Az MTK Atlétika Megújult Pályája és Történelme
Érvelni mellette fölösleges - az atlétika a legősibb sportágak egyike. A járás, a futás, az ugrás és a dobás mindig az emberi mozgások alapformái voltak. Már az MTK 1888-as alapításánál az atléták alkották az egyik meghatározó sportágat, megalapozva ezzel a klub gazdag atlétikai örökségét.
Az Atlétika Gyökerei az MTK-ban: Az Első Versenyektől a Gyalogló Hegemóniáig
Az első komoly versenyt az MTK atlétái rendezték. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap a Tattersalon, az ügetőpályán. A kor szokásainak megfelelően, több szakágban is összemérhették erejüket az atléták.
Az első MTK atlétikai verseny eredményei
- Magasugrás: Sachs Lipót (győztes)
- 1000 méteres gátfutás: Müller Dávid (győztes)
- Korláttornázás: Müller Dávid (győztes)
Ezek a versenyek zárt, azaz házi megmérettetések voltak. Emellett nyílt versenyeket is rendeztek, melyek során a sportolók a következő szakágakban indultak:
- 6 km-es síkfutás
- 100 méteres síkfutás: Leitner Ármin (győztes)
- 12 kg-os súlydobás
- 2 angolmérföldes gyaloglás: Kohn Arnold (győztes)
- Távolugrás: Totis Lajos (győztes)
- 50 kg-os súlyemelés: Totis Lajos a legjobb MTK-s versenyzőként a második helyet érte el.
Kohn Arnold körül kialakult az a népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tagjai ekkor Domenis Gyula, Fitsch Ferenc, Totis Lajos és Vidor Jenő voltak. Év közben csatlakozott a társasághoz Grünwald Márton, aki a megszűnt Sportkedvelők Köréből érkezett.
Az Utánpótlás-nevelés és a Világcsúcsok Korszaka
1901-ben megváltozott az MTK alapszabálya. A korábbi rendelkezés - a kor szokásainak megfelelően - tiltotta ifjúsági tagok felvételét, az új szabály ezt lehetővé tette. Eleink az elsők között ismerték fel az utánpótlás-nevelés fontosságát, megalapozva ezzel a jövő sikereit.
Kiemelkedő Eredmények
Az MTK atlétái már korán letették névjegyüket a hazai és nemzetközi sportéletben:
- Az első hitelesített országos csúcsot Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel, 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel.
- Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs.
- Rajz Ferenc szintén 1913-ban 500 méteres távon 1:07,6-os idővel világcsúcsot ért el.
Atlétáink több mint kétszáz alkalommal állhattak a felnőtt első osztályú bajnoki dobogó tetején. Fontos megjegyezni, hogy a pontos számot nehéz megmondani, mert ez az a sportág, amiben szinte minden jogelődünk nyert bajnoki címeket (MTE, KAOE, Egyetértés, stb.). Voltak versenyzők, akik az MTK mellett másik egyesület színeiben is nyertek; az adatok néha egymásnak ellentmondóak abban a tekintetben, hogy adott bajnoki cím megszerzésekor éppen melyik egyesület színeiben szerepelt a győztes sportoló.
Az I. Világháborút megelőző utolsó két békeév bajnokságán 4-4 győzelemben volt részünk. 1913-ban Szalay Pál 100 és 220 yardon, Rajz Ferenc 880 yardon győzött, Wardener Iván a magasugrók között lett bajnok. 100 yardon kék-fehér dobogóst ünnepelhettünk, a második Szenes József, a harmadik Boros Géza lett. 1914-ben szinte másolták versenyzőink az előző évet.
Az MTE szervezte az első honi versenyeket nők számára, ami szintén úttörő lépés volt a magyar sport történetében. A KAOE fénykorában a húszas évekre tehető, ahol a sprinter Gerő Ferenc egymaga 9 egyéni bajnoki címet gyűjtött, és tagja volt az olimpiai 4. helyezett 4x100-as váltónak.
Háborúk és Tragédiák Árnyékában
A háború kitörése az MTK-t is sújtotta. Sorra hívták be versenyzőinket, akik közül Mickler György, Ondrus István és Rákos Jenő is a harctéren vesztette életét. Atlétáinkat az I. Világháborút követően is tragédiák sora sújtotta. Nagy tehetségű nyolcszázasunkat, Harmat Imrét az MTK-MAC mérkőzésen a lelátóról hurcolták el és gyilkolták meg Horthy különítményesei.
Néhány évvel később atlétáink edzője, Bodor Ödön a műjégpályán szenvedett halálos balesetet. A helyére került Gáspár Dezső, aki fiatalon meghalt 1934-ben. Ekkor ismét Goldmann Bundi vezette az edzéseket, aki a klub atlétikai életének egyik kulcsfigurája maradt évtizedeken át.
Újjászületés és a Háború Utáni Éra
A II. Világháború rettenete után szakosztályaink közül elsőként az atléták szervezték újra magukat. A megújítók Hertzka Rezső és Szilányi Sándor voltak. No meg természetesen Goldmann Bundi, aki három évtizede mindig újra és újra előkerült, ha az MTK atlétáinak segítségre volt szüksége. A pálya még romokban hevert, így sportolóink az FTC vendégszeretetét élvezve tudtak gyakorolni.
A felszabadulás utáni első bajnoki címünket is az atléták szerezték. Tribold Jenő a diszkoszvetést nyerte meg 33.69 méteres eredménnyel az ifi bajnokságon. Ugyancsak az atléták szerezték az első felnőtt érmet; Pállfy 400 méter gáton lett harmadik.
Az 50-es, 60-as, 70-es évek kiemelkedő atlétái
Már ekkor több - később ragyogó pályát befutó - tehetség bontogatta szárnyait kék-fehérben. Például Umbrai Katalin gerelyhajító, Zsitvai Zoltán rúdugró, Lombos Dezső gát- és rövidtávfutó, valamint Nagy György távol- és magasugró. 1949 és 1956 között 45 magyar bajnoki címet nyertek versenyzőink.
Kovács József volt a korszak csillaga: olimpiai ezüstérme mellett Európa-bajnokságon is második helyet ért el. Pályafutása során olyan halhatatlanokat győzött le, mint Kuc és Zatopek. A hetvenes éveket Rózsa István 6 bajnoki címe vitte el 400 méteren.
A Modern Korszak és az Új Atlétikai Központ
A régi atlétikai stadion, rossz állapota és korszerűtlen kialakítása miatt elbontásra került. 2016-ban azonban egy modern, multifunkcionális létesítmény készült a Hungária körúton, az Új Hidegkuti Nándor Stadion komplexuma, amely otthont ad az MTK Budapest labdarúgócsapatának, és emellett világszínvonalú atlétikai edzéslehetőségeket is biztosít.
Az Új Atlétikai Központ - Világszínvonalú Felkészülés
"Itt a téli zord hónapok alatt is méltó körülmények között tudnak készülni az atléták a fedettpályás szezonra, vagy akár a tokiói olimpiára" - jelentette ki a sportvezető. Hozzátette: bízik benne, hogy a csarnok és a futófolyosó az agglomeráció és közelben lévő egyesületek versenyzőit is szolgálni fogja, illetve a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra való felkészülést is segíti majd.
Deutsch az atlétikai központot világszínvonalúnak nevezte, s kitért arra, hogy az 54,5x34,6 méteres hasznos alapterületű, 1888 négyzetméteres munkacsarnokban a fedettpályás idényben a távol-, a hármas-, a magas- és a rúdugrók, a súlylökők és a gerelyhajítók, a futófolyosóban pedig a 60, a 100 méteres sík-, illetve a 100 és 110 méteres gátfutók edzhetnek. A klub írásos tájékoztatása szerint a beruházás nettó 973 millió forintba került.
Az Új Atlétikai Központ Képességei
| Létesítmény | Méretek | Edzhető szakágak |
|---|---|---|
| Munkacsarnok | 54,5 x 34,6 m (1888 m²) | Távolugrás, Hármasugrás, Magasugrás, Rúdugrás, Súlylökés, Gerelyhajítás |
| Futófolyosó | Ismeretlen | 60 m síkfutás, 100 m síkfutás, 100 m gátfutás, 110 m gátfutás |
A fejlesztés elsődleges célja az atlétikai utánpótlás-nevelés és a versenysport feltételeinek magas szintű biztosítása, de szabad kapacitásai rendelkezésre állnak majd más szakosztályok és egyesületek, illetve a szabadidősport résztvevői számára is.
Jelenlegi Eredmények és Jövőbeli Potenciál
A modern létesítmények és a folyamatos utánpótlás-nevelés eredményeként az MTK atlétikája továbbra is aktív és sikeres. 2021-ben, a tokiói olimpián klubunk többpróbázója, Krizsán Xénia 13., távolugrónk, dr. Nguyen Anasztázia 16. helyen végzett, jelezve a jelenlegi sportolók nemzetközi szintű teljesítményét. A szakosztálynak jelenleg közel 300 igazolt sportolója van, ami garancia a jövőbeli sikerekre és a magyar atlétika fejlődésére.
tags: #megujult #mtk #palya #atlerika
