Mit jelent, hogy valaki igazolt játékos?
Az idei évtől kezdődően jelentős jogszabályi változások léptek életbe a magyar sportban, amelyek alapjaiban érintik a versenyszerűen sportolók státuszát. A Sporttörvény módosításai több ponton is megújultak, és ezek közül a legfontosabb új elemként létrehozta az „igazolt sportoló” jogviszonyt. Ez a státusz, bár a nevében megegyezik egy korábbról ismert formával, mostantól egészen új szerepet takar, és felülír minden korábbi sportolói besorolást.
Az igazolt sportoló jogviszony új szabályozása
Az „igazolt sportoló” jogviszony bevezetése nemcsak a sportolók, hanem a sportszervezetek számára is adminisztratív feladatokat rótt, különösen a 18 év alatti sportolók esetében a szülők bevonásával. Szeptember 30-ig meg kellett felelni ezeknek az új előírásoknak, melyek célja a sportolói státusz egységesítése és egyértelműsítése.
Miért van szükség az új jogviszonyra?
A jogszabályi változások értelmében október 1. után csak ezen új, igazolt sportolói jogviszony alapján adják ki a sportági szövetségek a játék- és versenyengedélyeket. Ez azt jelenti, hogy enélkül a sportoló nem vehet részt semmiféle hivatalos, szervezett szövetségi versenyrendszerben és bajnokságban. Az igazolt sportoló státusz tehát alapvető feltétele a versenyszerű sportolásnak.
Teendők a sportolók és sportszervezetek számára
Bár az új szabályozás első olvasatra bonyolultnak tűnhet, a sportolók (illetve 18 év alattiaknál a szülők) oldaláról a tényleges teendő valójában pofonegyszerű. Új belépő esetén az eddigi „Belépési nyilatkozat” mellett ki kell tölteni az ezzel csaknem megegyező tartalmú „Regisztrációs adatlap igazolt sportoló jogviszonyhoz” adatlapot is. A már egy adott sportszervezetben sportolók esetében csak az utóbbit kell újként kitölteni, szeptember 30-ig. Fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben szükséges egy igazolványkép formátumú fotó is, kivéve, ha a sportolóról már van az egyesületben.
A jogszabály előírja, hogy melyek azok az adatok - köztük a sportoló „képmása”, azaz igazolványképe - amelyeket kötelező feltüntetni az új, igazolt sportolói regisztrációs adatlapon. A kötelezően kitöltendő adatok gyakorlatilag ugyanazok, mint a sportszervezetek eddigi belépési nyilatkozatában, ám a kettő nem vonható össze egy adatlappá, így mostantól minden új belépő sportolónak két hasonló tartalmú, csak más című adatlapot kell kitöltenie. A már korábban a sportszervezetben sportoló tagoknak szeptember 30-ig kellett a regisztrációs adatlap kitöltésével, aláírásával (18 év alatt a törvényes képviselővel együtt) létrehozniuk az igazolt sportolói jogviszonyt.
A versenyengedély és a sportoló jogállása
Törvényi háttér és fejlődés
A sportoló jogállásának szabályozása nem újkeletű, hiszen törvényi szinten először a 2001. január 1-én hatályba lépett sporttörvény tett különbséget az amatőr és hivatásos sportolók között, mely megkülönböztetést a 2004-ben hatályba lépett új sporttörvény is fenntartotta. A korábban a Nemzeti Sportszövetség által meghatározott egységes formátumú versenyengedély kötelező tartalmi elemeit a 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet írta elő, azonban ezt a rendeletet a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatályon kívül helyezte. Az új sporttörvény az első fejezetében, a sportoló jogállásának szabályai között határozta meg a versenyengedélyre vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A versenyengedély megszerzése és érvényessége
A versenyzőnek az új törvény szerint is a sportszövetség által kiállított, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal, azaz versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A sportág jellegéhez mérten a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mely esetekben írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggő biztosítást.
Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Amennyiben a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választott bírósághoz fordulhat. A versenyengedély kiállításáért és érvényesítéséért a kérelem benyújtásával egyidejűleg, a szakszövetség által megállapított díjat kell fizetni. A versenyengedély érvényességi ideje a versenyrendszer (bajnokság) időtartamára, ennek hiányában a kiadásától számított egy évig szól.
A játékjog fogalma és jelentősége
A sportban előforduló „adásvételek” leggyakrabban jogátruházás formájában történnek, vagyis amikor a sportoló játékjogának használati jogát ruházza át a sportszervezetre, ingyenesen vagy ellenérték fejében. Az egyszerűnek tűnő meghatározáson túl viszont át kell tekinteni, hogy ez a játékjog mit is jelent pontosan, milyen jelentőséggel és értékkel bírhat egy esetleges igazolás vagy átigazolás esetén.
A játékjog személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a sportoló sporttevékenységéhez fűződik, illetve fizikai és szellemi képességeinek értékesíthető összességét testesíti meg, vagyis jogosultságot jelent arra nézve, hogy a sportoló a versenyrendszerben szerepeljen. A sportolói játékjog átruházásának rendelkezéseit a hatályos Sporttörvény és a sportág szövetségének mindenkori igazolási, átigazolási és nyilvántartási szabályzata határozza meg.
Amatőr és hivatásos sportolók közötti különbségek
Az igazolás és átigazolás szabályai
Igazolás esetén a sportoló valamely sportszervezetbe első alkalommal történő nyilvántartásba vétele és versenyengedélyének kiadása után vehet részt a versenyrendszerben. Az amatőr sportoló sportolhat sportegyesületben (tagként) vagy sportvállalkozás, illetve utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány sportolójaként. Hivatásos sportoló sportszervezettel kötött megállapodás (megbízási vagy munkaszerződés) alapján fejti ki sporttevékenységét.
Az amatőr sportoló, akár sportszerződés, akár tagsági viszony alapján sportol, hozzájárulásáért anyagi ellenszolgáltatást nem igényelhet. Ennek megszegése esetén semmisnek minősül a szerződés, és a sportolónak vissza kell fizetnie az ellenszolgáltatást (az eredeti állapot helyreállítása a cél). Az átadó sportszervezet (amelyből az amatőr sportoló kilép) nevelési költségtérítésre tarthat igényt, amelynek mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzata írja elő; ennek hiányában viszont a két sportszervezet közötti megállapodás az irányadó. Kiemelendő, hogy a 18. életévét be nem töltött (tehát kiskorú) amatőr sportoló igazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ilyen kontraktusok semmisek.
A hivatásos sportoló az amatőrrel ellentétben, játékjoga használatáért (igazolás), valamint annak átruházása esetén (átigazolás) már ellenértékre tarthat igényt az átruházó sportszervezettől, amelynek értéke megbízási-, vagy munkaszerződésében kerül megállapításra. Az ellenérték mértékét a törvény nem határozza meg, viszont felhatalmazza a sportszövetséget (hivatásos és vegyes versenyrendszerben), hogy meghatározza a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb értékét (ún. fizetési sapka). A sportoló tehát maga dönti el, hogy ingyenesen, vagy visszterhesen ruházza át játékjogának használatát, amely a felek közötti megállapodásban meghatározott érték, viszont a sportszövetség egy minimum és maximum mértéket állapíthat meg, hiszen erre a törvény feljogosítja.
| Jellemző | Amatőr Sportoló | Hivatásos Sportoló |
|---|---|---|
| Sporttevékenység jogalapja | Tagsági viszony / Sportszerződés | Megbízási vagy munkaszerződés |
| Anyagi ellenszolgáltatás | Nem igényelhet | Igényelhet (játékjog használatáért, átruházásáért) |
| Szerződés megszegése (ellenszolgáltatás esetén) | Semmis, visszafizetési kötelezettség | Az ellenszolgáltatás szerződésben rögzített |
| Átigazolás esetén | Nevelési költségtérítés (átadó sportszervezetnek) | Ellenérték (átruházó sportszervezettől) |
| Kiskorú sportoló igazolása | Kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthető (semmis) | (A törvényben nincs részletezve kiskorú hivatásos sportoló esetére) |
| Átigazolási juttatás szabályozása | Sportszövetség szabályzata határozza meg a nevelési költségtérítést | Törvény felhatalmazza a sportszövetséget a minimum/maximum érték ("fizetési sapka") meghatározására |
Speciális szabályozások és körülmények
A sportesemények lebonyolítását és a sportolók részvételét időről időre külső tényezők, például járványhelyzetek is befolyásolhatják. Ezen körülmények között további szabályok vonatkozhatnak mind a sportolókra, mind a nézőkre. Például, amennyiben a beadott koronavírus elleni védőoltások száma elér egy bizonyos küszöböt, visszatérhetnek a nézők a sportmérkőzésekre, azonban szigorú előírások mellett.
Egy évvel később: Hogyan változtatta meg a COVID-19 világjárvány a sportot
A nézők számára kötelezővé válhat a maszk viselése, és tilos lehet az érintkezés a nézők és a mérkőzés résztvevői között. Emellett korlátozott lehet a beengedhető nézők száma is, és a kormányzat döntésének értelmében a 18 évnél idősebb nézők csak védettségi igazolvány birtokában léphetnek be a mérkőzésekre. A 18 évnél fiatalabbak számára nem kötelező a védettségi igazolvány a belépéshez. A bejáratoknál testhőmérséklet-mérésre is sor kerülhet. A beléptetés új szabályai, valamint a korlátozott befogadóképesség miatt a csarnokba való bejutás a megszokottnál hosszabb időt vehet igénybe, ami türelmet és együttműködést igényel a szurkolóktól.
tags: #mit #jelent #hogy #valaki #igazolt #jatekos
