A török-német futballkapcsolatok: Török gyökerek a Nationalelfben és a szurkolói lelkesedés
A német labdarúgó-válogatott, a Nationalelf, az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül, különösen a játékosok etnikai sokszínűségét tekintve. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszott a Németországban élő több millió török származású ember és az ő labdarúgáshoz fűződő kapcsolata. A török-német futballkapcsolatok története mélyen összefonódik a migrációval, az állampolgársági szabályozásokkal, a sportág integráló erejével, és sajnos, időnként a rasszizmus kihívásaival is.
Török bevándorlás és állampolgárság Németországban: A gyökerek
A legutóbbi, 2004-es népszámlálási adatok szerint Németországban több, mint kétmillió török származású ember él, és közülük csupán alig félmilliónak van német állampolgársága. Ez a népesség a mélyen gyökerező török-német kapcsolatok eredménye.
A többségük az 1960-as évektől kezdve vendégmunkásként érkezett az akkori NSZK-ba, és az eredeti tervek szerint csak egy-két évet maradtak volna, azonban többségük letelepedett. Ennek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a török nemzetiségűek száma a németeknél.
A bevándorlók Németországban született gyermekei nem kapták meg automatikusan a német állampolgárságot - még a harmadik generációsok sem! Ez csak 2000-ben változott: az azóta született, török származású fiatalok 18 és 23 éves koruk között dönthetnek, hogy német vagy török állampolgárok szeretnének lenni - azonban a kettős állampolgárságot nem javasolják.
Frank-Walter Steinmeier német államfő szerint a török vendégmunkások építették fel Németországot, ezért csak köszönettel tartoznak nekik.
„Míg a múlt század harmincas éveiben németek segítettek az új fővárost, Ankarát megtervezni, illetve felépíteni, addig a török vendégmunkások voltak azok, akik a hatvanas évektől segítettek felépíteni a fiatal szövetségi köztársaság gazdaságát, és időközben négy nemzedék alatt lényegesen hozzájárultak jólétünkhöz” - mondta Steinmeier korábban.
Török származású játékosok a német labdarúgásban: Az első lépések
Egy ilyen méretű, kétmilliós népesség között természetesen jó néhány tehetséges futballista akadt, és az 1990-es évekre egyre több török származású játékos szerepelt a Bundesligában.
Az első igazán ismert közülük Mehmet Scholl volt, akinek azonban annyiban különleges volt az esete, hogy bár egy török vendégmunkás volt az édesapja, az anyja német állampolgár. Az anya a fia ötéves korában elvált a férjétől, és új társat talált magának. Mehmet fel is vette nevelőapjának a nevét, és német állampolgár lett, aminek köszönhetően fel sem merült, hogy esetleg ne a Nationalelfben, hanem a török nemzeti csapatban szerepeljen.
Az első olyan, török származású játékos, akinek a német válogatottnál felmerült a neve, Mustafa Dogan volt. Az 1976-ban még Törökországban született, de gyermekkora óta Németországban élő futballista 17 évesen mutatkozott be a felnőttek között a Bayer Uerdingenben, és rendre meghívót kapott a különböző korosztályos német válogatottakba. Azonban 1996-ban "hazaigazolt" a Fenerbahcéhoz, és innentől kezdve már a török válogatottnál is felfigyeltek rá. Végül mégis a német nemzeti tizenegyben mutatkozhatott be 1999-ben, és volt az első, török játékos a Nationalelfben. Más kérdés, hogy nagy karriert nem futott be, hiszen összesen kétszer húzhatta fel a címeres mezt.
A török szövetség és a játékosok választásai
Dogannak sokáig nem lett követője, hiszen a török származású, ám Németországban élő és futballozó játékosok rendre a török válogatottat választották. Ehhez alighanem az is jelentősen hozzájárult, hogy a Török Labdarúgó-szövetség 1998-ban külön irodát állított fel Kölnben annak érdekében, hogy figyelje a különböző utánpótlás-tornákat, és felfedezze azokat a játékosokat, akik szóba kerülhetnek a válogatottban.
Így aztán hiába töltötte a teljes életét és futballkarrierjét Németországban például Yildiray Bastürk, Hamit és Halil Altintop vagy Nuri Sahin, ők mind török színeket választották. És akkor még nem is szóltunk azokról a focistákról, akik a németeknél kezdték pályafutásukat, de később valamelyik török egyesületben kötöttek ki, és szintén játszottak válogatottban: ilyen volt például Erol Bulut, Ali Günes, Ümit Davala, Ilhan Mansiz, Ümit Karan vagy éppen Tayfun Korkut.
Magyar a vízumkötelezettség a török állampolgároknak
A DFB megváltozott stratégiája és a Mesut Özil-ügy
Mostanában azonban mintha a németek már jobban figyelnének arra, hogy a török származású futballisták ne csússzanak ki a kezeik közül. Egyrészt a korosztályos csapatokban egyre több ilyen labdarúgót találunk, és rövid időn belül a nagyválogatottban is több, török származású focista debütált.
A német válogatott legutóbbi, Norvégia elleni barátságos mérkőzésén bemutatkozhatott a címeres mezben a fiatal tehetség, Mesut Özil. Ennek azért volt jelentősége, mert a középpályást a törökök is csábították, ám Özil azt az országot választotta, ahol él. Persze ez a döntés nem mindenki számára volt ilyen egyszerű.
A berlini Malik Fathi, illetve a stuttgarti Serdar Tasci esetében ez nem keltett nagy visszhangot, Özillel kapcsolatban viszont megkezdődött a kötélhúzás a német és a török szövetség között. Pedig a gelsenkircheni születésű középpályás végigjárta a szamárlétrát a német korosztályos válogatottaknál - más kérdés, hogy mindezt kettős állampolgárként tette. 2007 novemberében még arról lehetett olvasni, hogy szeretne megválni a török állampolgárságtól, hogy csak német útlevéllel rendelkezzen, azonban ez a mai napig nem történt meg - így aztán a törökök is igényt tarthattak rá.
Török származású játékosok a német labdarúgásban - Példák
| Név | Születési év | Választott válogatott | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Mehmet Scholl | 1970 | Németország | Német anya, nevelőapa nevét vette fel |
| Mustafa Dogan | 1976 | Németország | Az első török származású játékos a Nationalelfben |
| Yildiray Bastürk | 1978 | Törökország | Teljes karrierjét Németországban töltötte |
| Hamit Altintop | 1982 | Törökország | |
| Nuri Sahin | 1988 | Törökország | |
| Mesut Özil | 1988 | Németország | Kettős állampolgárként is játszott a német válogatottban |
| Ilkay Gündogan | 1990 | Németország | A német válogatott jelenlegi csapatkapitánya |
| Shkodran Mustafi | 1992 | Németország | Világbajnok a német válogatottal |
Integráció és rasszizmus: A labdarúgás kettős arca
Németországban éppen a labdarúgás integráló szerepéről készült dokumentumfilm, de most mégis a rasszizmus vádja merült fel a készítőkkel szemben. A német válogatott 2006-os sikerét sokan az ország társadalmi egységének sikereként is könyvelték el.
A 21. század elején a német labdarúgás komoly válságba került, amelynek a megoldására átfogó programot dolgozott ki a szövetség (DFB). Ennek a programnak egy része volt az is, hogy a változatos társadalmi és etnikai háttérrel rendelkező kisgyerekeket is bevonják az utánpótlás vérkeringésébe. Az igazi focimánia a 2006-os hazai világbajnoksággal indult, majd az igazi eufóriát a 2014-es világbajnoki cím jelentette. Abban a csapatban olyan játékosok játszottak, mint például Jerome Boateng, Mesut Özil, Shkodran Mustafi vagy Miroslav Klose, akik mind bevándorló hátterű családból származnak.
Az ARD csatorna dokumentumfilmje az elmúlt 20 év történetét dolgozza fel, amiben természetesen főszerepet kapott a labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő. Az elmúlt évtizedek meghatározó játékosai természetesen az őket ért rasszista támadásokról is beszéltek, amivel sokaknak nap mint nap meg kellett küzdenie. Jonathan Tah és Gerald Asamoah az első színesbőrű német válogatott játékosok voltak, Mustafi pedig a török származása miatt került többször is kereszttűzbe.
Ennek kapcsán készítette el az ARD a nagy port felvert kérdőívét, amiben az alábbi kérdés is szerepelt: „Ön szeretné-e, hogy több fehérbőrű játékos szerepeljen a német válogatottban?” A válaszadók jelentős többsége (65%) ugyan nem értett egyet a kijelentéssel, de a közvélemény inkább arra kapta fel a fejét, hogy 21% erősen egyetért ezzel. A csapatkapitány Ilkay Gündogan személye külön pont volt a felmérésben: 17% nagyon nem örül annak, hogy egy török származású játékos vezeti a német nemzeti csapatot.
A kérdéseket és az arra adott válaszokat sokan rögtön úgy értelmezték, hogy egyre erősödik a rasszizmus Németországban, de ezzel a válogatott tagjai egyáltalán nem értenek egyet. A csapat a hazai Európa-bajnokság előtt tartott sajtótájékoztatóján többek között Julian Nagelsmann és Joshua Kimmich is felháborodását fejezte ki. Nagelsmann egyáltalán nem fogta vissza magát, egyenesen szarságnak nevezte a kérdőívet.
Joshua Kimmich szintén nem volt boldog, szerinte csak a kívülállók gondolhatják, hogy a sokszínűség hátrány a sportban. „Aki focistaként nőtt fel, az rögtön tudja, hogy mekkora baromság ez a feltételezés. A labdarúgás remek eszköz arra, hogy különböző bőrszínű, vallású vagy származású embereket összehozzunk. Sok remek játékos maradna ki a válogatottból is, ha ez nem így lenne. Az egész témafelvetés rasszista, semmi keresnivalója nincs a német csapat környékén. Pont a hazai rendezésű Eb előtt kellett ezt felhozni, amikor inkább egységre lenne szükségünk, nem pedig álságos széthúzásra. A csapat egységes és szeretnénk nagy eredményt elérni, az a célunk, hogy egész Németországot magunk mögé állítsuk, de ezt most alaposan megnehezítették a számunkra.”
Az ARD csatorna kénytelen volt magyarázatot adni arra, hogy mi állt amögött, hogy megrendelték ezt a felmérést. „Rengeteg interjút készítettünk, amikor forgattuk a dokumentumfilmünket. Többször is elhangzott az a panasz, hogy kevés a világosbőrű játékos a válogatottban, de nem szerettük volna, ha ilyen állítások csak anekdotikus formában hangzanak el, ezért szerettünk volna pontos adatokkal szembenézni. Számunkra is döbbenetes és elkeserítő volt látni az eredményt, de sajnos ez is jól mutatja, hogy milyen problémákkal kell megküzdenie manapság a társadalmunknak.”
Török szurkolói lelkesedés Németországban és Stefan Kuntz kinevezése
Németországban nemcsak a német válogatottban játszó török származású játékosok miatt kiemelt a török futball, hanem a török nemzeti csapat iránti hatalmas lelkesedés miatt is. Tízezrek ünnepelték a németeknél a török labdarúgó-válogatottat, miután kedd este 3-1-re legyőzte Georgiát az Európa-bajnokság F csoportjában. Már a mérkőzés előtt is fesztiválhangulat uralkodott Dortmundban, amely a lefújás után csak fokozódott. Törökország gyakorlatilag hazai pályán szerepelt, miután csaknem 3 millió török gyökerekkel rendelkező ember él Németországban, ahová az 1960-as években kezdődött hivatalos migrációs hullámot követően kerültek.
Több német városban is utcára vonultak a török szurkolók, akiknek a számát a helyi rendőrség is csak megbecsülni tudta. Az autós konvojok mellett tűzijátékról és petárdázásról is érkezett beszámoló, atrocitásról ugyanakkor nem.
„Szívünk hazánkért, Törökországért dobog, de természetesen Németország is az otthonunk” - mondta az egyik török szurkoló. Egy másik azzal büszkélkedett, hogy két napig vezetett a svájci Zürichből, hogy Dortmundban megnézze a meccset.
Ha a lefújás után nem is, a kezdő sípszó előtt azért volt balhé a Westfalenstadionban a szomszédos országok fanatikusai között. A török és grúz szurkolók előbb papír- és műanyag poharakkal dobálták egymást, majd több pofon is elcsattant. Először a biztonságiak léptek közbe, közülük is inkább a bátrabbak, a kedélyek akkor csitultak le végérvényesen, amikor megérkeztek a rohamrendőrök.
Érdekes fordulat a két nemzet futballkapcsolatában, hogy a német Stefan Kuntz lett a török labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya - számolt be róla az MTI. A török szövetség (TFF) honlapjának beszámolója szerint az 58 éves edző szerződése három évre szól. Kuntz bemutatkozására október 8-án, a Norvégia elleni világbajnoki selejtezőn került sor. Elődjével, Senol Günessel a Hollandiával szembeni 6-1-es vereség után közös megegyezéssel bontottak szerződést.
Az új tréner 2016 óta a német U21-es válogatottat irányította, de a német szövetség elnöksége jóváhagyta, hogy felbontsák a 2023-ig szóló szerződését. Kuntz irányításával hazája U21-es csapata háromszor jutott döntőbe a korosztályos Európa-bajnokságon, amit kétszer meg is nyert. Játékosként 25 alkalommal szerepelt a német válogatottban, amellyel 1996-ban Európa-bajnok lett, 1991-ben pedig őt választották az év legjobb német futballistájának.
tags: #nemet #foci #valogatott #torok
