A Magyar NB I: Játékosstatisztikák és Történelmi Áttekintés
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg, hagyományos neve NB I. A magyar bajnokság az egyik legrégibb nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó-bajnokság Európában. Az elsőt 1901-ben szervezte az MLSZ (Magyar Labdarúgó-szövetség), mely 1901 januárjában alakult az addig csak esetleges szervezettséggel játszó csapatok összefogására. A három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre /MTK/ és az Újpesti Torna Egylet /UTE/. Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben.
Az MLSZ a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezett első és második osztályt. Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MUE, MAFC és a BSC. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit, míg az 1930-as években fel nem nőtt melléjük az UTE, a második világháború után pedig jött a Honvéd és a Vasas is. Mire az UTE az 1929-30-as bajnokságban megszerezte első bajnoki aranyérmét, addigra az FTC 11-szeres, az MTK már 13-szoros bajnok volt. E három csapat dominanciájára jellemző, hogy az 1926 és 1940 között megrendezett 14 bajnokságból mindössze egyszer fordult elő, hogy valamelyik klub leszorult a dobogóról.
1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. A két nagy ellenfél, az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen és kérte a határozat megváltoztatását. Az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44). A háború zűrzavaros éveit követően az UTE találta meg először korábbi formáját, s lett sorozatban háromszor is bajnok. Az új politikai rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett a sport és annak legnépszerűbb ága, a futball tömegformáló erejére, így felépítette saját csapatait. Az 1948/49-es bajnokság a Ferencváros hatalmas fölényét hozta. Azonban a politikai vezetés közbeszólt, és a Fradi válogatott játékosait a Kispesthez, valamint a Bp. Dózsához irányították. A Honvéd az '50-es években összesen ötször nyert bajnoki címet. Gyökeresen más volt azonban az FTC viszonya az új hatalommal. Miután rájuk sütötték a reakciós jelzőt, megpróbálták a klubot mindenféle módon ellehetetleníteni. Előbb ÉDOSZ, majd Bp. Kinizsi néven kellett szerepelnie, és zöld-fehér színeit is piros-fehérre kellett változtatnia.
1956 újabb mérföldkő a magyar labdarúgásban. A forradalom itt is megtette hatását. 1956 november 1-jén a ferencvárosi sportolók megszüntették a Bp. Kinizsit és visszaállították az FTC-t. Még ugyanezen a napon újjáalakult az MTK is, immár második alkalommal. Az 1960-as évek az FTC sikersorozatát és a Vasas legjobb évtizedét hozták. Mindkét klub négyszer lett bajnok ebben az évtizedben, és az FTC, sporttörténelmet írva, első magyar csapatként nemzetközi kupát nyert 1965-ben, a Vásárvárosok Kupáját, míg legendás csatáruk, Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát kapta meg 1967-ben.
A világ futballja minden mutatóban megelőzte a magyart. Amíg 1990 előtt előbb az állam, majd az állam által kiválasztott gyárak, intézmények és minisztériumok tartották el a klubokat, addig 1990 után a klubok nyereségorientált szervezetekké váltak, magánkézbe kerültek. Vidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban. Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert. Ezt követően 19 évet kellett várni vidéki sikerre, ekkor, az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO nyert bajnoki címet. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát, bár a 2000-es évek közepétől Debrecen átvette a legsikeresebb vidéki csapat címét, miután 2014-ben már hetedik bajnoki címét szerezte.
Játékosrekordok az NB I-ben: Fókuszban a Hosszú Pályafutások
Böde Dániel lejátszotta a 450. bajnokiját az élvonalban a DVSC ellen. "Hogy mi az első gondolatom, amikor azt hallom, négyszázötven mérkőzésem van az NB1-ben? Hát az, hogy öreg vagyok…" - mondta a Loki elleni győzelem másnapján Böde Dániel, a paksiak 25-szörös válogatott labdarúgója. - "A négyszázötven bajnoki nem kevés, hosszú évekre van szükség, hogy valaki idáig eljusson, ám szerencsére a súlyos sérülések elkerültek, így elérhettem ezt a kerek meccsszámot. Természetesen ilyenkor az embernek eszébe jut az első, bár az én esetemben meglehetősen sokat kell visszamenni az időben, szeptember tizenhatodikán volt tizenhét éve, hogy bemutatkozhattam." Böde Dániel ezzel a 10. helyre lépett fel az NB1 örökranglistáján. Hamarosan az 500. élvonalbeli találkozójára készül. Böde Dániel lesz az ötödik futballista, aki átlépi a félezres meccsszámot az NB I-ben, ezzel csatlakozik a következő játékosokhoz:
- Végh Zoltán (570 mérkőzés)
- Kuttor Attila (560 mérkőzés)
- Illés Béla (540 mérkőzés)
- Szabó György (510 mérkőzés)
- Böde Dániel (500+ mérkőzés)
Böde Dániel NB I-es karrierje 2006. szeptember 16-án, a Paks újonc idényében egy Diósgyőrben aratott 2-1-es győzelemmel kezdődött, ahol 19 évesen szűk félórát töltött csereként a pályán az akkor még védekező középpályásként szereplő ifjú focista. "Úgy alakultak addig a meccsek, hogy nemigen kellett beszállni, de az is lehet, hogy a vezetőedző még nem érezte úgy, hogy készen állok. Türelmesen kivártam a soromat” - idézte fel a kezdeteket. A 2010-2011-es idényben már kirobbanthatatlan volt a paksi csapatból, mi több 15 góllal járult hozzá a klubtörténelmi ezüstérem megszerzéséhez. A fél NB I őt akarta, de 2012 nyarán végül a Ferencvárosba igazolt. A Fradiban kereken 300 mérkőzést játszott, háromszor nyert magyar bajnokságot, 2-2 alkalommal Magyar Kupát és Ligakupát, pályára léphetett az Európa-ligában és a Bajnokok Ligájában, valamint 25 alkalommal a magyar válogatottban is, amellyel részt vett a 2016-os Európa-bajnokságon.
A legfiatalabb és legidősebb játékosok
Az NB 1 történetében a legfiatalabban bemutatkozó játékos Czvitkovics Péter volt, aki 15 éves és 6 hónaposan mutatkozott be 1998-ban az MTK csapatában. Ha a legidősebben pályára lépő játékost keressük, Király Gábor 2019 májusában játszotta az utolsó mérkőzését a magyar élvonalban, ekkor 43 éves és 1 hónapos volt. Azért a mezőnyjátékos között is akadnak olyanok, akik elmúltak már 40 évesek, de még pályára léptek az NB 1-ben.
Klubhűség és Külföldi Játékosok
Ha a klubhűséget vizsgáljuk meg, akkor Ferenczi János a nyerőember az NB 1 össze játékosa közül, a DVSC balbekkje már több mint 3700 napja van a csapatánál. A kategória második helyén Szabó János található, a Paks védője a 3600 nap felé közelít már. Az NB 1 idei szezonjában az FTC csapatában van a legtöbb légiós, a csapat 28 fős keretében 21 külföldi játékos található. Ha a másik oldalról tekintünk a külföldi játékosokra, akkor nem meglepő, hogy a Paks adja a legkevesebb légióst a magyar elsőosztályba, mivel a csapat politikájához hozzátartozik, hogy csak magyar játékosokat igazolnak, így az idei évben sem található külföldi játékos a keretükben.
Kapusok és Cserejátékosok Kiemelkedő Teljesítménye
Az NB 1 történetében Balajcza Szabolcs védte ki a legtöbb tizenegyest, a korábbi újpesti hálóőr 75 büntetőből 23-at fogott meg. Ha a sikerességi rátát vesszük figyelembe, akkor a legalább 15 büntetőnél a vonalon álló kapusok közül Gróf Dávid a legjobb. Gróf 19 büntetőből 8-at is megfogott az eddig karrierje során, ami jobb mint 40 százalékos teljesítmény. A magyar élvonal történetének a legeredményesebb cserejátékosa Nemanja Nikolics, aki 76-szor lépett csereként pályára, ezalatt pedig 25-szor volt eredményes. Mögötte Kenesei Krisztián és Montvai Tibor következik, mindketten 16-szor találtak a hálóba a kispadról beszállva.
A Magyar Kézilabda NB I Részletes Statisztikái
A kézilabda NB I küzdelmei 14 csapattal kezdődtek meg szeptemberben, amelynek a végén a MOL-Pick Szeged lett a bajnok. Bár az alapszakaszt még a Telekom-Veszprém nyerte, de végül a bajnoki döntőben a szegediek diadalmaskodtak. A bajnokság során összesen 182 mérkőzést játszottak le. 99 hazai győzelem mellett (54%), 67 vendég siker született (37%), 16 összecsapás pedig döntetlennel zárult (9%). A csapatokban összesen 300 játékos lépett pályára, legalább is szerepelt a jegyzőkönyvben (átlag 21,4), legtöbben - 26-an - tatabányai színekben, míg a legkevesebben - 16-an - Egerben.
Összesített Gólstatisztikák
Összesen 10065 gólt szereztek a csapatok a mérkőzéseken, átlagban 719-et. A legtöbbet a Telekom Veszprém (940), majd a MOL-Pick Szeged (893) és a Balatonfüred (739). Még az átlag felett teljesített a Tatabánya és az Ftc is. A mérkőzésekre levetített átlag alapján egy csapat 27,7 gólt lőtt meccsenként. A kapott gólok tekintetében szintén a Telekom Veszprém végzett az élen (616 gól, 23,7-es átlag), utána a MOL-Pick Szeged következik (651 gól, 25-ös átlag), majd pedig a Grundfos Tatabánya (670 gól, 25,8-as átlag).
A Góllövőlista Élén
A góllövőlista élén két budakalászi játékos végzett. Perisic 161 gólt lőtt, csapattársa Koncz pedig 137-et. Harmadik helyen végzett Lezák, aki az egriek jobbszélsőjeként 134-szer mattolta a kapusokat. Negyedik Szöllősi (Balatonfüredi KSE) 127 góllal, mögötte eggyel lemaradva (126 gól) a szegedi Radivojevic. Egyaránt 125 gólt szerzett Krsmancic (Csurgói KK) és Fazekas (Veszprémi KKFT). Az első 10-be még Nagy (FTC) 117 góllal, Éles (Veszprémi KKFT) 115 góllal és a gyöngyösi Markez (108 gól) fértek be. Összesen 17 játékos volt aki legalább 100 gól fölött lőtt a bajnokságban. 56-an nem szereztek gól, a többségük kapus. A legjobb mérkőzésenkénti gólátlagot Perisic Ivan (Budakalászi Kézilabda Zrt.) érte el - 6,2 gól/mérkőzés. Mögötte Éles Benedek (Veszprémi KKFT) végzett - 5,9 gól/mérkőzés. 5,6-os gólátlaggal a harmadik legjobb Manaskov lett (Telekom Veszprém).
Lövés- és Büntetődobás Hatékonyság
A legjobban célzó játékosoknál a legjobb 20-ban azok szerepelnek, akik legalább 10 alkalommal lőttek kapura. Mindenképpen ki kell emelni Nilssont, aki 96%-os pontossággal fejezte a lövéseit. 84 kapura lövéséből 80 gólt ért el. A legjobb 20 játékos közül 10-en játszanak beálló pozícióban. A legtöbb hétméterest a csurgóiak lőhették. 119-ből 92 értékesítettek (77%). Utána a Sport36-Komló harcolta ki a büntetődobást, ők 117 alkalommal állhattak a hétméteres vonal mögé, 88-at lőttek be (75%). Majd a dabasiak következnek 110 hétméteresből elért 75 góllal (68%). A leghatékonyabban a tatabányai játékosok löttek - 84%-os hatékonyság. Őket a szegediek (82%) és ferencvárosiak (79%) követik. Átlagosan a csapatok 74%-os pontossággal értékesítették a büntetődobásokat.
A legtöbb büntetőt, 58-at, Krsmancic (Csurgói KK) értékesítette (79%-os hatékonyság). Utána a budakalászi Tóth Ádám (69%) következik holt versenyben csapattársával Perisiccsel (78%). Mindketten 45 gólt szereztek a büntetővonalról. A legpontosabban Gráf Martin (HE-DO B.BRAUN Gyöngyös) célzott (89%), aki 25 gólt lőtt büntetőből. A második helyezett Balogh Zsolt (Grundfos Tatabánya KC), aki 86%-os pontosságot követően, 31 gólt szerzett. Őt Gyene Norbert (Orosházi FKSE - LINAMAR) követi, aki hasonlóan 86%-kal lőtt, azonban kevesebb gólt ért el (18 gól). Negyedik helyen Melnyicsuk Viktor (Sport36-Komló) 85%-os pontossággal és 44 góllal. Míg ötödik lett Bujdosó Bendegúz (FTC KN KFT), aki 36 gólját 84%-os hatékonyságot követően érte el. 9 játékos végzett 100%-os hatékonysággal. Egy játékos volt, aki 10 gólt ért el, tökéletes mutató mellett - Nenadic Petar (Telekom Veszprém). Összesen egyébként 89 játékost áll oda a hétméteres vonal mögé, hogy büntetődobást végezzen el.
Fegyelmi Statisztikák és Játékpercek
A következő vizsgált szempont a sárga lapok, valamint a 2 perces büntetések. A 182 mérkőzés során 571 sárga lapos figyelmeztetésben részesültek a játékosok. Ez csapatonként 37,2-es átlagnak felel meg. Jóval magasabb a 2 perces büntetések száma. Összesen 1407 alkalommal ítéltek a játékvezetők kiállítást. Ez csapatonként 100,5 büntetést jelentett. Mind a sárga lapok és mind a kiállítások terén a Csurgói KK volt a „legaktívabb”. 48 figyelmeztetés mellett 143 alkalommal kellett elhagynia a játékteret egy játékosuknak időlegesen. A kizárások is náluk jelentek meg a legnagyobb számban (12 alkalommal). A legkevesebb sárgalapot (24-et) és kiállítást (71-et) a dabasiak kapták.
62 játékos szerepelt csapata mind a 26 mérkőzésén - ez az összes játékos 21%-a. Egy játékosnak, abban az esetben ha minden percét végigjátszotta volna a bajnokságnak, akkor 1560 percet kellett volna pályán töltenie. Ilyen nem fordult elő, azonban nézzük kik voltak akik legtöbbet szerepeltek. Tóth Károly orosházi színekben volt, aki legtöbb időt a pályán töltötte. 1283 perccel lett első, mögötte mindössze 2 perccel lemaradva Kovacsics Péter (FTC KN KFT) - 1281 játékperccel lett a második. Laurinyecz Balázs (Dabasi KC VSE) a harmadik (1259 perc). Az átlagpercek tekintetében az élen más sorrend alakult ki. A legtöbb átlagpercet Rodriguez Alvarez Pedro (Balatonfüredi KSE) töltötte a pályán - 51,7 perc/mérkőzés. Még 50 perc fölötti átlagos játékidővel rendelkezik Németh Balázs (Ceglédi KKSE - 51,1 perc). Harmadik lett a balatonfürediek balszélsője Bóka Bendegúz 49,6 perccel. Majd a két legtöbbet játszó játékos következik egyaránt 49,3 perccel - Tóth Károly (Orosházi FKSE - LINAMAR) és Kovacsics Péter (FTC KN KFT). Minden játékosra levetítve átlagosan egy játékos 483 percet töltött el a pályán a bajnokságban.
Fiatal játékosok teljesítménye és játékpercei
Az öt legtöbbet játszó labdarúgó a 21 évesnél nem idősebbek körében:
- A Fehérvár fiatal kapusa, Dalnoki Bence azután lépett első számú a posztján, hogy a Puskástól végleg megszerzett Tóth Balázst kivásárolta szerződéséből az angol másodosztályú Blackburn. Azóta hét bajnokin és egy kupa meccsen védte a Vidi kapuját.
- A ZTE még tinédzser támadóját, Jurek Gábort idén dobták a mély vízbe. Ezen a tizenegy mérkőzésen eddig két-két gólt és egy asszisztot jegyzett.
- Szűcs Tamás, a nyáron a dán Köbenhavn csapatától hazaigazoló játékos mérkőzésenként átlagosan 5,9 védekező párharcot kell megvívnia, amit jól is abszolvál, 61,7%-os hatékonyságával.
- Alaxai Áron, a Nyíregyháza védője, csak egy bajnokit töltött a padon, kilencszer futhatott ki kezdőként a pályára. A kulcsmutatókban egyéni szinten is hozza azt, ami egy belső védőtől elvárható: 82%-os pontossággal passzol, védekező párharcait 76%-ban nyeri.
- A prímet a Győr saját nevelésű középpályása, Csontos Dominik viszi, aki az egyetlen olyan játékos a listán, aki az eddigi összes NB I-es meccsén kezdő volt. Játékperceivel a 23. legtöbbet foglalkoztatott futballista az egész NB I-ben. Meccsenként átlagosan 10,17 védekezőpárharcot vív, ami az egész bajnokságban a negyedik legmagasabb szám.
tags: #nb1 #legtobbet #jatszo #jatekosok
