A közérdekű önkéntes tevékenység igazolása és a szabályozás Magyarországon
A tragédiák és fenyegetések idején még többen érzik úgy, hogy szolgálattal segíteniük kell másokon. Alig vagyunk túl a járványon és máris itt egy újabb krízis helyzet: az ukrajnai háború. Számos civil szervezet, önkormányzat, intézmény vagy épp önszerveződő közösség szeretne tettekkel is hozzájárulni a háború hatásainak mérsékléséhez. A segítségre sajnos hosszabb ideig lesz szükség, mint ahogy szeretnénk, és mint ahogy előzetesen bárki gondolta volna.
Ezért érdemes megtalálni azt a formát, amelyben az önzetlenség a leghatékonyabban, a segítők és a segítségre szorulók védelme mellett hasznosulhat. A közérdekű önkéntesség mindenképpen olyan forma, amely révén a segítségnyújtást célszerűebben és biztonságosabban lehet megszervezni.
A közérdekű önkéntesség jogi háttere és a fogadó szervezetek
Magyarországon a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény, továbbiakban: Köt.) szabályozza a közérdekű önkéntes tevékenységeket. A Köt. viszonylag tágan, de lehatárolja, hogy mely szervezetek fogadhatnak közérdekű önkénteseket. Ez alapján az önszerveződő, bejegyzés nélküli közösségek kiesnek e körből. A pontos felsorolást a törvény adja meg a 3. § (1) bekezdésben.
Közérdekű önkéntes tevékenység folytatható a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója által a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.
A nyilvántartásba vétel menete
A közérdekű önkéntesek fogadásának gyakorlati feltétele, hogy az őket fogadó szervezet, intézmény, egyház stb. szerepeljen a közérdekű önkéntes tevékenységet fogadó szervezeteket tartalmazó nyilvántartásban. A nyilvántartásba vételt a „Közérdeéntes tevékenység bejelentéséhez szükséges adatlap” kitöltésével lehet kezdeményezni. A kérelmet postai úton kell elküldeni az Kulturális és Innovációs Minisztérium, Fiatalokért Felelős Főosztály, 1054 Budapest, Szemere utca 6.címre.
A kérelem mellékleteként az egyesületek esetében a hatályos alapszabályt, alapítványok esetében a hatályos alapító okirat másolatát, valamint a nyilvántartásba vételt igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot kell csatolni. Amennyiben a civil szervezet/közhasznú szervezet nem csatolja a bejelentő adatlaphoz a bírósági kivonatot, azt a minisztérium hivatalból beszerzi. A nyilvántartásba vételt a szervezet egy határozat formájában kapja meg. Ezt tartalmazza többek között a szervezet regisztrációs számát.
Ki lehet közérdekű önkéntes?
Az lehet közérdekű önkéntes, aki betöltötte a tizedik életévét. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy milyen szabályokat kell az érzékenyebb élethelyzetben vagy korban lévő önkéntesek fogadása kapcsán betartani:
| Korosztály | Fő szabály | Kiegészítő feltétel (példa) |
|---|---|---|
| 10-14 év | Lehet önkéntes | Szülői/gyám hozzájárulása szükséges |
| 14-18 év | Lehet önkéntes | Szülői/gyám hozzájárulása, munkajogi szabályok figyelembevétele |
| 18 év felett | Lehet önkéntes | Cselekvőképes személy, szerződéskötés joga |
Az önkéntes tevékenység gyakorlati megvalósítása és szabályai
A közérdekű tevékenység szakmai iránya és tartalma szinte bármi lehet. Fontos azonban, hogy olyan tevékenységet nem végezhet az önkéntes, amelynek valamilyen jogszabály meghatározott jogviszonyhoz köt, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását valamely jogszabály kizárja.
A járvány után sokan otthon, „home office”-ban dolgoznak. Az otthon teljesített alkalmi vagy rendszeres (ez már távmunkának minősül) munkavégzés szabályai kötöttek. Az alkalmi jellegű, a munkáltató által engedélyezett otthoni munkánál a munkáltató utasítása, a rendszeres távmunkánál pedig a munkaszerződés rendelkezik a munkavégzés időkeretéről, módjáról. Az önkéntes tevékenység ellátása nem eshet egybe az érintett otthoni vagy a távmunka végzésére megszabott idővel. E tekintetben az otthoni és távmunka nem különbözik a normál munkavégzéstől. Amikor valakinek a munkáltató utasítása, vagy a munkaszerződése szerint dolgoznia kellene, akkor nem önkénteskedhet. Vannak munkáltatók, akik rugalmasabbak, és figyelembe is vehetik, akár az önkéntes tevékenység ellátásának idejét is a munkarend meghatározásánál.
Az önkéntes szerződés típusai és a nyilvántartás
Minden esetben szükséges legalább szóban megállapodást (szerződést) kötnie egymással a fogadó szervezetnek és a közérdekű önkéntesnek. Az önkéntesek fogadása több szempontból is előnyös lehet a civil szervezetek, közhasznú gazdasági társaságok és közalapítványok számára. Az esetükben az önkéntességet valójában mindig célszerű szerződésbe foglalni.
A szóbeli szerződés időtartama nagyon kötött. Csak akkor lehet ilyet létesíteni, ha az önkéntes tevékenység időtartama nagykorú és cselekvőképes személyek esetében nem éri el a tíz napot. Más esetekben határozott idejű és határozatlan idejű szerződést lehet kötni. A határozott idejű önkéntes szerződést akkor érdemes kötni, ha konkrétan belátható annak a programnak, tevékenységnek a vége, amelyre az önkéntest fogadja a szervezet. A fogadó intézménynél, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés további kötelező tartalmi elemeit is.
A hatályos jogszabály alapján az írásos szerződés mellett nem lenne kötelező külön nyilvántartást is vezetni. A Köt. a nyilvántartás vezetését - a szerződéssel közel azonos tartalommal - a szóbeli szerződés alapján tevékenykedőknél írja elő. Ami viszont könyvelési, illetve a hatósági eljárások miatt mindenképp szükséges, hogy a szervezet vezessen kimutatást az önkéntes tevékenységének tényleges idejéről. Erre szolgál az „önkéntes munka nyilvántartó lap”. A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba.
Az önkéntesség gazdasági értéke és juttatások
A közérdekű önkéntesség keretében biztosítható, hogy az önkéntes felkészülten, megfelelő körülmények között végezhesse a tevékenységét. Sőt az is, hogy az önzetlenségét a szervezet jutalmazza. A Köt megadja azokat a juttatásokat, amelyek nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és amelyek után természetesen adót sem kell fizetni, például az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezési, ellátási, (ki)képzési költségét (számlával lehet elszámolni), és a külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén a napidíjat (adómentesen havonta a minimálbér havi összegének 20 százalékának megfelelő napidíj adható. Ez az összeg 2023-ban: 46 400 FT; 2024-ben: 53 360 Ft.).
A felsorolásban szereplő juttatásokat nem kötelező adni. Az önkéntessel kötött írásos szerződésben kell rögzíteni melyek azok a juttatások, amelyek megilletik az önkéntest szigorúan a tevékenységével összefüggésben, illetve a tevékenységének elismerése képpen. A fogadó szervezet egy személynek egy évben jutalomként a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát adhatja adómentesen. Az ellenszolgáltatásnak nem minősülő jutalom összege 2023-ban: 46 400 FT; 2024-ben: 53 360 Ft.
Az önkéntes órák elszámolása
Arról gyakran hallani, hogy az önkéntesek tevékenysége mennyit tesz hozzá egy-egy szervezet munkájához, társadalmi kapcsolatainak építéséhez. Az kevésbé ismert, hogy az önkéntesség valójában egy sajátos adomány, amelynek értékét be lehetne/kellene építeni a civil szervezetek, közalapítványok, közhasznú nonprofit szervezetek gazdálkodásába is. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. Ez az önkéntes tevékenyég óradíja.
A minimálbér 160-ad részével számított önkéntes órák értéke növeli a szervezet könyvelésében és az éves beszámolójában megjelenő bevételeit. Az önkénteseknek adott juttatások viszont személyi ráfordításként számolhatók el. Ahhoz, hogy el tudjuk számolni az önkéntesek tevékenységének értékét, dokumentálni kell az általuk végzett tevékenységeket és az azokra fordított időt. Erre szolgál „önkéntes munka nyilvántartó” lap. A nyilvántartás adatai alapján állítható ki az ún. önkéntes munkaóra elszámolási számla. Ezzel a számlával lehet elszámolni az önkéntes tevékenység pénzbeli értékét. Az önkéntes tevékenység elszámolására a bevételi oldalon az „egyéb bevételek” (könyvelésben K 96 számlacsoport) között van lehetőség.
A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) és a sportszakmai szabályozás
A közérdekű önkéntes tevékenység lehetőséget kínál a sportszervezetek, így a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) számára is, hogy támogassák működésüket és rendezvényeiket. Az MVLSZ egy olyan sportszövetség, amelynek tevékenysége kiterjed a hazai vízilabda sportág szabályozására, szervezésére és fejlesztésére. Az MVLSZ elérhetőségi adatai:
- Cím: 1007 Budapest, Margitsziget, Hajós Alfréd uszoda
- Levelezési cím: H-1391 Budapest, Pf. 805.
Az MVLSZ szervezeti felépítése
A Magyar Vízilabda Szövetség működését az elnökség és számos bizottság segíti. Az elnökség tagjai között alelnökök és elnökségi tagok találhatók, akik a szövetség stratégiai irányításáért felelnek. Továbbá működnek ellenőrző testületek, munkaszervezetek, valamint specifikus bizottságok, mint a Versenybizottság, Technikai Bizottság, Utánpótlás és Sportszakmai Bizottság, Etikai és Fegyelmi Bizottság, TAO Bizottság, valamint az Oktatási, Képzési és Licence Bizottság.
Versenyszabályzatok és jogi keretek a vízilabdában
Az MVLSZ széleskörű szabályzati rendszerrel rendelkezik, amely a sportág minden aspektusát lefedi, az igazolási és átigazolási szabályzatoktól kezdve, a fegyelmi szabályzaton át, egészen a különböző bajnokságok és kupák versenykiírásaiig. Ezek a szabályzatok biztosítják a sportág egységes és sportszerű működését. Példaként említhető a FINA Vízilabda Szabályok magyarul, valamint számos országos, területi és utánpótlás bajnokság, mint az OB I, OB I/B, OB II, Magyar Kupa, Komjádi Kupa, Suli Póló, Egyetemi Vízilabda Bajnokságok, Lemhényi, Vízvári, Halassy és Somóczi-Brandi Kupák versenykiírásai, amelyek az évek során folyamatosan frissültek.
A magyar vízilabdasportban elért eredmények, mint például Manhercz Krisztián, a magyar férfi vízilabda-válogatott csapatkapitányának kiemelkedő teljesítménye, aki 2025-ben is meghatározó szerepet játszott a nemzeti csapat sikereiben, és elnyerte az év legjobb magyar férfi vízilabdázója címet, is alátámasztják a szövetség szakmai munkájának minőségét. Manhercz Krisztián a szingapúri világbajnokságon ezüstérmet szerzett a válogatottal, teljesítményét pedig azzal is elismerték, hogy bekerült a torna All Star-csapatába. Klubszinten szinte tökéletes szezont zárt a Ferencváros játékosaként: minden olyan sorozatot megnyert, amelyben elindult.
Az elismerés kapcsán Manhercz Krisztián így fogalmazott:„Hatalmas megtiszteltetés, hogy második alkalommal kaptam meg ezt az elismerést. Köszönettel tartozom Nyéki Balázsnak és Varga Zsoltnak, valamint minden csapattársamnak a válogatottban és a Fradiban egyaránt.”
Manhercz Krisztián jelölt a 2025-ös év világ legjobb vízilabdázója címre is. A sportszervezetek, beleértve az MVLSZ-t is, a tevékenységük során fokozottan figyelnek a személyes adatok védelmére és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. sz. rendelete (GDPR) előírásainak betartására, amely az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ kezelését szabályozza.
tags: #kozerdeku #onkentes #tevekenyseg #igazolasa #magyar #vizilabda
