Nyereséges-e a magyar labdarúgás?
A közelmúltbeli politikai fordulat példátlan bizonytalanságot hozott a magyar labdarúgásba. Mivel a következő szezonra vonatkozó televíziós közvetítési és szponzori szerződések megkötése a kormányváltás miatt csúszik, a klubok jelentős bevételkieséstől tartanak. A bizonytalanság legfőbb oka, hogy az MLSZ-nek nincs élő megállapodása a 2026/27-es idényre sem a televíziós közvetítési jogokról, sem a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött szponzorációról. Korábban ezek a szerződések biztosították a klubokhoz áramló központi bevételek oroszlánrészét.
A kialakult helyzetben szinte minden klubvezető szigorú költségcsökkentésre kényszerül. A csapatok drasztikus költségcsökkentésre, fizetési sapkák bevezetésére és létszámleépítésre készülnek. Mivel az új kormányzati és állami apparátus felállása akár nyár elejéig is eltarthat, a csapatok még a bajnokság rajtjához közeledve sem fogják pontosan tudni, mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak. Kérdésessé vált az is, hogy a korábbi tulajdonosok a jövőben is finanszírozni kívánják-e a csapataikat, mivel közülük eddig sokakat nem csupán a futball szeretete, hanem egyéb gazdasági érdekek is motiváltak.
Gazdasági modellek és változó tendenciák
A másodosztályban várhatóan drasztikus lépések következnek, több helyen bruttó kétmillió forintos fizetési sapkát vezethetnek be. Az élvonalban véget érhet a hazai átigazolási piacot jellemző túlköltekezés, a nagy volumenű belföldi transzfereket játékoscserék válthatják fel. Emellett jelentősen felértékelődik az MTK és a Paks által is alkalmazott üzleti modell, amely a racionális gazdálkodásra, valamint a hazai játékosok kinevelésére és értékesítésére épül.
Az régóta köztudott, hogy a magyar foci nem üzleti alapon működik, ezért komoly vállalatértékelést nem is lehet végrehajtani. Nem beszélhetünk EBITDA-ról, tőkearányos megtérülésről vagy hasonlóról, és a bevételek nagy része sem üzleti alapon keletkezik. Ennek ellenére a stadionüzemeltetés terén pozitív változások látszanak.
Stadionok jövedelmezősége (2023-as adatok)
- Puskás Aréna: 16,4 millió forint nyereség.
- Groupama Aréna: 114,6 millió forint nyereség.
- Nagyerdei Stadion: 16,8 millió forint nyereség.
- DVTK Stadion: 240,4 millió forint nyereség.
- ETO Park: 17,8 millió forint nyereség.
A finanszírozás jövője
A mindent átható bizonytalanság ellenére sokan bizakodóak. A futballtársadalom abban reménykedik, hogy a sportágat kedvelő, meccsre járó új miniszterelnök, Magyar Péter a sportfinanszírozáson belül továbbra is kiemelten kezeli majd a labdarúgást. A legfőbb garanciát azonban az MLSZ elnöke, Csányi Sándor jelentheti, aki gazdasági súlyánál fogva várhatóan gyorsan és érdemben tud majd tárgyalni az új politikai vezetéssel.
Éppen a rendrakás időszaka zajlik a magyar profi futballkluboknál, hiszen az MLSZ a fejébe vette, hogy drasztikusan csökkenti az NB1 létszámát. A szövetség több esetben is azzal indokolta a licensz megtagadását, hogy nem látja biztosítottnak a klubok működését. A többség ugyanis vagy masszívan veszteséges, és kérdés, a tulajdonosok meddig hajlandók ezt a veszteséget fedezni, vagy pedig állami pénzből mesterségesen kozmetikázott számokat láthatunk.
A jövőben a fenntarthatóság lesz a kulcsszó. Míg korábban a központi bevételek és a tao-támogatások jelentették a fő forrást, a változó gazdasági környezetben a kluboknak a saját bevételeik növelésére, a hatékonyabb stadionmenedzsmentre és a fiatal tehetségek értékesítésére kell fókuszálniuk, hogy a magyar labdarúgás hosszú távon is életképes maradjon.
tags: #nyereseges #a #magyar #labdarugas
