A magyar válogatott kimagasló olimpiai szereplései és dobogós helyezései

Az MTVA Sajtó összeállítása az olimpiákon elért eddigi legnagyobb magyar sikerekről. Az 1896-os athéni kezdet óta 304 magyar sportoló nyert aranyérmet nyári ötkarikás játékokon.

Az első aranyérmek és úttörők

Az első magyar olimpiai aranyérem az első olimpián, 1896. április 11-én született Athénban. Hajós Alfréd a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében. Hajós játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen, és tagja volt az első magyar bajnok futballcsapatnak is. Hajós visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közös stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924-es művészeti olimpián.

A magyar sport első női olimpiai bajnoka, Elek Ilona tőrvívó 1936-ban Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára, öt nappal megelőzve a szintén aranyérmes magasugró Csák Ibolyát.

A legeredményesebb magyar olimpikonok

A legeredményesebb magyar olimpikon hét aranyérmével a kardvívó Gerevich Aladár. Gerevich 1932-től 1960-ig valamennyi játékon ott volt, és mindegyiken győzött (1948-ban Londonban egyéniben és csapatban is), emellett egy ezüst- és két bronzérmet is magáénak mondhatott. Ő emellett az egyetlen, aki ugyanabban a versenyszámban hat egymást követő olimpián szerzett aranyérmet. Első olimpiai bajnokságát 1932-ben Los Angelesben, huszonkét éves újoncként, a hetediket 1960-ban Rómában, ötvenévesen nyerte, a magyar sportolók közül ő vehetett át a legidősebben aranyérmet.

A nők közül a legtöbb, szám szerint öt olimpián eddig Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt, aki 1960-tól 1976-ig valamennyi játékon ott volt, és valamennyin a dobogóra állhatott. 1964-ben Tokióban aranyérmes lett, emellett három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. A nők közül Keleti Ágnes tornász és Egerszegi Krisztina úszó szerezte a legtöbb olimpiai bajnoki címet, mindketten öt-öt aranyérmet nyertek, Egerszegi valamennyit egyéni számban. Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer-csapat tagjaként győzött, emellett három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. Egerszegi Krisztina három egymást követő olimpián - 1988-ban Szöulban (14 évesen), 1992-ben Barcelonában, 1996-ban Atlantában - nyerte meg a 200 méteres hátúszást, emellett Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott; s szerzett egy-egy ezüst- és bronzérmet is.

A világ legidősebb olimpiai bajnoka 2011 augusztusától 2016 májusában bekövetkezett haláláig az 1913-ban született Tarics Sándor volt, ő a vízilabda-válogatott tagjaként nyert az 1936-os berlini játékokon. A legidősebb élő magyar olimpiai bajnok (és a világon is a legidősebb élő olimpiai bajnok) az 1921. január 9-én született Keleti Ágnes, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok a 2000. január 2-án született Szilágyi Áron kardvívó. Szilágyi Áron kardvívó a 2012-es londoni nyári olimpián nyert aranyérmével London belvárosában, a Tower Bridge híd előtt, 2012. augusztus 1-jén.

Különleges rekordok és mérföldkövek

Szekeres Pál az egyetlen sportoló, aki olimpián és paralimpián egyaránt érmet szerzett. Éppen egy tucat magyar sportoló van, aki nyári és téli olimpián egyaránt részt vett.

A századik magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150-ediket 2004-ben Athénban Nagy Tímea női párbajtőrvívó szerezte meg. Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (38) született, ezt követi az úszás (29) és a kajak-kenu (28).

Magyarország a téli és a nyári olimpiákon eddig 525 érmet gyűjtött: 184 aranyérmet, 158 ezüstérmet és 183 bronzéremet.

Az 1952-es Helsinkiben elért kiemelkedő magyar sikerek

Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV. nyári játékok voltak: a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg. Ez a mai napig az olimpiák történetének legjobb magyar szereplése.

Az 1952-es olimpia légköréről érdemes felidézni, mit mondott Bob Mathias, a tízpróba olimpiai bajnoka, aki megvédte a Londonban megszerzett címét: „Elég nagy volt a nyomás az amerikai atlétákon a szovjetek miatt. Bizonyos értelemben az ellenségeink voltak. Szerettünk ellenük nyerni, szerettük őket megverni, és ez az egész amerikai csapaton érződött.″ A hidegháborús párhuzam egyáltalán nem túlzás, ennek másik jele volt, hogy a szovjet küldöttség nem akart a kapitalista országok sportolóival egy fedél alatt lakni, ezért inkább elköltözött az olimpiai faluból egy diákotthonba Otaniemibe, ahol egyébként a keleti blokk többi küldöttsége, így a magyarok is, helyet kaptak.

A labdarúgó Aranycsapat diadala

Labdarúgásban nem lehetett megállítani a Puskás Ferenc vezette Aranycsapatot. Már a turkui selejtezőn nagyon nehéz dolga volt a magyar válogatottnak, csak óriási küzdelemben tudta legyőzni az egykori magyar válogatott, Perényi József köré épített román tizenegyet (2:1). Érdekes, hogy a találkozót a magyar futballtörténelemben később nagy szerepet játszó, szovjet Latisev vezette. A selejtezőben Románia ellen még kissé döcögött a szekér (2:1 ide), utána viszont egészen parádés menetelésbe kezdett a gárda. Két könnyebb mérkőzés, az olaszok 3:0-s és a törökök 7:1-es legyőzése után az elődöntőben a címvédő svéd legénység várt a magyarokra. Bár a kék-sárgák együttese 'átmenetet képezett' az 1948-as olimpiai bajnok és 1950-es vb-bronzérmes gárda, valamint az 1958-as világbajnoki ezüstérmes társaság között, örülhetett, hogy hat góllal megúszta a magyarok elleni találkozót. Az elődöntőben a svédeket 6:0-val búcsúztattuk a további küzdelmektől. A döntőben Jugoszlávia volt az ellenfél.

A döntőben, bár Puskás tőle szokatlan módon kihagyott egy tizenegyest a 36. percben, utána jóvátette hibáját a 70. percben szerzett góllal. A lefújás előtt Czibor is betalált a 88. percben, ezzel 2:0-val a miénk lett az aranyérem. A csapat játéka annyira elbűvölte a nemzetközi közvéleményt, hogy például az angolok meg is keresték a magyar vezetőket, hogy a következő évben játszanak egy barátságos mérkőzést Londonban. A létrejött találkozó a magyar labdarúgás egyik legnagyobb sikere lett: 6:3-ra nyertünk. A FIFA összeállításában megjegyzi: az 1952-es győzelem a legszigorúbb sztálini diktatúrában született, amikor az MLSZ nem szervezhetett önállóan mérkőzéseket, és amikor elvállalt egy-egy felkérést, garantálnia kellett a győzelmet. Akkoriban a magyar válogatott hírneve korántsem volt olyan félelmetes, mint a két évvel későbbi világbajnokságon, a csapat tagjait külföldön még névről is alig ismerték. Magyarország a mindenkori olimpiai éremtáblázat élén áll labdarúgásban a férfiak között.

További helsinki magyar aranyérmesek

• Vízilabda: Vízilabdában 1932 és 36 után harmadik alkalommal állhattunk fel a dobogó legfelső fokára. Minden gördülékenyen ment az elején. A selejtezőben Mexikó semmilyen szinten nem jelentett nehézséget (13:4), és a csoportkört is három győzelemmel, köztük a szovjetek elleni 5:3-mal abszolváltuk. A középdöntőben aztán jött a hollandok elleni 4:4 és a jugoszlávok elleni 2:2, de a hozott pontokkal az első helyen kerültünk a négyes döntőbe. Itt aztán megint minden klappolt: legyőztük az olaszokat 7:1-re, valamint az Egyesült Államokat 4:0-ra, ezzel megszereztük az első helyet.
• Úszás: Úszásban egészen kiemelkedő eredményeket értünk el a nők révén, akik taroltak. Szőke Katalin két aranyat szerzett, az egyiket 100 méteres gyorsúszásban, továbbá tagja volt a 4x100-as váltónak is. Gyenge Valéria 400 gyorson (Novák Éva előtt), Székely Éva 200 mellen győzött. Úszásban összesen négy első, két második és egy harmadik helyezést értünk el - egészen parádés teljesítmény volt.
• Birkózás: Kötöttfogású birkózóink is egészen kiváló produkcióval rukkoltak elő. Légsúlyban Hódos Imre, váltósúlyban Szilvásy Miklós győzött.
• Atlétika: A kalapácsvető Csermák József is győzött. Ő volt az első, aki 60 méter fölé dobta a szert.
• Sportlövészet: A sportlövő Takács Károly, aki négy évvel korábban Londonban győzött, Helsinkiben megvédte címét a gyors tüzelésű pisztoly számában.
• Torna: Tornában nagy volt a szovjet fölény, de azért érmekből a magyaroknak is jutott. Nyolc dobogós helyezést értünk el, ebből kettő lett arany. Korondi Margit felemás korláton és Keleti Ágnes talajon diadalmaskodott.
• Ökölvívás: Az ökölvívó Papp László London után ismét aranyérmes lett, középsúlyú bajnoki címe után Helsinkiben a nagyváltósúlyúak között bizonyult a legjobbnak.
• Vívás: Vívásban a kor hagyományainak megfelelően oktattunk a kardozók között. Ráadásul egyéniben nem is jutott érem más nemzet fiának, mert Kovács Pál aranya mellett Gerevich Aladár ezüst-, Berczelly Tibor bronzérmes lett. Csapatban a legnagyobb ellenfeleket, az olaszokat és a franciákat utasítottuk magunk mögé a dobogón.
• Öttusa: Öttusában is megszerezte első bajnoki címét Magyarország. A Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István összeállítású együttes győzött a csapatversenyben, amelyet először rendeztek meg az olimpiák történetében.

A magyar dobogósok az 1952-es helsinki olimpián

Későbbi labdarúgó sikerek

Tizenkét évvel az Aranycsapat olimpiai sikere után újra aranyérmet ünnepelhetett a labdarúgás, ezúttal a tokiói olimpián. Az 1964-es olimpiára Lakat Károly válogatta össze a magyar labdarúgó-válogatottat, amely a négy évvel korábbi bronzérem után győzelmi tervekkel érkezett Japánba. A futballisták aranya kárpótlás is volt, mert a kardválogatott nyerőszériája megszakadt 1964-ben. Magyarország összesen tíz aranyéremig jutott a tokiói olimpián, amivel a nemzetek versenyében a hatodik helyet szerezte meg.

Az olimpiák történetének eddigi utolsó, 168. Páncsics Miklós olimpiai bajnok labdarugó 2007, augusztus 3-án, 63 éves korában hunyt el. Az 1968-as mexikói olimpián is helyet kapott a győztes magyar együttesben. Négy évvel később nem sikerült az ismétlés, a müncheni olimpián a dobogó második fokára állhatott fel társaival.

A labdarúgás helyzete az olimpiákon

A labdarúgás 1900 óta számít olimpiai sportágnak, eddig 30 olimpián szerepelt a programok között. Másrészt - talán éppen azért, hogy ne a futballon legyen a fókusz - nem a legerősebb felnőttválogatottak vesznek részt az olimpián. A 2024-es párizsi olimpián is tizenhat gárda vehet részt. A franciák rendezőként automatikusan indulási jogot kaptak, Európából pedig további három, a 2023-as U21-es Európa-bajnokságon legjobban szerepelt válogatott jutott ki.

tags: #magyr #valogatott #csapat #dobogon #az #olimpiakon

Népszerű bejegyzések:

• A magyar labdarúgó-válogatott története karikatúrákon keresztül
• Leverkusen kiemelt pillanatai
• Magyar férfi kosárlabda-válogatott
• Diákolimpia kézilabda szabályai
• a makói kézilabdaklub teljesítménye