Ballai Borbála és a Ferencváros női kézilabdacsapata: Tehetség és Tradíció

A sportvilágban ritka kincsnek számít, amikor egy klub saját utánpótlásából nevel ki olyan tehetségeket, akik nemcsak a hazai, de a nemzetközi porondon is megállják a helyüket. Ballai Borbála, a Ferencváros női kézilabdacsapatának 18 éves irányítója pontosan ilyen ígéretes sportoló, akinek karrierje máris jelentős mérföldkövekhez érkezett.

Az ifjú tehetség felemelkedése

A már a Bajnokok Ligájában is bemutatkozó, 18 éves irányítóval, Ballai Borbálával 2024-ig szóló szerződést kötött a Ferencváros női kézilabdacsapata. Újabb saját nevelésű játékosával írt alá hosszú távú szerződést a Ferencváros női kézilabdacsapata. A 18 éves Ballai Borbála végigjárta az utánpótlás-ranglétrát, mígnem 2020 nyarától a felnőttcsapat edzéseit látogathatta.

A fiatal irányító gyorsan felvette a ritmust, még 17 esztendősen bemutatkozhatott a Bajnokok Ligájában - különleges, hogy előbb játszott felnőtt szinten nemzetközi tétmérkőzést, mint NB I-es bajnokit. Igazán emlékezetes találkozón debütált, hiszen a megtizedelt Ferencváros szenzációs meglepetést okozva idegenben győzte le az Esbjerget, az ifjú reménység pedig bátor és kiváló játékkal segítette a csapatot.

Bognár László, az FTC kézilabda szakosztály ügyvezető igazgatója a klub hivatalos oldalának nyilatkozott az eseményről: „Bori bizonyította a tehetségét és a mentalitása is kiváló, ezért boldog vagyok, hogy 2024-ig szóló szerződést kötünk. Nagy dolognak tartom, hogy újra a saját utánpótlásunkból kikerülő tehetséggel kötünk szerződést.” Ballai Borbála is megosztotta gondolatait a sikerekről és a jövőről: „Álmodni se mertem ilyen évről, hogy lehetőséget kapok a felnőttcsapatban, bemutatkozhatok a Bajnokok Ligájában, szerződést hosszabbítunk… Nem volt könnyű megszokni a tempót, de bírom most már, és szeretem az edzéseket. Nehéz döntés volt számomra, hogy kölcsönben máshol folytassam, mert minden új lesz számomra. A város, a csapat, a körülmények - furcsa lesz kiszakadni ebből a légkörből, amiben már olyan rég vagyok. Kikértem sokak véleményét, a csapattársakét és anyukámét is, mindenki bátorított, és úgy érzem én is, hogy ez a helyes döntés, meg kell tennem a következő lépést.”

A kézilabda története és a Ferencváros hagyományai

Ahhoz, hogy megértsük a Ferencváros és a kézilabda kapcsolatát, érdemes röviden visszatekinteni a sportág fejlődésére. A kézilabda alapmozgásai, a futás, az ugrás, a dobás az ősemberek létfenntartásának is az eszközei voltak. Az ókorban már megjelent a sport, és létezett már a labda is, amit természetesen kézzel is dobtak, hajítottak. A középkorban a sport és a testgyakorlás egyre inkább az emberi tevékenység részévé vált. Különösen a reneszánsz kor alatt indult látványos fejlődésnek a sport, amikor a nemesek változatos sportágak űzésére is alkalmas, speciális játéktermeket építettek. Természetesen az eddig felsorolt, kezdetleges és többnyire rövid életű játékok nem tekinthetők kizárólag a kézilabdázás őseinek. Azok inkább a labdás csapatjátékok előfutárai, és együttesen egy olyan közös gyökeret alkotnak, amelyből a többi, szintén kézzel játszott labdajáték mellett a kézilabda is kifejlődött.

Az újkorban a sport újra látványos fejlődésnek indul. A testkultúra egyre inkább teret hódított a különböző társadalmi rétegekben, és a mindennapi élet szerves részévé vált. Felgyorsult a különböző sportágak specializációja, ami lökést adott a kézilabdázás fejlődésének is. Így jutunk el a XIX. század végére, ahol a modern kézilabda gyökerei keresendők. A haanbold játék alapötlete Holger Nielsen dán iskolamester nevéhez fűződik. A hazena cseh játék, amelyet Václav Karas és Antonin Kristof talált ki, Prágában játszották először. A torball, nevéből is láthatóan német eredetű. Úttörője Hermann Bachmann volt. Ez a három kezdetleges kézilabdajáték jelentős népszerűségre tett szert Európában. Mivel azonban mindhárom játékot különböző szabályok szerint játszották, a nagyobb szabású nemzetközi tornák szervezése állandóan akadályokba ütközött. Karl Schelenz vállalt fel, az általa megalkotott új játékszabályok 1917-ben Berlinben láttak napvilágot.

A kézilabda nemzetközi fejlődése és magyarországi bevezetése

Az új, egységesített játék, a nagypályás kézilabda népszerűsödése annyira felgyorsult, hogy hamarosan szükségessé vált az azt irányító nemzetközi szervezet létrehozása. A német és osztrák hegemónia után fokozatosan az északi országok erősödtek meg, így nem csoda, hogy 1946-ban, Koppenhágában, Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néven újjáalakították a sportág vezető testületét, ami új irányvonalat adott a kézilabdázás fejlődésének. Egy ideig mindkét méretű pályán rendeztek világbajnokságokat, kezdetben csak a férfiaknak, majd a későbbiekben a nők részére is. Az idő múlásával azonban a kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást. Magyarország, mint sportnagyhatalom, természetesen nagyon hamar felfigyelt az új, intézményesített sportágra. 1928-ban megalakult a hazai szövetség, amely rögtön tagja lett a frissen létrejött nemzetközi szövetségnek, kiírták a férfi- és női nagypályás bajnokságokat. 1951-től kezdődően, követve az új nemzetközi trendet elindultak a kispályás bajnokságok is. 1959-ig mind nagy-, mind pedig kispályán bonyolítottak le bajnokságot és kupát.

A Ferencváros kézilabda szakosztályának megalakulása és a női csapat sikerei

A bevezető után itt érkezünk el a Fradihoz, egészen pontosan az ÉDOSZ-hoz, hiszen ilyen név alatt, az FTC beolvadása után, 1950-ben alakult meg a kézilabda szakosztály. Kis- és nagypályán, férfiak és nők egyaránt elkezdték a sportág űzését. A kezdeti években az 1928-as évtől folytatólagosan megrendezett nagypályás bajnokságokat részesítették előnyben az ÉDOSZ, majd a Bp. Kinizsi csapatai.

A női csapat útja a bajnoki címig

A hölgyeknek kicsit jobban ment a nagypálya, bajnoki cím ugyan nem, de egy kupagyőzelem ebben a korszakban, 1957-ben is sikeredett. A bajnokságban 1952-ben és 1953-ban a budapesti csoportjában a 4. illetve az 5. helyen végeztek, nem jutottak az országos döntőbe. 1954-ben az immár újra nemzeti bajnokságban negyedikek, ugyanebben az évben bejutottak a kupadöntőbe, amelyet azonban elvesztettek. Egy év múlva, 1955-ben mindkét szinten egy helyet javított a csapat, ami azt jelentette, hogy a bajnokságban a harmadikok, míg a kupában elsők lettek, azaz megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát. A kupagyőztes csapat névsora: Wolfné - Zsákainé, Bende, Jászberényi, Szabó M. - Gilliánné - Bognár, Lászlóffyné, Sóthy, Gróf, Mázsár, az edző Kapás Lajos volt. Aztán 1956-ban egy bajnoki ötödik hely, majd 1957-ben, immár FTC néven egy ezüstérem következett, amely a nagypályás bajnoki szereplés csúcsa volt.

1960 az az év, amikor a hölgyek is bekapcsolódtak a bajnoki versengésbe. Az elején folyamatos fejlődés jellemezte az FTC kézis lányait, hiszen 60-ban a 9., 61-ben a 7., 62-ben a 4., 63-ban pedig már a 2. helyen végeztek. A szurkolók is vették a lapot, nagyon gyorsan a lányok mellé álltak, 64-ben már bajnoki címet vizionáltak. Ehelyett azonban kisebb visszaesés jött, hiszen ebben az évben csupán a 6. lett a csapat, amit egy év múlva egy 5. hely követett.

A csapat legjobbjai a magyar válogatottnak is az állandó tagjai voltak, így Bognár Erzsébet és Giba Márta aktív tagja volt az 1965-ben világbajnoki címet szerző magyar válogatottnak. Annak a világbajnok csapatnak, amelynek kapusa Rothermel Anna, férjét követve ugyancsak a Fradihoz igazolt, tovább erősítve a csapatot. Elek Gyula első edzői évében bajnoki címet nyert a lányokkal. Mint ősfradista tért vissza az egyesületbe, ahol korábban maga is kézilabdázott. Tervszerű, következetes munkája amellett, hogy azonnal eredményt hozott, megalapozta a Fradi nevéhez méltó jövőt. A nők szinte a semmiből jutottak el hat év alatt a bajnoki címig.

Az első bajnokcsapat névsora:

tags: #nika #borbala #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Utánpótlás futsal győzelmek
• A két klub párharca a pályán
• Franciaország labdarúgó-sikerei
• Kézilabda a Lemhényi Dezső Általános Iskolában
• Portugália futballcsapatának eredményei