Az új Nemzeti Atlétikai Központ: Kihívások és lehetőségek a magyar atlétika jövője szempontjából
A Nemzeti Atlétikai Központ (NAK) edzőpályája egy kiválóan megépített, önállóan is működtethető létesítmény, amely azonban eddig nem érte el a hozzá fűzött reményeket, miszerint a magyar atlétika új, modern bázisa lesz. A kihasználtság messze elmaradt a várakozásoktól, ami aggodalomra ad okot a sportág jövője szempontjából.
A bérleti díjak akadályai
Az atléták és a szakemberek szerint az alacsony kihasználtság egyik fő oka a magas bérleti díjakban rejlik. A honi klubok pénzügyi lehetőségeihez képest a tarifatáblázat nem mondható pénztárcabarátnak. Ez a probléma oda vezetett, hogy a Magyar Atlétikai Szövetségnek lényegesen olcsóbb megoldásokat kellett keresnie Szombathelyen és Nyíregyházán, jelentős mértékben támaszkodva e két város hozzájárulására.
Versenyek és a szövetség távolmaradása
A NAK edzőpályájára 2023 őszétől egészen a közelmúltig csupán egyetlen jelentős versenyt, a tavalyi téli dobóbajnokságot sikerült elhozni. A húzós árak miatt a szövetség gyorsan továbbállt, és nem tudott hagyományt teremteni a helyszínen. Ez is jelzi, hogy a létesítmény gazdaságossága jelenleg kérdéses.
Nemzetközi együttműködés és képzési központ ötlete
Két évvel ezelőtt felmerült az az elképzelés, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ nemzetközi edzőtovábbképző központként is funkcionálhatna. Sebastian Coe, a sportág nemzetközi szövetségének (WA) elnöke vetette fel a lehetőséget, hogy Budapest tapasztalatával alkalmas lehetne egy ilyen intézmény befogadására, amely a tudásvágyó szakemberek figyelmét irányítaná Magyarországra. A Testnevelési Egyetem után a NAK is szóba került mint lehetséges helyszín, amely nyitott az újításokra, amennyiben az ötlet jó és a finanszírozás is rendelkezésre áll.
Azonban a nemzetközi szövetség csak szakmai tudásmegosztásra hajlandó, pénzügyi kockázatot vagy költségvetési hozzájárulást nem vállal. Ez azt jelenti, hogy a magyar szakembereknek kellene megvalósítaniuk az elképzelést, ami jelentős terhet róhat rájuk.
A budapesti stadion technikai jellemzői
Magyarországon rendezték a 2023-as atlétikai világbajnokságot, amelynek helyszíne a Nemzeti Atlétikai Központ volt. Az eseményre 400 ezer helyszíni nézőt vártak, a képernyők előtt pedig közel egymilliárdan követhették a versenyszámokat. A stadionban egy, az olimpiai versenyekhez használt, olasz Mondo cég által gyártott szőnyeget terítettek le, amely Magyarország leggyorsabb pályájának számít. A speciális borítás már az 1976-os montreali játékok óta használatban van, és kiválóan alkalmas világcsúcsok megdöntésére.
A stadion tervezésekor figyelembe kellett venni a nemzetközi szövetség által támasztott normákat. A magyar tervezői csapat igyekezett egyedi megoldásokat alkalmazni, például aszimmetrikus elrendezéssel, hogy a befutók és a távolugrás döntője is közelebb kerüljön a lelátóhoz. A stadionon belül egy 100 méteres futófolyosó is kialakításra került, amely fedett helyen egyedülálló az országban. A létesítményt egy koronára emlékeztető tetőszerkezet díszíti, utalva az atlétikára mint a sportok királynőjére.
A stadion környéke és a panoráma futópálya
A stadion környékén egy stadionparkot alakítottak ki, amely rendezett környezetet, Duna-menti sétányt és plázst kínál. A területen egy panoráma futópálya is található a stadion felső szintjén, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Dunára. A létesítményhez egy speciális, 168 méter hosszú gyalogos- és kerékpáros híd, az úgynevezett Robinson-híd vezet.
A Csepel-sziget északi csücskén elhelyezkedő kiegészítő létesítmények között egy dobóközpont is kialakításra került, amely a különböző széljárások figyelembevételével alkalmas versenyek rendezésére. A stadiont 2023 június közepén adták át egy családi nap keretében.
Szeged példája: hibák és korrekciók
Szegeden is épült egy új, nyolcsávos, rekortán borítású, világítással rendelkező atlétikai pálya a Modern Városok Program részeként. Bár a létesítmény edzésre alkalmas, versenyek rendezésére egyelőre nem, mert a kivitelező hibázott a futókörnél és a dobópályánál is. A futókör 2,5 centiméterrel lett rövidebb, a dobópályánál pedig a nekifutók és a dobókörök emelkedtek meg a megengedettnél magasabbra. A hibák kijavítása április végére várható, ezt követően lehet majd dobóversenyeket rendezni.
A Nemzeti Atlétikai Központ edzőpályája kiváló adottságokkal rendelkezik, de a magas bérleti díjak és a korlátozott rendezvénykínálat miatt kihasználtsága elmarad a várakozásoktól. A nemzetközi együttműködés lehetőségei és a szegedi példa rávilágítanak a létesítményekkel kapcsolatos kihívásokra és a fejlesztések fontosságára a magyar atlétika jövője szempontjából.
tags: #miert #nem #alkalmas #az #uj #stadion
