Az MMA Bajnokság Jelentősége és a Vegyes Harcművészetek Világa
Az MMA rövidítés az angol Mixed Martial Arts kifejezésre utal, melyet magyarul "vegyes harcművészet" néven is ismerünk. Ez egy küzdősport forma, amelyben különböző harcművészeti és küzdősport stílusokat és technikákat kombinálnak. Az MMA (kevert harcművészetek) egy modern küzdősport, amelynek fő jellemzője, hogy a harcosok többféle harcművészetet kombinálnak, mint például a judo, karate, muay thai, box, birkózás, grappling és a kickbox mozdulatait. Ez egy Full-Contact szabályrendszer, amely széles skálájú harcművészeti technikákat engedélyez, beleértve a hagyományos és modern stílusok ütő- és birkózótechnikáit, valamint az álló és földharc változatos technikai elemeit. Az MMA sokszínűsége és intenzitása miatt népszerű választás a küzdősportok szerelmesei számára.
Az MMA Gyökerei és Történelmi Fejlődése
A sport gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, de modern formáját a 20. század második felében kezdte el fejlődni. Ha arra vagyunk kíváncsiak, honnan is indult ez a történet, akkor több mint 2600 évet kell visszautaznunk az időben, egészen az ókori görög olimpiákig. Kr. e. 648-ban debütált az ötkarikás játékokon a pankráció, amelynek győztesei koruk szupersztárjai voltak. Az egymás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden technika játszott, így a fojtogatás, az ujjtörés és az ágyékra ütés is benne volt a pakliban. A vesztesek sokszor az életükkel fizettek, de az is előfordult, hogy a győztes csak posztumusz kapta meg a végső diadallal járó olajfakoszorút. Ezek után egyáltalán nem volt meglepő, hogy az 1896-os, első újkori olimpián a pankráció már nem szerepelt a programban.
A 20. századra a küzdősportok világa rendkívül diverzifikálttá vált, számos ággal, mint az ökölvívás, birkózás, judo, karate és thai-boksz. Az egyes szakágak kikiáltották a világbajnokaikat, akikkel kapcsolatban óhatatlanul felmerült a kérdés, hogy más területen is dominálnának, vagy csak a saját „portájukon" számítanak a legjobbnak. A legenda szerint ez a gondolat vezetett a bokszlegenda, Muhammad Ali japán kalandjához is, ahol minden idők egyik legnagyobbja egy különleges szabályrendszer keretein belül 15 menetes csatát vívott a birkózó-karatés Antonio Inoki ellen. Az 1976. június 26-i tokiói mérkőzés sportértéke hagyott némi kívánnivalót maga után, ahogy arra számítani lehetett Inoki a földharcot, míg Ali inkább az állót preferálta volna. A végeredmény megosztott pontozásos döntetlent hozott. Financiális szempontból azonban jóval egyértelműbb volt a helyzet. A 14 500 fős Budokan Aréna teljesen megtelt, a tv-képernyőkön keresztül pedig több mint 1,4 milliárd ember látta az összecsapást. Ali sem járt rosszul, bár súlyos lábsérülést szenvedett, valamennyire kárpótolhatta az a 6 millió dollár (mai árfolyamon kb. 1,8 milliárd forint), amit a bunyóért kapott. Közvetlen folytatása ugyan nem lett a történetnek, de a számok megmutatták, hogy lenne kereslet a kevert harcművészetre.
További 17 évet kellett arra várni, hogy egy baráti vacsorát követően megszülessen a gondolat egy mindent egybeolvasztó küzdősportszervezetről, amelyet azóta is UFC (Ultimate Fighting Championship) néven ismerhetünk. A sport történetében kulcsfontosságú volt az Ultimate Fighting Championship (UFC) megalapítása 1993-ban, amely elősegítette az MMA népszerűségének növekedését és a szabályozott versenyzést. 1993. november 12-én került sor a szervezet első gálájára, mely UFC 1 néven vonult be a történelemkönyvekbe. Az MMA alig 30 évvel ezelőtt jelent meg az UFC által szervezett promóciós eseményen, ahol 2 ember harcolt egy ketrecben, szabályok és időkorlátok nélkül, amíg egyikük fel nem adta. Minden megengedett volt, beleértve az szemkinyomást és a hajtépést is! Az eredeti koncepció szerint az MMA a leghatékonyabb harcművészetet kereste valódi, fegyvertelen harci helyzetben. Az új stílus ötlete a Gracie családtól származott, a híres brazil klántól, amely a brazil Jiu Jitsut fejlesztette és népszerűsítette az egész világon. Helio Gracie, a családfő az egész világ számára be akarta mutatni stílusának hatékonyságát, amelyet a 80-as években hoztak az USA-ba. Később a harcosok többféle harcművészettel mélyebben foglalkoztak annak érdekében, hogy saját harci stílusukat kialakítsák.
Az eredeti elképzelések rendkívül extrémek voltak az esemény népszerűsítésére, a kreatív igazgató, John Milius vezetésével felmerült, hogy a küzdőteret vizesárok vegye körül, amelyben aligátorok úszkáltak volna, illetve jó ötletnek tűnt az is, hogy áramot vezessenek a ketrecbe. Szerencsére a Conan, a barbár rendezőjének fejéből kipattant gondolatok nem kaptak zöld utat, és így is elég újszerű volt az egész koncepció ahhoz, hogy sikert arasson a közönség soraiban.
Szabályok, Felszerelések és a Ketrec
Az MMA-nak nincsenek olyan szigorú szabályai, mint más hagyományos küzdősportnak, például a boksznak vagy a karaténak. A versenyzők biztonságának növelése, a sportszabályok betartása és a sportág általánosabb elfogadottságának növelése érdekében bevezették a ma ismert modern MMA szabályrendszerét. Ezeknek a változásoknak köszönhetően a sportág népszerűsége és rajongótábora az egekbe szökött. Az MMA versenyek egyéni szabályrendszerrel rendelkeznek, amelyek a versenyzők biztonságát és a sport integritását szolgálják. A szabályok finomításának köszönhetően, mint az ötperces menetidők bevezetése, egyre többen érdeklődtek a rendezvények iránt, így megnőtt a vállalat piaci értéke is.
Védőfelszerelések
Az MMA-ban használt védőfelszerelések közé tartozik a fogvédő és az MMA kesztyű, amelyek védelmet nyújtanak a fogak és a kéz sérülései ellen. Az MMA kesztyűk tervezése során számos tényezőt figyelembe vesznek, hogy azok tökéletesen megfeleljenek a küzdősportolók igényeinek:
- Könnyű és tartós anyagok: Az MMA kesztyűk általában prémium minőségű anyagokból készülnek, amelyek könnyűek és tartósak.
- Megfelelő ütéselnyelés: Az MMA kesztyűk általában többrétegű hab vagy gél betétekkel rendelkeznek az ütések hatékony elnyelése érdekében.
- Rugalmas ujjak: Az MMA kesztyűk anatómiailag formált ujjai lehetővé teszik a szabad mozgást és a fogást a birkózás és az ütés közben.
- Megfelelő rögzítés: A jó minőségű MMA kesztyűk rendelkeznek strapabíró tépőzárral vagy fűzővel, amelyek biztosítják a kesztyű stabil rögzítését a csuklón.
- Méret: Az MMA kesztyűk általában méretük alapján kaphatók, például S, M, L. A megfelelő méret kiválasztása érdekében mérjük meg a csuklókerületünket és használjuk a gyártó mérettáblázatát.
- Alapanyag: Fontos tudni, hogy milyen anyagból készült a kesztyű. Amikor vásárolsz, mindig olvass véleményeket és tájékozódj a termékről.
A ketrec
Az UFC (Ultimate Fighting Championship) szabályai szerint a mérkőzéseket és bemutatókat speciális területen, elkerített ketrecben tartják. A ketrecre utalva a köznyelvben "ketrecnek" nevezik. A különleges eseményhez speciális körítés is dukált, ezért ring helyett egy nyolcszögletű ketrecben voltak a küzdelmek, amelyet Chuck Norris 1980-as „The Octagon" című akciófilmje után oktagonnak neveztek el. Ezt a kifejezést egyébként le is védették a UFC-nél. Különböző formákban léteznek, például kerek és szögletes (a hatszög és nyolcszög a legelterjedtebb), valamint fém- és erős szövethálós változatok. Fontos megjegyezni, hogy a gyakorló- és versenyketrecek különbözőek. A ketrecek talpazat nélkül készülnek, ezért szükséges hozzájuk a tatami.
Súlycsoportok és Orvosi Követelmények
A versenyzők súlykategóriákban versenyeznek, és a győzteseket pontozás vagy technikai k.o. dönti el. Egyik említett kategória a szupernehézsúly: + 105kg-os kategória, amely csak akkor lép életbe, ha több 105kg feletti versenyző van. Az MMA amatőr vagy professzionális szintű gyakorlásához ugyanazok a fizikai követelmények, mint a kickbox és minden más küzdősport esetében. Amatőrök esetében elegendő a jó egészségi állapotról szóló háziorvosi igazolás bemutatása, míg a hivatásosoknál specifikusabb orvosi vizsgálatokat írnak elő.
Világszervezetek és Az MMA Növekvő Népszerűsége
Napjainkban az MMA a világ minden táján népszerű és komoly versenysport, amelyet milliók követnek és űznek. Az MMA nagy népszerűségre tett szert világszerte, és az egyik legnépszerűbb küzdősporttá vált. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és ma már versenyez az ökölvívás és a profi birkózás nézettségével. UFC, Bellator, MMA és oktagon: kifejezések, amelyeket egyre többször hallunk. De mit is jelentenek ezek a szavak, és vajon miért nézik a televízióban milliók, a helyszínen pedig ezrek, ahogy két szembenálló fél egyetlen célja az, hogy a lehető leglátványosabb módon beledöngölje a másikat a padlóba? A Mixed Martial Arts, azaz kevert harcművészet egyre nagyobb népszerűségnek örvend, gyakorlatilag nem telik el már úgy hétvége, hogy ne lenne egy-egy nagyobb szervezetnek gálája.
A UFC és más szervezetek, mint például a Bellator MMA, rendkívül sikeres és népszerű eseményeket rendeznek, amelyeken a legjobb harcosok küzdenek egymással. Az MMA fejlődése töretlen, a piacvezető UFC mellett szorosan ott van második helyen a szintén amerikai Bellator és az Ázsiában terjeszkedő One Championship is, nem is beszélve a többi kisebb, regionális szervezetről. Az MMA a világ egyik legdinamikusabban bővülő sportága, amelynek világszerte széles körben vannak rajongói.
A Sport Sztárjai
A kiváló mérkőzések, profin szervezett gálák mellett a sikerhez az „aranytojást tojó tyúkok" is kellettek, mint például az ír szupersztár, Conor McGregor. A „hírhedt" becenévre hallgató harcos kisebb részben kiváló állóharcával, nagyobbrészt lehengerlő stílusával, meccsek előtti „trash talk"-jával, a balhézást sem nélkülöző szövegelésével hívta fel magára a figyelmet. A 31 éves bunyóst vagy nagyon szeretik vagy ki nem állhatják emiatt, de mindenkiben közös, hogy megnézik a meccseit. Utoljára 2018. október 6-án lépett ketrecbe könnyűsúlyú világbajnoki címmeccsen Khabib Nurmagomedov ellen, ahol orosz riválisa hátsó fojtással verte meg. Ez az összecsapás lett a UFC legnézettebb PPV (kattintás alapú, fizetős szolgáltatás) eseménye, több mint 2,4 millióan követték nyomon.
A különféle harcművészetek elemeiből összegyúrt sport rohamléptékben terjed, és képes sokmilliós rajongótáborral rendelkező sztárokat kinevelni. Conor McGregor egy ilyen kaliberű bunyós, de érdemes odafigyelni a pehelysúlyú övet nemrégiben elhódító, még csak 27 éves Ilia Topuriára is, aki óriásit dobott a sportág spanyolországi népszerűségén. Csak hogy érzékeltessük, mekkora sztár: a bajnoki öv elnyerése után februárban ő végezte el a kezdőrúgást a Santiago Bernabéuban, a Real Madrid stadionjában a Sevilla elleni bajnoki mérkőzés előtt… Ezek a nagy nevek pedig igenis meg tudnak mozgatni tömegeket, erre pedig szüksége lenne az olimpiának, az elmúlt években ugyanis csökkentek a nézettségi adatok. Némi vérfrissítés tehát jót tenne az ötkarikás játékoknak, az MMA pedig gond nélkül megtöltene sportcsarnokokat, jó eséllyel több nézőt bevonzva, mint mondjuk a birkózás vagy a vívás. Dana White, az UFC elnöke egyébként nem is zárkózik el az ötlettől, sőt pozitív hangnemben beszélt róla, ám azt is hozzátette, hogy ő nem fog ezért külön lobbizni. A promóciókon felüli bunyók lehetősége még nagyobbat dobna az érdeklődésen. Az UFC, a ONE FC, a PFL és a többi szervezet ugyanis nem nagyon szokott promóciókon átívelő „superfight”-okat szervezni. És bár jelenleg a legnagyobb nevek jó része az UFC-ben bunyózik, bizonyára sok rajongót érdekelne, mire mennének a kedvenc ketrecharcosai más szervezet sportolói ellen.
Az MMA és az Olimpiai Játékok
Aki követte az elmúlt években a küzdősportokkal kapcsolatos híreket, bizonyára hallott róla, hogy 2021-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai sportággá minősítette a kick-boxot, a thai boxot (muay thai), illetve az orosz eredetű szambót. A boksz, a dzsúdó, a tekvondó és a Tokióban bemutatkozott karate mellett tehát immár új küzdősportok is bekerülhetnek a nyári játékok programjába. A hír hallatán felmerül az emberben a kérdés, hogy vajon követheti-e ezeket a sportágakat valamikor az MMA is?
Az Olimpiai Bejutás Folyamata
Mielőtt kitérnénk a ketrecharc helyzetére, érdemes gyorsan áttekinteni, hogyan is kerülhet be egy-egy sportág valamelyik olimpia programjába. A folyamat lassú és összetett, az olimpiára vágyó sportágaknak több lépésen is túl kell jutnia. Az első lépés az, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság teljes jogú tagságot ad az adott sportág nemzetközi szervezetének. Ezt nevezik IF státusznak (IF: international federation, azaz nemzetközi szövetség). Innentől ennek a sportágnak meg kell felelnie az olimpiai mozgalom doppingellenes szabályzatának, illetve az Olimpiai Chartában és a versenyek manipulálásának megelőzéséről szóló kódexben foglaltaknak. Fontos tudni, hogy ez a státusz önmagában nem jelenti azt, hogy egy adott sportág biztosan bekerül a jövőben valamelyik nyári játékok programjába. Több tucat olyan sportág van, mint például a tájfutás, amely már régóta elérte ezt a státuszt, ám azóta sem került be egyetlen olimpia programjába sem. Tehát attól, hogy valami olimpiai sportág, még nem biztos, hogy viszontlátjuk a következő ötkarikás játékokon!
De hogyan is lehet bekerülni a programba? Ehhez az adott sportág nemzetközi szövetsége nyújt be egy kérvényt a NOB-nak, amely szerint részt akarnak venni az egyik soron következő olimpia programjában. A jelentkezésben részletesen ki kell fejteniük, hogy hogyan felelnek meg a szükséges - és roppant részletes - követelményeknek. Ilyen elvárás például, hogy az adott sportban világszinten megvalósuljanak a nemek közötti egyenlőség szempontjai, illetve természetesen a sport megfelelő szintű népszerűsége is fontos tényezőnek számít. A hosszú és összetett elfogadási és kiválasztási folyamat az Olimpiai Agenda 2020 életbe lépése után módosult. A rugalmasság és a közönség igényeinek kiszolgálása érdekében ugyanis a szervezőbizottságoknak immár lehetősége nyílik egy vagy több új, nagy érdeklődésre számot tartó sportágat javasolni az adott olimpia programjába. A programbizottság javaslatát a NOB végrehajtó bizottsága bírálja el, ha elfogadja a javasolt sportágak listáját, akkor ezzel módosítja az ötkarikás programot. Az utolsó lépés pedig ebben a folyamatban a NOB közgyűlésének voksolása a sportági palettáról, új sportág programba iktatásához többségi szavazat kell.
Az első olimpia, amely az Agenda 2020 jegyében zajlott, az a tokiói volt, ahol a karate, a sportmászás, a gördeszkázás és a hullámlovaglás bekerült a hivatalos programba új sportágként, a baseball és a softball pedig - két olimpia kihagyásával - visszakerült. Fontos azonban tudni, hogy ezeknek a sportágaknak ez nem jelent bérelt helyet a jövőben, kimaradhatnak a következő programból, akár azért is, hogy helyet csináljanak a következő új - általában az adott rendező országban népszerű és ott a megfelelő infrastruktúrával rendelkező - sportágaknak. A 2024-es párizsi olimpián például kivették a programból a karatét, a baseballt és a softballt, viszont hozzáadták teljesen új belépőként a breaktáncot. A 2028-as Los Angeles-i nyári olimpián aztán már nem lesz breaktánc, helyette visszatér a baseball és a softball, illetve lesz még fallabda, lacrosse, krikett, illetve flag football is, amely tulajdonképpen az amerikai futball kontaktmentes változata. A küzdősportok híveként szomorúan mondjuk, a kick-box nem lesz ott... Bár az amerikai eredetű sportág rajongói remélték, hogy az Egyesült Államokban rendezendő világesemény programjába bekerülhet a 2021 júliusa óta olimpiai sportágnak számító kick-box és sokáig a „felvételre esélyes” sportágak listáján is volt, végül nem őket választották. Így a kick-box kedvelői a karate, a muay thai és a szambó rajongóival együtt várhatnak a sorukra, remélve, hogy előbb-utóbb beveszik a szeretett sportágukat egy olimpia programjába. Erre legelőször a 2032-es brisbane-i olimpián kerülhet sor, annak a programja még nincs véglegesítve, ám a felvétel sajnos egyik küzdőport-ág esetében sem túl valószínű…
Az MMA Esélyei és Kihívásai
És akkor ott van a cikkünk fókuszában lévő sportág, az MMA, amely még az első lépést sem tette meg a folyamatban, így ha olimpiai sportág is lesz valaha, az várhatóan évtizedes munka és lobbitevékenység eredménye lesz. Rövid távon nem sok esélye van az MMA-nak az olimpiai szereplésre. Számos probléma van ugyanis: az MMA-nak nincs - például a profi sport kereteit is szabályozó - nemzetközi szervezete, így lényegében egységes szabályai sincsenek. Azaz bár az amatőr MMA-nak van világszervezete, ez az olimpiai sportággá válásért lobbizó Nemzetközi Kevert Harcművészet Szövetség (IMMAF), a profi MMA-promóciók nem ennek a szabályai mentén versenyeznek. Ez azonban csak egy a 35 kritérium közül, amit ki kell pipálnia egy olimpiára vágyó sportnak. Ahogy korábban említettük, fontos például még a nemek közötti egyenlőség, ahogy a sportszerűség szempontjai is.
A sportág durvasága például egyértelmű fekete pontot jelent az alapvetően békés sportágakkal teli olimpiai palettán. Mert ugyan olimpiai sportággá vált a szintén kifejezetten brutális thai boksz, a programba nem került be és a hagyományos ökölvívásnál is sokáig csak nagyon biztonságos fejvédővel engedték a sportolókat bunyózni. Láthatjuk, az olimpiai eszme inkább a pontok vértelen gyűjtögetését tartja kívánatosnak. (Ezzel teljes összhangban van a korábban említett, az amerikai foci kontaktmentes változatának számító flag football olimpiai műsorba illesztése is.) Persze lehetne olyan szabályrendszert bevezetni az MMA-ban, ami vértelenebbé és biztonságosabbá tenné. Lehetne például fejvédőket és nagyobb kesztyűket használni, illetve ki lehetne venni a könyökösöket. Ám mindezek a fanatikusok számára éppen a sportág lényegét vennék el. A fejvédők például megváltoztatnák a földharc egyes aspektusait, míg a könyökösök kivétele szintén nagy felhördülést okozna. Azaz lehet, csak a sportág némileg kizsigerelt verzióját lehetne akkreditálni. Az MMA alapvető részét képező könyökütések kivétele nem lenne népszerű húzás.
További Akadályok
A sportolók motivációja szintén kérdéses. A bunyósok alapvetően meccspénzekből élnek, és nagy átlagban évente kettő-négy meccset vívnak. Így az, hogy a kvalifikációs versenyeket és az olimpiát is ingyen vállalják, lemondva fizetős meccsekről, nagyon valószínűtlen. A sérülés kockázata szintén magas, főleg az ismétlődő mérkőzések miatt. Ezek miatt nem valószínű, hogy a stadionokat megtöltő nagy sztárok motiváltak lennének az olimpiai részvételre. Névtelen bunyósokkal pedig egyáltalán nem biztos, hogy az MMA nagy érdeklődésre tartana számot az ötkarikás programban. Arról nem is beszélve, hogy az MMA hőskora óta a sportág magas szintjein nem igazán rendeztek kieséses bajnokságot. Tehát míg régen előfordultak többfordulós versenyek, ahol a győzelemhez ugyanazon este több meccset kellett vívni, a mára kialakult formátumban általában hónapok telnek el egy harcos meccsei között. Ha valaki hármat meccsel egy évben, az már soknak számít. Az olimpián viszont nem lehetne elkerülni a klasszikus kieséses lebonyolítást, még ha nem is egy napra zsúfolnák össze a meccseket. A megszokottól eltérő lebonyolítás pedig biztosan felpezsdítené az MMA-rajongók vérét. Az tehát biztos, hogy az MMA tudna nagyot durranni az olimpián. Rövid távon nincs sok esély az MMA olimpiai sportággá válására. Többféle problémát kellene megoldani ahhoz, hogy olimpiai sportág státuszt kapjon, és még onnan is hosszú út vezetne az esetleges ötkarikás bemutatkozásig. Ezzel együtt azt nem szabad elfelejteni, hogy egy nagyon fiatal sportágról van szó, ami fényes jövőnek néz elébe. És a szándék sem hiányzik: az IMMAF mellett az UFC könnyűsúlyú legendája, a néhány évvel ezelőtt visszavonult Khabib Nurmagomedov is elkötelezett az ügy mellett. Hosszú távon tehát lehet azért realitása annak, hogy az MMA olimpiai sportág legyen.
Magyar Siker a Nemzetközi Színpadon: Borics Ádám
Az MMA versenyzők kemény edzéseknek vetik alá magukat, hogy fejlesszék az erőt, a kitartást, a technikát és a kondíciót. Egy fiatal, tehetséges srác, aki egy alig kétezer fős településről, Sirokról egészen New Yorkig jutott, ahol a Madison Square Gardenben első magyar harcosként 14 000 szurkoló előtt léphetett ketrecbe: Borics Ádám története példaértékű. A 26 esztendős bunyós viszonylag későn, az egri középiskolai évei alatt ismerkedett meg a thai-boksszal, és hamar kiderült, hogy a tehetsége mellett a szorgalma is páratlan. Alig 3-4 hónap gyakorlás után már élesben is kipróbálhatta magát, és élete első versenyét meg is nyerte. Szerelem volt ez első látásra, a korábban bankári pályán gondolkodó Borics elhatározta, hogy MMA-bajnok lesz. Érettségi után masszőrként kezdett el dolgozni, mellette folyamatosan edzett, és kereste a lehetőségeket a harcra. Nem volt könnyű helyzetben, mert Magyarországon és Európában akkor még messze nem voltak annyira profin felépítve az MMA versenyek, mint napjainkban. Nemegyszer úgy bunyózott Ausztriában vagy Boszniában, hogy a többhetes felkészülési idő helyett alig hat-hét nappal a meccs előtt szóltak neki, hogy most kellene jönni és ketrecbe lépni.
Egyik győzelem a másikat követte, így érkezett el 2017 áprilisa, amikor a Bellator Budapestre hozta a 177-es számú eseményét, amelynek kártyáján helyett kapott Borics Ádám is. „A Kölyök" bemutatkozása jobban nem is sikerülhetett volna, egy jól felépített hátsó fojtással győzte le az amerikai Anthony Taylort. A mérkőzést követően egy négy összecsapásra szóló szerződést ajánlott a szervezet Boricsnak amerikai vízummal együtt, aki köszönte szépen, élt is a lehetőséggel. Szponzor híján mindent egy lapra fektetve költözött ki kedvesével, későbbi feleségével Floridába, ahol a világ egyik legjobb állóharc edzőjénél, Henri Hooftnál próbált szerencsét. A képlet egyszerű volt, ha Borics fel tudja venni a kesztyűt a teremben a többi profi bunyóssal, akkor maradhat, ha nem, akkor véget ér a közös munka. A holland mester a HardKnocks 365 csapat kötelékében olyan korszakos nagyságokkal dolgozott és dolgozik a mai napig együtt, mint a korábbi UFC középsúlyú világbajnok, Luke Rockhold, a jelenlegi UFC váltósúlyú övbirtokos, Kamaru Usman vagy a One Championship ázsiai sztárja, Aung La Nsang. A „burmai piton" becenévre hallgató sportoló a közép- és a félnehézsúly trónját is megszerezte, népszerűségét jól mutatja, hogy szülővárosa, Myitkyina bronzszobrot állított a tiszteletére. A klub az MMA világában legalább akkora név, mint a Real Madrid a futballberkekben, vagy a Golden State Warriors a kosárlabdában. A magyar bunyós állta a sarat, tehetségére itt is hamar felfigyeltek, és csak úgy beszéltek róla, hogy a „csodagyerek". A kemény munkát nemcsak az edzéseken tette le az asztalra, hanem a tréningeket követően is, mert rendszeresen kitakarította a termet. Alázat, szorgalom és tehetség; nyerő kombináció az MMA világában (is).
A 196-os gálán a 2017-es esztendőhöz hasonlóan magyar győzelmet ünnepelhetett a közönség, ezúttal fojtás helyett egy elképesztő repülő térdrúgásos KO vezetett a mérkőzés idő előtti lezárásához az első menetben. Ez a siker hozta el a régóta remélt áttörést, így a következő meccsre nem kellett egy évet várni, már szeptemberben jött egy újabb összecsapás és vele együtt egy fojtásos győzelem Amerikában. 2019 júniusában pedig New Yorkban, egy korábbi korosztályos birkózó-világbajnok várt Boricsra, aki nem mellesleg ökölvívásban a juniorok között Arany Kesztyűt (amerikai nemzeti bajnokság) nyert. Aaron Pico abszolút esélyesként érkezett a ketrecbe, de egy újabb repülő térdesnek köszönhetően TKO-s vereséggel távozott. Ezek után 13-0-s, hibátlan mérleggel Borics is bekerült a Bellator pehelysúlyú (61-66 kg) világbajnoki tornájára.
Összesen 16 bunyós állt csatasorba, hogy az egyenes kieséses rendszerű harcok végén megszerezze a súlycsoport övét és mellé az egymillió dolláros (kb. 300 millió forintos) főnyereményt. Egy olyan sportágban, ahol az átlag fizetés egy-egy mérkőzést követően „néhány" tízezer dollár, egy ilyen díj több, mint motiváló a résztvevők számára. 2019. szeptember 7-én rajtolt a torna, ahol Boricsra egy korábbi kétszeres világbajnok, Pat Curran várt. A 32 éves veterán két menetig bírta, „A Kölyök" a lassan védjegyévé váló repülő térdese segítségével bontotta le az amerikai védekezését, majd nyerte meg TKO-val az összecsapást. A negyeddöntőre 2020. január 25-én, Los Angelesben kerül sor Darrion Caldwell ellen. „A Farkas" becenevű harcos 17 mérkőzéséből 14-et megnyert, mindössze 3 vereséget szenvedett, így ebben a körben sem vár majd egyszerű feladat Boricsra. A magyar harcos ennek szellemében készül, általában napi két edzőtermi tréning és heti három futás szerepel a naptárában. Ha valóra válik az álom, és Borics megnyeri a tornát a vb-övvel, valamint a pénznyereménnyel együtt, akkor minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy „A Kölyök" berúgja a UFC ajtaját. Egy Bellator világbajnoki cím rendkívül jó ajánlólevél lenne a jelenlegi piacvezetőhöz, ráadásul egyből a legjobbak ellen léphetne ketrecbe, amivel kiemelt médiafigyelem és meccspénz is járna.
Borics Ádámnak minden lehetősége megvan ahhoz, hogy a csúcsra törjön. Nap mint nap keményen dolgozik, tehetséges, nem hiányzik belőle az alázat, és nem utolsósorban nem felejtette el, hogy honnan jött. Szerény harcos, aki nem „trash talk"-ból villant fekete övet, hanem az oktagonban mutatja meg, valójában mire képes. Mérkőzései előtt és után mindig előkerül a magyar zászló, illetve az edzője és a csapattársak is piros-fehér-zöld pólókban kísérik be a ketrecbe. Remélhetőleg még sokszor láthatjuk „A Kölyök" mosolyát az eredményhirdetéseket követően, és idővel nemcsak a zászló, hanem a világbajnoki öv is ott lesz Boricsnál.
tags: #mma #bajnoksag #mit #jelent
