Kézilabda Játékszabályok: Részletes Módosítások és a Fejlövés Értékelése

A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette az új szabályváltozásokat, amelyek érvényesek már a nyári utánpótlás-versenyeken, valamint a 2025/26-os idényben is. 2025. július 1-jétől jelentősen változtak a kézilabda játékszabályai. A szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben - foglalta össze a változásokat a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezetői Albizottsága.

A Kézilabda Játékszabályainak Átfogó Változásai

A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága szerint a szabályalkotó célja a téves értelmezések elkerülése volt, ezért sok ponton csak pontosításokat végeztek. Ugyanakkor több módosítás is alapvetően befolyásolhatja a játékmenetet és a bírói döntéseket a jövőben.

Részletes Szabálymódosítások

Büntetések fejlövés esetén: A kapusok védelme kiemelten

A kézilabda egyik legvitatottabb szabálypontja a kapust érő fejlövések megítélése, mely a 2025/26-os idénytől ismét módosult. Korábban, ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (2 perces büntetés). Ez a változás a 2022 nyarán bevezetett szabályokra épül, amelyek már akkor is két percet adtak a mezőnyjátékosoknak, ha azok a kapust fejbe lőtték anélkül, hogy ellenük szabálytalankodtak volna.

Bonifert Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, hogy a szabályalkotó szándéka egyértelműen a kapus egészségének védelmét helyezte a középpontba. Ezért nem is a szándékosságát vizsgálja, hanem a játékos felelősségét, már önmagában amiatt, hogy a kapus feje közelébe lövi az esetenként száz kilométer per óra sebességet is meghaladó labdát. A kapus fejét nem kell telibe találni a kiállításhoz, a szabály úgy szól, ha a lövésnél a labda irányt változtat, az már elegendő, tehát ha valaki meg akarja „fésülni” a kapust, annak nagyon pontosnak kell lennie.

Ugyanakkor fontos kitétel, hogy a támadót csak akkor terheli felelősség, ha zavartalanul, tisztán lőhet. Ha vele szemben szabálytalanságot követnek el, vagy ha közte és a kapus között védő játékos helyezkedik el, azzal már mentesül a felelősség alól. Jó példa volt erre a férfi Magyar Kupa döntője, amikor a szegedi Bodó Richárd fejen találta a veszprémiek kapusát, Rodrigo Corralest, mégsem állították ki, helyesen, az előbb említettek miatt.

A helyzet azonban ennyire nem egyszerű, és a témát különösen aktuálissá tette az Izland elleni női világbajnoki selejtező, amelyen Klujber Katrin az első félidő hajrájában kizárást kapott, annak ellenére, hogy az izlandi kapus belemozdult a lövésbe. Ám Klujber számára ez sem volt mentő körülmény, a játékvezető a - sokak szerint helytelen - szabályt helyesen alkalmazva rekesztette ki a játékból. Bonifert Ferenc ezt a következőképpen magyarázta: „Ha a kapus a védő cselekvés közben mozog, természetesen a feje is velemozdul, de felmentés csak abban az esetben illeti a lövő játékost, ha a kapus feje egyértelműen „kereste” a labdát. Azaz, ha ő provokálja ki a fejlövést, ha ezzel félre akarja vezetni a játékvezetőt, a közönséget.” A videós utóellenőrzés egyébként csupán ebben az egyetlen, vélelmezett esetben engedélyezett.

Minden más szituációban a játékvezetőnek kell meghoznia a döntést, nem ritkán takarásban, a pillanat tört része alatt, a mérkőzés sorsfordító fázisában. Sajnos nem egy példát láttunk már arra, hogy egyes kapusok, eljátszva a „nagy halált”, visszaélnek e kétélű fegyverrel, még olyan világnagyságok is, mint a dán válogatott Niklas Landin. Bonifert Ferenc egyetért azzal, hogy ez tovább nehezíti a játékvezetők helyzetét: „Kétségtelen, hogy amúgy is nagyon keskeny mezsgyén kell végigmenniük, a videózás lehetősége sokat segítene nekik a kétes szituációk helyes megítélésében. Mert például csak az büntetendő, ha először a kapus fejét találja el a labda, ha a karjáról, a válláról, a kapufáról pattan oda, azért már nem jár kiállítás.” Niklas Landin elmondása szerint: „Csak örülni tudok ennek. Vannak esetek, amikor senki nem ér hozzá a lövőhöz, és nem látom értelmét, miért kell a kapus fejét célozni ilyenkor. A játékosok olyan jól képzettek manapság, hogy könnyen tudják irányítani a labdát.” Daniel Svesson, a dán TV2 szakértője viszont kételyekkel fogadta a szabályváltozást, szerinte ezzel csak a játékvezetők dolgát nehezítették még jobban, mivel néhány esetben egyáltalán nem egyértelmű, hogy hozzáértek-e a lövő játékoshoz a védők, vagy sem.

Az alábbi táblázat összefoglalja a fejlövés esetén alkalmazandó büntetéseket:

Belülvédekezés: A hétméteresek megítélése

Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat („6-os vonalat”). Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, a kapuelőtér-vonal érintésének esetén korábban a védőknek volt „szürke zónájuk”, de ettől az idénytől kezdve a védők és a támadók ugyanúgy kerülnek elbírálásra.

Lépésszabály pontosítása

Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.

Kezdődobás és kapus játék a kapuelőtéren kívül

A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el. A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban. A gól utáni kezdődobásnak már nem a kezdőkör közepén kell megtörténnie, hanem bárhol a 3,5-4,5 méter átmérőjű középkörben. Ugyanakkor a kezdő dobást végrehajtó játékos futás közben is elvégezheti.

Előnyszabály, játékoslétszám és egyéb pontosítások

• Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén, a vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.
• Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké 5 főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót stb. foglalja magába).
• A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
• Edzőzóna került meghatározásra formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3,5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól 8 méterre ér véget.
• Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
• Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
• Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.
• Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia.
• Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.

tags: #noi #kezilabda #ketszer #fejbe #dobta

Népszerű bejegyzések:

• Nézőszámok és várakozások a Fradi EL-meccsén
• A bécsi stadion zenei eseményeiről
• Kézilabda közösségi lehetőségek
• A Bicskei Kézilabda Klub edzései
• A jövő edzőinek felkészítése