Az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” – A Ferencvárosi Torna Club jelmondatának mélységei
Május 3-án ünnepli fennállásának 120. esztendejét a Ferencvárosi Torna Club. 1899. május 3-án megalakult a Ferencvárosi Torna Club Budapest IX. kerületében, Ferencvárosban. Aki ismeri Budapest és Ferencváros történelmét, azonnal tudja, hogy korábban Franzstadtnak is hívták a főváros ezen részét. 1792-ben az éppen trónra kerülő I. Ferencről nevezték el a városrészt. A klub színe zöld és fehér lett a nemzeti lobogó színvilága után, célja: a tagok versenyszerű, egészségügyi és szórakoztató sportolásának irányítása.
1899. május 3-án alapított egyesületünk címerét minden fradista ott látja maga előtt. Az FTC történelme egyedülálló, és példátlan sikerekben gazdag. A Fradi minden korban egyet jelentett a sikerrel, a népszerűséggel és a szenvedéllyel. 120 évvel ezelőtt pár lelkes fiatal óhatatlan vágyat érzett aziránt, hogy szervezett, egyesületi kereteken belül űzhesse kedvenc sportágát, a labdarúgást. Az ő vágyálmuk köszön vissza minden egyes mérkőzésen - legyen az bármely szakosztály erőpróbája -, ahol ferencvárosi sportoló pályára lép.
Azóta olimpiai bajnokokat, világ- és Európa-bajnokokat, halhatatlan sportolókat, elpusztíthatatlan ikonokat nevelt ez a klub, amely Magyarország legnépszerűbb sportegyesületeként az idők folyamán a Kárpát-medence legnagyobb legendájává nőtte ki magát. Külön örömteli, hogy az FTC fennállásának 120. évfordulóján is gyönyörű sikereket ünnepelhetünk. Elég, ha a magyar bajnokságot 22 év után, az Erste Ligát története során először megnyert jégkorongcsapatunkra gondolunk.
A Fradi hármas jelszava: Erkölcs, Erő, Egyetértés
A Ferencvárosi Torna Club alapítóinak közfelkiáltással megszavazott jelszavai az EEE, azaz Erkölcs, Erő, Egyetértés. Az egyesület az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondatot választotta. Egyedi alakú, az FTC „Erkölcs, Erő, Egyetértés" jelmondatát szimbolizáló kitűző hosszú tűszárral is készült. Ezek a szavak nem csupán a címeren szereplő betűk, hanem a Fradi szellemiségének alappillérei, melyek a klub minden tevékenységében iránymutatásul szolgálnak.
1. Erkölcs a futballszakmában
Ezúttal, mint szurkoló, a futballszakmát hozzuk a 3 E betűvel összefüggésbe. A futball azon művelői, akik tevékenységükkel közvetlenül hozzájárulnak az adott klub vagy egyesület eredményeihez, a játékosok és az őket közvetlenül segítő szakvezetők, közkeletű szóval, az edzők. Mivel honlapunk zöld és fehér, a szerkesztők és az olvasók szíve a Fradiért dobog, nyilvánvaló, hogy az alábbi elemzést, még ha általánosítható is lenne, egyértelműen az FTC, annak futballcsapata motiválta. Értük lelkesednek elsősorban a szurkolók, őket tudják a saját eszközeikkel lelkesíteni. És fordítva is igaz, ők azok, akik ugyancsak a saját eszközeikkel lelkesíthetik a szurkolókat. A Fradi esetében, mint tudjuk, nem kevés szurkolóról van szó, országhatáron innen és túl.
A futballszakma erkölcse a múltban, a hagyományok tiszteletében gyökerezik. Nyilván ez a résztvevőkre, az egyes játékosokra és az edzőkre lebontva is igaz. Döntő többségükben arra esküsznek, abban hisznek. Mindig lehetnek kivételek, újítók, akik ezeket a hagyományokat ötvözik máshol látott vagy tapasztalt elemekkel, hogy az ötvözés révén még előrébb juthassanak.
Az erkölcsi alapok és a magyar futball
Mit jelenthetett az erkölcs régen? Mondjuk a futball hazai meghonosodása idején, majd utána még évtizedekig. Azt mindenki tudja, a futball őshazája Anglia. A XX. század elején nem véletlenül nevezték őket a játék tanítómestereinek. Megalkották a szabályokat, amelyek felett igazán konzervatív módon őrködtek, hiszen azok túlnyomó és nyugodtan mondhatjuk, a játékot befolyásoló része a mai napig változatlan. Biztos, egészen biztos, hogy mindez közrejátszott a játék világméretű elterjedésében és népszerűségében.
A szabályokat minden ország átvette, ám a játékstílust már nem mindenki. Voltak, akik a saját habitusukra adaptálták azokat, tudván azt, hogy a mestert a saját fegyverével a legnehezebb legyőzni. Így alakulhatott ki egyebek mellett olasz, spanyol, dél-amerikai és közép-európai stílus is. Ez utóbbinak nagyon gyorsan meghatározó elemévé vált a magyar futball, a maga egyértelmű játékjegyeivel. Az angol jellegű határozott erőfocival, amely a “rúgd és fuss”-ra alapult, jól megkülönböztethetővé vált a magyaros technika, a rövid, pontos passzos játék, megtűzdelve a csillogó, ösztönös tehetségek intuitív játékával.
A Fradi, mint a magyar és a közép-európai futball, annak iskolájának élcsapata, nem véletlenül szerezte meg már 1910-ben első győzelmét angol csapat ellen. És ezt a győzelmet később még számtalan követte, nem csak a Fradi, hanem több magyar csapat jóvoltából.
A Ferencváros bukása és felemelkedése: a magyar futball királyi alakja
A XXI. századi futballszakma erkölcsi kihívásai
Mi van ma a Fradiban az erkölcs tekintetében? Laikus szemmel is láthatóan van angol és van magyar vonal, megfűszerezve néhány egyéb iskolával. És felismerhetők az elegy alkotórészei. Ebből az következik, hogy ez nem ötvözet. Az angol vonal esküszik a genetikailag kódolt saját hagyományaira, a magyar pedig már nem esküszik, ő lassan kezdi elveszteni a hitét, hogy neki is vannak hagyományai. Hogy egyik sem elvetendő, azt a múlt eredményei igazolják, mindkét fél bőven tud a maga igazára példát hozni.
Azon azonban már érdemes elgondolkodni, hogy mindezt hol, milyen környezetben teszik. Ahogy Angliában sohasem lehetett az ún. magyaros stílust és technikát megtanítani, úgy idehaza sem sikerült sohaem ez fordítva. Más volt a futballszakma genetikai térképe. És nem csak volt, ma is az. Én nem tartom egyáltalán “erkölcstelennek”, ha idegen környezetben kompromisszumokat kötünk. Igyekszem a befogadók hagyományait is megismerni, azt elfogadni, hogy utána ötvözni tudom a magam képességeivel. Véleményem szerint az ilyen kompromisszumok megkötése soha nem lesz megalkuvás, az elvek feladása.
A futball azonban az előbbieknél bonyolultabb, ott ugyanis jelen vannak a szurkolók is, akik miatt ez a játék, már így versenyszerűen folyik. Őket pedig nem lehet “ötvözni”. Vendégjátékost, vendégedzőt lehet hozni, hogy futballszakmai erkölcseivel segíteni tudjon, de vendégszurkolót sosem. Egy szurkoló, ha a csapatának szurkol, azt nem csak szakmai megfontolások alapján teszi. Ő arra születik, ő egy élmény hatására azzá válik. Minden szurkolóra igaz ez, különösképp a Fradistára.
Büszke, több mint száz éve genetikailag kódoltan büszke is lehet a csapatára, annak eredményeire és elvárja, hogy ezt átélhesse és átörökíthesse az utódjaira is. Itt a XXI. századi futballszakma nagy felelőssége, amikor a futball a világ egyik legnagyobb üzletévé vált. Itt kíméletlenül érinteni kell az érzelmeket is, figyelemmel kell lenni hagyományokra, szokásokra. Aki azoktól eltér, az veszélyezteti az üzlet sikerét is. Mert érhet el ugyan eredményeket, a szurkolók érzelmi azonosulásának hiányában kudarcra van ítélve.
2. Erő a pályán és a padon
A futballszakmai erő, hasonlóan a szurkolói erőhöz, sokkal egyértelműbb. Ha jó játékosok, jó edzőkkel találkoznak, erejük a többiek számára is nyilvánvalóvá válik. Még akkor is működhet, ha a játékosok-edző párban valamelyik nem is olyan jó. Láttunk már példát a múltban arra is, hogy jó játékosok kevésbé jó edzővel eredményt értek el, mint ahogy a fordítottjára is, egy jó edző, kevésbé jó játékosokkal, de rájuk szabott taktikai elképzeléseivel ugyancsak eredményes tudott lenni.
Ahogy a kép fordítottja is bőven hozott már példákat, azaz jó játékosok egy kevésbé jó edzővel, nem rájuk szabott taktikai elképzelésekkel megbénultak, és jó edzők, csinálhattak bármit, kevésbé jó játékosokkal megbuktak. A futballszakmai erő egyértelmű. Minősítik az eredmények. A játékos ereje a képességeiben rejlik. Az edzőé már bonyolultabb kérdés. A Fradi hagyományaihoz méltó futballszakmai erőt várunk! Nos, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a futball szcénában Magyarországon az FTC nevét vagy a Ferencvárost. A magyar bajnokcsapat hihetetlen sikereket ért el az elmúlt években, már a nemzetközi kupaporondon is minden évben ott vannak a legjobbak között.
A Ferencváros bukása és felemelkedése: a magyar futball királyi alakja
3. Egyetértés a siker kulcsa
Akkor vannak sikerek, ha van egyetértés. Ez nem lehet kérdés. Ha pedig ez nem kérdés, akkor nyilvánvaló, hogy ez ma sincs meg mindig a Fradinál. Játékos, edző egy irányba, a jó irányba kell, hogy húzzanak. Egy játékos nem mondhatja, hogy mi jók voltunk, de rossz volt a taktika. Egy a csónak, amelyben játékos és edző evez.
Ha nem egy irányba eveznek, a csónak nem halad, csak rázkódik, sőt az is lehet, felborul. Ha partra akarnak érni, mielőtt a vihar szele megérinti őket, és végleg elsüllyednek, akkor nincs mese, egyet kell érteni és egy irányba evezni, a part, a sikerek felé! Tisztelt futballszakma, tisztelt játékosok és edzők!
tags: #mit #jelent #a #fradi #cimeren #az
