A Megyei Harmadosztályú Labdarúgás Világa: Részletes Áttekintés
A magyar labdarúgás piramisának alapját a megyei bajnokságok képezik, ahol a helyi közösségek, amatőr játékosok és sportrajongók hétről hétre megtapasztalhatják a futball igazi, földközeli izgalmát. Ezen a szinten döbbenetes területi különbségek, páratlan teljesítmények, régi ismerős játékosok, egykoron szebb időket megélő és visszakapaszkodó csapatok egyaránt megtalálhatók. Most nagyító alá vesszük a magyar futballpiramis 4-7. szintjeit, vagyis a megyei I-IV. osztályokat, különös tekintettel a harmadosztályra.
A Hétköznapi Hősök és a Váratlan Erősítések
A megyei harmadosztályú bajnokságok gyakran rejtenek meglepetéseket és kiemelkedő teljesítményeket. A Pest megyei III. osztály, Közép-csoport 4. fordulójában például beindult a gépezet: a Mogyoród FC 5-0-ra nyert a Fót otthonában. A társulat Kollár Zsolt mesterhármasával könnyedén győzött. Jelenleg 7 szerzett ponttal ötödik a Mogyoród FC.
Dukon Béla nincs irigylésre méltó helyzetben. A Ferencváros és az Érd korábbi kiváló csatára ugyanis „megye-hármas” szinten kiváló labdarúgókat állíthat csatasorba. Bálányi Gábor (25) a Vasasban nevelkedett, és éppen a helyi vetélytárs Mogyoród KSK-tól érkezett a nyáron, míg Kollár Zsolt (23) szintén megjárta többek között a Vasast és a III. Kerületi TVE-t. A nyáron azonban „nagy hal” akadt a horogra: a néhány éve még az NB I-es Pécsi MFC színeiben szereplő labdarúgó került Mogyoródra Berdó Balázs személyében. A 31 éves fedezet a 2007/2008-as évadban 11 mérkőzésen viselte a mecsekaljai egylet mezét. A futballista - aki megjárta a Budapest Honvédot és az NB II-es Kozármislenyt is - a hétvégi, Fót elleni bajnoki második félidejében, 2-0-s vezetésnél lépett pályára, hivatalos mérkőzésen először.
A Megyei Bajnokságok Áttekintése: Számok és Tendenciák
A 2017/2018-as szezon megyei bajnokságaiban (19 megye+Budapest) összesen 1783 csapat állt rajthoz. Ha csapatonként 14 emberrel kalkulálunk, az 25 000 igazolt férfi felnőtt labdarúgót jelent. Ez nagyjából Siófok és Szentendre lakossága, illetve olyan városokban nem laknak ennyien, mint Hajdúszoboszló, Tata, vagy Hatvan.
Csapatok száma a megyei osztályokban (2017/2018)
| Osztály | Csapatok száma |
|---|---|
| Megyei IV. osztály | 122 |
| Megyei III. osztály | 814 |
| Megyei II. osztály | 545 |
| Megyei I. osztály | 302 |
| Összesen | 1783 |
A megyei II. és első osztály létszáma azért stabilnak mondható, hiszen mindig feltölthető az alacsonyabb osztályokból. "Míg 2013/14-ben még "csak" 811, a 2016/2017-es szezonban már 864 csapat állt rajthoz a legalacsonyabb szinteken". Sőt, még azt is feljegyeztük, hogy "a 2016/2017-es szezonban egészen pontosan 49 csapat lépett vissza a bajnokság közben, a teljes mezőny 5.7%-a." A legalacsonyabb szinteken 936 csapat indult 2017/18-ban, ami mindenképpen jó dolog, sőt, igen nagy az ugrás az előző évhez képest. Egyelőre visszalépésekben / kizárásokban / megszűnésekben is lényegesen jobban állunk (37, pedig több a csapat).
Területi Különbségek és Visszaesések
A tendencia azonban nem mindenhol örvendetes. Az egészen kiváló FutballKutató - The Football Explorer oldal az alábbi szomorú statisztikát közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei amatőr futballról:
- 1999/2000: 198 csapat, 4 osztály, 15 bajnokság
- 2016/2017: 109 csapat, 3 osztály, 9 bajnokság
- 2017/2018: 105 csapat, 3 osztály, 8 bajnokság (féltávnál)
Ez egészen döbbenetes visszaesést mutat: 18 év alatt eltűnt a csapatok 47 százaléka! A szomorú tendencia folytatódik, sőt egyre nagyobb mértékű, de ami a legrosszabb, nem csak a futballcsapatok szűnnek meg, hanem az iskolák, önkormányzatok és számos faluban a kocsmák is bezárnak. Az elszegényedő és aprófalvakkal teli megyékben szűnt meg a legtöbb csapat. Bács-Kiskunban 2009/10-ben például két csapattal kevesebb indult a három megyei osztály pontvadászataiban, mint 2017/18-ban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a húsz évvel ezelőtti, vagyis 1997/98-as szezonban 175 csapatot találtunk a jelenlegi 126-al szemben.
Tartalékcsapatok és Gólátlagok
Jelentős területi különbségek mutatkoznak a tartalékcsapatok versenyeztetésében is. Több bajnokságban tobzódnak a második, vagy akár harmadik számú együttesek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ellenben olyannyira nem, hogy mindössze egyetlen ilyen csapatot találtunk, a Cigánd II-t. Sőt, Vas, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen ilyen csapatra sem bukkantunk. Ezzel szemben Csongrádban mindjárt 19, Pest-megyében pedig 23 együttes úgy kapcsolódott be a bajnokságba, hogy az anyaegyesület magasabb osztályokban szerepel. A rekorder amúgy Budapest 24 csapattal, de amúgy jellemzően 4-6 között van az ilyen együttesek száma megyénként. Mindent összevetve a teljes mezőny 7%-a.
A megyei találkozók gólgazdagsága is "attól függ". Ahogy egyre alacsonyabb osztályokban nézünk szét, úgy nő a gólátlag. Szabolcs megye három megyei II. osztályú pontvadászatában már 2,42-re ugrik az átlag, a legalsó szinten (ami lehet megyei III. vagy IV.) pedig már-már a hármat karcolja alulról (2,91). Nógrád erre máris rácáfol. Míg az első osztályban 2,42 gól esik mérkőzésenként, addig a Nógrád megyei II. osztályban már csak 2,18 -a III. osztályban azonban magasabb.
A magyar futball története (2000)
Híres Csapatok és Sorsfordító Osztályozók
A megyei bajnokságokban sok egykoron NB-s szinten is szereplő csapat próbál visszakapaszkodni, vagy éppen a fennmaradásért küzd. A magát a kizárások után újjászervező Kecskeméti LC most 16 meccsből 16-szor győzött és Eugene Salami révén ők adhatják a megyei gólkirályt is. Hajdú-Biharban a Hajdúböszörmény fölénye egészen imponáló, hiszen ők már 21 meccsüket nyerték 21 bajnokin. Gólkülönbségük 107-12. Nógrádban a patinás Salgótarjáni BTC mind a 14 meccsét behúzta. A számtalan alsóbb osztályban is csak elvétve találunk példát a 100%-os teljesítményre. A Baranya-megyei IV. osztályban szereplő Beremend (13/13), a BAZ-megyei III. osztályokban szereplő Sátoraljaújhely és Alsóvadász (10/10 ill. 9/9). Mindenképpen kiemelnénk még a szerencsétlen sorsú, megyei III. osztályban újraalakuló, jelenleg megyei II. osztályú Tatabányai FCE csapatát, akik 20 meccsükből húszat nyertek, 157-8-as gólkülönbséggel.
Nem úgy, mint anno... Nehezen tudom elfelejteni az Ebes csapatát. A hajdúsági nagyközség híres volt arról, hogy két teljes sort foglalkoztatott, repülővel akartak a Körmend elleni osztályozóra elutazni és még az NB III-nál is magasabbra vágytak. Pénzügyi mágus tulajdonosuk gyors bukása után semmi sem tudta megállítani a lejtmenetet. Jelenleg a megyei III. osztály utolsó előtti helyét foglalják el. Innen már nem lehet hová kiesni. Az NB II-ből a stadionfejlesztések miatt önmagát egészen a megyei I. osztályig visszasoroló Szigetszentmiklósi TK-t ezen bejegyzés szerzője a dobogó tetejére várta 2018-ra. Erre fel inkább megszűntek tavaszra és ezzel országos hírnévre tettek szert - mivel a stadion tovább épül. A 35000 lakosú Baja még a megyei III-ban sincs csapata. Ez a legnagyobb felnőtt csapat nélküli városunk.
Az NB III-ba jutás izgalmas osztályozókkal dől el, és nincs területi elv, távoli megyék bajnokai is összekerülhetnek. A 2023/24. évi Területi I. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságok 1. helyezett csapatai közül 10 csapat juthat fel. Amennyiben egy bajnokság 1. helyezettjének nincs 2024/25. bajnoki évre szóló harmadosztályú (NB III.) licence vagy nem kíván magasabb osztályba lépni, akkor az adott bajnokság 2. helyezettjét illeti meg a bajnokkal azonos feltételek mellett az osztályozóban való részvétel joga. Ha a 2. helyezettnek nincs licence vagy nem akar feljebb indulni, akkor a 3. helyezettet illeti meg az indulás joga. Amennyiben az 1., 2. és 3. helyezett egyike sem rendelkezik a szükséges licenccel vagy nem akar magasabb osztályba lépni, akkor abból a bajnokságból nem lesz résztvevő az osztályozón.
Osztályozó mérkőzések szükségesek, amennyiben 10 csapatnál több jelentkező sportszervezet van a 2024/25. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságra. A megyei bajnokok közül mindig vannak, aki nem vállalják a magasabb osztályt, így tavaly is voltak sorsolással kiválasztott szerencsések, akiknek nem kellett ki-ki meccset vívniuk a 3.osztályba jutásért. Tavaly sok nézőt vonzottak az osztályozók, a Nagykanizsa-Makó drámai meccsen például nagyjából 3000-en drukkoltak, ultrákkal, pirotechnikával fűszerezve. Az emberek imádják az osztályozókat.
Női Bajnokságok és A Közeg Árnyoldalai
Mindenképpen ejtsünk pár szót a női bajnokságokról is. Amellett, hogy az utóbbi években sokat tettek a női labdarúgás népszerűsítéséért és fejlesztéséért, elég foghíjasak a női mezőnyök. Több megyében csak a csökkentett pályaméretű bajnokságot rendezték meg (ún. "keresztpályás" bajnokság, mint pl Bács-Kiskunban, 7 csapat részvételével), vagy futsalt. Jelenleg már a Szolnok megyeieknek is van saját bajnokságuk 7 csapattal, de Csongrád rátett egy lapáttal, mert már nem csak első, de két másodosztályú pontvadászat is elindult (11 első és összességében 16 másodosztályú csapattal). Ez amúgy kivételes, hiszen ezen kívül alig akadnak nagypályás bajnokságok.
Mennyien járnak megyei bajnokikra? Néha-néha még egy NB I-es csapat is megirigyelhetné a nézőszámokat egy-egy megyei rangadón. Máskülönben néhány tucat, néhány száz néző támasztja a korlátot a pálya körül és köpködi a szotyit, ahogy száz éve teszik ugyanezt a lokálpatrióták Kőszeg és Csenger között. A közeg minden romantika ellenére sem romlatlan, rengeteg a simliskedés, csalás, gyakorlatilag okirat-hamisítás, trükközés.
tags: #megyei #harmadosztalyu #foci
