A legjobb nemzetközi utánpótlás labdarúgó bajnokságok és akadémiák rangsora
A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) évről évre összeállítja a legsikeresebb utánpótlás-nevelő futballklubok rangsorát. Az utánpótlás-nevelés hatékonyságát többféleképpen is lehet mérni, de abban azért általában egyetértenek az edzők és a sportvezetők, hogy nem a pillanatnyi, korosztályos eredményesség a cél, hanem az, hogy felnőttkorban befutó versenyzőket neveljenek. Számos országban az utánpótlás-nevelés inkább felkészülési, építkezési időszaknak számít, mintsem az éremhalmozásról szól, azzal együtt, hogy, természetesen, a korosztályos sikereket is meg kell becsülni, el kell ismerni. Valószínűleg nincs olyan szurkoló, aki nem akkor a legboldogabb, amikor klubja saját nevelésű fiatalja szerzi a győztes gólt. Ezen felül persze minden szempontból jót tesz a klub megítélésének, későbbi lehetőségeinek, ha ígéretes futballistákat tud topligákba vagy másik, erős, európai bajnokságokba eladni.
A legsikeresebb utánpótlás-nevelő klubok: CIES rangsor
A CIES módszertana a következő: az intézet összegyűjti azokat a játékosokat, akik 15 és 21 éves koruk között legalább három évet az adott egyesületben töltöttek (őket nevezi saját nevelésűnek), és megnézi, az elmúlt évadban melyik csapatban és mennyit szerepeltek. Az adatok alapján áll össze a lista, amelyen az a száz klub szerepel, amely saját nevelésű futballistái magas szinten és sokat játszanak. Ezt a „versenyt” 2025-ben és 2024-ben is a portugál Benfica nyerte, míg 2023-ban a holland Ajax mögött másodikként zárt.
A hazánkkal szomszédos országok csapatai közül többet is találunk még az élmezőnyben: 11. a szerb Crvena Zvezda, 13. az ukrán Dinamo Kijev és 20. a szerb Partizan. Érdekesség, hogy egy üzbég klub, a Pakhtakor FK is a világ száz legjobb nevelőegyesülete között van. Magyar klub nem szerepel a listán, ahogyan a szomszédaink közül román és szlovén sem.
A holland, belga és portugál klubok évtizedek óta építenek a modellre, miszerint nagy mennyiségben nevelnek kiváló minőségű játékosokat, akiket aztán az öt topbajnokság valamelyikébe értékesítenek. A Sporttudományok Nemzetközi Központja arról külön rangsort készített, hogy melyek azok a klubok, amelyek az öt topbajnokság számára nevelték a legtöbb játékost. Az öt európai topliga közé az angol Premier League-et, a német Bundesligát, a spanyol La Ligát, az olasz Serie A-t és a francia Ligue 1-et soroljuk.
Az öt európai topligába legtöbb játékost adó akadémiák
Ebben a listában értelemszerűen felülreprezentáltak az angol, a spanyol, a német, az olasz és a francia élvonal együttesei. Az aktuális évadban a Barcelona áll az élen 40 topligába jutott labdarúgóval, a második a Real Madrid 35-tel, harmadik a PSG 31-gyel és negyed a Stade Rennes 29-cel. Ötödik helyen szerepel az első olyan klub, amelyik nem az öt kiemelkedő bajnokság valamelyikében indul: az Ajax.
A CIES továbbá arra is rávilágított, hogy a topligák játékosai melyik intézményekből érkeznek. A teljes élmezőny, hogy melyik akadémiákról indultak a topligákban szereplő játékosok, így néz ki:
- Real Madrid és Barcelona (42 játékos)
- Lyon (32 játékos)
- PSG és Rennes (30 játékos)
- Valencia, Arsenal, St. Etienne (mindhárom 25 játékos)
- Chelsea, Manchester United, Monaco (mindhárom 23 játékos)
Az Ajax ebben az összevetésben a 15. helyre szorult vissza, a 81 játékosából ugyanis húszan tartoznak most topligás egyesület keretéhez, ami így is hihetetlenül magas szám. A Salzburg egyébként kilenc topligást tud felmutatni, elsősorban a Lipcsének adnak el játékosokat, ha már azonos a tulajdonos-főszponzoruk (Red Bull).
A Real Madrid akadémiájának utolsó magyarja Szalai Ádám volt, aki a Mainz csatára jelenleg, és 200-nál is több német élvonalbeli meccsen szerepelt. A Barcelonánál éveket töltött tinikorában Tajti Mátyás, aki most itthon játszik, a ZTE középpályása.
Európa 31 legerősebb bajnokságába legtöbb játékost adó akadémiák
A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) a legfrissebb tanulmányában azt vizsgálta, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség rangsora alapján a 31 legerősebb bajnokságban a klubok hány, jelenleg is aktív játékost edzettek. Az összesített listán a szerb Partizan végzett az élen, a belgrádiaknál 85 olyan játékos fordult meg 15 és 21 éves koruk között legalább három éven keresztül, akik jelenleg is a 31 legerősebb európai bajnokság valamelyikében játszanak.
A CIES kimutatása szerint a 10 legjobb európai akadémia sorrendje a következőképpen alakult:
- Ajax (81 játékos 31 bajnokságban)
- Sahtar Donyeck (75 játékos)
- Sporting CP (70 játékos)
- Dinamo Kijev (70 játékos)
- Dinamo Zagreb (70 játékos)
- Partizan Belgrád (69 játékos)
- Real Madrid (62 játékos)
- Benfica (60 játékos)
- Sparta Praha (58 játékos)
- Barcelona (57 játékos)
A rangsor érdekessége a Sahtar második helye, mert az ukrán klub ugyan jellemzően sok légióssal áll fel a Bajnokok Ligájában, de Ukrajnát, és más régiókat is képes ellátni jó minőségű futballistákkal. A felsorolt akadémiák közös vonása, hogy nemcsak az utánpótlás-rendszerük működik megfelelően, hanem a felnőtt klub is, hiszen nyolcan a BL-ben szerepelnek, a Sparta az Európa Ligában, míg a szerb Partizan az idén létrehozott EKL-ben.
FM26 Rejtett Ifjúsági Akadémiák, Amik ELKÉPESZTŐ REGENERÁCIÓKAT hoznak
A legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiák és a sportteljesítmény
A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) közzétette a világ legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiáinak listáját, amelyet az elmúlt tíz évben (2014 és 2023 között) értékesített saját nevelésű játékosok utáni bevételek alapján állított össze. A kutatók az általánosan elfogadott elvet használták, vagyis az minősül a klub neveltjének, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet játszott az egyesületben.
Toronymagasan első a Benfica, amely 516 millió eurót kapott a saját nevelésű játékosainak - például Bernardo Silva, Rúben Dias, Joao Félix vagy Goncalo Ramos - értékesítéséből. A különbségek a második helytől kezdve viszont csökkennek: az Ajaxot, az Olympique Lyont és a Real Madridot 6-6 millió választja el, az ötödik Chelsea pedig 2019 és 2023 között több mint 300 millió euróért adta tovább a fiataljait.
| Helyezés | Klub | Bevétel (millió euró) | Példa saját nevelésű játékosokra |
|---|---|---|---|
| 1. | Benfica | 516 | Bernardo Silva, Rúben Dias, Joao Félix |
| 2. | Ajax | Ismert, de kevesebb | (nem nevesítve) |
| 3. | Olympique Lyon | Ismert, de kevesebb | (nem nevesítve) |
| 4. | Real Madrid | Ismert, de kevesebb | (nem nevesítve) |
| 5. | Chelsea | 300+ (2019-2023) | (nem nevesítve) |
A legjobb tíz között három angol, két portugál, két francia, egy holland, egy spanyol, valamint egy olasz együttest találunk, míg a teljes százas mezőnyben húsz angol, tizenegy-tizenegy spanyol és francia, kilenc-kilenc olasz és brazil, illetve nyolc argentin csapat szerepel. A dél-amerikaiak közül legjobb számokat a Flamengo (228 millió euró) és a River Plate (223 millió euró) produkálta, amellyel előbbi 13., utóbbi 14. a rangsorban.
Az önmagában is érdekes adatsort érdemes tágabban értelmezni, és megvizsgálni, milyen sportteljesítmény társul a kiemelkedő gazdasági sikerhez. Először azt tekintettük át, hogy a saját nevelésű játékosok eladásából legmagasabb bevételt elérő klubok hogyan szerepeltek a vizsgált időszakban a Bajnokok Ligájában. A tíz együttes tíz év alatt összesen százszor juthatott volna a sorozat csoportkörébe, ami 65 alkalommal sikerült is, sőt hétszer valamelyik gárda nyerte a legrangosabb európai kupát. Ez persze mindössze azt bizonyítja, hogy a kitűnő nevelőmunkát végző klubok a legmagasabb szinten is jól érvényesülnek, ám ezeket a sikereket zömében már felnőttjátékosokkal érik el.
De mi a helyzet fiatalokkal? Az UEFA Ifjúsági Ligában az elmúlt tíz esztendőben a dobogóra jutott csapatok húsz csapat közül tizenkilenc megtalálható a CIES által közzétett ranglistán. A Chelsea, a Real Madrid, a Barcelona és a Benfica is négyszer jutott a legjobb négy közé az ifi BL-ben és Szoboszlai Dominik egyik nevelőklubja, az osztrák Red Bull Salzburg is háromszor végzett a dobogón.
Súlyozott rangsor a játékosok minősége és játékideje alapján
A CIES arra is kíváncsi volt, hogy a kitermelt játékosok milyen minőséget képviselnek. Megnézte ugyanis, milyen UEFA-koefficiensű klubokban játszanak, és nem utolsósorban mennyit, az érintettek. Ezek után alakított ki egy súlyozott sorrendet:
- Ajax (102,3)
- Sporting (91,8)
- Real Madrid (81,4)
- Dinamo Zagreb (77,9)
- Benfica (76,4)
- Barcelona (75,6)
- Sahtar (66,3)
- Partizan (65,5)
- PSG (64,1)
- Anderlecht (62,8)
Az élen annyiban változott a sorrend, hogy az Ajax mögé a második helyre a Sporting zárkózott fel, a harmadik helyen pedig a Real Madrid áll. Ezen a listán a Szoboszlai Dominiket is felnevelő Salzburg már a 13. pozíciót foglalja el, noha csak az elmúlt 10 évben álltak rá a szisztematikus játékosnevelésre. A horvát Dinamo is egészen kivételes műhely, a jelenleg Svájcban futballozó Bolla Bendegúz édesapja nem véletlenül döntött úgy, hogy oda viszi a gyerekét.
A magyar utánpótlás-nevelés helyzete a nemzetközi összehasonlításban
A CIES rangsorait vizsgálva egyértelmű, hogy a szerbek, a horvátok és az osztrákok jóval Magyarország előtt járnak utánpótlás-nevelésben, de az elmúlt években az ukránok és a szlovákok is eredményesebben képeztek játékosokat, akiket aztán el tudtak adni az európai bajnokságokba. A magyar futballkedvelőket persze a leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet a hazai csapatokkal.
Magyar klubok a CIES rangsorokban
A 31 legerősebb európai bajnokságot vizsgáló listára egyetlen magyar csapatnak sikerült beverekednie magát, méghozzá az MTK-nak. A kék-fehéreket a 22. helyen rangsorolják 37 játékossal (10+27). Ez komoly elismerés a Sándor Károly Akadémiának, ugyanakkor elég lehangoló a magyar futball egészére nézve. Ami a súlyozott rangsort illeti, a két magyar klub, az MTK a 91. helyen, a Honvéd pedig a 99. helyen szerénykedik ebben a rangsorban. Az MTK 16,3-as, a Honvéd 12,4-es mutatóját úgy kell kontextusba helyezni, hogy a szlovák Zsolna 36,9-et ért el, a szlovén Domzale 21,2-t, a román Farul 36,4-et.
A CIES adatai és a fenti ábrák alapján is világosan kirajzolódik, hogy a sok saját nevelésű játékos értékesítése, illetve az utánpótlás-, valamint felnőttfutballban várható sikerek között összefüggés van. Kétségtelen, hogy kitűnő anyagi befektetés fiatal játékosokat magas áron eladni, topbajnokságokba - ahogyan az egyébként a Ferencváros 18 éves támadójával, Lisztes Krisztiánnal történt 2023-ban -, mert az hosszú távon megalapozhatja a klub pénzügyi stabilitását. A környező országok pozitív példáira pedig nem mondhatjuk, hogy elérhetetlenek, de ezen a téren egyelőre messze járunk szomszédainktól.
Az MLSZ produktivitási pontrendszere
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2017-ben hozta létre a produktivitási pontrendszerét, amely az utánpótlásképzéssel foglalkozó labdarúgó sportszervezetek tevékenységét méri. Az objektív számítás alapja az, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el. A mértékegység a produktivitási pont, amely a pályán töltött idő és a mérkőzés szintjének szorzata. A rendszer azoknak a játékosoknak az ügyét is tisztázza, akik utánpótláskorban váltanak klubot: a lejátszott mérkőzések után számított produktivitási pontokból a nevelőegyesületek a náluk töltött idő arányában osztoznak.
Ha például valaki eljut az NB I.-ig, az egészen 25 éves koráig minden játékperccel hoz 1-1 pontot a konyhára, ha viszont ezt U19-es, U20-as vagy U21-es játékosként teszi, máris 1,5, 2 vagy 2,5 a szorzó. A csúcsot a háromszoros szorzó jelenti - ami ugyancsak 28 éves korig - kétféle módon érhető el: az adott játékos vagy a magyar válogatottban lép pályára, vagy az öt európai topliga valamelyikében. Jellemzően aki eljut ezek közül a bajnokságok közül bármelyikbe, az rendszeresen pályára lép a nemzeti csapatban is, azaz mindkét formában értékes pontokkal tolhatja nevelőklubja szekerét.
A mostani, tehát a 2021-2022-es futballidény téli szünetében azt látjuk, hogy féltávnál 22478 ponttal a Puskás Akadémia az éllovas, megelőzve a Honvédot (17213) és az MTK-t (12401). Mivel a számítást visszamenőleg, a 2015-2016-os szezontól elkészítették, az örökrangsort még az MTK vezeti (91356), de már ott liheg a kék-fehérek nyakán a Felcsút (89809), míg ebben a tekintetben a Kispesté a dobogó harmadik foka (73179). A top 10-ben ott van még sorrendben a Győri ETO, a Debrecen, a Vasas Akadémia, az FTC Labdarúgó Zrt., a szombathelyi Illés Sport Alapítvány, a Szoboszlai Dominik édesapja, Szoboszlai Zsolt által létrehozott Főnix-Gold FC és a Diósgyőr.
A játékosok erősorrendjét Gulácsi Péter vezeti 24775 ponttal, miközben 1990-es születésűként már nem is gyűjthet további pontokat. Pályafutását ötévesen a lakhelyéhez közeli BVSC-ben kezdte, a Szőnyi úton eltöltött nyolc év után 2003-ban került az MTK agárdi labdarúgóiskolájába. Onnan 2007-ben került ki Liverpoolba. A felcsúti felemelkedéshez pedig sokat tett az egyéni rangsor második és harmadik helyezettje: Sallai Roland (15498) és Kleinheisler László (14698). Mögöttük a top 10-ben sorrendben Nagy Ádámot, Szoboszlai Dominikot, Kecskés Ákost, Bolla Bendegúzt, Szalai Attilát, Gazdag Dánielt és Varga Kevint találjuk - azaz reális a számítás.
A rangsor azért is fontos, mert a profi kluboknál a produktivitási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Így egy olyan utánpótlásműhely például aligha építhet a TAO-forrásokra, amely nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak selejtet termel. Egy profi klubnak úgy kell tekintenie az akadémiájára, mint egy nagyvállalatnak a kutatás-fejlesztési központjára: be kell fektetni, hogy aztán a piacról táplálkozhasson. Ezzel együtt az utánpótlás-neveléstől hiba volna tömegtermelést várni, ezzel szemben évente egy-két transzfer már kézzelfogható sikernek számít.
A Double Pass audit szerepe
A belga Double Pass az MLSZ megbízásából készít elemzéseket a magyar labdarúgás egyik legfontosabb területéről, az utánpótlás akadémiákról. A vizsgálat az MLSZ döntése alapján tizenöt, a hazai utánpótlás-nevelésben meghatározó sportegyesületre, alapítványra terjedt ki. A program teljes mértékben a Double Pass know-how-ja alapján valósult meg, a mérési adatokat a Double Pass erre a célra fejlesztett számítógépes programjában értékelték ki.
Az audit legnagyobb értéke, hogy az ún. globális-jelentés mellett minden egyes vizsgált szervezet részére egyedi értékelést és fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az MLSZ Elnöksége úgy döntött, hogy az átfogó jelentést teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. Az MLSZ a jelentéshez kapcsolódóan további döntéseket is hozott. Az egyik ilyen döntés értelmében a központi költségvetésből a kiemelt utánpótlásképzésre érkező forrásokat 100%-ban a jelentés eredménye alapján osztja fel a vizsgált szervezetek között oly módon, hogy a Double-Pass által vizsgált szempontokon belül kiemelt súlyt ad az ún. produktivitásnak. Ez a mutató tehát végeredményben a képzés hatásfokát hivatott mérni.
Az elnökség 12 regionális hatáskörrel is rendelkező utánpótlás-képző központot jelölt ki és a regionális feladatokra további forrásokat allokált. Ezek a lépések jól illeszkednek a korábban elfogadott döntésekhez, amelyek rögzítették, hogy a hivatásos (NB I és NB II) klubok a hazai játékosok szerepeltetésének függvényében jutnak hozzá a központi forrásokhoz. Az MLSZ vezetésének az a meggyőződése, hogy a kiemelt utánpótlás-képzés megerősítése és a műhelyekből kikerülő fiatal tehetségek játéklehetőségének megteremtése a későbbi eredményesség egyik legfontosabb záloga. Nyilvánvaló, hogy a projekt sikeréhez a 6-14 éves ún. pre-akadémiai korosztály képzési rendszerét is meg kell erősíteni.
tags: #nemzetkozi #utanpotlas #top #5 #bajnoksag
