A teniszmeccs hossza és a pontozási rendszer részletei

Egy teniszmeccs labdamenetekből, játékokból (game) és játszmákból (szett) áll, melyek együttesen határozzák meg a mérkőzés teljes időtartamát. A teniszmeccsek hossza rendkívül változó lehet, nem tudni pontosan, meddig tart egy meccs. Évek óta a sportkedvelők is csupán „nem előbb mint” jelöléssel találkoznak a második meccsek kezdési időpontjánál, ami jól mutatja a kiszámíthatatlanságot.

A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes. Szabályos ütésnek minősül, ha a játékos a labdát maximum egy lepattanás után visszaadja az ellenfél térfelére úgy, hogy a saját térfelén már nem pattan le, és az ellenfél térfelén is pályára esik. A teniszpálya vonalai szabják meg az adogatóudvar és a pálya határait; ha a labda - akár kívülről, és épphogy, de - érinti az adott vonalat, akkor az adott ütés bent van, a labdamenet folytatódhat.

A teniszmeccs felépítése és pontozása

A teniszben a pontozás szabályai roppant egyszerűek, de a megszokott számolástól eltérőek. Egy mérkőzés (versenytől függően) 2, vagy 3 nyert szettig tart. Egy szett 6 nyert game-ig tart, úgy, hogy legalább 2 game-el kell nyerni. Egy game, azaz egy játék pontozása pedig a következő lépések szerint alakul:

Pontozás egy játékon (game) belül

Egy játék (game) alatt csak az egyik játékos adogat. Az adogató mindig a pálya jobb oldaláról kezdi a szervát, a középjeltől jobbra eső és az oldalvonal közötti területen, az alapvonal mögött. A game megnyeréséhez a teniszezőnek legalább négy labdamenetet meg kell nyernie, akár adogatóként, akár fogadóként, de minimum két ponttal kell vezetnie az ellenfeléhez képest.

A megnyert labdameneteket a hagyományos pontozás szerint jelölik:

• Első pont: 15
• Második pont: 30
• Harmadik pont: 40

Mindig az adogató pontszámát mondják először. Ha az állás 15-15 vagy 30-30, a bíró a következőt mondja: 15-mind (fifteen-all), 30-mind (thirty-all). Abban az esetben, ha mindkét játékos vagy csapat egy játékban egyenként három pontot ér el, és az eredmény 40-40, azt „egyenlő” vagy „deuce” néven emlegetik.

A játékot két ponttal kell megnyerni. 40-mind, vagyis deuce után valamelyik játékos előnybe kerül (advantage, előny az adogatónál, előny a fogadónál). Ha az előnyben lévő játékos vagy csapat megszerzi a következő pontot, megnyeri a játékot. Ha azonban az előny megszerzése után az ellenfél játékosa vagy csapata nyeri a következő pontot, az állás visszaáll deuce-ra.

Ha az egyik játékos elérte a 40-et és nincs egyenlő, vagy előnye van, akkor labdája van a game megnyeréséhez (gamepoint). Ha ez a fogadó játékos, akkor ez a gamepoint egyben breakpoint is (bréklabda): vagyis lehetősége van elvenni az ellenfél adogatását, „megbrékelni” ellenfelét. Ha az adogató nem tudja hárítani a bréklabdát, akkor elveszti az adogatását és hátrányba kerül. Ha az adogató semmire hozza az adogatását (a fogadó nem szerez pontot), azt love-game-nek nevezzük. A felek játékonként felváltva adogatnak, ha valamelyikük elvesztette az adogatását, lehetősége van visszavenni az elvesztett adogatógémet, tehát ledolgozni brékhátrányát, vagy - ellenkező esetben - megerősítheti brékelőnyét is egy jó adogatással.

Pontozás egy játszmán (szett) belül

A teniszmeccs legnagyobb egységei a játszmák. Egy játszma megnyeréséhez 6 játékot kell nyerni, de elképzelhető, hogy ez sem elegendő, ha mindkét játékos 6-6 játékot nyer (tehát például mindig mindenki hozza az adogatását). Amennyiben mindkét játékosnak sikerül hat játékot nyernie egy szetten belül (6-6), a szett döntő játszmára, úgynevezett rövidített játszmára, azaz tie-breakre megy.

A játékosok kötelesek a pálya végét cserélni az első, a harmadik és minden további páratlan játszma befejezése után.

A tie-break (rövidített játszma)

A tie-breaket mindig az adogatásban soron következő játékos kezdi. Csak egy labdamenetben adogat (jobbról balra), utána váltanak: a másik következik két adogatással (balról, majd jobbról), és ettől fogva kettesével cserélnek. A rövidített játszma 7 pontig tart, de itt is két ponttal kell nyerni. Mivel váltogatják a szervát, csak egy-egy labdamenetet lehet nyerni a másik adogatásánál: ezeket minibreaknek nevezzük. Ha a játékosok tie-breakben szerzett pontjainak összege osztható hattal, akkor térfelet cserélnek. Amelyik játékos megnyeri a tie-breaket, azé a szett is 7-6-ra.

A mérkőzések hossza és formátuma

Egy egyéni meccs - nemtől vagy tornától függően - tarthat két nyert szettig (best of three sets) vagy három nyert szettig (best of five sets). Ez jelentősen befolyásolja a mérkőzés teljes időtartamát. A nők minden esetben két nyert szettig játszanak. A férfiak a kisebb tornákon (ATP250, ATP500, ATP1000) és az ATP Masters Series tornákon két nyert szettig játszanak, míg a Grand Slam-tornákon és a Davis-kupán minden fordulóban három nyert játszma kell a győzelemhez.

A Grand Slam-meccsek során a tie-breakereket jellemzően a férfi egyes mérkőzések első, második, harmadik és negyedik szettjében, valamint a női egyes vagy páros mérkőzések első és második szettjében játsszák. Ez alól a szabály alól vannak kivételek, például a US Openen, ahol a döntő szettben is engedélyezett a tie-break.

Páros mérkőzések

A párosok esetén a szabályok kicsit különböznek: minden esetben két szettet kell nyerniük a meccs megnyeréséhez. Ha mindkét pár 2-2 szettet nyer, meccs-tie-break (match tie-break, MTB) dönt: ezt minimum tíz megnyert pontig játsszák, és két pont különbséggel kell nyerni. Páros mérkőzések esetén a döntő szett gyakran szuper tie-breakre megy át.

Az alábbi táblázat összefoglalja a különböző teniszversenyek mérkőzésformátumait:

Tényezők, amelyek befolyásolják a meccs időtartamát

A teniszmeccsek hossza nem csupán a pontozási rendszertől függ, hanem számos más tényezőtől is:

• Pályaborítás: Az aszfalt (szabadtéri kemény pálya), beltéri kemény borítások, fű és a salakos pályák teljesen különböző játékstílusokat eredményeznek. Egy nagy ütőerejű játékos, remek szervákkal elsősorban a gyors pályaborításokon, mint a fű és a kemény pályák érzi jól magát, ami gyorsabb labdamenetekhez, de akár több tie-breakhez is vezethet. A lassabb borítások, mint a salak, hosszabb labdameneteket és elhúzódóbb meccseket eredményezhetnek.
• Játékosok játékstílusa: Egy magas és erős testfelépítésű játékos jól szervál, nagy ütőereje van, ami rövidebb labdamenetekhez vezethet. Ezzel szemben egy alacsony, vékony és könnyebb testsúlyú játékos gyors és ha megfelelően technikás is, akkor remekül képes védekezni, returnözni, amivel meg tudja fogni a szervagépeket, ezzel meghosszabbítva a meccseket.
• Aktuális forma és mentális állapot: A játékos aktuális formája és mentális ereje talán a legfontosabb tényező. Akik erősek fejben, kiegyensúlyozottan teniszeznek, míg akik gyengébbek, hajlamosak a megingásokra, ami hirtelen fordulatokhoz és ezzel együtt a mérkőzés hosszának változásához vezethet.
• Egészségi állapot: Sérülések gyakran befolyásolják a játékosok teljesítményét, és akár feladásra vagy rövidített játékra kényszeríthetik őket.
• Torna jelentősége és tétje: Egy Grand Slam torna mindig a csúcsra járatott teniszezőkkel zajlik, és a nagyobb tét nagyobb küzdelmet, ezáltal hosszabb meccseket eredményezhet. A Davis-kupában a játékosok a hazájukért versenyeznek, ami szintén extra motivációt adhat. Ha egy játékos pontokat véd egy adott tornán a világranglistán, az is fokozott nyomást helyez rá, ami befolyásolhatja a játékát és a meccs hosszát.

A tenisz történetének leghosszabb mérkőzése

A teniszmeccsek hossza kapcsán az eddigi leghosszabb szett (70-68) 2010-ben, a wimbledoni teniszbajnokság 1. fordulójában John Isner és Nicolas Mahut egymás elleni küzdelme során alakult ki, amelyet 11 óra és 5 percnyi játékidő után Isner nyert meg. Ez a mérkőzés ikonikus példája annak, hogy mennyire kiszámíthatatlan lehet a tenisz.

Wimbledonban nincs tie-break az ötödik szett után, ami néha elhúzódó meccsekhez vezet. Ez a hagyomány kulcsfontosságú volt a Isner-Mahut mérkőzés elhúzódásában. Az azincourt-i csata (1415) után Charles d’Orléans herceg angol fogságba esett. Ez alatt az idő alatt a fogoly bevezette Angliában az ütőlabdajátékot. Később a modern tenisznek az arisztokrácia által kedvelt, teremben játszott elődjét az angolszász kultúrában „valódi tenisz” (real tennis), Angliában „királyi tenisz” (royal tennis) néven emlegették, már középkori királyok (így V. Henrik, VIII. Henrik) is űzték, ebből eredően a „királyok sportjának” is nevezték.

A források szerint a tenisz csaknem négy évszázaddal később, 1858 és 1870 között jött létre mai formájában. Az első wimbledoni tenisztorna 1877. július 9-16. között zajlott, ez a legrégebbi, legnagyobb múltú, ma is létező tenisztorna. A francia tenisztorna, a Roland Garros volt az első, amelyik engedélyezte a hivatásos teniszezők részvételét, 1925-ben. A „Grand Slam” kifejezést 1933-ban két újságíró használta először. A modern, professzionális tenisz 1968-ban, az „open erá”-val (hivatásos, profi kor) kezdődött, amikortól a hivatásos teniszezők is indulhattak a különböző tornákon.

A maratoni Isner-Mahut mérkőzés Wimbledon egyik eldugott, 18-as pályáján zajlott. A döntő szett ötvenkilencedik játékában még mindig nem nyert senki, és a meccset ismét megszakították a gyenge fényviszonyok miatt. A feszültség másnapra tovább fokozódott, ahogy a meccs híre terjedt, és egyre népesebb közönség kezdett reggel gyülekezni a lelátón. Számtalan kérés érkezett, immár a világ minden tájáról, hogy helyezzék át a Center pályára, de Wimbledon hagyományai ismét közbeszóltak. Végül Isner tudta megtörni a jeget, és Mahut szerváját, ezzel megnyerve a 11 órás küzdelmet. Ez a mérkőzés örökre beírta magát a tenisz történelemkönyvébe, nem csak hosszúsága, hanem a játékosok hihetetlen kitartása miatt is.

tags: #meddig #megy #1 #tenisz #meccs

Népszerű bejegyzések:

• Sport száras zoknikról bővebben
• Ismerje meg a várható gólok (xG) titkait!
• A kapusok fejbelövésének új szabályozása
• Ispan Zoltán szerepe az MDP megyei konferenciáján
• Ronaldo madridi rekordjai