Minden idők 50 legjobb magyar labdarúgója
A labdarúgásról azt szokták mondani Magyarországon, hogy szinte mindenki ért hozzá. És különösen így van ez, amikor mondjuk egyes labdarúgók teljesítményét kell értékelni vagy éppen egy adott válogatott meccs után mondják el a szurkolók a véleményüket arról, hogy kinek kellett volna egy adott találkozón játszania. Ettől függetlenül is nagyon nehéz megmondani azt, hogy vajon kik voltak a valaha volt legjobb magyar futballisták. A következőkben mi kísérletet teszünk erre, de értelemszerűen hozzá kell tennünk, hogy ez egy szubjektív lista, könnyen lehet, hogy mások szerint más futballistáknak kellene szerepelnie ezen a listán.
A futball iránt érdeklődő olvasók ezúttal a szebb napokat látott, egykor klasszisok sorát felvonultató magyar labdarúgás legjobbjairól kapnak „útmutatót”. Cikkünkben bemutatjuk a magyar labdarúgás legjobbjait és a történelem során elért eredményeiket is megismerheted.

A lista összeállításának háttere
Hegyi Tamás „Minden idők 50 legjobb magyar játékosa” című kötetében is bepillantást nyerhetnek olyan spílerek pályafutásába, mint a Futballkirály, a Musztáng vagy éppen a kis Taki. A Vasárnapi Blikk is egy nagy futballvállalkozás keretében mutatta be a legjobb hazai játékosokat rangsoroló ötvenes listáját. Ez a sorozat több részen keresztül folytatódott, és a hó végére összeállt a teljes lista.
A végeredmény egy 18 tagú zsűri véleménye alapján alakult ki. Ennek elnöke Szepesi György legendás rádióriporter volt, mellette többek között korábbi szövetségi kapitányok - Mezey György, Verebes József, Kovács Ferenc, Gellei Imre -, világhírű játékvezetők - Palotai Károly, Puhl Sándor - és neves szakírók - Hegyi Iván, Lakat T. Károly, Pajor-Gyulai László, Vincze András, Kiss László - járultak hozzá a sorrend felállításához.
Dunai Antal, aki a lista 47. helyén maga is helyet kapott ebben az illusztris társaságban, így sorolta a kiválasztás szempontjait: „Az én listámra döntő többségben azok kerültek fel, akik a múltban nemcsak maguknak, hanem a magyar labdarúgásnak is hírnevet szereztek. Volt honnan meríteni, hiszen a világbajnoki döntőben szereplők csaknem két tucatot tesznek ki, s akkor még nem beszéltünk az olimpiai bajnokokról, a világválogatottakról vagy azokról, akik az Aranylabda-szavazáson, illetve a kontinens legeredményesebb góllövőinek mezőnyében a legjobbak közé verekedték be magukat.” Hozzátette: „Az új nemzedék képviselőit illetően egy kivételt azért tettem, az én rangsoromból sem hiányzik Király Gábor.”
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGEMLÉKEZETESEBB GÓLJAI 1.RÉSZ
Az Aranycsapat - a dicsőséges évtized
Az 1950-es évek voltak a magyar labdarúgás legjobb évei, nem csoda, hogy a legjobb magyar futballisták is ezekből az évekből kerülnek. Az Aranycsapat tagjai, akiknek összetételét sokan a mai napig fejből fújják, olyan pillanatban ért el nemzetközi sikereket, amikor az embereknek szükségük volt ilyesmire. Az Aranycsapatról elmondható, hogy a magyar nemzeti emlékezet és közkincs részévé vált.
Az Aranycsapat összeállítása: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Bozsik József, Lantos Mihály, Zakariás József, Budai II. A csapat 1952-ben került a nemzetközi focivilág figyelmének fókuszába, miután aranyérmet szereztek a helsinki olimpián. A Wembley-stadionban aratott 6:3-as győzelmet nem követte ugyan világbajnoki cím, mert az 1954-es svájci vb-n az NSZK 3:2 arányban nyert, de az ezüst legalább olyan fényesen csillogott.
Puskás Ferenc - a Futballkirály
Ha a magyar futball legendákról beszélünk, akkor mindenképpen Puskás Ferenccel érdemes kezdeni a listát. Talán ez a név az, amelyben nincs vita még a legelvakultabb szurkolók között sem. Puskás Ferenc vagy Puskás Öcsi egyértelműen a valaha volt egyik legjobb magyar focista. Puskás, akit gyakran a történelem egyik legnagyszerűbb labdarúgójaként tartanak számon, elsősorban támadó volt, aki hihetetlen góllövő képességéről és technikai tudásáról volt ismert. Gondoljunk bele, 85 nemzetközi meccsén 84 gólt szerzett és 514 gól fűződik a nevéhez a magyar és spanyol bajnokságok mérkőzésein.
Puskás 1927-ben született, és pályafutását a Kispesti Honvédnál kezdte, ahol 354 meccsen játszott és 357 gólt lőtt, és hamar egy igazi gólgépként tűnt fel. Puskás Ferenc az 1950-es évek magyar válogatottjának a kulcsfigurája volt, ezt a csapatot akkoriban Mighty Magyars néven emlegették. A csapatot Puskás újította meg az akkoriban modernnek számító taktikájával és gördülékenyebb játékstílusával. A legenda 1952-ben olimpiai aranyérmet szerzett Magyarországgal, és második lett az 1954-es világbajnokságon, ahol a döntőben csak egy hajszál választotta el a csapatot a nyeréstől, azonban végül kikaptak Nyugat-Németországtól.
1958-ban Puskás a Real Madridhoz szerződött, ahol továbbra is kiemelkedően játszott. A spanyol óriásokkal rengeteg hazai és nemzetközi címet nyertek, köztük 3 európai kupát. Puskás örökségét a FIFA Puskás-díja képviseli, amelyet minden évben az év legszebb gólját szerző játékosnak ítélnek oda.
Kocsis Sándor - az Aranyfejű
A sort folytatva legendás játékosokkal, Kocsis Sándor nevét is meg kell említenünk. Kocsis Sándor a ‘Mighty Magyars’ másik kulcsembere volt, akit a fejeléseiről és lenyűgöző befejezéseiről ismerhetünk elsősorban. Az 1929-ben született Kocsis Puskás mellett játszott a Budapest Honvédban csatárként, és a válogatottban is halálos párosként emlegették őket.
A Budapesti Honvéd színeiben töltötte karrierje első szakaszát, amelynek során hat év alatt négyszer szerzett bajnoki címet. Az 1954-es világbajnokságon Kocsis volt a góllövő lista élén, mindössze öt mérkőzésen 11 gólt szerzett, és gólrekordjai miatt az “Aranyfejű” becenevet kapta. Az 1956-os magyar forradalom után Kocsis sok honfitársához hasonlóan külföldre menekült, ezért az FC Barcelonához csatlakozott. Kocsis 1958-tól a Barcelona sorait erősítette, itt öt szezon alatt 150 gól fűződik a nevéhez, kétszer voltak bajnokok és kétszer nyerték meg a Spanyol Kupát. Spanyolországban továbbra is kiválóan teljesített, több hazai bajnoki címet is nyert, és tovább erősítette hírnevét Magyarország egyik legnagyobb labdarúgójaként. Kocsis fiatalon, 49 évesen távozott, de öröksége ma is él, úgy a magyar, mint a spanyol labdarúgásban.
Kubala László - a Barcelona legendája
Szintén szupersztár volt a Barcelona színeiben az 1950-es években Kubala László, aki azon kevesek egyike, aki mindkét barcelonai csapatban, így az FC Barcelonában és az RCD Espanyol csapatában is letette névjegyét. Kubala László pályafutása egyedülálló abból a szempontból, hogy három különböző válogatottat is képviselt Csehszlovákiában, Magyarországon és Spanyolországban.
Az 1927-ben született Kubala László Magyarországon kezdte a sportpályafutását, majd Csehszlovákiába költözött, de végül Spanyolországban telepedett le, ahol az FC Barcelonában vált legendává. Kubala sokoldalú csatárként játszott, és híres volt arról, hogy átlátja a pályát és kitűnő góllövő képességgel rendelkezik. A Barcelona sikereiben is kulcsfontosságú szerepe volt az 1950-es években, ugyanis a klubnak több La Liga címet és hazai kupát is sikerült szereznie. Kubala hatása a spanyol labdarúgásra olyan nagy volt, később szoborral is tisztelegtek előtte a Camp Nou (a Barcelona stadionja) előtt.
Hidegkuti Nándor - az „Öreg” a Wembleyben
A 2002-ben, 80 éves korában elhunyt Hidegkuti Nándor azon kevesek egyike volt az 1950-es évek focisztárjai közül, akik Magyarországon értek el hatalmas sikereket. Hidegkuti az MTK csapatának volt a legnagyobb legendája, de amiért a legtöbb külföldi és hazai szurkoló emlékszik a nevére, az a legendás mérkőzés volt Anglia ellen a Wembleyben, amikor 6-3-ra nyert Magyarország. Az évszázad mérkőzésén három gólt szerzett Hidegkuti, aki Bozsik József mellett a harmadik helyen végzett a zsűri rangsorában.
Bozsik József - az Aranycsapat motorja
Rengeteg nagyszerű név közül lehetne még válogatni, de az biztos, hogy bármilyen toplistán ott kell lennie a legjobbak között Bozsik Józsefnek is. Az Aranycsapat harmadik tagja, akiről szó lesz nem más, mint Bozsik József, a válogatott motorja, aki pályafutását teljes egészében a Kispesti Honvédben töltötte. A csapattal 1943 és 1966 között öt bajnoki címet nyert és 450 alkalommal futott ki a pályára.
Bozsiknak kiemelt szerepe volt az 1954-es világbajnokságon, sikeresen irányított a játékot a középpályáról és számos szöktetés kötődik a nevéhez. Labdarúgói karrierje után edzőként is kipróbálta magát, sőt, országgyűlési képviselő is volt. Ma az ő nevét viseli a Bozsik Stadion.
Grosics Gyula és Czibor Zoltán
Grosics Gyula listánk egyetlen kapusa, aki szintén az 1950-es évek legendás aranygenerációjának tagja volt. Azért is tartják különösen nagy sportembernek a 2014-ben elhunyt legendát, mert bőven túlmutatott azon, amit egy kapusnak képviselnie kell, igazi csapatember volt. Emeljük ki Czibor Zoltánt is, aki Puskáshoz hasonlóan az 1950-es évek sikerei után az FC Barcelonánál futott be komoly karriert.

A legendák nyomában - Az Aranylabdától a modern ikonokig
Az Aranycsapat leköszönésével a fociért rajongó lelkekben jelentős űr támadt, amit az újabb idők játékosai igyekeztek betölteni. Így, a magyar válogatott 1972-ben az Európa-bajnokságon bronzmeccset játszott, míg ugyanabban az évben az olimpián ezüstérmesek lettek. Az 1974-75-ös idényben a Fradi UEFA-kupa döntőt játszott, amit ugyan elveszített, de ez így is szép sikernek számít.
Albert Flórián - az egyetlen Aranylabdás
Most már egy évtizede nincs közöttünk a Ferencváros legendás labdarúgója, Albert Flórián, akit már életében a Császár névvel illettek. Képességeinek különlegessége az volt, hogy elegánsan, nagyon technikásan futballozott. Flórián Albert 1941-ben született, aki csatárként szintén nagy nyomot hagyott a sportágban. A labdarúgó technikás focit játszott, és egész klub karrierjét a Ferencvárosi TC-nél töltötte, hazánk egyik leghíresebb klubjánál.
Flórián tehetségét nemzetközileg is elismerték, ugyanis 1967-ben elnyerte a Ballon d’Or-t, és ezzel ő lett az egyetlen magyar játékos, aki megkapta ezt a rangos díjat. Három világbajnokságon képviselte a magyarokat, és a pályán kreatívan és elegánsan játszott. Flórián Albert hozzájárulását a magyar labdarúgáshoz még jóval a visszavonulása után is ünnepelték.

További kiemelkedő játékosok a listáról
- Détári Lajos: A lista legfiatalabbja a 46 éves Détári Lajos, aki 18. a rangsorban. Vele szerepelt legutóbb magyar válogatott világbajnokságon, 1986-ban.
- Bölöni László: Bekerült a Top 50-be az erdélyi magyar Bölöni László (31.) is, aki soha nem volt magyar állampolgár.
- Illés Béla: Listánkra a 10. helyen, de semmiképpen nem utolsóként fel kell írnunk Illés Béla nevét is, aki karrierje során leginkább az MTK csapatában tette le névjegyét. Gondoljunk bele, 540 magyar élvonalbeli meccsen lépett pályára és ezeken 215 gólt rúgott. Karrierje után is sokat tett a magyar labdarúgásért, ő alapította a szombathelyi Illés Béla Football Akadémiát. A magyar válogatottban 64 meccsen lépett pályára, ezeken a meccseken 15 gólt szerzett.
- Gera Zoltán: Gera Zoltánnak is kell, hogy hely jusson egy ilyen listán, hiszen nagyon sok fantasztikus pillanatot szerzett már a magyar szurkolóknak. Magyarországon több csapatban is játszott, de az FTC színeiben tette le igazán a névjegyét. Mégis a válogatottban nyújtott hihetetlen teljesítményei okán emlékezünk rá, valamint a gólok után bemutatott félelmetes szaltóiról. Gera Zoltán karrierjét a Pécsi Munkás SC-ben kezdte, majd a Ferencvároson keresztül egészen az angol Premier League-ig jutott. Az angol bajnokságban több mint 200 meccset játszott, a válogatottban 97 alkalommal szerepelt és 26 gólt lőtt.
- Király Gábor: Dunai Antal szerint az ő rangsorából sem hiányzik Király Gábor. A magyar kapu egyik legsikeresebb őrzője, Király Gábor nem maradhat ki ebből a visszatekintésből. Karrierje csúcsa 2016-ban érkezett el, amikor a válogatottat a franciaországi Európa-bajnokságon vezette. Kiváló hárításainak köszönhetően a csapat csoportelső lett, Portugália ellen sikerült 3-3-as döntetlent játszani.
A rangsor 21-30. helyezettjei
A Vasárnapi Blikk ötvenes listájának 21-30. helyezettjeiről a következőket tudhatjuk meg:
| Helyezés | Főbb sikerek és jellemzők |
|---|---|
| 21. | A Ferencváros balfedezetét Tanár úrként tisztelték a pályán. Ötszörös bajnok, négyszeres kupagyőztes, egyszer Közép-európai Kupa győztes. Még csak 22 évesen az év legjobb labdarúgójának választották. Az 1938-as vb-n ezüstérmes. |
| 22. | A Vasas világhírű csatára. Olimpiai aranyérmes és Európa-bajnoki bronzérmes (1964). Négyszeres bajnok, háromszoros Közép-európai Kupa győztes a Vasassal. 1966-ban gólkirály. 33 válogatott meccsen 19 gól. |
| 23. | Középhátvéd, akinek a Vasas volt az igazi otthona. Négy bajnoki címet és három Közép-európai Kupát szerzett az angyalföldiekkel. 1964-ben az Európa-bajnokságon tagja volt a bronzérmes magyar válogatottnak. 61 válogatott meccsen 6 gól. |
| 24. | Középcsatár, kétszeres bajnok a kispestiekkel, egyszeres kupagyőztes és Közép-európai Kupa győztes. Ötszörös gólkirály, legeredményesebb évében 29 találatig jutott. 1964-ben Eb bronzérem. 72 válogatott meccsen 51 gól (1955 és 1971 között). |
| 25. | A Fradi, majd a Gamma csatára. 1929 és 1940 között 46-szor öltötte magára a címeres mezt, 25 gólt ért el. Tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyerő magyar válogatottnak. Négy bajnoki cím, négy kupagyőzelem, Közép-európai Kupa győzelem a Fradival. |
| 26. | Az Újpest legendájaként tartják számon a jobbösszekötőt. Öt bajnoki címet és két kupagyőzelmet ünnepelhetett a lila-fehérekkel, akikkel döntőt játszhatott a Vásárvárosok Kupájában is. Később a tatabányaiakkal kétszer elhódította a Közép-európai Kupát. |
| 27. | 61-szeres válogatott középpályás. A nyolcvanas évek közepén volt a hazai fénypontja, háromszoros bajnok, egyszeres kupagyőztes a kispestiekkel, majd hazatérése után Magyar Kupát és Szuperkupát nyert a ferencvárosiakkal is. Háromszoros gólkirály, egyszer az év legjobbja. |
| 28. | Az Aranycsapat középhátvédje. Kacskaringós karriert futott be: magyar bajnok volt a Nagyváraddal, majd román az Araddal. Utána igazolt a Vasashoz, majd a Bp. Honvédhez, amellyel három bajnoki címet szerzett. 1952-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, utána egy évvel Európa-kupát nyert, majd a vb-ről ezüstérmet hozott haza. |
| 29. | Az Aranycsapat kiválósága, a Dorogi Bányász jobbhátvédjeként szerzett hírnevet. 1950 és 1956 között 49 válogatott találkozón szerepelt. Tagja volt az 1952-ben olimpiai aranyat szerző, egy évvel később Európa-kupa-győztes és 1954-ben világbajnoki ezüstérmes magyar nemzeti együttesnek. |
| 30. | Az MTK középcsatára. 1915 és 1919 között 15-ször volt válogatott és 17 gólt szerzett. A németek által Futballkirály címmel kitüntetett játékos minden idők legkiválóbb hazai támadóinak egyike. 1917-ben, 1918-ban és 1919-ben szerzett bajnoki címet, s az utóbbi két évben gólkirály is lett, előbb 46, majd 41 találattal. |
Örökség és jövő
Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Kubala László és Flórián Albert jól mutatja, hogy Magyarország tele volt és van legendás játékosokkal, ráadásul ők még csak néhány azon sok magyar labdarúgó közül, akik hatalmas nyomot hagytak maguk után. A klubokhoz és hazánkhoz való hozzájárulásukkal minden idők legnagyobb labdarúgói között foglalnak helyet, és mai napig inspirálják a játékosok következő generációit.
A ma feltörekvő fiatal generáción már most látszik, hogy átveszik a legendák tehetségét és helyét, vegyük például Szoboszlai Dominik nevét. Magyarország tehát rengeteg népszerű és tehetséges sportolót kinevelt, a legendás játékosok hatása pedig kétségtelenül megmarad, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a sport iránti szeretet óriási hazánkban. Bozsik, Kocsis és a többiek rengeteg magyar focista számára jelentenek példaképet, követendő példát, akik az ő nyomdokaikon elindulva öregbítették a magyar foci hírnevét.
A sportnak az elmúlt évtizedek során világszerte, így Magyarországon is különleges szerepe volt. Ha sikereinket kellene számba venni, a futball egyértelműen az első helyen szerepelne - olyan fölénnyel, amellyel egyetlen más sportág sem vetekedhet. A labdarúgókluboknak például a közösségi médiában több követőjük van, mint akár hivatalban lévő elnököknek vagy világsztár színészeknek. A futball inspirált már filmeket, könyveket, sorozatokat, zeneszámokat, sőt, még az online játékplatformokon is számos futballtematikájú cím található.
Ha arról szeretnél meggyőződni, mennyire a magyarok szívében élnek a legendás focisták, érdemes szétnézni a különböző gyűjtői oldalakon. Sőt, a Vaterán elérhető volt egy olyan postai levél is, ami meghívó volt arra az eseményre, ahol az Aranycsapat 6-3-as győzelmét ünnepelték. Míg az Aranycsapatról elmondható, hogy a magyar nemzeti emlékezet és közkincs részévé vált, addig a többiekről sem kell megfeledkezni. Ők azok, akikre te is szívesen visszaemlékszel, akiket édesapáddal a tévé előtt ülve buzdítottál és örültél a sikereiknek.

tags: #minden #idok #50 #legjobb #magyar #jatekosa





