Az Amerikai Futball és az NFL Labda Részletes Bemutatása

Az amerikai futball, első ránézésre egy halom tagbaszakadt, kétajtós szekrény kinézetű, mindenféle maskarába öltözött ember kerget egy tagbaszakadt, kétajtós szekrény kinézetű, maskarába bújt embert. Amikor elkapják, meg jól elkezdik püfölni egymást. Igen, ez az amerikai futball. Akinek viszont van türelme tovább nézni, vagy ha csak tetszik neki az egymás püfölése, az idővel egyre többet megért a játék valódi szépségéből, összetettségéből. Az amerikai futball sok hasonlóságot mutat a Magyarországon is ismert rögbihez, amelyből a sportág kifejlődött, de a két sportág a 19. század második felében különvált. Az amerikai football az utóbbi években kezdett széles körben, a világ minden táján ismertté, és kedveltté válni. Nálunk, Magyarországon is gombamód szaporodnak a csapatok, egyre több fiatal áll be játszani ezt a rendkívül férfias sportágat.

Az Amerikai Futball Pályája

Az amerikai futballt egy labdarúgó pálya méretű játéktéren játsszák. A pálya téglalap alakú, meghatározott méretekkel, vonalakkal, területekkel, kapuval és bójákkal. A küzdőtér 120 yard (109 m) hosszú, és 53 1/3 yard (49 méter) széles. A pálya hosszanti határvonalát oldalvonalnak (sideline), a keresztirányú határát pedig alapvonalnak (end line) nevezzük.

Pályaméretek és jelölések

A játék a pálya középső 100 yardján zajlik, a pálya két végén egy-egy 10 yard hosszúságú célterület (végzóna vagy end zone) található. A célterület hossza angolszász mértékegységben számolva 10 yard. A kapuk előtt közvetlenül, a pálya két végében helyezkednek el a célterületek. A játékteret 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik, és minden yardot úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. A pálya közepén és szélein rövidke vonalak jelzik az 1 yardos távolságokat, de ezek felfestése nem kötelező. A pályán találhatóak még számok, melyek a hozzájuk legközelebb lévő célterület távolságát mutatják, szintén yardokban. Felfestett számok helyett, sok helyen a pálya szélén, kis táblával jelzik ugyanezt. Az oldalvonalakkal párhuzamosan található két vonalsor neve hash mark. A labda minden játékkezdéskor a hash markok között van.

A pálya két végén egy "Y", vagy egy "H" alakú kapu található. Mezőnygól, vagy jutalomrúgás esetén ezeknek a kapuknak a lécei közé kell berúgni a labdát. Az endzone mögött található a 18,5 láb (5,64 méter) széles kapu (goal post vagy upright), amelynek alsó része 10 láb (3,05 m) magasan kezdődik. A sikeres rúgás feltétele az, hogy a labda e keresztrúd fölé és a kapufák közé kerüljön. Biztonsági okokból a kaput tartó pózna szivacsos anyaggal van borítva, elkerülendő az ütközésből eredő sérüléseket. A kapufák és a keresztléc belső oldalának ugyanabban a függőleges síkban kell elhelyezkedniük, mint az alapvonal belső oldalának síkja. Mindkét kapu a pályán kívüli terület része. A keresztléc fölött a kapufák fehér, vagy sárga színűek lehetnek, melyek belső oldalai 5,5 méter távolságra helyezkednek el egymástól. A kapufákon és a keresztlécen nem lehet semmilyen díszítő anyag. A kapukon hirdetmény, reklám feltüntetése tilos. A kapufákat takaró védőpárnákon csak a gyártó logójának elhelyezése engedélyezett.

Minimális Követelmények és Jelölések a MAFSZ Égisze Alatt

• Az ábrák a hivatalos pályarajzot, kapukat és pályaelemeket jelölik. (1 yard = 91,44 centiméter, 1 foot=30,48 centiméter, 1 inch= 2,54 centiméter.) Ettől eltérni csak az alábbiakban foglaltak szerint lehetséges.
• A pálya teljes hossza minimum 100 yard, maximum 120 yard lehet. Megjegyzés: Azokban a stadionokban, ahol a körülmények nem teszik lehetővé egy teljes méretű pálya felfestését, ott a mérkőzés rendezőinek az úgynevezett IFAF-yard felosztást kell használnia, mint a mérés alapegysége. (Szabály 1.2.1 pontja alapján)
• Minimálisan felfestendők vonalak/jelzések: az oldalvonalak, a célterületet jelölő vonalak (gólvonalak), az alapvonalak, 10 yardonként (illetve 35 és 45 yardnál) a pálya teljes szélességében a vonalazás, a hash mark-ok, valamint az edzői- és játékos-területet határoló vonalak.
• Az oldalvonal és az edzői területet határoló vonal minimális távolsága 2 yard (minimum 1,8 méter)!
• A kapufák távolsága minimum 5,63 méter, maximum 7,32 méter lehet, magasságuk a földtől mérve minimum 5 méter kell legyen. (Igazodva a labdarúgó kapuk méretéhez)
• A kapu keresztléce minimum 2,44 méter, maximum 3,05 méter magasan lehet. (Igazodva a labdarúgó kapuk méretéhez)
• Amennyiben a pálya talajára a 10 yardokat jelző számok felfestése nem lehetséges, úgy ezeket a jelzéseket legalább a pálya egyik oldalához közel, feltűnő színű, jól látható yard-jelző bójákkal kell pótolni.
• Egy IFAF-yard az adott játékterület hosszának 120 egyenlő egységre történő felosztása, a célterületet is beleértve. Minden határvonalnak fehérnek és 10 centiméter szélesnek kell lennie. (Szabály 2-12-6)
• Összefüggő fehér terület kötelező az oldalvonal és az edzői terület között.
• Fehér pályajelölések vagy elütő színű díszítések (pl. csapatnevek) használhatók a célterületen, de minimum 120 centiméternyire kell lenniük bármely vonaltól.
• A yard-vonalaknak, gólvonalaknak és az oldalvonalaknak teljes egészében láthatónak kell lenniük. Ezen vonalakat nem érintheti, nem takarhatja el egyetlen ilyen díszítés sem.
• Egyetlen díszítés sem érintheti, vagy takarhatja el a „hash mark”-okat. A gólvonalat ki lehet emelni egy fehértől elütő színnel is.
• Fehér yard-jelző számok felfestése javasolt, mely számok maximum 180 centiméter magasak, 120 centiméter szélesek és a felső széleik 9 yardra vannak az oldalvonalaktól.
• Fehér „irányjelző” nyíl felfestése javasolt a yard-jelző számok mellett (kivéve az 50-es), a közelebb eső célterület felé mutatva. A nyíl egy háromszög legyen, 46 cm alappal és a két szára 91 cm.
• Két belső vonal („Hash mark”) az oldalvonalaktól 20 yardnyira található. A „hash mark”-ok és a rövid yard-vonalak 60 centiméter hosszúak lehetnek.
• A „9 yard-jelző vonalakat” kötelező felfesteni minden Tízes-yardvonalra, 9 yardnyira az oldalvonalaktól 30 cm hosszan. Nem kötelezőek, ha a pálya számozva van a Szabály 1-2-1-j pontja szerint.

Határterületek és Csapatterületek Jelzése

• Az Amerikai Futball-ban a mérés mindig a határoló jelzések (vonalak) belső oldaláról történik. Mindkét gólvonal teljes egészében a célterülethez tartozik.
• A játékteret határoló vonalak („Limit lines”) 30 centiméteres (szaggatott) vonalak 60 centiméteres közökkel, az oldalvonalaktól és az alapvonalaktól 5,5 méternyire, kivéve az olyan stadionokban, ahol a terület nem engedi ezt a távolságot.
• Ezekben a stadionokban is minimum 2 méternyi helynek kell lennie az oldalvonalaktól és az alapvonalaktól. A játékteret határoló vonal 10 centiméter széles és lehet sárga színű is. A csapatterületeket jelölő vonalaknak folyamatos vonalaknak kell lenniük.
• A csapatterületen kívül tartózkodó egyetlen személy sem tartózkodhat a játékteret határoló vonalakon belül. Mérkőzés rendezőinek és a biztonsági szolgálat tagjainak a feladata és felelőssége ezen korlátozások érvényesítése.
• A Amerikai Futball pálya mindkét oldalán, a határvonalakon kívül a 25-yardos vonalak között ki kell jelölni egy területet kizárólag a cserék, edzők és más csapathoz tartozó személyek számára.
• Az edzői terület elejének jelzésére egy folytonos vonalat kell húzni 2 yardra az oldalvonaltól a 25-yardos vonalak között.
• A csapatterület a teljes felszerelést viselő (beöltözött) csapattagok számára van fenntartva és maximum 25 egyéb személy tartózkodhat ott, aki közvetlenül érintett a mérkőzés kapcsán. (Szabály 1-1-6)
• Nem lehet a csapatterületen vagy az edzői területen semmilyen média-személy, beleértve az újságírót, rádiós és TV-s személyt, valamint azok felszerelése sem.

Bóják és Jelzőtáblák

• Puha, hajlékony, hasáb alakú, 10×10 centiméter alapú és 45 centiméter magas bóják szükségesek, amelyeknek lehet egy maximum 5 cm-es alátétjük. Ezek lehetnek vörös vagy narancs színűek.
• A bójákat a célterület belső sarkain kell elhelyezni az oldalvonalak és az alapvonalak vagy a gólvonalak metszéspontjában. A „hash mark” meghosszabbításának és az alapvonalnak a metszéspontját jelölő bójákat az alapvonaltól 1 yardnyira kell elhelyezni az alapvonalon kívül.
• A hivatalos „nyalókát” és a kísérlet-jelzőtáblát körülbelül 2 yardnyira az oldalvonalon kívül kell használni, a tudósító állásokkal szemközti oldalon.
• A yardmérő láncnak két darab, minimum 1,5 méter magas rúdból kell állnia. A rudak belső széleinek pontosan 10 yard távolságra kell lenniük egymástól, amikor a láncot teljesen kifeszítik.
• A kísérlet-jelzőtáblát egy minimum 1,5 méter magas rúdon használják az oldalvonaltól 2 yardnyira, szemben a tudósítóállásokkal.

Az NFL Futball Labda: WTF1445 Leírása

Nem igazán lehet a focit megfelelően játszani labda nélkül. De nem lehet akármilyen méretű, anyagú tojáslabdát használni, pontos megkötései vannak a méretének, súlyának, és márkájának is. Az NFL-ben olyan Wilson márkájú labdát használnak, amin Roger Goodell biztos aláírása is megtalálható. A labdában 86-93 kPa légnyomásnak kell lennie. A labda külseje természetes barna színű bőrből készül, amin semmilyen repedés vagy barázda sincs, szabályos dudorok borítják. Belül egy felfújható gumihólyag található.

A labdának kiszélesedő forgási ellipszoid alakja van, egy kissé mind a két végén csúcsos. Azért alakították így, hogy alkalmasabb legyen az előre lőtt passzokra. Bizonyára te is hallottad már, hogy disznóbőrnek is nevezik. Igaz, a labda külseje a cserzett disznóbőrre emlékeztet, és az alakja a 19. századfordulóig is inkább egy hízós malacra hasonlított. A mai labdáknak már semmi közük nincs ezekhez a jószágokhoz. Ám a korai időkben disznóhólyagot használtak a labda borítására. Az 1930-as években ráeszméltek, hogy nem éppen gazdaságos ez a fajta megoldás. A mai labdákat négy, általában barnára festett bőr darabból állítják össze, amit belülről összevarrnak majd kifordítanak.

Hogy könnyebb legyen a labdát megfogni és eldobni, 8 darab kiemelkedő fűző fut végig a közepén. Az irányítónak a kisujját, a gyűrűs ujját és a középső ujját a fűzők közé kell tennie a tökéletes fogáshoz.

Az NFL Futball Labda Méretei

Labdák az Egyetemi és Középiskolai Futballban

Az egyetemen használt labdák ugyanolyan méretűek, mint az NFL labdák, de mindkét felén található egy fehér csík. Ilyeneket használnak a középiskolákban is. Ez a fehér csík azért van ott, hogy segítse az elkapóknak a labda észrevételét. Ez nagyon hasznos az egyetemi, középiskolai éjszakai mérkőzéseken.

Mérkőzés Előtti Labdaellenőrzés

A hazai klubnak 36 labdával kell készülnie egy kinti mérkőzésre és 24 labdával egy bentire. A játékvezető egy nyomásmérővel mindegyik labdát ellenőrzi a kezdő rúgás előtt két órával. Felméri, hogy a liga követelményeinek megfelelnek-e. 12 új labda érkezik egyenesen a gyártótól egy speciális lezárt ládában. Ezt a játékvezetők öltözőjébe viszik.

Játékosok és Csapatok

A futballt két 11 főből álló csapat játssza. A pályán egy csapatból egyszerre 11 játékos tartózkodhat, akárcsak az európai focinál. Minden csapat három egységből áll: támadók (offense), védők (defense), speciális csapatrész (special team). Az NFL-ben egy csapat játékoskerete 53 főből áll, ami a játék jellegéből és a rengeteg sérülésből adódik.

Az egyes csapatrészeken belül minden játékosnak megvan a maga speciális feladata. Vannak falemberek, futók, elkapók, és irányító a támadóknál, a védekezőknél pedig szintén falemberek, oldalsó és középső védők, hátul pedig biztosítóemberek. Mivel mindenkinek saját, speciális feladata van a pályán, ezért nagyon ritka az, hogy valaki támadásnál, és védekezésnél is játsszon. Ebből következik, hogy míg az egyik csapat mindig támad, addig a másik mindig védekezik. A speciális csapatrész a rúgások alkalmával van fent csak a pályán, mivel ez eléggé különbözik mind a támadó, mind a védekező feladatoktól.

A játékos 1-től 99-ig számozást visel a mezén, mely utal a csapatban betöltött pozíciójára is. A cserék száma nincs limitálva, így bármikor, bármennyi játékost le lehet hozni a pályáról, és helyettük új, friss játékosokat beküldeni. A csapatot irányító edzői stáb létszáma sem csekély, mivel minden csapatrésznek, és azon belül az egyes pozícióknak a munkájáért is külön szakember felel, akik a vezetőedző (head coach) koordinálása alatt teszik a dolgukat.

Pontszerzési Lehetőségek

A játék célja természetesen a győzelem, amit úgy tud kivívni az egyik küzdő fél, ha több pontot szerez a másiknál. Pontot szerezni pedig többféleképpen lehet, a különböző pontszerzési módok eltérő pontozásban részesülnek, attól függően, milyen nehéz azokat megszerezni.

• Touchdown (TD) (6 pont): Akkor következik be, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (End Zone) viszi be a labdát futással, vagy a célterületen állva, a dobott labda elkapásával, és mindkét lábával érinti a földet, az elkapott labdával a kezében. A legtöbb pontot éri, és elérheti a védő és a támadócsapat is. Ez elég gyakori, de szinte a legnehezebb módja a pontszerzésnek.
• Extra pont/jutalomrúgás (1 pont) vagy Két pontos kísérlet (2 pont): Touchdown után a pontszerző csapat automatikusan egy jutalomlehetőséget kap, hogy tovább növelhesse pontjai számát. Az egy pontos jutalomrúgás a legáltalánosabb választás, ahol a rúgó játékos a kapufák közé, a keresztléc fölé juttatja a labdát. A két pontos kísérlet (Two Point Attempt) esetén a labdát újra át kell vinni a gólvonalon, a 2 yardos vonalról indulva, 1 kísérletből, hasonlóan a touchdownhoz.
• Mezőnygól (Field Goal - FG) (3 pont): Szintén gyakori pontszerzési mód. Akkor kerül rá sor, ha a támadó csapat képtelen továbbmenni a pályán, és utolsó lehetőségként azt választják, hogy a rúgó játékos a kapufa lécei között átrúgja a labdát. Akkor sikeres, ha az U alakú kapu szárai közt megy be az U keresztszára fölött.
• Safety (2 pont): Ez egy nagyon ritka pontszerzési lehetőség, amely többféle speciális játékhelyzetet tartalmaz. A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik. Ez általában a támadó egység hibájából következik be, és a védelem kapja a pontokat, ráadásul a támadási jog átadásával (Kick off) is jár.

Amerikai football-ban általában eléggé sok pont esik, de ez nem jelent feltétlenül nagy arányú vereséget. Például egy 14-0-ás eredmény európai fociban már egy nagyon csúnya vereség, de mivel amerikai football-nál egyetlen akció akár 7 pontot is hozhat (touchdown + sikeres jutalomrúgás), ez olyan, mintha hagyományos labdajátékban 2-0-ra kapott volna ki valaki.

A Játék Menete

A játék maga két félidőre, és négy negyedre van osztva. A mérkőzések négy, egyenként 15 perces negyedből állnak. Az első és második, valamint a harmadik és negyedik negyed között csak térfélcsere van, a félidőben pedig egy 20 perces szünet. A mérkőzések természetesen nemcsak egy óráig tartanak, hisz játék közben többször is megállítják az órát (pl.: támadáscsere, szabálytalanság, labdával történő pályaelhagyás esetén). A játék folyamán csak tiszta játékidőt mérnek, így az óra általában csak akkor fut, ha a labda a pályán belül tartózkodik. Ha a labda elhagyja a játékteret, az óra megáll.

A Mérkőzés Kezdete és a Kezdőrúgás

A játék kezdete előtt a csapatkapitányok a pálya közepén pénzfeldobással eldöntik, hogy ki melyik célterületet védje, ki kezdje a játékot, és rúgjon, vagy visszahordjon. A mérkőzés mindkét félideje kezdőrúgással (kickoff) indul, ilyenkor mindkét küzdő fél részéről az ún. speciális csapatrész van a pályán. A rúgójátékos a földre tett labdát a lehető legmesszebbre próbálja elrúgni, hogy az azt visszahordó-játékos minél messzebb legyen a rúgó csapat célterületétől.

• Ha a kirúgás túl hosszú lesz, és az ellenfél célterületén ér először talajt, vagy kirepül a célterületről, akkor már nem lehet visszahordani, a támadást automatikusan a saját 20 yardos vonaláról kezdheti a támadó csapat (touchback).
• Ha nem a célterület, hanem az oldalvonal felett hagyja el a pályát a labda, vagy ott gurul ki, akkor az szabálytalan kirúgás, így 15 yarddal előrébb, a saját 35 yardos vonaláról kezdheti a játékot a támadó csapat.
• A kezdőrúgást követően a fogadó csapat válik támadóvá, és az első akciót arról a pontról kezdhetik, ahol a kezdő csapat tagjai megállították a fogadó csapat játékosát.

A Támadások Menete: Downs és Yardok

A támadóknak maximum 4 lehetőségük (down) van arra, hogy a labdával legalább 10 yardot, vagyis kb. 9,5 métert megtegyenek. Ha ez sikerül, akkor ismét megkapják az első kísérlet jogát (first down), és megint négyszer próbálkozhatnak a minimum 10 yardos előrehaladással (1st&10). Így juthatnak egyre közelebb az áhított pontszerzéshez. Egy adott kísérleten belül alkalmazott játékvariációt play-nek nevezzük.

A játék indítása azzal történik, hogy a támadás kezdőhelyét jelölő vonalra (line of scrimmage) felsorakozó támadó fal közepén lévő center feladja a labdát az irányítónak (snap). A támadás alatt a labdával lehet futni, vagy lehet dobni is, rúgni viszont nem (kivéve a mezőnygólt vagy a puntot). A támadók célja a labda folyamatos előrevitele egészen addig, míg azt az ellenfél gólvonala mögé nem tudják juttatni. A védők a labda játékba kerülésekor megpróbálják az irányítót megakadályozni a passzolásban vagy az éppen a labdával előrefutó játékost megakadályozni az előrehaladásban. A támadóknak vannak olyan játékosai, a blokkolók, akik az irányítót védelmezik a rárohanó védőktől vagy a labdát vivő játékos (running back) előtt próbálják megtisztítani az utat. Egy kísérlet során a támadók bármennyit passzolhatnak, de közülük csak egy mehet előre.

A play végét a következők jelenthetik:

• A labdát birtokló támadó játékost a védő(k) a földre dönti(k), vagyis szereli(k) (tackle).
• A labdát birtokló támadó játékos kifut a pályáról.
• A labdát birtokló támadó játékos az end zoneba fut, vagy itt állva elkapja és birtokolja a labdát (mindkét esetben touchdown).
• Az irányítót labdával a kezében földre viszik a line of scrimmage mögött (sack).
• Az irányító kidobja a labdát a pályáról.
• Az elkapó játékos felé dobott labda a földre kerül, mielőtt azt bárki birtokba vehetné (pl.: az elkapó elejti, a védők belenyúlnak, az irányító dobja rosszul - ez mind incomplete pass).

Példa egy Támadássorozatra

Az alábbiakban egy részletes példán keresztül mutatjuk be, hogyan zajlik egy támadássorozat:

1. A csapat támad, első kísérlet, még 10 yard a távolság az újabb első lehetőségig. A futást választják, az irányító átadja a labdát a futó játékosnak, aki 6 yardot fut előre, mielőtt levinné a földre a B csapat egyik védekező játékosa.
2. A 2. kísérlet következik, már csak 4 yard marad hátra. Passzolást választanak, de a labdát nem sikerül senkinek sem elkapni, így elveszett ez a kísérlet, a labda visszakerül oda, ahonnan elindult, tehát 3. kísérlet, és 4 yard következik.
3. Újabb futójáték, az A csapat futója 8 yardot fut. Tehát adjuk össze: Első futás 6 yard, második passz 0 yard, harmadik futás 8 yard, ez összesen 14 yard. Ezzel az A csapat megszerezte az újabb első kísérletet.

Nézzünk egy másik esetet, ahol szabálytalanság is történik:

1. A harmadik kísérlet, és 4 yardig minden úgy történik, mint az előbb. Ekkor, mielőtt a labda játékba kerülne, a támadó egységből valaki bemozdul, ami szabálytalan, és a csapatot 5 yard területvesztéssel büntetik szabálytalan indulás miatt.
2. Így hátrébb hozzák a labdát, viszont a kísérletet nem veszik el a csapattól, tehát marad a 3. lehetőség, és 4+5 yard, vagyis 9 yard a hátralévő távolság.
3. Ekkor az irányító passzolni szeretne, de nincs szabad ember, és addig vár, míg egy védekező játékos rá nem veti magát 8 yarddal hátrébb, mint ahonnan a labda elindult (sack).
4. A kísérlet elveszett, tehát 4. lehetőség, és 9+8, vagyis már 17 yardot kellene megtenni az újabb első lehetőségig. A támadó csapat úgy dönt, nem kockáztat, ez túl nagy távolság ahhoz, hogy megpróbálják megtenni - mert ha nem sikerül, onnan jön az ellenfél, ahol véget ér az akció - így beküldik a rúgójátékost, aki elrúgja a labdát mélyen az ellenfél területére (punt). Ezt a labdát a támadó egység már nem szerezheti vissza, hiába ér oda, ha hozzáérnek, véget ér az akció.

Hogy ne kelljen ilyen esetekben fejben számolgatni, és mindig lehessen tudni, hogy hányadik kísérlet következik, és meddig kell még menni, az oldalvonal szélén állnak úgynevezett „nyalókás” emberek, idegen szóval "chain crew", akiknek pontosan ez a feladatuk. A narancs-, vagy citromsárga "nyalókák" alul egy pontosan 10 yard hosszú lánccal össze vannak kötve. Mikor első kísérlet van, az egyikük megáll a labda vonalában, a másik pedig kihúzza a láncot, és "nyalókájával" megjelöli, hogy mekkora távolságot kell minimum megtenni. A harmadik tagja a csoportnak egy olyan táblát tart a kezében, amelyek a kísérletek számát (1,2,3 vagy 4) tartalmazza, és oda áll, ahonnan az aktuális kísérlet kezdődik.

Támadáscsere

A támadás sorozat (drive) végén a labdabirtoklás átadhatja a jogot az ellenfélnek. Ez a következő esetekben történhet:

• A támadó csapat pontot szerez (TD vagy FG). Az extra pont (1 vagy 2 pontos) értékesítése után a pontot szerző csapat kickoff-ot végez el.
• A támadó csapat negyedik kísérletre sem tudja megcsinálni a legalább 10 yardos előrehaladást (nem tud first downt szerezni). Ilyenkor a legutolsó play befejezésének helyéről támadhat az ellenfél.
• Sikertelen harmadik kísérlet után a támadó csapat úgy dönt, hogy negyedikre inkább elrúgja a labdát (punt, kézből rúgás), a lehető legmesszebbre szorítva ellenfelét a végzónától.
• A védőjátékos elcsípi az irányító átadását (interception). Ebben az esetben a védő megpróbál visszafutni a lefülelt labdával, hisz csapata onnan támadhat majd, ahol őt megállítják (ha nem sikerül megállítani akkor interception return touchdownt ér el).
• A támadó játékos elejti a labdát (fumble), amit a védők szereznek meg (fumble lost). Az interception-höz hasonlóan ekkor is megpróbálhat a védő visszafutni a megszerzett labdával (ha elér az end zone-ba, akkor fumble return touchdownt szerez), jobb mezőnypozícióhoz (field position) segítve saját támadóit.
• A támadó csapat elhibázza mezőnygól kísérletét. Ilyenkor az ellenfél a rúgás helyéről kezdheti meg támadását.

Hosszabbítás (Overtime)

Ha a játékidő végén az eredmény döntetlen, akkor hosszabbítás (overtime) következik, amelynek hossza szintén 15 perc. Ha azonban valamelyik csapat a 15 perc lejárta előtt ér el pontot, a meccs azonnal véget ér (sudden death). Az alapszakaszban, ha nincsen döntés 15 perc után, akkor döntetlennel ér véget a játék, a rájátszásban újabb negyedórás ráadás következik addig, ameddig el nem dől a továbbjutó kiléte.

Szabályok és Játékvezetők

Az amerikai futball bár valóban úgy tűnhet, hogy fékevesztett vadak értelmetlen tusakodásához hasonlít leginkább, igen komoly, és vaskos azon megmozdulások gyűjteménye, melyek szabálytalanok. A szabályok leginkább a játékosok testi épségét hivatottak védeni, de arra is figyelnek, hogy a játék demokratikus mivolta miatt egyik csapat, vagy játékos se jusson jogosulatlanul előnyhöz.

A Játékvezetők Szerepe

A játékvezetők szintén szerves részét képezik az amerikai football-nak, a szabályok betartásáért, a játék tisztaságáért felelnek. Ők azok, akik fekete-fehér csíkos pólóban a játékosok között, és a pálya szélén állnak. Lehetnek 4-en, de akár 7-en is. Így minden játékvezetőnek külön feladata van. Van aki a labdás játékosért felelős, van aki azt nézi, hogy szabályos-e a passz, van, aki időt mér, és van, aki a játék elindításáért felel. Persze a feladatuk ennél sokkal összetettebb, és minél kevesebben vannak, annál több minden hárul egy csíkos mezes „zebrára”.

Szabálytalanságok és Büntetések

A játékvezetők a szabálytalanságokat sárga kendőkre emlékeztető zászlókkal jelzik, és legtöbbször területvesztéssel honorálják - enyhébb esetben 5, súlyos esetben akár 15 yard is lehet a büntetés-, ritkán időkérést, vagy kísérletet vesznek el a csapattól, sőt, súlyos esetben akár a játékost is kiállíthatják. Az amerikai football sajátossága, hogy nem feltétlenül kell minden esetben elfogadnia a vétlen csapatnak a büntetést, ha úgy ítélik meg, hogy jobban járnak az akció végeredményével, mint a büntetéssel, kérhetik annak eltörlését is, így mintha nem történt volna semmi, folytatódik a játék. Sőt! A profi bajnokságok esetében, ahol már több kamera is veszi az akciókat, lehetősége van a vétkes csapatnak is, hogy megkérdőjelezze a játékvezetők döntését.

Gyakori Szabálytalanságok

• False start: A támadó csapat szabálytalansága, a labda indítása előtt valamely játékos megmozdul. A játékot azonnal megállítják.
• Offside: A védekező csapat szabálytalansága, a labda elindítása előtt egy védő játékos a labda vonalában, vagy az előtt tartózkodik. A játékot folytatják, az akció végén dönti el a vétlen csapat, hogy kéri-e a büntetést.
• Holding: Gyakori szabálytalanság, általában a támadó csapat játékosa követi el. A támadó a védő játékost nem a megengedett módon tartja vissza, mezénél fogva rángatja, visszahúzza.
• Pass interference: Mindkét csapat elkövetheti. Illegális érintkezést jelent, az ellenfél akadályozását a passz elkapásában.
• Delay of game: Általában a támadó csapat hibája. A labda indítása nem történik meg a támadóidőn belül.
• Illegal block in the back: A támadó csapat szabálytalansága, a támadó játékos hátba löki a védő játékost.
• Face mask: Mindkét csapat elkövetheti. Az egyik játékos a másik sisakrácsánál fogva rángatja meg ellenfelét.
• Roughing the passer: A védő csapat szabálytalansága. A passzoló játékos szándékos megütése, miután az eldobta a labdát.

Challenge és Timeout

Nem szabad megfeledkezni az edzők által kezdeményezhető időkérésről (timeout, félidőnként három), illetve a bírói ítélet felülvizsgálatának lehetőségéről (challenge) sem. Az edzőknek (Head Coach) egy félidőben kétszer van lehetőségük a bírói ítélet felülvizsgálatát kérni. Nem kérhetnek Challenge-et az első és második félidő utolsó 2 percében. Ellenben a bírók ezen időszakban minden vitás és/vagy vitatható esetet automatikusan visszanéznek. A Challenge kérését egy piros kendő pályára való bedobásával jelzik az edzők. Ilyenkor a vezető bíró egy külön az erre a célra felállított tv-n többféle kameraállásból visszanézi a vitás szituációt.

A fentiekből látszik, hogy az amerikai football nem egy egyszerű játék. Ez a leírás is több oldal, de ez még csak a jéghegy csúcsa. A teljes szabálykönyv több, mint száz oldalas, és mindent részletesen szabályoz, ami a játékkal kapcsolatos. Az igazi ínyencséget viszont az a taktikai harc jelenti, amit az edzők vívnak egymás ellen. Leginkább a sakkhoz lehet hasonlítani, ahol a játékosok a bábuk. Minden egyes 10 másodpercnek külön koreográfiája, stratégiája van. De a játékosok itt nem agyatlan figurák, 80-100 játékot is fejben tartanak, gondolkoznak, és a másodperc tört része alatt képesek döntést hozni. Ehhez társul kitűnő fizikumuk, és állóképességük.

Az Amerikai Futball Története és Fejlődése

Az amerikai futball gyökerei az angliai rögbihez nyúlnak vissza. 1823 őszén az angliai Rugby egyik iskolájában William Webb Ellis hatodik osztályos tanuló megelégelte a társai által játszott durva futballt és a labdát a kezébe kapva az ellenfél gólvonala felé kezdett futni. Ez a kis incidens vezetett a rögbi kialakulásához, amely aztán igen gyorsan elterjedt Angliában, és hamar eljutott az Egyesült Államokba is.

Az amerikai futball kialakulásában döntő szerepe volt egy 1873-ban, a Yale Egyetemen lejátszott labdarúgó-mérkőzésnek, amelyet Walter Camp is megtekintett. Campet lenyűgözte, hogy a rögbihez képest a foci mennyivel folyamatosabb, „szellősebb” és áttekinthetőbb. Az az ötlete támadt, hogy a játékosok számát 15-ről 11-re kellene csökkenteni, míg a pálya méretét jó lenne növelni. Az amerikai egyetemek 1876-ban fogadták el Camp szabálymódosításait, és ezzel az amerikai futball elindulhatott hódító útjára. Az új sportág igen durvának bizonyult, és 1905-ben Roosevelt elnök utasította az egyetemeket, hogy tisztítsák meg a játékot a durvaságoktól, mert ellenkező esetben kénytelen lesz betiltani azt. Ezek után az egyetemek vezetői megalakították az Amerikai Egyetemek Sportszövetségét (NCAA) és megreformálták a szabályokat. Bevezették a ma is használatos pontozási szisztémát, négy kísérletet engedélyeztek egy csapatnak, hogy 10 yardot haladjon előre, és végül, de nem utolsósorban lehetővé tették az előre történő passzolást.

Az NFL Létrehozása és Fejlődése

Az Amerikai Profi Futball Szövetséget 1920-ban alapították, a szövetség neve 1922-ben megváltozott (NFL=Nemzeti Futball Liga). Az NFL-t 1933-ban Keleti és Nyugati Csoportra osztották, 1950-ben a Keleti Csoportot átkeresztelték Amerikai Szövetséggé (American Conference), a Nyugatit pedig Nemzeti Szövetséggé (National Conference). 1953 és 1959 között ugyanezek Keleti és Nyugati Szövetség néven szerepeltek. Az NFL vetélytársaként 1960-ban létrehozták az Amerikai Futball Ligát (AFL), melyet Keleti és Nyugati Csoportra osztottak. Az NFL-ben továbbra is megmaradt a Keleti és Nyugati Szövetség. A bajnoki idényt mindkét szövetség esetében a bajnoki döntő zárta. Az 1966-os idényt követően rendezték az első Super Bowl-döntőt az AFL és az NFL bajnokai között.

A Sportág Nemzetközi Elterjedése

A 19. század végén az amerikai futball főleg egyetemi sportnak számított, ám a századforduló után sorra alakultak a profi klubok is. A profi amerikai futball népszerűvé válásában nagy szerepet játszott Jim Thorpe, aki az 1912-es olimpián atlétikában nyert aranyérmei után szerződött hivatásos játékosnak. Az amerikai futball az Egyesült Államokon kívül is sok helyen népszerű. A sportág Nyugat-Európában is elterjedt, ahol a II. világháború után az ott állomásozó amerikai katonák ismertették meg a helybéliekkel. Az első Euro Bowlt 1986-ban Amszterdamban rendezték meg az Európai Futball Ligát alkotó országok csapatainak részvételével. A győzelmet a finnek szerezték meg.

Különbségek az NFL és az Európai/NCAA Szabályok Között

Európában alapvetően az egyetemi futball szabályai (NCAA) szerint folyik a játék, ami néhány részletben különbözik az NFL szabályoktól:

• Ha a labdás játékosnak érinti a talajt a kézfején és talpán kívül egyéb testrésze is, a hazai rendszerben véget ér a játék. Az NFL-ben viszont csak akkor, ha azt megelőzte az ellenfél játékosával való érintkezés.
• Az elkapó játékosokat az NFL-ben 5 yardon túl már nem lökhetik/üthetik meg a védők, míg nálunk egészen addig megtehetik ezt, míg az irányító nem dobta el a labdát.
• A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel. Ebben az NCAA szabályoktól is különbözik az európai és egyéb nemzetközi összecsapások játékideje.

tags: #nfl #futball #labdak #wtf1445 #leirasa

Népszerű bejegyzések:

• Útmutató gyerek focilabda vásárláshoz
• Alulról építkezés és tehetséggondozás a magyar fociban
• A Magyar Kupa vízilabdában: győztesek és trófea története
• Nemzetközi és bajnoki jégkorong összecsapások
• A játékvezetői asszisztens Horváth Róbert mérföldkövei