő Zrt. - ZÁÉV Zrt. konzorcium nyerte meg. A stadion előregyártott vasbeton szerkezetei a Ferrobeton Zrt. és az ASA Építőipari Kft. közreműködésével készültek. Az épület függőleges és vízszintes szerkezetei monolit- és előregyártott vasbeton szerkezetből, továbbá monolit vasbeton lépcsőházi magokkal és merevítő falakból épül fel, amely a háromszintes előregyártott vb szerkezetet alkotja.
A lelátók műszaki megoldásai
A lelátóelemek (tribün) és az őket alátámasztó gerendák előregyártott vasbeton szerkezetűek. A lelátó három egységre tagolódik: alsó, középső és felső karéjra. A Ferrobeton Zrt. a középső és felső karéjt kivitelezi. A lelátóelemek alsó síkján ún. fészkek lettek kialakítva, melyekbe az azokat alátámasztó gerendák felső síkján létrehozott csapok tökéletesen beleülnek. Ezzel a speciális módszerrel a lelátóelemek „lecsúszása” is gátolt. A monolit vasbeton szerkezeteknél alkalmazott szerkezetkettőzés és a dilatációs hézag a lelátóelemeknél nem jelenik meg. A középső és felső karéj nagy konzoljainál azonban minden második mezőben csavarozott kapcsolattal is a gerendákhoz rögzítik a lelátóelemeket.
A lelátóelemek alulról sík, felül fokokkal ellátott elemekből, kéttámaszúan lesznek kialakítva. Az elemek felülről nézve a soroknak megfelelően lépcsős és ferde felületekkel határoltak. Valamennyi lelátóelem egyenes kialakítással készül. A sarkoknál az átfordulást is sík elemek alkotják, alaprajzilag szegmens vonalvezetéssel. Az előregyártott elemek általában két sort fognak össze. A teljes kerület mentén a lelátószerkezet íves kialakítását szegmensekkel követték le a gyártástechnológia egyszerűsítése miatt. A töltők oldalfala monolit vasbeton szerkezetű, mely az alatta lévő vasbeton födémről indul. A fellépők 4-5 soronként 1 cm-es lépcsőkben változnak. A munkahézag fugák mindig lépcsőfok tőbe esnek. A lelátóelemek közötti fugák - az ülőrész felőli oldalon - minden esetben rugalmas fugaanyaggal kerülnek kitöltésre. Az előregyártott lelátó elemeket előregyártott vasbeton gerendák támasztják alá, melyek kéttámaszú kialakításúak. A középső karéj szintjén három, a felső karéj szintjén négy egymásra épülő gerenda képezi a támaszt. A legalsó gerenda törtvonalú, kéttámaszú, a pálya felé igen nagy konzollal, ami egyben hordja a középső, illetve a felső arénatöltés födémét is. A konzol változó magasságú, tőben magas, majd szinte „0”-ra elfogy. A lelátót alátámasztó gerendák esetenként monolit vasbeton födémeket is hordanak. Ezeken a részeken a gerendák felső síkjából kiálló kengyelek oldják meg a gerenda-födém együttdolgozását.
A Széktói Stadion folyamatos fejlesztései
A KTE otthonául szolgáló Széktói Stadionban az utóbbi közel három évben több lépcsőben történtek fejlesztések. Elsőként rögtön a feljutás után, majd ezt követte a városi oldal megnyitása még az első idényben, legutóbb pedig tavaly nyáron az új pályatest került átadásra gyepszőnyeggel, öntöző rendszerrel, vízelvezetéssel. Önerő mellett az MLSZ közreműködésével TAO-forrásokra, illetve az önkormányzat segítségére is számíthatott a klub. Február végéig lehetett infrastrukturális fejlesztések kapcsán pályázni a Magyar Labdarúgó Szövetségénél és a KTE a Széktói Stadion fedésére is konkrét terveket adott be.
Jövőbeli tervek és prioritások
Igazán jelentős dolog, ami hiányzik még a Széktói Stadionból, az a fedett lelátók megléte, ami előírás is. Nemcsak ezért, hanem főleg a szurkolók miatt is szeretnék, ha ez a fejlesztés megvalósulna. Biztosak abban, hogy pozitív hatást gyakorolna a nézőszámra, a nyári tűző nap, vagy a szakadó eső sem riasztaná el a drukkerek egy részét adott esetben. A klub saját költségen már korábban elkészíttette a terveket a lelátó fedésre, a hatósági ügyintézés elindult, a megszerzett építési engedély és kiviteli tervek alapján pályáztak az MLSZ-nél ezúttal. Amennyiben jóváhagyó határozatot kapnak, illetve a forrás rendelkezésre áll, akkor tudják a beruházást elkezdeni. Bízunk benne, hogy ebben az esetben már nyáron elindulhatna a munka, várhatóan több lépcsőben, terveik szerint elsőként a városi oldal fedése kerülne sorra. Ez a prioritás most, de emellett természetesen szeretnék a vizes blokkokat, illetve a büfé kérdését is megfelelően rendezni, illetve a kék-fehér székeket is klubszínűekre felváltani. A terveik erre irányulóan is megvannak.
A benyújtott tervek nem csak a stadiont érintik, hanem a létesítményt is. Az a cél, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, mely az utánpótlástól a felnőtt csapatokig tovább építik a klubot. Két felnőtt csapat és 12 korosztályos együttes van, nekik kellene folyamatosan helyet találni a pályákon. A stadion új pályatestét megbecsülik, óvják, az NB I-es gárda is csak bizonyos típusú edzéseken használja. Három füves pálya van az összes csapatra, ebből egyet az NB I. használ napi szinten, a többieket kell a másik kettőre beosztani. Szintén az egész klubot segítené egy konditerem kialakítása. Nyáron ugyan az egyik öltözőt erre a célra átalakították, de mivel az sem nagy, nem ideális megoldás, szeretnének ezen a téren is fejlődni. Fontos számukra a rehabilitációs géppárok is, amit tudatosan fejlesztettek eddig is évről évre. A sérült játékos igazán nagy érvágás egy klub életében, hiszen amennyiben valaki kiesik, egyrészt nem bevethető, másrészt pótolni kell, ami további költségekkel járhat. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy már a megelőzés fázisában odafigyeljenek a labdarúgóinkra, illetve a megfelelő rehabilitációra, különböző kezelési módszerekre, hogy folyamatosan bevethetőek legyenek. Ez ismét csak egy olyan fejlesztési terület, mely a teljes klubot segíthetné.
Folyamatos alkalmazkodás a követelményekhez: Példa Békéscsabáról
A Békéscsaba 1912 Előre stadionjában is történtek infrastrukturális fejlesztések a televíziós közvetítések és a nézői komfort javítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az első hazai rendezésű mérkőzésre 2018. február 28-án (szerda) 17:00 órától került sor, amikor a Magyar Kupa 2017/2018. 9. forduló 2. mérkőzését játszották, biztosítani kellett a televíziós közvetítésekhez szükséges infrastrukturális körülményeket. Ennek keretében a jelenleg is rendelkezésre álló lelátón (Kórház utca felőli oldal) felszerelésre került három kameraállás. Mivel a szerkezeteknek előre meghatározott méretűnek kell lenniük, és az elhelyezés is csak bizonyos helyeken lehetséges, így összesen 26 darab ülőhely megszüntetésre került. Egészen pontosan a B-szektor 12. sor 8-13. szék (6 db ülőhely), 11. sor 8-13. szék (6 db ülőhely), C-szektor 12. sor 5-13. szék (9 db ülőhely), 11. sor 5-13. szék (9 db ülőhely), valamint 10. sor 6-13. szék (8 db ülőhely).
A B-szektorban a megszüntetett helyekre nem voltak bérletek értékesítve, de a C-szektorban a következő konverziókat voltunk kénytelenek végrehajtani: 12. sor 8-13. szék → 6. sor 1-6. szék, 11. sor 5-13. szék → 6. sor 7-15. szék, 10. sor 6-13. szék → 6. sor 16-23. szék. Felhívják az átszervezés miatt érintett bérletes szurkolók figyelmét, hogy a tavaszi szezonban bérletükkel az előbbiekben közölt, új helyeken tudnak majd helyet foglalni. Amennyiben nem tartják megfelelőnek új helyüket, természetesen díjmentesen lehetőséget biztosítanak, a még rendelkezésre álló helyek közül szabadon választani. A részletekről érdeklődni ügyfélszolgálati irodában lehet.
Lényeges tudni, hogy a Békéscsaba 1912 Előre vezetőségének korábbi döntése alapján a 2017/2018-as szezon, hazai, Magyar Kupa mérkőzései minden érdeklődő számára ingyenesen megtekinthetők. Online módon és személyesen is 5,- forintért lehetséges úgynevezett helyjegyet vásárolni, amelynek igazából a helyfoglalás és a nézőkre kötött felelősségbiztosítás miatt van értelme. Aki azonban nem ragaszkodik a helyfoglalás lehetőségéhez, az úgynevezett nulla forintos tiszteletjegy (csak személyesen lehetséges) igénylésével tud majd bejutni a Nagykanizsa elleni, hazai kupameccsre. Természetesen ez közvetlenül a mérkőzés előtt, a kasszáknál is lehetséges. A bajnoki mérkőzésekre való belépés feltételei továbbra is változatlanok. Ügyfélszolgálati irodában jelen pillanatban is több át nem vett, előre megrendelt és/vagy legyártott klubkártyát tárolnak, ezért felhívják a leendő tulajdonosok figyelmét, hogy a tavaszi szezon kezdetéig szíveskedjenek azokat személyesen átvenni. A február 28. A Magyar Válogatott 2018. március 23-án, Kazahsztán ellen kezdi meg idei menetrendjét. A Békéscsaba 1912 Előre továbbra is részt vesz majd a jegyértékesítésben, amely az előzetesen beszerzett tájékoztatás szerint hozzávetőlegesen egy hónappal a mérkőzés előtt, tehát február végén kezdődik majd.
tags: #magyarorszag #stadion #rekonstrukcio
