Kézilabda Világ: Az EHF Döntései és Pérez Carlos, a Veszprémi Legenda Öröksége

Az elmúlt időszakban a kézilabda világa számos kihívással szembesült, különösen a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt. Miközben a nemzetközi sportszövetségek igyekeztek megoldásokat találni az éppen futó szezonok lezárására, az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) is több fontos döntést hozott, amelyek jelentősen befolyásolták a klub- és válogatott versenysorozatokat. Ezek a döntések nemcsak a sportág aktuális állását, hanem a mögöttes gazdasági szempontokat is tükrözték.

Az EHF Döntései a Kézilabda Versenysorozatokban

Elég sok nemzetközi sportszövetség küzd azzal, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek közepette valahogy lezárja éppen aktuálisan futó szezonját. Sokan még nem döntöttek arról, hogy folytatódik-e az adott bajnokság vagy kupasorozat, többen viszont egészen abszurd megoldásokat találtak a problémára. Ilyen az EHF is, amely számos versenysorozatban hozott olyan döntéseket, hogy korábbi eredmények alapján, játék nélkül juttat tovább csapatokat.

Nézzük először is a döntéseket:

• Férfi Bajnokok Ligája: Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) korábbi közleményéből már sejteni lehetett, eltörölték a férfi Bajnokok Ligája 2019-20-as szezonjának nyolcad- és negyeddöntőit. A már korábban december 28-29-ére áthelyezett négyes döntőben így a csoportkör felső ágának számító A és B csoport első két helyezettje vehet részt. A kölni Final4 mezőnye: Barcelona, Paris St-Germain, Kiel, Veszprém.
• Női Bajnokok Ligája: A júniusi negyeddöntőket törölték, és kétféle megoldás közül fog az egyik megvalósulni. Amennyiben a jelenleg kitűzött időpontban, szeptember 5-6-án meg tudják rendezni a négyes döntőt Budapesten, úgy szeptember 3-án, szintén a Papp László Budapest Sportarénában lennének az egymérkőzéses negyeddöntők. Amennyiben tovább kellene halasztani a Final4-t, úgy végleg törölnék a negyeddöntőket, és a középdöntő csoportok első két helyezettei, tehát a Metz, az Esbjerg, a Győr és a Brest Bretagne jutnának a négyes döntőbe, amit októberben szeretnének megrendezni. Hasonló a helyzet a nőknél, ahol jelen állás szerint lemaradhat a négyes döntőről a Rosztov-Don és a CSM Bukarest is, pedig a két szinte világválogatott kerettel rendelkező csapat minimum nagyon megnehezítette volna a Brest és a Győr dolgát. Ha szeptember elején lesznek negyeddöntők, már csütörtökön egy borzasztóan érdekes meccset játszhat egymással a Győr és a Bukarest Budapesten.
• EHF-kupák: A férfi és női EHF-kupák, valamint a női Challenge-kupa hátralévő részét törölték, a sorozatok eredmény nélkül értek véget. A pénzzel kapcsolatos gondolatot erősíti a jóval kisebb érdeklődésre számot tartó EHF-kupák maradékának törlése. Ami pedig az utódokat illeti, ősztől elvileg elindulnának az utódaik, az Európa-ligák.
• Női Európa-bajnokság selejtezői: A decemberi, Norvégiában és Dániában megrendezendő női kézilabda Európa-bajnokság selejtezősorozatának hátralévő négy fordulóját törölték, a 2018-as Eb-n elért helyezések alapján 14 válogatott kijutott a tornára, természetesen a magyar válogatott is ott lesz az Eb-n.
• Férfi Világbajnokság selejtezői: A januári, Egyiptomban megrendezendő férfi kézilabda világbajnokság európai selejtezősorozatának hátralévő két körét törölték, az idei Európa-bajnoki helyezések alapján jutott ki 10 csapat a vb-re, további három az Eb-ről már automatikusan vb-résztvevővé vált, és ez a helyzet a címvédő Dániával is. A magyar válogatott is ott lesz a világbajnokságon.

Ezek a tények, ám érdemes azért egy kicsit a dolgok mögé is belesni. Mártha Bence, aki félig-meddig belülről is ismeri az EHF működését, megemlített a beszélgetés során egy olyan szempontot, ami valamilyen szinten magyarázhatja az európai kupákkal kapcsolatos döntéseket. Ez pedig a piszkos anyagiak szempontja. Az EHF számára ugyanis nagyon fontos bevételi forrás a két Bajnokok Ligája négyes döntője, elsősorban persze a férfi Final4, a 20 ezres Lanxess Arénában, ahol a jobb helyekre 200 eurónál kezdődnek a bérletek.

A válogatottakat illetően a nőknél viszonylag egyszerűbb volt a helyzet, hiszen a legutóbbi Eb-n jól szereplő csapatok álltak jól a selejtező lejátszott két fordulója után is, így mondhatjuk, hogy igazságos döntés született. Sokkal neccesebb döntés volt a férfi vb-selejtezők törlése. Itt ugyanis még a második kör sem ment le, és azért férfi csapatból több jó van, mint amennyi az Európának jutó 13+1 helyre kijuthat.

A Magyar Férfi Kézilabda-válogatott Szerencséje

És most érdemes belegondolni, hogy mekkora mázlink van: ha a januári Eb-n nem teljesít bőven erőn felül a férfi válogatottunk, most ugrana egy vb-szereplés is, és lehet, hogy egy olyan spirálba kerülnénk, amelyből nagyon nehéz lenne kikeveredni.

A magyar csapat döbbenetes hajrával 30-28-ra legyőzte a vb egyik titkos esélyesének tartott izlandiakat, és ezzel nem csupán a továbbjutás, de az olimpia felé vezető úton is nagy lépést tett. Csoportkör, 2. A csoport állása: 1. (és már továbbjutott) Magyarország 4 pont, 2. Portugália 2 (58-54), 3. Izland 2 (58-56). A magyar csapat kezdett. Szita egy újabb átlövéssel eredményes, szóval loholunk a rivális után. Rögtön az első támadásból gólt dobunk, Szita volt a befejező ember. Bodó növelte kettőre a különbséget, majd időt kértek az izlandiak. Bodó lövésével átvettük a vezetést, 1-0 után újra. Egál! Bodó iménti gólja után volt egy szép védekezés, amit Bóka gólja követett. Ott az egál, Lékai hetesével sikerült visszajönni egyenlőre, 4-4. A magyar csapat döbbenetes hajrával 30-28-ra legyőzte a vb egyik titkos esélyesének tartott izlandiakat. Miközben Izland ellépett 1-0-8-ra, még azt sem sikerült kihasználni, hogy egy leindítás végén Bánhidi labdát szerzett. Négyre nőtt a különbség, 12-8-nál Chema időt kért. Megtört a percek óta tartó magyar gólcsend, egy blokk után Bóka indult meg és csapta be a kapust. Izland ellen az első negyedórában elfogadható volt a játék. 25-19 után váratlanul egy 4-0-s magyar feltámadás következett, Ancsin már a hatodik gólját bombázta a kapuba, majd Rosta előbb egy hetest lőtt be, majd egy kipattanót bokszolt a hálóba. Sőt, Ilic kettőre hozta fel a csapatot, 25-23-nál időt is kért Gudmundur Gudmundsson. Sikerült is, Bóka lerohanásból, Rosta hetesből volt eredményes, ezzel az 55. A magyar csapat döbbenetes hajrával 30-28-ra legyőzte a vb egyik titkos esélyesének tartott izlandiakat.

Pérez Carlos, a Kézilabda „Csárlija”

Pérez Carlos vasárnap egy világválogatott elleni búcsúmeccsel köszön el Veszprémtől, ahol több mint tizenöt éven keresztül szinte számolatlanul ontotta a gólokat. A 41 esztendős átlövő az évek során a tehetsége mellett kivételes alázatával is kivívta, hogy egy ország kedvenc „Csárlija” lett. A Nemzeti Sport Online a búcsúmeccs kapcsán készített összeállítással idézi fel Pérez magyarországi pályafutását, az 1997-es érkezéstől napjainkig.

Pérez Carlos Névjegye és Pályafutása

Pérez Carlos (egészen pontosan akkor még Carlos Pérez) 1997 őszén érkezett Magyarországra a kilences - többek közt Díaz Ivót, Hernández Vladimirt, Uríos Fonsecát, Júlio Fist is felvonultató - kubai kontingens tagjaként. A veszprémiek már az azt megelőző években szívesen szerződtettek volna ottani játékosokat, ám a magyar és a kubai szövetség oldaláról csak ekkor született meg a beleegyezés. A karibiakat kis túlzással egy draft keretében osztották el, és hogy Péreznek már akkor is jó volt a híre, jelzi: rögtön a Veszprémhez került.

A meleghez szokott tengerentúliaknak nem volt könnyű hozzászokniuk a magyarországi viszonyokhoz: az új nyelvhez, a téli hideghez, a nagy tempóhoz. Péreznek sem volt könnyű, mégis kijelenthető, hogy a pályán ő volt az, aki a leggyorsabban alkalmazkodott a helyzethez. A kubai válogatott húzóembere (akkor még) a pályafutása szempontjából a legjobb korban volt, 26 évesen érkezett hazánkba, ugyanakkor ennyi idősen már nem könnyű teljesen új játékstílust és hozzáállást adoptálni, neki azonban sikerült.

Csoknyai István, korábbi csapattárs és kapitány így emlékezett vissza:

„Emlékszem az első meccsre, amelyen Csárli játszott, rossz emlék, mert kikaptunk Nyíregyházán - mondta a korábbi csapattárs, későbbi kapitány. - Meglepődtünk, hogy csak védekezik, de ekkor még akklimatizálódnia kellett, néhány nappal korábban jött meg, és olyan fáradt volt, hogy azt sem tudta, hol van. Aztán néhány hét múlva már akkor lőtt gólt, amikor akart, és kinőtte az NB I-et. A szó szoros értelmében lövő játékosnak számított akkoriban, nem nagyon kapott tőle labdát az ember. A szélsővel semmi kapcsolata sem volt, de a beállóval sem sok.”

Valóban: az eleinte gyakran Peresként vagy Reinaldóként emlegetett átlövő nevét hamar megtanulták a hazai kézilabdahívek, aztán néhány éven belül már nemcsak itthon, hanem egész Európában tisztában volt vele mindenki, hogy ki az a Pérez Carlos. Ezért persze maga a játékos tett a legtöbbet, akinek a pályán képviselt határozottsága, mindig gólra törő elszántsága élesen szemben állt a parketten kívüli szelíd, módfelett szerethető jellemével, így nem volt csoda, hogy amikor már a válogatottunkban is ontotta a gólokat, egy csapásra lett egy egész ország kedvenc „Csárlija”.

Sikerek Veszprémmel és a Válogatottal

Pérez gyakorlatilag már a második bajnokiján, egy Tiszavasvári elleni meccsen kivívta magának a kezdőcsapatba kerülés jogát. Első szezonjának végén bajnoki címet és kupát nyert a Fotexszel. Előbbit sokáig a legemlékezetesebb trófeájaként emlegette, de az érkezése - és hosszú távú elköteleződése - nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Veszprém a következő évekre állandósította az egyeduralkodó szerepét a honi színtéren. Pérez 1998 után a 2000-es és a 2007-es évet leszámítva mindig bajnoki címet ünnepelhetett, az ideivel együtt összesen 14-et tehetett a vitrinjébe, míg a Magyar Kupában csak 2001-ben, 2006-ban és 2008-ban nem számított győztesnek (13 arany).

Nemzetközi színtéren a 2001-2002-es évad sikerült a legjobban a csapattal, mert bár sérülésekkel bajlódott, a Veszprém Zdravko Zovko vezetésével bejutott a BL-döntőbe. Akkor már Díaz Ivo is a városban játszott, Pérez pedig Zlatko Saraceviccsel együtt félelmetes nehéztüzérséget alkotott. Minden idők egyik legerősebb magyar klubcsapata azonban a hazai kétgólos győzelem (23-21) után Magdeburgban öttel (25-30) elbukott a többek között Ólafur Stefánsson, Joël Abati, Stefan Kretzschmar és Nenad Perunicsics fémjelezte Gíslason-alakulattal szemben.

Pérez ekkor kúszott fel pályafutása csúcsára, s elképesztő fizikai adottságainál és szorgalmánál fogva ott is maradt. 1999 óta már magyar állampolgárként tette mindezt, miután a hazai vezetők is felfedezték a benne rejlő potenciált: 2002-ben bemutatkozott a válogatottban, 2003 elején pedig főszereplő volt abban, hogy a nemzeti csapat a vb-n kiharcolta az indulás jogát az athéni olimpiára. Az emlékezetes portugáliai tornán kilenc meccsen 64 gólt szerzett - 13-at a sorsdöntő, jugoszlávok elleni hosszabbításos ütközetben dobott -, és ezzel ő lett a világbajnokság gólkirálya. A vb egyik legnagyobb sztárja volt.

„A vb gólkirálya lett, ami önmagáért beszél; a torna egyik legfényesebb, ugyanakkor legszerényebb csillaga, akinek hihetetlen akarása és gólözöne nélkül a magyar válogatott aligha harcolja ki az athéni kvótát” - értékelte a teljesítményét az esemény után a Nemzeti Sport. Csoknyai pedig így foglalta össze ezt az időszakot: „Az aktuális BL-ellenfeleink hétről hétre bombázták az ajánlataikkal, de hál’ Istennek maradt. Mellettem öltözött, nem mondom, hogy vékony lábaim lennének, de az ő combja kétszer olyan vastag, hihetetlen látvány volt. Kérdeztem is tőle: ezt hogy csinálod?”

Athénban ugyancsak az egyik legjobb góllövő volt, a bronzmeccsen például tízig jutott az oroszok ellen, ám az álom, az érem vele sem jött össze, a Skaliczki-gárda két góllal alulmaradt (26-28).

Pérez Carlos Góljai Veszprém-mezben

Pérez Carlosnál az 1985 óta számon tartott időszakban mindössze egy játékos volt eredményesebb a Veszprém színeiben: Éles József. Pérez összesen 2444 találatot jegyzett tétmeccseken a bakonyiaknál, Éles 2548-at. A bajnoki gólokat tekintve is hasonló a helyzet: előbbi 1564-szer, utóbbi 1606-szor zörgette meg a hálót NB I-es mérkőzésen, a nemzetközi találkozók góljait számolva viszont már a kubai származású átlövő jutott messzebb: Pérez 640 gólt ért el, Éles pedig 576-ot.

Sztárallűrök Nélküli Sztár

Kétségen felül áll, hogy az elmúlt egy-két évben Pérez már nem olyan ütemben termelte a gólokat, mint a 2000-es évek elején, ugyanakkor a fontos meccseken még mindig ő jelentette sokszor a veszprémiek mentsvárát és volt ő a támadások vezére, s ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy 2011 végén - 2003, 2004 és 2005 után pályafutása során negyedszer - ő lett a legjobb honi kézilabdázó. Tesszük hozzá: teljesen megérdemelten. Talán mindennél nagyobb dicséret, hogy pályafutása végére teljesedett ki a lövőrepertoárja, és már nem csak a góljai miatt volt a leghasznosabb játékosok egyike.

„Észreveszi a beállót, máskor összehúz két embert, és megjátssza a szélsőt - jellemezte őt 2011-ben Csoknyai. - Mindent megtanult, és napról napra képezi magát, mindig jobb és jobb akar lenni, most, harminckilenc évesen ezért játszhat még ilyen szinten. Bár sok nagy csatát megélt, megnyert, az egyik legszerényebb játékos maradt. Nincsenek sztárallűrjei, sohasem beszél vissza, ha súlyt kell emelni, súlyt emel, ha futni kell, fut.”

Ez az, amikor a kivételes tehetség mellé kivételes alázat párosult - aminek egyenes következménye lett egy kivételes pályafutás. Azokat a páros lábról felugrós bombákat sosem feledjük…

Skaliczki László, volt szövetségi kapitány, akinél Pérez bemutatkozott magyar nemzeti dresszben, így emlékezett vissza:

„Azon a poszton, abban az időben, az ő képességével, játékintelligenciájával nemcsak a magyar, hanem a világ bármely válogatottjának erősítés lett volna. - Az érdem a szövetségé és a veszprémi vezetőké, akik meggyőzték őt arról, ha már úgy is itt él nálunk, és jól érzi magát, akkor a kubai helyett a magyar válogatottban szerepeljen. A portugáliai vb-n emlékezetes, hogy a jugoszlávok elleni ő vállalta el és értékesítette azt a büntetőt, amellyel meglett az olimpiai kvótánk.”

„Fizikai és lövőerejének köszönhetően állandó légi fölényt jelentett a támadójátékunkban, és ami fontos, nemcsak egy-kétszer talált be mérkőzésenként, hanem folyamatosan szállította a gólokat a meccseken. A védelmeknek állandó veszélyt jelentett.”

Sinka László, a magyar szövetség korábbi főtitkára a következőket mondta:

„Mintha ma történt volna: az 1997-es vb-n épphogy egy góllal meg tudtuk verni Kubát, amelynek színeiben már ekkor feltűnt több klasszisjelölt játékos. Hajnal Csaba felismerte, hogy valamit tenni kell, ezért a kubai válogatott több meccset is játszott Magyarországon. A legfényesebb csillag már ekkor is Pérez volt."

Pedig nem volt könnyű Carlos Péreznek lenni. Egy sztárcsapatba került, ahol a komoly mennyiségben felgyűlt egó mellett még folyamatos nyomás alatt is kellett játszania, ráadásul egy idő után a pokróc védők kitüntetett figyelmétől kísérve. Közben sosem tagadta, folyamatosan gyötörte a honvágy. Megfordult mellette a csapatban leendő és egykori világsztár, akadtak nála képzettebb kézilabdázók is, de egy sem volt, aki az 58. percben is ugyanúgy bement a falba a huszonötödik pofonért is. Az csak Csárli volt. Az első bajnoki címének évében ugyanúgy, mint negyvenévesen. Az egyetlen dolog, ami változott, a lövőrepertoárja volt: először a „nincs rossz lövés, csak gyenge" filozófiát követte, de ahogy teltek az évek, egyre technikásabb lett, míg végül már fogalma sem volt a védőknek, hogy a megállíthatatlanul rájuk rontó Csárli egy pusztító bombára, vagy egy csuklóból, alulról felhúzott lövésre készül-e.

Csárli búcsúja természetes fejlemény, még ha sokáig úgy is nézett ki, hogy nem fogják az évek. A módja viszont nem az. Nagyon nem. A meccsek tömkelege, amelyeket megnyert a Veszprémnek, hosszú évek hűsége, és mindaz, amit a klubnak jelentett, egy egészen más hangulatú búcsúmeccset érdemelt volna. Mert most Carlos Pérez, a 14-szeres magyar bajnok, 12-szeres kupagyőztes, BL-döntős, kétszeres Szuperkupa-döntős, kétszeres BL-elődöntős, kétszeres olimpiai negyedik, vb-gólkirály, négyszeres év játékosa a katari al-Samaltól tér vissza Veszprémbe, hogy a világválogatott ellen elbúcsúzzon az őt istenítő közönségtől.

tags: #martha #laszlo #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Livescore futball
• Események a Budapest Sportarénában
• Adorján Attila karrierje
• Játékos tanulással a sikeres iskolakezdésért
• A rókák tündérmeséje