Németország és Franciaország labdarúgó-rivalizálása: Történelmi Drámák, Aranygólok és Korszakos Összecsapások

A labdarúgás történetének egyik legintenzívebb és legdrámaibb rivalizálása bontakozott ki Németország és Franciaország között. Az egymás elleni összecsapásaikat gyakran kíséri rendkívüli izgalom, felejthetetlen pillanatok és olyan fordulatok, amelyek évtizedekre beégtek a szurkolók emlékezetébe. Ez a cikk a két nemzet közötti futballtörténelem legfontosabb fejezeteit mutatja be, a tragikus sevillai éjszakától az aranygólok diadaláig, egészen a modern kori mérkőzésekig.

Az 1982-es Világbajnokság drámája: Sevilla éjszakája

A labdarúgás történetének egyik legtöbbet emlegetett mérkőzése lett az 1982-es labdarúgó-világbajnokság NSZK-Franciaország elődöntője, a sevillai drámai éjszaka. Még ma is sokan sajnálják a szimpatikus vesztest, a franciákat, és pokolra kívánják az arrogáns, brutális győztest, a németeket. Akik látták a találkozót, azokban az emlékek évtizedek alatt így ülepedtek le. Akik nem látták, azok ilyennek ismerték meg. Pedig, ha mindenki beülhetne egy időgépbe és újraélhetné immáron higgadtan azt a napot és a megelőző heteket, talán sokak véleménye megváltozna.

A németek ellentmondásos útja

Az NSZK csapata korántsem szimpatikus teljesítménnyel jutott el a vb-elődöntőbe. Már a felkészülése is zűrös volt, az edzőtábor során a játékosok egy része inkább úgy viselkedett, mint egy külföldön duhajkodó német turistacsoport, és nem úgy, mint a vb-re készülő profi labdarúgók gyülekezete. Pedig az a csapat két évvel korábban meggyőző teljesítménnyel Európa-bajnokságot nyert. A világbajnoki bemutatkozása azonban botrányos lett, 2-1-re kikapott a sehol sem jegyzett Algériától.

A FIFA elkövette azt az ostobaságot, hogy nem azonos időben rendezett olyan mérkőzéseket, amelyek eredményei hatással voltak egymásra. Amikor az NSZK és Ausztria válogatottja pályára lépett Gijonban, akkor Algéria már egy napja, négy ponttal befejezte a csoportmérkőzéseit. Bárki ki tudta számolni, hogy egy, vagy kétgólos német győzelem esetén mindkét csapat továbbjut. Nem okozott óriási meglepetést, hogy az NSZK egy korai góllal 1-0-ra nyert egy olyan mérkőzésen, amelyen a 10. perc után semmi sem történt.

A gijoni stadionban ülő nézők a játékosok felé rázták zsebkendőiket, ami a spanyol bikaviadalokon azt jelenti: „Gyáva vagy, tűnjél innen!” Igaza volt a publikumnak. A németeknek innen már nem volt könnyű nyerni - semmilyen értelemben sem. Minden idők legbutább vb-kiírásának köszönhetően a 12 továbbjutó csapat négy darab hármas csoportban folytatta, ahonnan csak egy jutott tovább már az elődöntőbe. A német-angol meccs a történelem egyik legunalmasabb 0-0-ja volt. A spanyolok a döntetlennel a németeknek harcolták ki a négy közé jutást, így került a legjobb négy közé az akkor már senki által sem szeretett nyugatnémet válogatott.

A franciák könnyedebb menetelése

Egy nagyon szerethető csapat - emlékszik az utókor a francia válogatottra. Platiniék vb-teljesítményét mindenki az elődöntő alapján ítéli meg. Angliától elszenvedett sima vereséggel kezdtek (1-3). Majd legyőzték (4-1) minden idők egyik leggyengébb vb-résztvevőjét, Kuvaitot. Egy olyan mérkőzésen, amelyen a legemlékezetesebb jelenetét egy olajsejk produkálta: Fahid al-Ahmad, a kuvaiti emír öccse. A franciák 3-1-re vezettek, amikor Giresse leshatárról kilépve berúgta a negyediket. A kuvaiti csapat azonban heves reklamálásba kezdett, mert szerintük a támadás alatt valaki sípolt, ezért ők leálltak. A szovjet bírót, Miroszlav Sztupart nem hatotta meg a balhé, gólt ítélt. Ekkor jött le a lelátóról a sejk, és a pálya széléről lehívta a válogatottját, mondván: részükről vége van a meccsnek. A balhé egészen addig tartott, amíg a szovjet bíró vissza nem vonta a gólt.

Hosszas cirkusz után folytatódhatott csak a mérkőzés és nyertek Platiniék, ám az utolsó csoportmeccsükön már csak csendben őrizték a továbbjutást érő döntetlent Csehszlovákia ellen. A franciák Ausztriával és Észak-Írországgal játszhattak a következő körben, ami álomszerűen könnyű útnak bizonyult az elődöntőbe, felejthető teljesítménnyel, az osztrákok 1-0-s és az északírek 4-1-es legyőzésével.

Az elődöntő: NSZK - Franciaország

Mire az elődöntő napja elérkezett, már annyira németellenes volt a közhangulat, hogy a szurkolók többsége nem is annyira a franciáknak szurkolt, hanem inkább az NSZK ellen. Az előzetes esélylatolgatások a németek győzelméről szóltak, és meggyőző játékkal, korai góllal is kezdett az NSZK. Majd Platini kissé vitatható tizenegyesből történő egyenlítése után remek meccs kerekedett. A vébék történetének egyik legjobb ütközete volt.

Labdarúgó-világbajnokság, Spanyolország, Elődöntő:
NSZK-Franciaország 3-3 (1-1, 1-1, 2-3) - 11-esekkel: 5-4
Sevilla, 70 ezer néző. Vezette: Corver (holland)
NSZK: Schumacher - Kaltz, Stielike, Kh. Förster, B. Förster - Dremmler, Breitner, Briegel (Rumenigge 97.), Magath (Hrubesch 73.) - Littbarski, Fischer
Franciaország: Ettori - Bossis, Tresor, Janvion, Amoros - Giresse, Genghini (Battiston 49.) (Lopez 60.), Tigana, Six - Rocheteau, Platini
Gól: Littbarski (18.), Rummenigge (102.), Fischer (108.), illetve Platini (27.), Tresor (92.), Giresse (98.)

A Schumacher-Battiston ütközés

Mégis mindenki elsősorban a 60. perc eseményeire emlékszik. Nem hiszem, hogy van futballrajongó, aki nem látta a Schumacher-Battiston ütközést. Azóta ezerszer és ezerszer, minden szemszögből kielemezték az ütközést. A mai napig elég széles skálán mozognak a vélemények az esetről és a bírói ítéletről. Maradjunk annyiban, hogy a holland bírónak tizenegyest és kiállítást kellett volna ítélnie. Battiston agyrázkódást szenvedett, három foga kitört, három bordája és egy csigolyája eltört.

Schumacher nem állt le a sérült játékoshoz, és a kórházban sem látogatta meg. Ezeket a néhány évvel később megjelent önéletrajzi könyvében, az Anpfiff-ban meg is említi a kiváló német kapus. Azt is elmeséli, hogy a mérkőzést televízión néző édesanyja a következőket mondta neki telefonon a lefújás után: „Komisz dolog volt, Harald. Nagyon csúnyának látszott, fiam.” Mindketten életük végéig hordozzák ennek az ütközésnek az emlékét.

A vb után egy francia újság provokatív közvélemény-kutatása során Hitler után minden idők leggyűlöltebb német emberének választották Schumachert. „Egyetlen német szövetségi kancellár sem - és ha igen, akkor is csak nagy nehézségek árán - okozhatott volna több bajt, mint én” - írta az említett könyvben. Ám itt két sportember szerencsétlen összeütközéséről volt szó, és ezt később sportszerű keretek között tisztázták. Schumacher menedzserével Metzbe utazott, ahol elképesztő médiafelhajtás közepette közös sajtótájékoztatót tartott Battistonnal. Előtte még egy csendes szobában váltott néhány szót a németül egészen jól értő Battiston és vendége. A francia elmondta a németnek, hogy nem haragszik rá. Majd együtt kimentek az újságírókkal teli terembe, ahol a fotósok kedvéért kezet fogtak, és a kibékülésükről feltett kérdésekre válaszoltak.

Két évvel később, 1984. április 18-án, Franciaország-NSZK barátságos mérkőzéssel avatták fel Strasbourgban a Meinau Stadiont. Schumachert leírhatatlanul ellenségesen fogadta a francia közönség, de nagyszerű védéseivel elhallgattatta az őt gyűlölőket. A mérkőzés végén pedig Battiston odament hozzá, gratulált a teljesítményéhez, mezt cseréltek és megölelték egymást. Nem mellesleg a franciák 1-0-ra nyertek.

A hosszabbítás és a tizenegyespárbaj

A Schumacher-Battiston ütközés után is 11 a 11 ellen folytatódott a mérkőzés, miután a franciák még tudtak játékost küldeni az egyébként csereként érkező Battiston helyére, és a kapus sem kapott piros lapot. A 90 perc során újabb gól már nem született. A hosszabbításban a franciák elhúztak 3-1-re Tresor és Giresse góljaival, ám a németek előbb a sérülten beszálló Rummenigge perdítésével szépítettek, majd Fischer ollózásával egyenlítettek. A tizenegyes-párbajban Stielike hibája után Schumacher Six és Bossis büntetőjét is kivédte. Feledhetetlen kép, ahogy az NSZK hibázó játékosa, Stielike a gyepen zokogott, még akkor is, amikor az NSZK bejutott a döntőbe.

„Az a csapat, amelyik ilyen kritikus helyzetben úrrá tud lenni a nehézségeken és néhány perc alatt ki tudja egyenlíteni kétgólos hátrányát, majd a 11-es rúgásoknál vesztett helyzetből ismét felül tud kerekedni, az megérdemli a sikert. Fizikailag alaposan felkészült, jó idegekkel rendelkező, egységes, küzdőképes gárda harcolta ki a döntőbe jutást, bizonyítva az NSZK labdarúgásának erejét” - mondta Jupp Derwall, a németek szövetségi kapitánya a mérkőzés után. Kollégája, Michel Hidalgo természetesen másképp látta a mérkőzést: „Az események felett nehéz lesz napirendre térni. Olyan ez az egész, mint egy rossz álom. Bennünket egy életen át elkísér majd, hiszen amióta együtt vagyunk, ilyen közel még egyszer sem álltunk a világraszóló sikerhez. Azt hiszem, kétség sem férhet hozzá, hogy látványosabban játszottunk, mint a nyugatnémetek.”

Az egyik főszereplő, a találkozón fokozatosan elszürkülő világsztár, Michel Platini így emlékezett a meccsre visszavonulása után: „Ez volt pályafutásom legcsodálatosabb mérkőzése. Ami abban a két órában történt, az magába foglalta az életben előforduló összes érzelmet. Egyetlen film, vagy regény nem produkálhat ilyen eseményeket. Komplett volt. Érzelemdús! Mesébe illő!”

A döntő és a következmények

Nem csak a játékosok, hanem a találkozót televízión nézők is 38 év távlatából is emlékeznek annak minden mozzanatára. Az a találkozó volt a mindent elhomályosító csúcsa annak a vb-nek. De a németek innentől kezdve már nem voltak, nem lehettek esélyesei a döntőnek. Schumacher cselekedete után az egész világ ellenük fordult, mindenki a Paolo Rossi vezette olaszoknak kezdett el szurkolni. Nem is tudtak nyerni, az olaszok 3-1-re legyőzték őket, ezzel az NSZK ezüstérmes lett az 1982-es labdarúgó-világbajnokságon.

Az Aranygólok Korszaka: Az EURO 2000

Az Eb történetét felidéző sorozatunk ahhoz, a 2000-ben rendezett bajnoksághoz ért, amelyet először rendezett meg két ország közösen. Egyetlen világbajnokságon, és Európa-bajnokságon sem fordult még elő korábban, hogy két nemzet társrendezőként működjön közre, így történelmi jelentőségű pillanat volt, amikor Belgium és Hollandia megkapta a közös rendezési jogot. Emiatt azonban némileg a selejtezőrendszer is módosult, hiszen mindkét ország automatikus résztvevőjévé vált a tornának.

A pótselejtezők ugyancsak megváltoztak: a csoportgyőztesek mellett már csak a legerősebb csoportmásodik jutott ki egyből. A többi második helyezett kétmérkőzéses rájátszáson vett részt. Sajnos a magyar válogatottnak itt sem termett sok babér, és az 1998-as világbajnokság pótselejtezőjén elszenvedett kudarcot sem sikerült feledtetni a szurkolókkal. Az 2000-es Eb selejtezőire már Bicskei Bertalan ült a kispadon, akivel a kvalifikációs időszak egészen jól indult, de a legvégére begyűjtött négy vereség már túl soknak bizonyult. Sokan mindmáig úgy emlékeznek vissza a 2000-ben rendezett Eb-re, mint az egyik legjobb kontinenstornára. Ebben a meglepetések mellett szerepe lehet annak, hogy összesen 85 gól született 2,74-es gólátlaggal.

Németország gyenge szereplése

Meglepetések voltak bőven, hiszen a címvédő Németország mindösszesen 1 pontot ért el az A-csoportban, azt is a kvartett másodikjaként záró Románia ellen.

Franciaország diadalmenete

A belgák a B-csoportba, míg a hollandok a D-csoportba kerültek. Előbbi saját csoportjában harmadikként végzett, utóbbi az egyenes kieséses szakaszig jutott, miután hengereltek a csoportkörben és még a világbajnok franciákat is megverték. A mára legendássá váló kerettel felálló és főképp Zinédine Zidane köré épülő Les Bleus volt az első, aki komolyabb feladatot jelentett a társházigazdának, hiszen kétszer is vezetést szereztek Christophe Dugarry és David Trézéguet révén, de mindkettőre jött válasz Patrick Kluivert és Frank de Boer által. Franciaország 2:1-re győzte le Spanyolországot a negyeddöntőben.

Nagy tornán először az 1996-os Eb-n alkalmazták az ún. aranygólszabályt, a 2000-es torna során a franciák jártak jól vele, kétszer is. Az elődöntőben a gallok ugyanis a többek között Luis Figo által vezetett portugálokat kapták, akik az Európa-bajnokságon végül négy gólig jutó Nuno Gomes találata után sokáig nyerésre álltak. A változást az 51. perc hozta meg, amikor Thierry Henry egyenlített, de döntés nem született a rendes játékidőben. A hosszabbításban nehezen született meg a mindent eldöntő találat, de a 117. percben Zinédine Zidane büntetőből szerzett aranygóljával Franciaország jutott a döntőbe.

A fináléra Rotterdamban került sor, ahol az olaszok szinte már kezükben érezhették a trófeát, mikor jött a dráma. Bár Marco Delvecchio 55. percben szerzett góljával sokáig vezettek, a 94. percben Sylvain Wiltord egyenlíteni tudott. Ő csereként lépett a pályára, ami jó húzásnak bizonyult a szövetségi kapitány Roger Lemerre részéről, akárcsak Trézéguet pályára küldése, mert a hosszabbításban ő döntött. A francia klasszis a legjobbkor villant meg, a 103. percben szerzett aranygóljával Franciaország lett Európa-bajnok.

A torna álomkeretébe hét francia játékos is befért. Ketten zártak a gólszerzők listájának élén, mindketten öt találattal. A franciáknak trófeát érő aranygól szerzője, így emlékezett vissza a fináléban történtekre: „Ez egy olyan gól, amely történelmi, fontos és jó minőségű is volt!”

Újabb Összecsapások és Modern Rivalizálás

A 2014-es Világbajnokság negyeddöntője

Franciaország a legutóbbi öt alkalommal legalább az elődöntőig eljutott, ha egy vébén túlélte a csoportkört, míg Németország sorozatban negyedszer juthat a négy közé, ami rekord lenne. A franciák a legutóbbi hat egymás elleni meccsből négyet megnyertek, a németek pedig tizenötös veretlenségi sorozattal a hátuk mögött érkeznek a negyeddöntőbe, úgyhogy ebből is látszik, milyen nehéz tippelni a pénteki első vb-negyeddöntőre.

A francia válogatottat olyan ember irányítja Didier Deschamps személyében, aki még nem ismeri a vereség érzését a világbajnokságon, játékosként 1998-ban aranyérmes lett, a mostani tornán pedig három győzelemmel és egy döntetlennel jutott el a negyeddöntőig. „Utáltam veszíteni, és ez mindig is így lesz. A játékosoknak is így kell érezniük, de ezzel nincs is gond. Eddig nem rontottunk ezen a vébén, de nem mehetünk teljesen nyugodtan neki a negyeddöntőnek, mert akkor könnyen kellemetlen meglepetés érhet minket” - mondta Deschamps.

A franciák a legutóbbi hat németek elleni meccsből négyet megnyertek és csak egyszer kaptak ki, a vébékén azonban a Nationalelf jött ki jobban a párharokból, 1982-ben és 1986-ban is az elődöntőben győztek Platiniék ellen. A német csapatnál a negyeddöntő előtt az okozott felfordulást, hogy hét játékos is influenzaszerű tüneteket produkált, de Joachim Löw azt mondta, bízik benne, hogy senkit sem kell kihagynia. Algéria ellen Mats Hummels hiányzott a védelemből, aki lázas volt, de ő is a többiekkel edzett már. Bár Shkodran Mustafi sérülés miatt már nem játszhat a tornán, Löw továbbra sem viszi vissza Philipp Lahmot jobbhátvédnek, hanem Pep Guardiolához hasonlóan továbbra is középpályásként játszatja, így Jerome Boateng kerülhet ki a védelem jobb oldalára.

Elöl az Algéria ellen a vezetést megszerző Andre Schürrlének jó esélye van a kezdőcsapatba kerülésre, így Thomas Müller léphet valamivel hátrébb, és Mesut Özil vagy Mario Götze a kispadon kezdhet. A franciáknál Mamadou Sakho felépült sérüléséből, de Laurent Koscielny meggyőző volt Nigéria ellen, így kérdés, melyikük játszhat a védelem közepén. Elöl Antoine Griezmann kiszoríthatja Olivier Giroud-t, a Real Sociedad támadója csereként beállva nagyon jól játszott a nyolcaddöntőben. A németek az elmúlt három vébén mindig eljutottak az elődöntőig, ha most is megteszik ezt, akkor rekordot állíthatnak fel. Löw csapata tizenöt meccs óta veretlen, a vébén szereplő csapatok közül az övé a leghosszabb sorozat. A francia és a német csapat eddig három vb-meccset vívott egymással, ezeken összesen 17 gól született, ami 5,7 gólos átlagot jelent, ez nagy valószínűséggel le fog romlani a pénteki negyeddöntő után, de az izgalom garantált.

Várható kezdőcsapatok a 2014-es világbajnokság negyeddöntőjében:

• Franciaország: Lloris - Debuchy, Varane, Sakho (Koscielny), Evra - Cabaye, Matuidi, Pogba - Valbuena, Griezmann (Giroud), Benzema.
• Németország: Neuer - J. Boateng, Hummels, Mertesacker, Höwedes - Schweinsteiger, Lahm - Kroos, Özil, T. Müller - Schürrle.

Barátságos mérkőzés és Nemzetek Ligája (2015-2018)

A francia labdarúgó-válogatott felkészülési mérkőzésen 2-0-ra nyert Németország ellen Párizsban 2015 novemberében. Az unalmas első félidőben a németek játszottak valamivel veszélyesebben, de az első félidő hosszabbításában némileg váratlanul előnyhöz jutott Franciaország: Anthony Martial a bal oldalon az alapvonalon csúnyán becsapta Matthias Gintert, a középre gurítása után Olivier Giroud-nak már nem volt nehéz feladata (1-0). Az Arsenal csatára a francia válogatott 1400. gólját szerezte. A németek a második játékrészben is eredménytelenül támadtak, a Giroud-t váltó André-Pierre Gignac viszont fejelt egy szép gólt Blaise Matuidi beadásából, így 2-0-s hazai siker született. A nemrég Írországban is kikapó németek 2005 óta először bukták el két egymást követő idegenbeli mérkőzésüket. Tavalyi vb-elsőségük óta 15 mérkőzést játszottak, de ezekből csak négyet zártak kapott gól nélkül.

Folytatódott a német labdarúgó-válogatott mélyrepülése 2018 októberében. Joachim Löw csapata Párizsban játszott a világbajnokkal a Nemzetek Ligája A divíziójában, és ugyan már a 14. percben vezetett Kroos büntetőjével, mégis kikapott. Griezmann góljaival a 62. és 80. percben Franciaország 2-1-re győzött. Ez volt az első alkalom, hogy Németország hat vereséget szenvedett el egy naptári évben. Zsinórban negyedik alkalommal nem tudtak nyerni a németek, ilyenre is csak egyszer, 1999 októbere és 2000 júniusa között volt példa az elmúlt 20 évben.

A Rivalizálás Összefoglalása

A Németország és Franciaország közötti labdarúgó-mérkőzések mindig is különleges jelentőséggel bírtak. A történelmi elődöntőktől az aranygólok drámájáig, a két csapat összecsapásai a sportág felejthetetlen pillanatait szolgáltatták. Az alábbi táblázat összefoglalja a világbajnokságokon vívott kiemelkedő mérkőzéseiket:

tags: #nemetorszag #franciaorszag #foci

Népszerű bejegyzések:

• A leggyakoribb angol pozíciónevek
• Szabó Dániel pályafutása
• A H108N router vezeték nélküli képességei
• Mennyit keresnek az NB I-es játékosok?
• A Dárdai-legenda