Puskás Ferenc: A magyar futball legendája Spanyolországban
Puskás Ferenc, született Purczeld Ferenc (Budapest, 1927. április 1. - Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.
Az Aranycsapat csapatkapitánya, közismert becenevén Puskás Öcsi; Spanyolországban Pancho néven becézték. A FIFA-listán a világ valaha legjobbjai között szerepel.
Puskás Ferenc Purczeld Ferenc néven született Budapesten 1927. április 1-jén. Évtizedeken keresztül más, egy nappal későbbi dátum volt ismert - mint kiderült, édesanyja, Bíró Margit így akarta elkerülni, hogy a fiát gúnyolják azért, mert a „Bolondok napján” született.
Édesapja, id. Puskás Ferenc (1903-1952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódja, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró Margit (1904-1976) varrónő volt. A család 1937-ben magyarosította nevét Purczeldről Puskásra.
Tehetséges labdarúgó volt, már gyerekkorától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt.
A másfél évvel idősebb „Cucut” tizenkét éves korában, az akkori szabályok szerinti korhatárt elérve, leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata. Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. Puskás már 16 évesen bekerült a kispesti felnőttgárdába.
A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől.
1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első válogatott mérkőzésén, melyen 5-2-re győzték le Ausztria csapatát.
1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább, mivel a klub ezután a Magyar Néphadsereghez tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert sportsajtóban használt beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered.
A Honvédnál töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba, és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar labdarúgócsapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször nyerte meg a magyar bajnokságot, és négyszer szerzett gólkirályi címet.
1950-ben nősült meg, és feleségével, Hunyadvári Erzsébettel (1932-2015) egész életútja során kiegyensúlyozott házasságban élt. Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó.
Az Aranycsapat, élén Puskással, minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték).
Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt.
A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-válogatott) részvételével (az Eb elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3-0-ra verték meg az olasz csapatot.
Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley Stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6-3-ra győzték le. Puskás két gólt lőtt.
Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének.
A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7-1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető.
Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoportmérkőzésük során 9-0-ra győzték le Dél-Koreát és 8-3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó nyugatnémeteket.
Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2-0-ra elhúzott, és az egyik gólt Puskás szerezte. A németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben aztán Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2-3-ra elveszítette a döntőt (Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen - ha volna, bizonyára több honlap is közölné).
Az 1956-os forradalom leverésének hírére Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-tól a Real Madrid legendás játékosa lett.
1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Puskás eltiltása ekkorra véget ért, és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa-kupájában.
A Barcelonában légióskodó Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött az akkor a világ legjobb játékosának számító Alfredo Di Stéfanóval.
Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát.
Aztán az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7-3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord), és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a BEK gólkirályi címét is.
Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ő az egyetlen, aki két különböző BEK- vagy BL-döntőn mesterhármast szerzett.
Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe.
1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2-1-re. A világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano - Puskás - Gento balszárny játszott).
1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában próbált szerencsét.
1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, ami edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub történetében először döntőt játszott a BEK-ben.
A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK Athénhoz.
1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el.
1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számontartott és részben rehabilitált Puskás hazautazhasson. Mindenekelőtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország-Anglia vb-selejtező előtt megrendezett Budapest-Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség.
A nyolcvanas években egy ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál), de több alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták.
1992-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója lett. 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Az Évszázad Labdarúgó Gáláján az első osztályú bajnoki mérkőzéseken...
Puskás Ferenc 1950-ben esküdött örök hűséget feleségének, az akkor tizennyolc esztendős Hunyadvári Erzsébetnek.
A válogatott az elveszített vb-döntő után magához tért, és Puskás vezérletével újabb ragyogó sikereket aratott.
A forradalom bukása, és a hazai sportvezetés rugalmatlansága, irigysége - no és a csábító nyugati lehetőségek - az Aranycsapat több világsztárját is arra az igen nehéz döntésre késztették: ne térjenek haza, próbáljanak külföldön szerencsét. Az pedig szinte hihetetlen, hogy csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni Európa legsikeresebb klubjának szupersztárjaként.
Az Öcsiből „Panchóvá” lett kedvenc edzőként körbejárta a földgolyót: dolgozott valamennyi kontinensen, játékosai mindenütt rajongtak érte, s bemutatkoznia sehol sem volt szükséges.
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGEMLÉKEZETESEBB GÓLJAI 1.RÉSZ
Sorban vizitáltak nála a külföldi hírességek, legfigyelmesebb ápolásáért mindenki mindent megtett, de annyit persze senki, mint a felesége, aki éveken át minden nap ott ült a betegágya mellett, feladva azt is, hogy időnként Spanyolországba repüljön meglátogatni az unokákat és dédunokákat.
A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc, aki 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy - ahogy ő mondta - csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz.
Minden idők legjobb magyar futballistája, akit az UEFA 2004-ben az előző ötven év legjobb magyarjának voksolt.
Lenyűgöző az eredménysora: ötszörös magyar bajnok (1949-1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), ötszörös spanyol bajnok (1960-1961, 1961-1962, 1962-1963, 1963-1964, 1964-1965), Spanyol Kupa-győztes (1962), háromszoros BEK-győztes (1959, 1960, 1966), kétszeres BEK-döntős (1962, 1964), Világkupa-győztes (1961), világbajnoki ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), olimpiai bajnok (1952), Balkán Kupa-győztes (1947), négyszeres magyar gólkirály (1948, 1950, 1950 ősz, 1953), négyszeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964), világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965).
Nyolcvanöt magyar válogatottságán kívül 1961. november 12. és 1962. június 6. között négyszer játszott a spanyol válogatottban is, utoljára a chilei világbajnokságon.
A klubjaiban játszott tétmérkőzéseken mindent egybevetve 533-szor játszott és 511 gólt ért el, ezzel a XX. század gólkirálya.
A Magyar Labdarúgó Szövetség 1957 tavaszán a FIFA-n keresztül külföldre is kiterjesztette az eltiltást, hogy a kint maradt játékosok ne lehessenek profik. Ennek ellenére Puskás Bécsben a Wiener Sportclubnál edzett, sőt, előszerződést is aláírt, miközben a magyarokból alakult csapattal játszott néhány gálamérkőzést. Akkoriban a Puskás család már többnyire Olaszországban töltötte a napjait. A milánói Internazionale tett neki először ajánlatot, ott edzett egy darabig. Tizennyolc kilónyi súlyfelesleggel.
Ám mégsem emiatt nem szerződtette őt a fekete-kék klub, hanem mert adminisztrációs nehézségek támadtak: az átigazolási határidő lejártakor Puskás még az eltiltás hatálya alatt állt.
1958 tavaszán az az év februárjában - a müncheni repülőgép-katasztrófában - szinte a teljes első csapatát elvesztő Manchester United arra kérte a FIFA-t, engedélyezze, hogy a három eltiltott magyar világklasszist, Puskást, Kocsist és Czibort kölcsönbe vehesse. Az ügy az MLSZ, vagy inkább a magyar politikai vezetés makacsságán bukott el.
A külföldön maradt magyar játékosok közül Puskás Ferenc és Czibor Zoltán kényszerült a leghosszabb kihagyásra, a balösszekötő 1958. augusztus 15-én, Buenos Airesben, a River Plate ellen játszott először új klubjában, a Real Madridban.
Szerződtetésében nagy része volt atyai jó barátjának, a nála 13 évvel idősebb Östreicher Emilnek, a „királyi klub” sportmenedzserének, technikai igazgatójának. Puskás Öcsiből Madridban Pancho Puskas lett, de ez csak arra értendő: ott is a legnagyobb sztárok közé, a legnagyobb kedvencek közé emelkedett.
A 33. évében járt már, mire befejezte első „légiós” idényét - varázslatosan játszott ő, akiről már 1956 elején azt mondták itthon, hogy közeli a pályafutása vége, elhízott, nem tud megújulni, kiégett.
A 34. évében járt már, amikor négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt elleni BEK-döntőben (ez máig rekord a legrangosabb európai kupasorozat történetében!), és amikor a France Football Aranylabda-szavazásán második lett.
A 37. évében, amikor éppen tíz évvel a „6-3” után a világválogatottban futballozott a Wembley-ben, a 38. évében, amikor megszerezte pályafutása utolsó gólkirályi címét a spanyol első osztályban.
1958 és 1966 között 262 mérkőzésen 242 gólt szerzett a Real Madridban, visszavonulásakor csupán Alfredo Di Stéfano előzte meg a klub örök-góllövőlistáján. (Azóta is csak négyen, Santillana, Raúl, Cristiano Ronaldo és Karim Benzema kerültek eléje.) A klubtörténet tíz legjobb góllövőjéből egyedül a portugál szupersztárnak jobb a meccsenkénti gólátlaga Puskásénál!
A Real Madrid történetében társrekorder az egy bajnoki mérkőzésen szerzett legtöbb gólt tekintve (ötöt rúgott az Elchének 1961. január 22-én), ugyancsak társrekorder az országos kupában egy mérkőzésen szerzett gólokat tekintve (1961. június 18-án hat a Betis ellen). Aztán a nemzetközi kupatalálkozókat tekintve (kétszer is négy gólt ért el, 1960-ban az Eintracht Frankfurt, valamint 1965 őszén a Feijenoord ellen), egyedüli rekorder a nemzetközi kupadöntőkben egy találkozón elért legtöbb gólt tekintve (az a bizonyos négyes az Eintracht elleni glasgow-i BEK-döntőben), s ő az egyedüli, aki két gólt is szerzett a „régi” Világkupadöntők valamelyikében (1960. szeptember 4-én, a Penarol ellen).
S még valami: egyedül ő szerzett két BEK-döntőben is legalább három gólt (1960-ban négyet, 1962-ben, a Benfica ellen 5-3-ra elveszített fináléban hármat).
A visszavonulása után sem szakított a futballal. Észak-Amerikában, az akkor alakuló profi bajnokságban, a Vancouver együttesénél ügyködött. Aztán visszatért Spanyolországba (Deportivo Alavés), majd onnan Görögországba szerződött. Ott élte meg edzői pályafutásának legnagyobb sikerét, óriási meglepetésre a BEK döntőjébe vezette az athéni Panathinaikoszt.
Görögországból távozva szinte bebarangolta az egész golyóbist, dolgozott Dél-Amerikában, Ázsiában, Európában, Afrikában, s újra Európában, majd Ausztráliában is. Edzősködött a Murciában (1974-1975), Rial segítőjeként a szaúd-arábiai válogatottnál (1975-1976), majd a Colo-Colóban (1976-1977), az AEK Athén (1978-1979), az Al-Maszri (1979-1984), a Sol de América (1985), a Cerro Porteño (1986) és a South Melbourne Hellas (1988-1991) csapatánál. Edzőként háromszoros görög bajnok (1969-1970, 1971-1972, 1978-1979), BEK-döntős (1971), ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990).
Kispest díszpolgára lett, 1992-ben kinevezték a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatójának. 1993-ban még a szövetségi kapitányi posztot is elvállalta, hogy segítsen a magyar futballon.
1994-ben FIFA Érdemrendet kapott, 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüstfokozatával tüntette ki, majd az Évszázad Labdarúgója Gálán a XX. század gólkirályaként ünnepelték, a következő esztendőben pedig bekerült a FIFA Hírességek Csarnokába. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövete lett.
2001-től egészségi állapota rohamosan romlott, Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála. 2002-ben az Aranycsapat játékosai közül harmadikként neveztek el róla stadiont: a korábbi Népstadion vette fel a nevét. 2004-ben a Nemzet Sportolói közé választották, Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el az akkor már évek óta az otthonául szolgáló Kútvölgyi Kórházban. December 9-én a nemzet halottjaként temették el a Szent István-bazilikában, temetése napjára nemzeti gyásznapot rendeltek el.
Nevét viseli a FIFA az esztendő legszebb góljáért felajánlott díja. Ugyancsak nevét viseli a felcsúti labdarúgó-akadémia.
Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alakos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában 2013. október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Immár utca is őrzi az emlékét Madridban.
tags: #melyik #spanyol #futball #csapatban #jatszott #puskas
