A magyar labdarúgás mérföldkövei és archív történeti áttekintése
A magyar labdarúgás gazdag története több mint egy évszázadra nyúlik vissza, tele emlékezetes pillanatokkal, technikai fejlődéssel és szövetségi mérföldkövekkel. A sportág hazai polgárjogát az 1900-as esztendőre nyerte el, amikor már rendszeressé váltak a nemzetközi és hazai találkozók. A fejlődés elvezetett a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) 1901. január 19-i megalakulásához.
A kezdetek és a szervezeti keretek
Az MLSZ első ülésére 1901. február 4-én került sor, majd ugyanebben a hónapban elindult az első nemzeti bajnokság, az NB I. A nyitó mérkőzést a régi Millenáris-pályán a BTC játszotta a BSC-vel és 4:0-ra nyert. Az első magyar bajnoki gólt Ray Ferenc lőtte alig 15 perccel a találkozó megkezdése után. A bajnoki küzdelmek mellett a válogatott is megkezdte szereplését: az első hivatalos nemzetközi mérkőzésre 1902. október 12-én került sor Ausztria ellen.
A sportág gyorsan fejlődött, amit jól mutatnak a nemzetközi szabályváltozások is. 1906-ban a FIFA berni kongresszusán például rögzítették, hogy a kapus a 11-es rúgásnál nem távolodhat el az alapvonalról, és a labdának bőrből kell lennie. Érdekesség, hogy 1907-ben készült az első filmfelvétel egy magyar labdarúgó mérkőzésről, a Magyarország-Ausztria (4:1) találkozóról.
Magyarország-Szovjetunió | 0-6 | 1986. 06. 02 | MLSZ TV Archív
Dicsőséges évtizedek és emlékezetes mérkőzések
A magyar válogatott története során számos világraszóló sikert ért el. Különösen emlékezetes az 1953-as év, amikor Anglia-Magyarország mérkőzésen 6-3-as győzelmet arattunk. Az 1986-os világbajnokságot megelőző időszakban a magyar válogatott végigverte fél Európát. A vb-selejtezőket öt győzelemmel és egy vereséggel zártuk, majd 1986 tavaszán a Népstadionban Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3-0-ra leléptük Brazíliát.
Fontos nemzetközi eredmények archívumából:
- 1953. 11.: Anglia-Magyarország 3-6
- 1966. 07.: Magyarország-Brazília 3-1
- 1991. 03.: Spanyolország-Magyarország 2-4
- 1998. 03.: Ausztria-Magyarország 2-3
Soha rosszabb világbajnoki szereplést annál, ha gólrekordot érsz el, ha csak a címvédőtől szenvedsz vereséget, és ha döntetlenre zársz az aktuális Európa-bajnoki ezüstérmessel. Márpedig a magyar válogatott az 1982-es spanyolországi világbajnokságon ezt az eredménysort produkálta.
Szakmai és pénzügyi mérföldkövek a kétezres évek elején
A 2000-es évek elején az MLSZ és az állam jelentős lépéseket tett a magyar futball jövedelmezőbb működése érdekében. 2000. július 21-én Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Demján Sándor, a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség elnöke aláírta a 21 milliárd forint felhasználásáról szóló megállapodást. Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: "Magyarország az eredményeivel mind több elismerést szerez, nem engedhetjük meg, hogy a legnépszerűbb sportágban ilyen méltatlan állapotok uralkodjanak."
Ebben az időszakban a klubcsapatok is izgalmas küzdelmeket folytattak a bajnoki címért. Például 2003 tavaszán a bajnoki hajrában olyan mérkőzéseket láthattunk, mint a Ferencváros-MTK (2-1) vagy a Debrecen-Újpest (2-0), amelyek meghatározták a korszak tabellájának alakulását.
