A Malomjáték: Régmúlt Idők Stratégiája Két Játékos Számára
A malomjátékok nem véletlenül tartoznak a gyermekkor első stratégiai pozíciós játékai közé. Elegánsan egyszerű, gyorsan elsajátítható játékszabályokkal rendelkeznek, és igénytelen eszközökkel is űzhetők, legyen szó akár porba, papírlapra rajzolt játéktábláról, vagy sötét és világos színű kavicsokról, gombokról.
Alapos figyelemmel és logikus gondolkodással szinte mindig a kezdőlépő játékos győzelmével végződik a parti. Talán a legősibb malomjátékot, amely már 5000 éves is lehet, 3x3-as négyzet alakú játéktáblán játszották. Ebben a változatban, mint minden malomjátékban, mindkét játékos arra törekszik, hogy megelőzve társát, három korongjával malmot alkosson, azaz vízszintesen vagy függőlegesen három korongja kerüljön egymás mellé.
Kezdőlépésben tilos a tábla középső mezejét elfoglalni, mert ebben az esetben már kis odafigyeléssel is nyerhet a kezdő játékos. Minden malomjátékban érvényes a lépéskényszer.
További négy mezőponttal bővített játéktáblán, ha 5-5 koronggal folyik a küzdelem, akkor igen gyakran "beszorításos" lesz a győzelem. A malomjáték számos egyéb, nagyobb játéktáblás változatában a játékosok tologatások útján próbálnak hármas malmot kialakítani.
A gyakorlottabb táblajátékosok malomjátékaiban már megjelennek az igen nagy figyelmet igénylő, térbeli játéktáblák is. Az egyik legismertebb változat a 3x3-as kockaelrendezésű tábla, ahol az I., II., III. síkokon kívül további 9 síkban, sőt még a testátlókban is érvényesek a malmok. Az ilyen típusú táblákat magunk is tervezhetünk, ám érdemes elgondolkodni azon, hogy a sok-sok malomtábla közül miért éppen a tradicionálisnak nevezett (a sarokösszekötéseket nem tartalmazó, három koncentrikus négyzetet ábrázoló) tábla a legismertebb.
Fontos megfontolni a játéktábla tervezésénél a mezőpontok típusát. Például a két koncentrikus hatszöget formáló tábla mindössze két féle mezőpontot tartalmaz: 6 db kétutast és 12 db háromutast. Olyan táblák is tervezhetők, amelyek három koncentrikus ötszög-, hétszög- vagy nyolcszög alakúak.
A parti megkezdésekor felmerülő gyakori kérdés, hogy hány bábuval játsszunk. A válasz: osszuk el a mezőpontok számát hárommal! A lerakosgatást követően, ha addig egyik játékosnak sem sikerült malmot alkotnia, a mezők 1/3-án világos bábuk állnak, 1/3-án sötétek, és a mezők 1/3-a marad üresen a tologatásokhoz.
A malomjáték lényege, hogy az ellenség korongjait levegyük, vagy olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az ellenfél ne tudjon lépni. Ezt elsősorban úgy érhetjük el, hogy malmot alakítunk ki, ami abból áll, hogy függőleges vagy vízszintes sorokban három egyforma színű korong van egymás mellett. Tehát ha létrehozunk egy malmot, akkor levehetünk egy korongot az ellenfél táblán lévő készletéből. Ha valakinek hét korongját levették, elvesztette a játékot, mert már nem tud malmot kialakítani.
A játék kezdéseként az üres táblára a játékosok felváltva rakják fel a korongokat, mindig a világos kezd. Már az elején a korongok felrakásában is ki lehet malmot alakítani, sőt célszerű erre törekedni, vagy az ellenfél korongjainak beszorítására. Ha sikerül malmot kirakni, akkor levehetünk az ellenféltől egy korongot, ezt követően az ellenfél következik. Vigyázzunk a sarkoknál, mert oda könnyen beszoríthat az ellenfelünk!
Amikor már minden korong a táblán van, akkor következik a lépegetés. A korongok vízszintes és függőleges irányban mozdíthatók, átlósan nem. Olyan mezőre nem léphetünk, ahol már áll egy korong, és mindig csak a közvetlenül szomszédos csúcspontig léphetünk a vonal mentén. Amikor kialakítunk egy malmot, és ebből a három korongból egyet elmozdítunk, majd visszateszünk, az érvényes malom, tehát újabb korongot vehetünk le az ellenféltől. Ez többször is megismételhető.
Az ügyesebbek olyan helyzetet is ki tudnak alakítani, amikor egy korongot úgy mozgatnak, hogy minden lépéssel malmot alakítanak ki. Ezt nevezik csukogatásnak vagy csiki-csukinak. Néhány szó a szabályokról: az ellenfél malmából csak abban az esetben vehetünk el korongot, ha az ellenfél minden korongja malomban áll! Amikor valakinek már csak három korongja maradt, akkor azokkal szabadon ugrálhat a pálya bármely pontjára, és ugrálva is kialakíthat malmot.
A malomjátékot - más néven csoszogóst - két játékos játssza, fejenként kilenc-kilenc bábuval. A játék első részében a játékosok felváltva egy-egy bábut helyeznek a tábla valamelyik csomópontjára. Ezek a táblát alkotó három téglalap sarkai, illetve a vonalak kereszteződései. A már letett bábuk nem mozdíthatók; bábuinkat csak üres helyre tehetjük. A levett bábu nem tehető vissza többé.
A játék második részében a bábuk elmozdításával folytatódik a játék. Egyszerre csak egyet lehet lépni a szomszédos szabad mezőre. Csak a tábla vonalain mentén, vízszintes vagy függőleges irányban szabad mozogni - átlósan nem. Ebben a fázisban is malom létrehozása a feladat. Az egyik játékos annyit vesz el a másik bábui közül, hogy már csak 3 korongja marad. Ebben az esetben a játék még folytatódik, az esélykiegyenlítés jegyében a 3 figurát irányító játékos „ugrálhat” a pályán, vagyis a bábuit nemcsak a szomszédos pontokra helyezheti át, hanem a tábla bármelyik szabad mezőjére. Ha ebben a fázisban malmot tud kialakítani, akkor levehet egyet az ellenfél bábui közül. Előfordulhat, hogy mindkét játékosnak 3 korongja marad, és ugrálva folytatja a malmok létrehozását, illetve ennek megakadályozását.
Két malom nagymester küzdelme - Bándy György vs Orbán Csaba - 1 perces gyors játszma a kertben
Malmozni tábla és bábuk nélkül is lehet: a négyzeteket és az összekötő vonalakat gyorsan fel tudjuk rajzolni egy papírlapra, szabadtéren pedig a járdán vagy a földön húzhatjuk meg a vonalakat egy darab kővel. A klasszikus mellett más elrendezésű táblákon is játszhatunk malmot. Ha egyik játékos sem hibázik, akkor a malom eredménye döntetlen lesz.
A malomjátékok nemcsak egyszerű szabállyal, hanem többségében az elmozdulásokat, a lépéseket megkönnyítő mezőpontos-vonalas táblával is rendelkeznek. Sok iskola már első osztályban elkezdődik a táblás játékokkal való ismerkedés, és a speciális nevelési igényű (SNI) gyerekek is éppúgy játszanak táblásokat, mint a többiek. Akik ebbe a csoportba tartoznak, akár versenyeken is részt vehetnek, és némelyiküknek még sikereket is sikerül elérnie.
A malomjátékok szabályai a Tic-Tac-Toe-val, a 3x3-as egyszerű malommal kezdődnek. Nemcsak a malmokat, hanem egyáltalán a nem szerencsén alapuló játékokkal való ismerkedést is érdemes ezekkel kezdeni. Persze léteznek másfélék is, például 4x4-es, 5x5-ös változatok, sőt más formájú kistáblások is. A versenyzés a játéktudás mélyítését igényli és eredményezi, stratégiai, taktikai fejlődést von maga után. A másik irány az alkalmazási, a logikai-matematikai megközelítés.
tags: #malom #jatek #2 #jatekos
