Nagy István: A Magyar Röplabdázás Sokoldalú Alakja
Nagy István, a magyar röplabdázás egyik jelentős személyisége, 1946. február 3-án született Székesfehérváron. Pályafutása során kiemelkedő játékosként és sikeres edzőként is letette névjegyét, hozzájárulva a sportág fejlődéséhez hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
A Pályafutás Kezdetei és Az Újpesti Dózsa Évei
Nagy István röplabdázói pályafutását a Somogy megyei Tabon, szülőfalujában kezdte. Innen a fővárosba vezetett az útja, ahol a Testnevelési Főiskola csapatában vált NB I-es játékossá 1964 és 1966 között.
1967-ben került az Újpesti Dózsához, ahol karrierje fénykorát élte. A lila-fehérekkel három bajnoki címet nyert, melyekre 1971-ben, 1972-ben és 1975-ben került sor. Részese volt a klub máig utolsó, 1975-ös bajnokságának. A bajnoki címek mellett két alkalommal, 1973-ban és 1975-ben, elhódította a Magyar Népköztársasági Kupát is. Nemzetközi klubszinten is szerepelt, 1975-ben negyedik lett a Kupagyőztesek Európa-kupájában.
Játékostársai gyakran "Sitya" néven emlegették, ami jól mutatja elismertségét és népszerűségét a sportközösségben.
Válogatott Szereplések és Világversenyek
Nagy István 1966 és 1977 között összesen 185 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, ezzel a nemzeti csapat egyik legtapasztaltabb játékosává vált. A válogatott tagjaként számos nemzetközi tornán képviselte Magyarországot. Legnagyobb sikere, hogy tagja volt az 1977-es finnországi Európa-bajnokságon a 4. helyezést elérő csapatnak.
Két világbajnokságon is részt vett: az 1966-os tornán Csehszlovákiában a 10. helyen végzett a csapattal, míg az 1970-es bulgáriai világbajnokságon a 11. helyezést értek el. Emellett négy Európa-bajnokságon is bizonyított: az 1967-es törökországi Eb-n a 6. helyen, az 1971-es Eb-n az 5. helyen, az 1975-ös jugoszláviai tornán a 11. helyen, az 1977-es finnországi Eb-n pedig a már említett kiemelkedő 4. helyen végzett a nemzeti együttessel.
Nagy István Főbb Nemzetközi Versenyeredményei
| Év | Esemény | Helyszín | Eredmény |
|---|---|---|---|
| 1966 | 6. Férfi FIVB Világbajnokság | Csehszlovákia | 10. hely |
| 1967 | 8. Férfi CEV Európa-bajnokság | Törökország | 6. hely |
| 1970 | 7. Férfi FIVB Világbajnokság | Bulgária | 11. hely |
| 1975 | 7. Férfi CEV Európa-bajnokság | Jugoszlávia | 11. hely |
| 1977 | 10. Férfi CEV Európa-bajnokság | Finnország | 4. hely |
Nemzetközi Pályafutás és Edzői Karrier
Aktív röplabdázói pályafutását lényegében a nyolcvanas évek elején fejezte be, és az OTSH-ban (Országos Testnevelési és Sporthivatal) dolgozott, amikor egy szerencsés véletlennek köszönhetően 1983-ban lehetőséget kapott Finnországba. Ezzel Buzek László után másodikként kapott engedélyt a magyar férfi játékosok közül külföldi szerződésre.
Finnországban fél évtizedet, 1984-től kezdődően, töltött el. Itt először játékosként, majd játékos-edzőként, végül csak edzőként tevékenykedett. Megjárta Karkkilát, Lappeenrantát és Kotka-Korhulát, ahol a helyi női csapatot edzette, beleértve Magdi lányát is. 1988-as hazatérése után összegezte kinti éveit, megemlítve, hogy az utolsó finnországi szerződése tavasszal járt le.
Finnországból visszatérve a magyar női válogatott szövetségi kapitánya lett, bizonyítva szakmai rátermettségét a nemzeti csapat élén. Ezt követően, 1989 őszén Koppenhágába költözött, ahol a dán férfi válogatott szakmai munkáját irányította. Későbbi hazatérése után, 1992-ben, a Tungsram női csapatával ért el újabb sikert, bajnok és Magyar Kupa-győztes lett, ezzel duplázva a klubbal.
