A magyar NB II labdarúgás szintje, kihívásai és az MLSZ jövőbeli stratégiája
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) évente megrendezésre kerülő rendes közgyűlésén számos fontos döntés születhet az NB I-gyel és az NB II-vel kapcsolatban. A szövetség hétfőn közzétette a tervezett napirendi pontokat és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb részleteket, dokumentumokat. Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiájának elfogadása című dokumentumból kiderül, számos területen további feladatok, kihívások előtt áll a labdarúgás. A magyar másodosztály, az NB II, kiemelt szerepet kap ezekben a tervekben, mivel a szövetség célja a magyar labdarúgás egészének minőségi fejlesztése.
Az NB II alapjai és történelme
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya. Korábban gyakran hívták a másodosztályt NB I/B-nek, illetve 1998-tól 2000-ig NB I-nek, ekkor az NB II a harmadosztályt jelentette. A bajnokság rendszere többször változott, a 2024-2025-ös szezontól kezdve 16 csapat verseng, egyetlen csoportban. A jelenlegi szabályok szerint az első két helyezett feljut az NB I-be, helyükre kiesik az élvonal 11-12. helyezettje. A bajnokság győztesei 1901-től váltak ismertté, és az első osztályba feljutó csapatok félkövérrel vannak kiemelve a történelmi adatokban. A 2012-13-as szezonban TV-közvetítést is adtak le a magyar másodosztályból, igaz, csak a forduló péntek kora délutáni nyitómérkőzését, az MTVA által érdekesebbnek titulált mérkőzést.
Az MLSZ stratégiai céljai és a másodosztály szerepe
Az MLSZ 2025-2030 közötti időszakra megfogalmazott stratégiája egyértelműen a minőségről kell, hogy szóljon. A cél minél több nemzetközi szintű játékos nevelése, értékesítése, és az elvárás, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA-tagország rangsorának felső harmadába tartozzon. Az utánpótlás-válogatottaknál az U17-es és U19-es válogatottakkal szemben elvárás legalább egy-egy kijutás Európa-bajnokságra.
A szövetség több célt is megfogalmaz a következő, ötéves időszakra, melyek közül több közvetlenül érinti az NB II-t:
- Cél: A magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben.
- Cselekvési terv: Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie. Ez a cél lényegében azt sugallja, hogy még mindig nincsenek teljesen megelégedve a magyar bajnokságban szereplő magyar játékosok mennyiségével. Noha az élvonalban ajánlásról van szó, a másodosztályban szabályként van elkönyvelve, hogy kötelező fiatal, "támogatott korú" játékosnak pályán lenni.
- Cél: A fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása.
- Cselekvési terv: Az utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten. Az egységes mérések, protokollok szigorúbb ellenőrzése.
- Cél: A magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése.
- Cselekvési terv: A sportszakmai vezetői licencek bevezetése, tanulmányutak, nemzetközi tapasztalatok biztosítása.
- Cél: A magyar edzők presztízsének javítása.
- Cselekvési terv: Az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok.
Az MLSZ kritikus hangon jegyzi meg, hogy „az utánpótlásképzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól. Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik.” Emellett a piaci alapú gazdálkodás és gondolkodás terén sem történt előrelépés. „A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban.”
Utánpótlásképzés és a tehetségek fejlesztése
Az utánpótlásból még mindig nem olyan mennyiségben - de leginkább minőségben - jönnek a labdarúgók, hogy sikerként lehetne elkönyvelni az elmúlt időszakot. Noha kivételes esetek vannak, még mindig nem képes sok akadémia kinevelni megfelelő minőségű, nemzetközi szintre érett játékost. A minőségi munkához való mérés egyelőre elég tág fogalomnak tűnik, hiszen mi számít minőségi munkának? Az NB I-be eljuttatott játékosok száma? Ezeknek a fiataloknak a játékperce? Külföldre való értékesítés? A szövetség továbbá azt is megjegyzi, hogy a klubokban zajló munkát az akadémiákat felügyelő Sportintézettel közösen tervezi segíteni és ellenőrizni. Ugyanakkor a minőség érdekében koncentrálni kell a legjobb labdarúgókat, edzőket, ami adott esetben kevesebb kiemelt utánpótlásklubot jelent.
A magyar edzők és vezetők presztízse
Az egyik legérdekesebb cél a magyar edzők presztízsének javítása, melyre a megoldás az lenne, hogy az NB II-ben csak magyar edzőket alkalmazhatnak. Ez egy nagyon hasonló tervezet, mint amit a fiatal szabállyal, vagy fiatal ajánlással próbált elérni az MLSZ. Ez bőven lehet kontraproduktív abból a szempontból, hogy egy edző nem a szakmai munkája alapján kap vezetőedzői megbízatást, hanem mert magyar. Ami az edzőknél igaz, hogy nem feltétlen a papír teszi őket szakemberré, ez a vezetőknél is elmondható. A tanulmányutak, nemzetközi tapasztalatok biztosítása ígéretesen hangzik, ugyanakkor számtalanszor hallottuk már azt a mondatot egy-két vezetőtől egy-egy ilyen utat követően, hogy: ott is ugyanazt csinálják, mint itt.
Pénzügyi ösztönzők és klubgazdálkodás az NB II-ben
Az új, 2015-16-os labdarúgó bajnokságban minden korábbinál nagyobb központi (MLSZ) támogatás jut a másodosztályú csapatoknak. A szövetség olyan szigorú kritériumokat fogalmazott meg, hogy nem lesz egyszerű teljesíteni azokat. Az MLSZ a klubok gazdálkodását pénzügyi monitoring keretében még fókuszáltabban ellenőrizni fogja. Íme az MLSZ elvárásai és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönzők (2015-16-os adatok alapján):
| Kritérium | Támogatás/Ösztönző | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Külföldi játékosok szerepeltetése | 40 millió forint | Ha egy klub a mérkőzésekre nevezett 18-as keretében nem szerepeltet külföldi játékost a bajnoki és kupa versenysorozatok egésze idején. Ez az összeg csak akkor jár, ha a klub ugyanekkora nagyságú saját erőt fordít a működtetésére. |
| Fiatal játékosok pályára lépése | Percalapú díjazás | U20: 7500 Ft/perc U19: 9375 Ft/perc U18: 11 250 Ft/perc. Nem kötelező, de csak így lehet bevételhez jutni ebből a forrásból. |
| Bajnoki helyezés (célprémium) | 3. hely: 100 millió Ft 4. hely: 75 millió Ft 5. hely: 50 millió Ft 6. hely: 25 millió Ft | Csak akkor jár, ha a klub a bajnokság során legalább 45 millió forint bevételre szert tesz a fiatal játékosok szerepeltetésével. |
| Pontprémium | Mérkőzésenkénti díjazás | Példa: 13 győzelem és 10 döntetlen = 49 millió forint. |
| Névszponzori díj | 3 millió forint | Fix bevétel. |
Nézzük tehát egy NB II-es erős középcsapat várható bevételeit! Tegyük fel, hogy az együttes a bajnokság során megnyer 13 mérkőzést és 10 találkozón döntetlent játszik, ezáltal tehát 49 millió forint bevételhez jut (pontprémium). Emellett nem szerepeltet külföldi labdarúgót, így újabb 40 millió forintot kaszál, míg a bajnokság névszponzori díjából 3 millió forint üti a markát. A klub várhatóan megpróbál minden mérkőzésen pályára küldeni három fiatalt, akik, bár nem játszanak minden meccset végig, percalapon számolva mégis körülbelül 50 millió forintot „hoznak” a klubnak. Emellett tegyük fel, hogy a csapat a bajnokság 6. helyén végez, ezzel újabb 25 millióhoz, így összességében 167 millió forinthoz jut a következő bajnoki évben. Még sikeresebb szereplés esetén ez az összeg a 200 millió forintot is meghaladhatja, a bajnokság 3. helyén végző csapat esetében 250 millió forintra is felkúszhat.
Viták és kihívások: Az osztályozó és a szabályok érvényesítése
Az élvonalbeli klubok javaslata szerint osztályozót szeretnének bevezetni: az NB I-ben 11. helyen végző csapat ne essen ki azonnal a második ligába, az NB II másodikja pedig ne jusson fel közvetlenül, hanem egy párosmérkőzésen döntsék el egymás között, melyikük lesz az élvonal tagja a következő bajnokságban. Az ötlet nem új, hiszen már tavaly is téma volt és akkor is így döntöttek az élvonal képviselői, ám akkor nem sikerült keresztülvinni a javaslatot.
A másodosztályú egyesületek azonban ellenzik ezt a rendszert. Az NB II-es Bizottság elnökeként nem tartják igazságosnak és nem tudják támogatni az NB I-es klubok azon felvetését, miszerint az aktuális MLSZ versenykiírással szemben a jelenlegi két kieső helyett csak egy csapat esne ki az élvonalból, míg az utolsó előtti osztályozót játszana az NB II második helyezettjével. Az NB I és az NB II között alapvető különbségek vannak: többek között eltérő az MLSZ normatív támogatási rendszere, ezáltal mások a klubok költségvetési lehetőségei, különböznek a fiatalok szerepeltetésére vonatkozó szabályok, és míg az NB I-ben külföldi játékosok is pályára léphetnek, addig az NB II-ben erre nincs lehetőség. Egy esetleges osztályozó tehát nem biztosítana azonos feltételeket, sem sportszakmai sem egyéb szempontból, így sértené a versenyegyenlőséget. A magyar labdarúgásban vannak hagyományai az osztályozónak: 1989-től egészen 1998-ig csapott össze az élvonalbeli tabellán a kiesők előtt végzett két együttes a második liga harmadikjával és negyedikjével.
A szabályok betartásának fontosságát jól mutatja a Tiszakécske esete, melyet játékos jogosulatlan szerepeltetése miatt vizsgált az MLSZ. Akkor azt is írták, hogy a Tiszakécske az ominózus, Soroksár elleni bajnokit megnyerte, Sós jogosulatlan szerepeltetése miatt várhatóan azt a három pontot biztosan elveszik tőle. És arra is van esély, hogy további egy büntető pontot kap a klub a szövetségtől. Ez be is igazolódott, az MLSZ hivatalos értesítője szerint a Versenybizottság a Tiszakécskei LC Kft. sportszervezetet büntette, majd a Fellebbviteli Bizottság helybenhagyta a döntést. Ennek megfelelően változott az NB II tabellája.
Az NB II aktuális helyzete és kilátások
Az NB II bajnoksága folyamatosan zajlik, a Vasas például átvette a vezetést az NB II-ben, kihasználva a Budapest Honvéd vereségét. Az angyalföldi gárda 4-0-ra nyert Szegeden, míg a Budapest Honvéd 1-0-ra kikapott a Tiszakécske vendégeként. A bajnokság eredményei és az MLSZ által megfogalmazott célok is azt mutatják, hogy a magyar másodosztályban komoly munka zajlik, amelynek középpontjában a minőség javítása, a fiatal magyar labdarúgók és edzők szerepeltetése, valamint a klubok fenntartható működésének biztosítása áll.
tags: #mennyire #komoly #szint #az #nb2
