Az MLSZ és az akadémiai rendszer: Szabályok, ösztönzők és a fiatalok szerepeltetése
Szabályok, ösztönzők és ajánlások, 4+1 vagy 3+2 - finoman fogalmazva sem volt könnyű követni az magyar labdarúgók és fiatalok szerepeltetésének elősegítését megcélzó kísérleteket az elmúlt hetekben, hónapokban. Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: a 4+1-es ajánlást, vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”, a májusi közgyűlésen fogadták el.
A 4+1-es szabály részletei
Lényege - ahogy az a június végi pontosításnál kiderült -, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart, köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgárt kell a pályán szerepeltetnie. A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai játékosoknak.
Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára.
Miért volt Magyarország rövid ideig zseniális a futballban?
Akadémiai rendszer és produktivitás
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható.
Az akadémiák eloszlása
- Élvonalbeli első csapat: DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC.
- Másodosztályú első csapat: Budapest Honvéd, Vasas.
A sportállamtitkár elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak.
A produktivitási rendszer működése
Jelenleg a produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt a mostani idényre nézve kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni.
Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában is lehet gyűjteni. Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek - éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt.
Schmidt Ádám szerint éppen amiatt, hogy ez egy már két éve bevezetett, mindenki által ismert és folyamatosan egyeztetett rendszer, annak részletei senkit sem érhettek meglepetésként.
