A magyar labdarúgás állami finanszírozása: milliárdok és az eredmények kérdése
A magyar labdarúgás finanszírozása az elmúlt évtizedben példátlan mértékű állami támogatást kapott, miközben a szakmai eredmények terén a helyzet megítélése vegyes. Hiába veszteséges az NB I, a magyar klubok hiába versenyképtelenek Európában, a labdarúgó-válogatott hiába nem jutott ki vb-re vagy Eb-re az elmúlt 30 évben, az állam mégis öli a pénzt a fociba. 2011 óta százmilliárdok folytak el úgy, hogy abból a ferencvárosi és a debreceni stadionon kívül szinte semmit sem lehet felmutatni eredményként.
Az elmúlt években magyar csapat nemhogy a kupatavaszt nem érte meg, de volt, hogy augusztus előtt kiestek a Bajnokok Ligája és az Európa Liga selejtezőiből. A magyar válogatott pedig az 1986-os mexikói világbajnokság óta nem tudott kijutni nemzetközi tornára, habár az elmúlt években a sikerek nagyobbak voltak. Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.
Az állami támogatás formái és mértéke
A magyar labdarúgásba áramló állami pénzek forrásai sokrétűek és gyakran egymásba fonódóak, ami megnehezíti a pontos számszerűsítést.
TAO-támogatás: A legsúlyosabb tétel
A taotámogatást 2011-es bevezetése óta a nyereséges vállalkozások nyújthatnak befizetendő társasági adójukból látványsportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) szereplő csapatoknak - tehát ezt a pénzt a cégek nem fizetik be adóként. Közvetlenül a profi fociba állami pénz nem folyik, kivéve, ha az önkormányzati támogatást annak vesszük, mondta név nélkül az Origónak egy NB I-es klubvezető.
Muszbek Mihály szakértő azonban nagyobb összegekkel számol. Összesen mintegy 168,6 milliárd forint volt a taotámogatások összege. A szakértő szerint ebből a labdarúgás 57,6 százalékban részesedett (97,11 milliárd forint). Szabados Gábor sportközgazdász szerint csak a tao éves szinten 50-60 milliárd forint - minden sportág együtt -, amelynek legalább fele labdarúgásra megy.
A tao és egyben a teljes futballfejlesztés két területe az infrastruktúra és az utánpótlás fejlesztése, mondta Szabados Gábor, aki szerint ez sportgazdasági szempontból abszolút helyes koncepció. "Itt lehet azon vitatkozni, hogy a tao mekkora részét fordítják az utánpótlásra, de a csapatok mérlegében ez így szerepel."
Közvetlen költségvetési és önkormányzati támogatások
A költségvetési törvény szerint idén 61,6 milliárd forintot szán a kormány stadionokra, a legjelentősebb tétel a Nemzeti Olimpiai Központ (ez magában foglalja a Puskás Ferenc Stadiont is) beruházásának a támogatása, ami 41,27 milliárdot tesz ki. 2014-ben összesen 54,08 milliárd forint ment el stadionokra: közel 30 jogcímen, főleg "sportlétesítmény-fejlesztésre" különítették el az összegeket, jellemzően százmilliókat a költségvetésben, de szerepel benne egy 20,27 milliárdos tétel is (Nemzeti Olimpiai Központ).
Az MLSZ milliárdjai is jelentős állami forrásból származnak. A sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó-szövetség feladatainak támogatására 2011 óta 9,2 milliárd forintot költött az állam a költségvetési törvényjavaslatok szerint. Az MLSZ emellett kapott összesen 3,5 milliárdot a "sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak" támogatására is. Jövőre az MLSZ-re már 7 milliárdot szán a kormány.
A költségvetésekben mindezek mellett több olyan jogcím is van, amin keresztül az állam pénzt pumpál a sportba (és ezen belül a labdarúgásba is): például a versenysport támogatása, utánpótlás-nevelési feladatok kiadásai és az olimpiai felkészülés támogatása - ezek a tételek is milliárdokban mérhetők.
Indirekt állami támogatások
A labdarúgásba áramló források nem csak közvetlen támogatás formájában jelennek meg. Az állami vállalatok labdarúgásra költött szponzorációs vagy hirdetési kiadásai körülbelül 1,26 milliárd forintot tettek ki 2013-ban. A szponzorok között gyakran feltűnnek állami vállalatok, illetve olyan kormányközeli cégek, amelyek szinte kizárólag állami megbízásokból élnek, és az ilyen üzleteken elért profitjukból juttatnak valamennyit a honi labdarúgásnak.
Az NB I-es mérkőzések tévéközvetítéseiért járó jogdíjak (MTVA) is ide sorolhatók - ezt mindenki piaci bevételként tartja számon, holott egy állami cégről van szó, tehát közpénzről. Szabados Gábor a Szerencsejáték Zrt.-t, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket említette még példaként. "Ha úgy vesszük, ez is állami forrás, hiszen a végső forrása ezeknek az összegeknek minden esetben közpénz."
Összesített adatok és a "bruttó-nettó" vita
Becsléseink szerint csak a labdarúgásra 2011 óta a rendelkezésre álló adatok alapján legalább 250 milliárd forintot költött az állam. Az mfor.hu felbecsülése szerint a központi költségvetésből és TAO-támogatásokból kb. 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka megy labdarúgásra, szűken 200 milliárd.
Jagodits Rómeó sportközgazdász szerint ezek az aggregált számok többnyire bruttó összegek, és ha ezeket nettósítjuk, már nem ugyanazokról az összegekről beszélhetünk. Egy infrastrukturális beruházás esetén a 27 százalékos áfa rögtön visszafolyik az államkasszába. A taós projektek esetében a működési támogatásokra hívta fel a figyelmet: ezeknek a szerves részei a személyi jellegű kifizetések, azok pedig leadózott tételek - tehát a járulékok, jövedelemadók visszakerülnek az államhoz.
A labdarúgásba áramló becsült állami források (2011 óta)
| Forrás/Tétel | Becsült összeg (milliárd Ft) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Állam által költött összeg (általános becslés) | legalább 250 | 2011 óta, a rendelkezésre álló adatok alapján |
| Központi költségvetés és TAO-támogatás (mfor.hu becslés) | kb. 791 | 8 év alatt |
| Éves állami ráfordítás sportra (2023) | 300 | Ebből 64% labdarúgásra (~200 milliárd) |
| TAO-támogatás focira (Muszbek Mihály) | 97,11 | 57,6% az összes TAO-ból (168,6 Mrd) |
| Stadionokra szánt összeg (2014) | 54,08 | Közel 30 jogcímen |
| Stadionokra szánt összeg (idei) | 61,6 | Legjelentősebb a Nemzeti Olimpiai Központ (41,27 Mrd) |
| Stadionokra szánt összeg (jövőre tervezett) | 45,93 | Több stadionfejlesztési projekt |
| MLSZ feladatainak támogatása (2011 óta) | 9,2 | +3,5 Mrd biztonságtechnikai fejlesztésekre |
Stadionfejlesztések és fenntartás
A stadionok építése és felújítása a labdarúgásba öntött állami pénzek egyik legnagyobb tételét jelenti. Tavaly adták át a Ferencváros és a Debrecen új stadionját is: a Groupama Arénát 14,735 milliárdból, míg a Nagyerdei Stadiont 12,5 milliárdból húzták fel. Ez a két létesítmény már megfelel az UEFA négyes kategóriájának. 2011-től 2014-ig, három év alatt összesen 16,37 milliárd forintot költöttek el stadionokra különböző jogcímeken, ehhez hozzájön még egy 2013-as, 6,9 milliárdos átcsoportosítás a ferencvárosi stadion építésére, azaz a teljes összeg 23,27 milliárd forintra tehető.
A költségvetési törvény szerint idén 61,6 milliárd forintot szán a kormány stadionokra, jövőre pedig 45,93 milliárd forintot költene stadionokra. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül. Az infrastruktúrának a működtetése egy korszerű stadion esetén körülbelül 150 millió forint évente, egy kevésbé korszerűnél pedig 50-80 millió.
Súlyos milliárdok mennek sportlétesítményekre. A stadionprogram 2014-ben kezdődött az Orbán telkén felhúzott felcsúti Pancho Arénával. A 170 milliárd forintért felépült Puskás-stadiont titokban felszentelte az öt legnagyobb magyar egyház. Még az európai topligákban is nagyon ritka a magántulajdonú stadion, Németországban is csak a Hoffenheimnek van ilyen.
A stadionok kihasználtsága rendkívül alacsony, átlagosan mindössze 29%. A zalaegerszegi kihasználtsága a leggyengébb (alig 16% átlagban), de a debreceni Nagyerdei stadion sem éri el a 20 százalékot. A Fehérvár a maga 14 ezres stadionjában 20 százalékos arányt hozott össze. Ebből a szempontból a Kisvárda a maga 75 százalékával az éllovas, de az egy aránylag kicsi, 2850 férőhelyes létesítmény.
Ugyanaz tette a Fideszt naggyá, ami most a vereségét okozta. Navracsics Tibor, Inforádió, Aréna
Utánpótlás-nevelés: Hova folyik a pénz?
Az állami támogatások jelentős részét az utánpótlás-nevelésre szánják, ami a hivatalos kommunikáció szerint a magyar labdarúgás jövőjének záloga. A taopénzek az utánpótlásba mennek, így ez egy teljesen külön történet szerinte, mert a legtöbb csapat esetében két külön cégről beszélhetünk - az egyik viszi a profi csapatot, míg a másik az utánpótlást működteti, mondta egy klubvezető. Az öt kiemelt futballakadémia körülbelül 200 millió forintból gazdálkodik, míg a többi 30-100 millió forintból. Ehhez jön a tao, ami nagyságrendileg minden csapatnál körülbelül 150 millió forint, amit működésre lehet elkölteni.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: „Ezek a pénzek nem az élsportba mennek, vagy nemcsak az élsportba mennek, hanem természetesen a tömegsportba is és az utánpótlásba is.” Ugyanakkor az mfor.hu becslése szerint a központi költségvetésből és TAO-támogatásokból a magyar labdarúgásba áramló 791 milliárd forintnak csak 21 százalékát (162 milliárd forint) fordították az utánpótlásra.
A tao-rendszert 2011-ben vezették be, a mostani válogatott utolsó játékosa, Kerkez pedig 2020-ban hagyta el az utánpótlást, e tíz év alatt összesen 257 milliárd forint tao-pénz került a magyar klubokhoz. Ennek nagyjából 6,6 százaléka, 17,4 milliárd forint ment el úgy, hogy abból a válogatottban is látható eredmény legyen - ha nagyon kedvesek akarunk lenni, akkor van egy olyan számítás, amivel feltolhatjuk az összeget 25,4 milliárdig.
Magyarországon állami irányítású sportakadémiák vannak, ami Európában egyedülálló. A meglevő 10 sportakadémia magánkézben van, de adókból tartják fenn őket. A szakértők szerint ahhoz, hogy megfelelő képzést kapjon egy gyerek, a fejlesztését már az akadémiai kor előtt (14 év) el kell kezdeni. Mire azokból a gyerekekből profi futballista lesz, az 5-10 év legalább. Itt gyors eredményt semmiképpen sem szabad várni.
A válogatott és az utánpótlás kérdése
A 2024-es Európa-bajnokságon szereplő magyar válogatott összetétele rávilágít az utánpótlás-nevelés kihívásaira:
- Akik még 2010, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) indulása előtt voltak utánpótláskorúak: Gulácsi Péter (270 játékperc), Fiola Attila (180), Lang Ádám (45), Dibusz Dénes (0), Szappanos Péter (0).
- Akik nem Magyarországon éltek utánpótláskorú focistaként: Willi Orbán (270), Szoboszlai Dominik (270), Varga Barnabás (251), Dárdai Márton (175), Szalai Attila (95), Callum Styles (61), Loic Nego (0).
- Akik már 2010 után voltak utánpótlásban, de a NER előtt is működő akadémiáról jöttek ki: Schäfer András (Szombathely/MTK - 270), Bolla Bendegúz (Főnix/MTK - 206), Botka Endre (Kispest - 90), Gazdag Dániel (Kispest - 3), Balogh Botond (MTK - 0), Kata (MTK - 0).
- Akik 2010 után felfutó és/vagy a NER-hez köthető magyarországi utánpótlásból érkeztek: Sallai Roland (Felcsút/Fehérvár - 267), Kerkez Milos (Győr - 240), Nagy Ádám (Szentlőrinc/Ferencváros - 160), Kleinheisler László (Felcsút/Fehérvár - 49), Nagy Zsolt (Felcsút - 19), Csoboth Kevin (Pécs/Főnix/Ferencváros/Kozármisleny - 7), Horváth Krisztofer (Zalaegerszeg - 0).
Ez a bontás azt mutatja, hogy a válogatott kulcsjátékosai közül sokan vagy külföldön nevelkedtek, vagy a NER előtti akadémiákról származnak. A rengeteg pénznek köszönhetően a többi utánpótlás-képző klub elkezdte megközelíteni ezeket, miközben a külföldiekkel még mindig nincsenek versenyben. A magyar U21-es és U19-es válogatott játékát és eredményeit elnézve valószínű, hogy az onnan kikerülő játékosok mellé is kelleni fog több külföldi ahhoz, hogy az európai középmezőnyben ott ragadhasson a felnőttcsapatunk.
Az NB I gazdasági helyzete és a megtérülés kérdése
Az NB I-ben 2013-ban a 16 csapatnak összesen 13,8 milliárd forintos bevétele és 17,8 milliárd forintos kiadása volt a szakértő szerint, tehát az első osztályú csapatok összesen 4 milliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvelhettek el. Az állam mintegy 4,1 milliárd forintot költött az NB I-re 2013-ban - ez a csapatok teljes bevételének a harmada. Hajszál híján 56 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly azok a futballcsapatok, amelyek a 2023/2024-es szezont a magyar élvonalban töltötték. Ez 10 százalékos növekedést jelent az NB I egy évvel korábbi összesített büdzséjéhez képest.
A ligát azonban a támogatások növekedése sem mentette meg a milliárdos veszteségtől. A liga összesített nyeresége 2019-ben már a 4 milliárd forintot is meghaladta, egy évvel később pedig még tovább nőtt. Ehhez képest komoly fordulat volt, hogy 2022-ben együttesen ismét veszteséget termeltek az NB I-es csapatok. Ráadásul, mint kiderült, a tavalyelőtti hiány nem egyedi eset volt: az eredmény 2023-ban is negatív lett.
Arra a kérdésre, hogy pusztán a piacról működhet-e rentábilisan egy magyar klub, a szakértő határozott nemmel felelt. Ahhoz ma Magyarországon a kluboknak nincs elegendő bevételük a jegyekből, eladott mezekből, szponzorációs támogatásokból és a közvetítési jogdíjakból. Pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot.
A liga teljes, 3 milliárdos jegyárbevételének közel 60 százaléka a Ferencvároshoz köthető. Dea Fradi felpumpált bevétele nélkül a liga átlaga sem éri el a 3 százalékot. Ez még régiós összevetésben is nagyon kevés. A térség országainak többségében a teljes bevétel legalább tizede a jegypénztárakba folyik be.
Az UEFA adatai szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt az NB I-es csapatok átlagos bevétele jóval alacsonyabb volt, mint az osztrák, a lengyel, a román vagy éppen a cseh konkurenseknél. Az elmúlt szűk másfél évtizedben azonban sehol nem gyarapodott olyan ütemben a labdarúgó élvonal bevétele, mint itthon. Ennek a pénzügyi fejlődésnek ugyanakkor a pályán sok látszata nincsen.
tags: #mennyi #allami #penz #kerul #a #magyar
