A játékvezető sértegetése és a sportpályák fegyelmi rendszere
Közös érdekünk, hogy a hazai sportmérkőzések sportszerű körülmények között, egyenlő feltételeket biztosítva minden csapat számára, a szereplők egymás iránti kölcsönös tisztelete mellett kerüljenek megrendezésre. A játékvezetők a sport elengedhetetlen „kellékei”, feladatuk, hogy vezessék a mérkőzést, büntessék a játékosok szabálytalanságait, és ügyeljenek arra, hogy a játék rendben haladhasson. Ebből kifolyólag az ő jogállásuk közel ugyanolyan fontossággal bír, mint a sportolóké.
A játékvezetők jogállása és felelőssége
A Sporttörvény a játékvezetők jogállásáról a „sportszakember” fogalma alatt rendelkezik, és közülük különösen kiemeli a mérkőzésvezetőt és a versenybírót. A feladatok eseti és egyedi jellege miatt nem jellemző, hogy a játékvezetők munkaviszonyban lennének foglalkoztatva, hanem megbízási szerződés alapján vezetik a mérkőzéseket. A játékvezetői szerződés alapján a megbízó utasítási joggal rendelkezik, de az utasítás az adott mérkőzések sportszakmai kérdéseire nem terjedhet ki. Ebben a körben a megbízott játékvezető mérlegelési jogkörével élve, szabadon dönthet, ezeket nevezzük „ténybeli döntéseknek”.
A játékvezetői döntések és a fegyelmi vétségek
A játékvezetők megfigyelése alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a játékvezetőkre is kiszabhatóak fegyelmi vétségek. Fegyelmi vétséget valósít meg például egy kézilabda-játékvezető, ha olyan tevékenységet vagy életmódot folytat, amely a kötelezettségeinek teljesítésére károsan hat. Nem használhat drogot vagy kábító hatású anyagot, és tartózkodnia kell az alkoholtartalmú italok fogyasztásától a tevékenységet megelőző időszakban és közben.
Futballbírói kvíz: 10 meccshelyzet, amit 10 másodperc alatt meg kell oldani
A bántalmazás és a szóbeli inzultus következményei
A sportágak szabályzatainak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a játékvezetők védelmére. A kézilabda szabályai alapján például kizárással kell büntetni és írásban fel kell jelenteni azt a játékost vagy hivatalos személyt, aki a játékvezetőket sértegeti vagy fenyegeti szóbeli, vagy nem szóbeli módon, mint például arckifejezéssel, gesztusokkal, testbeszéddel vagy testi kontaktussal. A súlyos sportszerűtlenség 6 hónapig terjedő eltiltást és akár 6 havi átlagkeresetig terjedő pénzbüntetést is vonhat maga után.
| Szabálysértés típusa | Lehetséges szankció |
|---|---|
| Játékvezető szóbeli sértegetése | Kizárás és kötelező írásbeli jelentés |
| Súlyos sportszerűtlenség | 6 hónap eltiltás és pénzbüntetés |
| Tettlegesség (bíróbántalmazás) | Büntetőeljárás (garázdaság/testi sértés) |
Előfordulhat, hogy a játékvezetőt ért támadás tettlegességig fajul. Ebben az esetben büntetőeljárás indítható garázdaság és a bántalmazás súlyosságára tekintettel könnyű vagy súlyos testi sértés miatt. A sportszervezettel szemben is kiszabhatók büntetések, ha egy mérkőzés a játékvezetők bántalmazása vagy testi épségének veszélyeztetése miatt félbeszakad, vagy beszüntetésre kerül.
Kihívások a hazai játékvezetésben
A játékvezetők, vagyis elsősorban az ő hibáik állandó témát szolgáltatnak a hazai bajnokik után. Azonban fontos látni, hogy a játékvezető a legjobb tudása szerint, a játékszabályoknak megfelelően és a „játék szellemében” hozza meg a döntéseit. A szakmai vezetés szerint a legnagyobb vitákat kiváltó ítéletek kommentár nélkül maradnak, azonban a bizottságok kőkeményen ellenőrzik és mindenkit részletesen osztályoznak. A jövőben érdemes lenne egy, az Elvi Bírósági Határozatokhoz hasonló intézményt kidolgozni a játékvezetői műhibák megóvása körében, hogy valódi hivatkozási alapjuk legyen a csapatoknak.
tags: #nem #uszhato #meg #a #jatekvezeto #sertegetese
