Manhercz Krisztián: Az akarat, a tehetség és a szerencse útja a vízilabda csúcsai felé

Manhercz Krisztián döbbenetesen fiatalon került be a világelitbe tartozó vízilabda válogatottunkba, ennek ellenére mégis szerény és alázatos maradt. A sportág iránti elkötelezettsége már gyermekkorában elkezdődött, és egész életét meghatározta.

„Harmadikos vagy negyedikes lehetettem talán, amikor úszni kezdtem. Az iskolában az Akarat DSE-vel közösen indítottak egy programot, így egy héten kétszer-háromszor Pilisvörösvárról jöttünk fel Pestre úszni. A bátyám, aki ’93-as születésű, ekkor már vízilabdázott Csapó Gábor és Faragó Tamás vízilabda-iskolájában, én pedig ugyanúgy a Komjádiba kerültem, csak úszni. Akkor alakult ki az a szituáció, hogy én 2-től 5-ig voltam az uszodában, a bátyám pedig 6-tól 9-ig.”

A kemény edzések és az áldozatok már ekkor az életének részei voltak. „Igen, volt időszak, hogy napi kétszer is, amikor a Vasasban játszottunk és én utánpótlás válogatott lettem. Reggel 6 és 7 között behoztak a Margitszigetre, ahol fél 9-ig edzettem, aztán elbuszoztam Pilisvörösvárra a gimibe. 2-kor hazamentem ebédelni, majd vissza Pestre a Vasashoz edzeni.”

A sportoló életmódja jelentős eltérést mutatott kortársaiétól. „Egészen máshogy töltöttem az időmet, mint azok, akik nem sportolnak semmit. A péntek és a szombat esték sem voltak soha szabadok, hiszen hétvégenként mérkőzés van, amire készülni kell. De van, hogy energiánk vagy kedvünk sincs elmenni sehova.”

A sikerhez vezető úton elengedhetetlen a tehetség, a szorgalom és a szerencse hármasa. „Az, hogy valaki eljut-e a válogatottba, rengeteg dolgon múlik, de régen nekem azt mondták, hogy három mindenképp kell hozzá: tehetség, szorgalom és szerencse. Mindig maximalista voltam magammal, és mindig nyerni akartam, még az iskolai kidobósban is. Talán ez a különbség.”

Manhercz Krisztián pályafutásában a szerencse szerepét jól illusztrálja a junior válogatottba való bekerülése. „Az például egy nagyon érdekes sztori, hogy jutottam be a junior-válogatottba. Éppen betettek a ’96-osok válogatottjába 2012-ben (már ez is az egy évvel idősebbek korosztálya - a szerk.), amikor volt egy felkészülési torna Szolnokon. Másnap megkért, hogy menjek, próbáljam ki magam a ’94-es születésűek közt is, fél évvel később pedig velük nyertem aranyérmet a perthi világbajnokságon. Mai napig nem tudom, miért dobtam rá a labdát… És mi van akkor, ha éppen másik meccsre, vagy a mérkőzés másik 10 percére jön ki? Ezt hívom én szerencsének.”

A sport rengeteg barátságot is hozott az életébe. „Ezt minden sportoló tudja, nem csak a vízilabdások: a sporttal rengeteg barátot lehet nyerni. Olyan barátságokat, amik nagyon ritkák a világban.”

A vízilabdától rengeteget tanult, de hangsúlyozza, hogy még mindig tanul. „Azt viszont már megtanultam, hogy az akarat az egyik legfontosabb. Ha valaki nem akar tiszta szívéből, akkor az soha semmit nem fog elérni. A saját bőrömön éreztem, hogy vannak a bukták, amikor nem jön össze semmi, és még mások is beszólnak neked.”

Az akadémikus sikerek sem maradtak el, bár kezdetben nem voltak könnyűek. „Nekem nem voltak jó jegyeim, és mindig azzal védekeztem, hogy én nem vagyok egy kifejezetten jó képességű tanuló. Aztán azért az kiderült, hogy ha meg akarom mutatni, és odafigyelek, tanulok szorgalmasan, akkor én is tudok ötösöket szerezni.”

Családja mindig is támogatta, bár voltak néha súrlódások. „Voltak azért összezörrenéseink, de most nagyon büszkék rám az eredményeim miatt.”

Manhercz Krisztián pályafutásának kiemelkedő állomásai közé tartozik az Európa-bajnoki bronzérem. „Nyilván az idei felnőtt Európa-bajnoki bronzérem kiemelkedő, hiszen az egészen más kávéház az utánpótlás válogatotthoz képest. 2014-ben nyertünk az isztambuli ifi-világbajnokságon, ahol a döntőben a spanyolokat vertük büntetőkkel. Még azon a nyáron a junior-válogatottal is nyertünk egy Eb-ezüstöt.”

Szegedre igazolása fontos lépés volt a karrierjében. „A bátyámmal együtt igazoltunk Szegedre (ami egy nagyon jó döntés volt) és költöztünk egy közös albérletbe. Most először költöztem el a szüleimtől. Sok fiatal játszik itt, akikkel könnyen egy hullámhosszra kerültünk.”

A testvérével, Manhercz Ádámmal való kapcsolata különleges. „Hát, hogy mondjam… Ádám az őrangyalom. Nagyon különböző karakterek vagyunk, akik jól kiegészítik egymást. Ő mindig jó volt az iskolában, én nem annyira, ő kevesebbet beszél, én szívesebben vagyok a társaság középpontjában, ő egy kicsit visszahúzódóbb típus, én szívesebben megyek el szórakozni, bulizni.”

A felnőtt válogatottba való bekerülés nagy lépés volt. „Nagyon izgultam, amikor először meghívtak a felnőttek közé. Tizenhét voltam, amikor Debrecenben játszottunk a szlovákok ellen. Panaszom nem lehet, mindenki segítőkész, a légkör pedig barátságos. Szerintem például ezért vagyunk erősebbek néhány nemzet válogatottjánál, ezt Belgrádban tapasztaltam.”

A 2016-os olimpia nagy cél volt, de Manhercz óvatosan fogalmazott. „A kvótáért megyünk.” „Gondolom eddigi életed legnagyobb eseményének ígérkezik a 2016-os olimpia.” „Nem mondanám. Olyan típus vagyok, akinek nem tesz jót, ha nagyon rástresszel dolgokra, arról nem is beszélve, hogy egyrészt még ki kell jutni, másrészt még be kell kerülni a keretbe.”

A magyar válogatott mindig is magas elvárásokkal nézett szembe. „A magyarnak nehéz megfelelni, ha vízilabdáról, olimpiáról és elvárásokról van szó.”

A nemzetközi mezőny erősségeiről is szót ejtett. „Szerbia kiemelkedik a mezőnyből, 3 éve meccset sem veszítettek, ráadásul az olimpia sosem jön össze nekik, úgyhogy duplán motiváltak lesznek. A magyar csapat pedig egy sikerkorszak után éppen újraépülő társaság, ami egyébként bebizonyította már, hogy ott van a világelitben, csak a maximumot kell nyújtsa.”

Jövőbeli céljai között a sportkarrier meghosszabbítása és a civil élet megteremtése szerepel. „Nehéz most a civil életre koncentrálni. Míg tudok, 34-35 éves koromig ezen a szinten akarok játszani.” „A pihenéshez… de abból nem lehet megélni. Szeretem a médiát, a vízilabdától sem akarok elszakadni, így az edzőséget sem zárnám ki.”

Manhercz Krisztián Péter (Budapest, 1997. február 6.) olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok magyar vízilabdázó, a magyar válogatott csapatkapitánya. Kezdetben úszni tanult, majd kilencévesen kezdett vízilabdázni. Számos neves klubban megfordult, többek között a Vasasban, a Szegeden, a Ferencvárosban, az OSC-ben, a CN Marseille-ban, és jelenleg ismét a Ferencvárost erősíti.

Manhercz Krisztián magánélete is gazdagodik. 2023-ban nősült meg, felesége Mosonyi Boglárka jogász. Első gyermekük, Jázmin, 2024 májusában született. Az édesapa szerep új távlatokat nyitott az életében. „Össze sem lehet hasonlítani az addigi életemmel. Gyorsan hozzáteszem, nagyon nagy szerencsénk van Jázminnal, beszélhetek a feleségem nevében is, mert nagyon jó gyerek. Nem elfogultságból - persze minden szülő ezt mondja -, de tényleg megváltozott az életünk. A rangsorolás változott meg saját magamban a magánélet és a sport között. Sok minden más lett.”

A 2025-ös év kiemelkedően sikeres volt számára. „A csapatkapitány, Manhercz Krisztián pedig különösen jó időszakot él meg. A klasszis pólós 2021 után 2025-ben ismét elnyerte a legjobb magyar vízilabdázónak járó elismerést, miután kulcsszerepet vállalt az FTC és a válogatott sikereiben.” Az FTC-Telekom 2025-ben megvédte a címét a Bajnokok Ligájában, miután a máltai fináléban 13-11-re legyőzte a szerb Novi Beograd csapatát, ahol Manhercz Krisztián hat gólt szerzett. „Az egyik legemlékezetesebb mérkőzése tudott lenni. Mindamellett viszont korábban soha nem nyertem még BL-t, úgyhogy a Final Fournak is megvolt a maga pikantériája. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a két siker teszi 2025 öt oda, ahová, a legmagasabb polcra.”

A válogatottal kapcsolatosan a 2026-os belgrádi Európa-bajnokságra való felkészülés zajlik. „A magyar férfi válogatott Eb-ezüstérmet szerzett a Belgrádban rendezett kontinenstornán, a szerbek ellen 10-7-re elveszített döntő után Manhercz Krisztián és Nagy Ákos értékelt az M4 Sportnak. „Azért eljutni egy Európa-bajnoki döntő, vagy akármilyen döntőbe, az nem könnyű. Azért fájó, mert azt gondolom, megvolt az esélyünk, de túl sokat hibáztunk fontos pillanatokban.”

tags: #manhercz #krisztian #vizilabda

Népszerű bejegyzések:

• Hungarian women's handball team's Olympic achievements
• A foci múltja
• A Bauer kapus fejvédők áttekintése
• A Honvéd FC labdarúgócsapatának története
• A profi vízilabdázók felszerelése