Mohora: Történelmi Utazás és Helyi Sportélet
Mohora, egy Nógrád vármegyei község, ahol a régmúlt idők emlékei és a mai kor sportélete harmonikusan fonódnak össze. A település mélyen gyökerezik a történelemben, gazdag kulturális örökséggel és természeti szépségekkel büszkélkedhet, miközben helyi közössége aktívan részt vesz a sportéletben is.
Őskori és Kora Középkori Gyökerek
A feltárt leletek alapján megtudtuk, hogy a község mai területén egy őstelep volt. Az Ipoly-térségi őskori kultúrák körében ismert a mohorai őstelep is, tehát az emberiség történetének legrégibb időszakában is emberi közösség élt a mai falu helyén. A bizonyítékok között vannak cserép-, csont-, szén-, és kődarabok, valamint pattintott kovapengék. Erre utalnak az egykori Beniczky-birtokon talált, és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott mohorai cserép, csont-, szén-, kődarabok mellett a jellegzetes pattintgatott kovapengék.
Az ásatások során találtak egy bronzkori vékony bronztűt, amelyet a Nemzeti Múzeumban helyeztek el. Bronzkori lelet is került innen a Nemzeti Múzeumba: egy igen vékony bronztű. Emellett felfedeztek a területen kelta urnákat, római kori pénzérmét is. Találtak itt kelta urnákat, illetve római kori pénzt is.
A községet először 1286-ban említik írásban, a XIV. században pedig már önálló egyházzal rendelkező faluként írnak róla az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben. Mohora az 1330-as években már önálló egyházzal rendelkező település volt. Ezekben az iratokban Muhuraként, vagy Moharaként írják a település nevét. A település elnevezésére hivatalos magyarázat nincs. A szájhagyomány szerint nevét egy, a török időkben itt székelő „ Mohor” pasától kapta, aki a szandai bég fennhatósága alatt állt.
Középkori és Kora Újkori Időszak
Ebben az időben Alsó-Mohora a Bak család tulajdonában volt. A XV. század elején Zsigmond királytól birtokrészt kapott Kovári Pál nádori ítélőmester, aki aztán a Vidfi család őseinek címerlevelet és birtokokat adott Felső-Mohorán. A törökök betörését követő évtizedekben Mohora többször is leégett, lakosai más vidékre menekültek. A XVIII. század közepétől a Sréter család, az 1770-es évektől a Gáspár, Horváth, Havrothy, Majthényi, Tatay családoknak voltak jelentősebb birtokaik a faluban.
XIX-XX. Századi Fejlődés és Kulturális Örökség
A XIX. században a Beniczky család birtokában volt Mohora, akik részt vettek a a híres-hírhedt mohorai-gyarmati titkos „kolompár társaságban”, amelyben az úri virtus kipróbálása mellett reformkori politizálás folyt. A falu kulturális életében jelentős szerepet kapott a folklór hagyomány, népdalkincs, viseletgazdagság, amelyet Farkas Pál mohorai születésű tanár, költő örökített meg a XX. századfordulóra. Ekkorra híressé vált a mohorai bor és a község kőbányája, amely Aszódtól Balassagyarmatig biztosította az építőanyagokat. Ebben az időben gróf Vay Gáborné, (született Zichy Mária) földbirtokos gazdaságában 2275 hold földet műveltek.
Mohora a magyar irodalom és színjátszás jeles alakjaihoz is kötődik. A falu központjába, a „Szent Janko” útkereszteződésében jobbra haladva juthatunk el, ahová már messziről hívogatja a látogatót a hatalmas gesztenyefa, amely alatt a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Mikszáth Kálmán is szívesen időzött. Felesége, akit kétszer is megkért, ugyanis mohorai lány volt, Farkasfalvi Mauks Mátyás szolgabíró idősebb leánya. A második esküvő tanúi az evangélikus templom falai, ahol egy emléktábla és egy, Mauks Ilona által hímzett oltárterítő is hirdeti a különös házasságot. A Mikszáth-emlékfa árnyékában bújik meg Mauks Ilona emlékiállítása.
A nézelődő tekintet, ha tulajdonosa kissé jobbra fordítja, méltán akad meg egy gyönyörűen felújított épületen, amely a magyar színjátszás legnagyobb dívái egyikének, Tolnay Klárinak adott otthont gyermekkorában.
Mohora Nevezetességei és Látnivalói
Mohora számos történelmi és kulturális látnivalóval várja az érdeklődőket. A településen található építészeti emlékek és emlékhelyek mind a falu gazdag múltjáról tanúskodnak.
A kis utcán tovább sétálva pedig még egy csodára lelhet az ide látogató: a 18. században épült Vay-Zichy kastély, amely egyike a vidéki magyar kastély-építkezés legérdekesebb, legkülönösebb példáinak. Félholdat tartó, hagyma alakú tornyai messziről úgy hatnak, mintha turbánokat látnánk. A két saroktorony alatti szobákban egy-egy bemélyített kő fürdőmedence van, amely szintén azt a hagyományt, hiedelmet erősíti, hogy egy török főúr építtette magának és háremhölgyeinek.
Az alábbi táblázat Mohora főbb nevezetességeit és fontosabb épületeit mutatja be:
| Látnivaló/Épület | Cím |
|---|---|
| Vay-Zichy-kastély | Kossuth Lajos út |
| II. világháborús emlékmű | Rákóczi út |
| Dolinka pincesor | |
| Tolnay Klári Emlékház | Kossuth Lajos út 30 |
| Posta | Rákóczi út 12. |
| Kisboldogasszony-templom | Rákóczi utca |
| Mauks Ilona Emlékház és Emlékpark | Rákóczi út 25 |
| I. világháborús emlékmű | Rákóczi út |
| Orvosi rendelő | Rákóczi út 22 |
| Evangélikus templom | Rákóczi út 32. |
| AVIA benzinkút | Rákóczi út 47 |
| Coop üzlet | Kossuth utca |
A Település Szerkezete és Természeti Kincsei
A falu a térképen jellegzetes szerkezetet mutat. A vasúti átjáró kettéosztja a két fő részt, Kismohorát és Nagymohorát, de bejárhatjuk Újtelepet, Konteszkát vagy akár a Kispusztát is. A Nagykő és a Betyárasztal vadregényes táján tett kirándulás után a falu felé vezető főút mentén található Kőkapu-forrás vízével olthatjuk szomjunkat.
Mohora és a Labdarúgás
Bár a mohorai futballpályáról részletes információk nem állnak rendelkezésre az átadott anyagban, annyi bizonyos, hogy a településnek aktív labdarúgó csapata volt. A Balassagyarmati csoportban a Mohora nevű csapat 35 pontot szerzett, ezzel az élmezőnyben, Unicum FC II mögött a harmadik helyen végzett Ipolyszög és Rétság II. csapatainak társaságában.
