A legendás Puskás Ferenc: Öcsi, a Száguldó Őrnagy és "Pancho" élete és páratlan pályafutása

Puskás Ferenc, a valaha élt legismertebb és legnépszerűbb magyar ember, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt. Minden idők legjobb magyar futballistája, akit az UEFA 2004-ben az előző ötven év legjobb magyarjának voksolt, és akinek nevét az egész világon ismerik. A világszerte legnépszerűbb, legismertebb magyar sportember, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar focista, Világválogatott (1963) és Európa-válogatott játékos (1965), több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok. A legendás Aranycsapat kapitányának neve felkerült a világ MINDEN IDŐK LEGJOBB labdarúgóinak 100-as FIFA listájára, a világ legjobb 10 futballistája közé. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns rúgótechnika jellemezte.

A kezdetek: Kispesttől a magyar futball csúcsáig

Puskás Ferenc Purczeld Ferenc néven született Budapesten 1927. április 1-jén, a Rókus kórházban. Évtizedeken keresztül más, egy nappal későbbi dátum volt ismert - mint kiderült, édesanyja, Bíró Margit így akarta elkerülni, hogy a fiát gúnyolják azért, mert a „Bolondok napján” született. A szülők a nyolcadik kerületben kötöttek házasságot 1927. március 2-án, az akkor kiállított dokumentumba Purczeld Ferenc (az idősebb, s akinek már az édesapját is ugyanúgy hívták) szerszámlakatosként van bevezetve. Közben félprofi futballista volt, a következő nyáron a Vasasból átigazolt a Kispestbe, ahol vagy egy évtizeden keresztül futballozott. A szinte mindenki által Öcsinek hívott fia mindössze tíz és fél évesen került be a Kispesti AC kölyökcsapatába, miután kikönyörögte a csapat intézőjénél, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bár, de hadd játsszon. Tizenhat évesen, 1943. december 5-én bemutatkozott az első osztályban. Egy héttel később belőtte első „felnőttgólját” is. Onnantól kezdve villámgyorsan alakult a karrierje. Első NB-s szezonjában 18 mérkőzésen 7 gólig jutott, aztán a következő két esztendőben két meccsenként lőtt egy gólt. A háború vége utáni években a Kispest az ország legjobb csapatai közé emelkedett. Bár a bajnoki címet nem tudta megszerezni, a két gyermekkori barát, Bozsik József és Puskás Ferenc köré nagyszerű csapat épült.

A Kispesti AC történetének leggólerősebb játékosa

Puskás Ferenc máig (talán örökre…) a klub történetének leggólerősebb játékosa, a magyar élvonalban 350 mérkőzésen 358 gólt ért el. Egyik legemlékezetesebb egyéni teljesítményét 1949. február 19-én nyújtotta, amikor is a Kispesti AC a Győri Vasas ETO-t fogadta az NB I 16. fordulójában. Puskás Ferenc a 7. percben egyenlített, majd ő szerezte együttese harmadik és negyedik gólját. Így Puskás az első félidő végén már négy gólnál tartott. A második félidőben aztán az 55., a 61. és a 90. percben volt eredményes - az ő nevéhez fűződik csapata nyolcadik, kilencedik és tizenegyedik gólja. A hét találatig jutó Puskás Ferencnek ez volt a legtermékenyebb mérkőzése pályafutása során. A mérkőzésen 11-3-ra győzött a Kispest. A Népsport a győztes csapat gyengébb erőnlétét említette, kiemelve, hogy a győriek védelme mondott csődöt. Az 1948-1949-es szezon végére a legendás tízes hiába szerzett 46 gólt, az 59 gólos Deák Ferenc mögött második lett az NB I góllövőlistáján. A Kispesti AC pedig 41 ponttal, 19 győzelemmel, 3 döntetlennel és 8 vereséggel a harmadik helyen zárta a tabellán.

Jegyzőkönyv - NB I, 16. forduló, 1949. február 19.

• Kispesti AC - Győri Vasas ETO 11-3 (6-1)
• Budapest, IX. ker., Üllői-úti pálya, 2 ezer néző, v.: Szigeti György
• Kispest: Ruzsa Sándor - Rákóczi László, Tóth Ferenc, Bozsik József, Patyi Mihály, Bányai Nándor, Horváth István, Gyulai László, Budai László, ifj. Puskás Ferenc, Cserjés István. Vezetőedző: id. Puskás Ferenc
• Győr: Györgyi Ernő - Kiss László, Bányik István, Józsa Zoltán, Kovács Imre Pál, Kárpáti Béla, Dombos Ágoston, Kertesi Ignác, Kiss István, Hiba János, Szécsány László. Vezetőedző: Baróti Lajos
• Gólszerzők: Puskás (7., 35., 38., 44., 55., 61., 90.), Gyulai (14., 40., 51.), Józsa (64. - öngól), ill. Hiba II. (20.), Szécsány (68., 86.)

A Bp. Honvéd és az Aranycsapat

Közben a hadsereg irányítói szemet vetettek a Kispestre, amely 1949 decemberében tulajdonképpen beleolvadt az új „kiemelt fontosságú” óriásklubba, a Honvédba. A piros-feketéből piros-fehér lett, abban az idényben, amelyben az idényt KAC-ként kezdő, de már Honvédként záró csapat megszerezte első bajnoki címét. A Bp. Honvéd 1956-ig ötször nyerte meg az országos bajnoki címet (1949-1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), Puskás pedig az 1948-as, első gólkirályi címét megtoldotta még hárommal (1950, 1950 ősz, 1953). Puskásék az elkövetkező bő fél évtizedben e nevet ismertették meg a nagyvilággal. Puskás Ferenc 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt.

A válogatottban Puskás Ferenc 1945. augusztus 20-án góllal mutatkozott be. 1956. október 14-én Bécsben játszott utoljára, a mai számítás szerint 85 mérkőzésen 84 gólt szerzett. Gólt lőtt Európa legjobb kapusainak. A magyar válogatottban a leghosszabb gólsorozatát 1949. július 10. és 1950. október 29. között érte el: kilenc egymást követő mérkőzésen talált a kapuba, és összesen 19 gólt szerzett.

Az Aranycsapat első nagy sikerét a helsinki olimpia megnyerése jelentette. Az olimpiai bajnok Puskás, az Európa Kupa-győztes (1953), valamint a londoni 6-3 (az Évszázad mérkőzése) és a budapesti 7-1 az angolok ellen. Akadtak azonban nehézségek is: az 1954-es világbajnokságon, a nyugatnémetek elleni első találkozón Liebrich csúnyán lerúgta, és sérülést kúrálta, ami miatt a brazilok és az uruguayiak elleni találkozókat leszámítva nem játszhatott a finálé előtt. Még mindig ez a sérülés, illetve Puskás a finálé előtti gyors felgyógyulása a magyar futball egyik nagy polémiája. Vajon mit kellett volna még Puskásnak csinálnia Bernben azon kívül, hogy lőtt két szabályos (egy megadott, s egy meg nem adott) gólt? A válogatott az elveszített vb-döntő után magához tért, és Puskás vezérletével újabb ragyogó sikereket aratott. Az 1955. november 27-i, Olaszország elleni 2-0-ra megnyert Európa-kupa mérkőzésen Puskás Ferenc hetvenötödik alkalommal lépett pályára a nemzeti csapatban, ekkor szerezte 79. találatát - hazai pályán ez volt az utolsó gólja piros-fehér-zöldben.

A forradalom után: Real Madrid és a világ meghódítása

Az 1956-os forradalom bukása, és a hazai sportvezetés rugalmatlansága, irigysége - no és a csábító nyugati lehetőségek - az Aranycsapat több világsztárját is arra az igen nehéz döntésre késztették: ne térjenek haza, próbáljanak külföldön szerencsét. Puskás Ferenc is a túra végén úgy döntött, nem tér haza. Félt a megtorlástól. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1957 tavaszán a FIFA-n keresztül külföldre is kiterjesztette az eltiltást, hogy a kint maradt játékosok ne lehessenek profik. Ennek ellenére Puskás Bécsben a Wiener Sportclubnál edzett, sőt, előszerződést is aláírt. 1958 tavaszán a müncheni repülőgép-katasztrófában szinte a teljes első csapatát elvesztő Manchester United arra kérte a FIFA-t, engedélyezze, hogy Puskást, Kocsist és Czibort kölcsönbe vehesse. Az ügy az MLSZ, vagy inkább a magyar politikai vezetés makacsságán bukott el.

A külföldön maradt magyar játékosok közül Puskás Ferenc kényszerült a leghosszabb kihagyásra. 1958. augusztus 15-én, Buenos Airesben, a River Plate ellen játszott először új klubjában, a Real Madridban. Szerződtetésében nagy része volt atyai jó barátjának, a nála 13 évvel idősebb Östreicher Emilnek, a „királyi klub” sportmenedzserének, technikai igazgatójának. Puskás Öcsiből Madridban Pancho Puskas lett, de ez csak arra értendő: ott is a legnagyobb sztárok közé, a legnagyobb kedvencek közé emelkedett. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Az pedig szinte hihetetlen, hogy csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni Európa legsikeresebb klubjának szupersztárjaként.

Máig élő csúcsok a Real Madrid színeiben

A Real Madridban töltött időszaka alatt Puskás lenyűgöző eredménysort produkált. Ötszörös spanyol bajnok (1960-1961, 1961-1962, 1962-1963, 1963-1964, 1964-1965), Spanyol Kupa-győztes (1962), háromszoros BEK-győztes (1959, 1960, 1966), Világkupa-győztes (1961). Négyszeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964). Az Aranylabda-szavazáson 1960-ban második lett. A 34. évében járt már, amikor négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt elleni BEK-döntőben (ez máig rekord a legrangosabb európai kupasorozat történetében!), és amikor a France Football Aranylabda-szavazásán második lett. A 38. évében, amikor megszerezte pályafutása utolsó gólkirályi címét a spanyol első osztályban.

1958 és 1966 között 262 mérkőzésen 242 gólt szerzett a Real Madridban, visszavonulásakor csupán Alfredo Di Stéfano előzte meg a klub örök-góllövőlistáján. A klubtörténet tíz legjobb góllövőjéből egyedül a portugál szupersztárnak jobb a meccsenkénti gólátlaga Puskásénál! A Real Madrid történetében társrekorder az egy bajnoki mérkőzésen szerzett legtöbb gólt tekintve (ötöt rúgott az Elchének 1961. január 22-én), ugyancsak társrekorder az országos kupában egy mérkőzésen szerzett gólokat tekintve (1961. június 18-án hat a Betis ellen). Aztán a nemzetközi kupatalálkozókat tekintve (kétszer is négy gólt ért el, 1960-ban az Eintracht Frankfurt, valamint 1965 őszén a Feijenoord ellen), egyedüli rekorder a nemzetközi kupadöntőkben egy találkozón elért legtöbb gólt tekintve (az a bizonyos négyes az Eintracht elleni glasgow-i BEK-döntőben), s ő az egyedüli, aki két gólt is szerzett a „régi” Világkupadöntők valamelyikében (1960. szeptember 4-én, a Penarol ellen). S még valami: egyedül ő szerzett két BEK-döntőben is legalább három gólt (1960-ban négyet, 1962-ben, a Benfica ellen 5-3-ra elveszített fináléban hármat). Nyolcvanöt magyar válogatottságán kívül 1961. november 12. és 1962. június 6. között négyszer játszott a spanyol válogatottban is, utoljára a chilei világbajnokságon. A klubjaiban játszott tétmérkőzéseken mindent egybevetve 533-szor játszott és 511 gólt ért el, ezzel a XX. század gólkirálya.

Edzői karrier és világjáró évei

A visszavonulása után sem szakított a futballal. Észak-Amerikában, az akkor alakuló profi bajnokságban, a Vancouver együttesénél ügyködött. Aztán visszatért Spanyolországba (Deportivo Alavés), majd onnan Görögországba szerződött. Ott élte meg edzői pályafutásának legnagyobb sikerét, óriási meglepetésre a BEK döntőjébe vezette az athéni Panathinaikoszt (1971). Görögországból távozva szinte bebarangolta az egész golyóbist, dolgozott Dél-Amerikában, Ázsiában, Európában, Afrikában, s újra Európában, majd Ausztráliában is. Edzősködött a Murciában (1974-1975), Rial segítőjeként a szaúd-arábiai válogatottnál (1975-1976), majd a Colo-Colóban (1976-1977), az AEK Athén (1978-1979), az Al-Maszri (1979-1984), a Sol de América (1985), a Cerro Porteño (1986) és a South Melbourne Hellas (1988-1991) csapatánál. Edzőként háromszoros görög bajnok (1969-1970, 1971-1972, 1978-1979), BEK-döntős (1971), ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990).

Puskás Ferenc öröksége és emlékezete

Puskás Ferenc 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Kispest díszpolgára lett, 1992-ben kinevezték a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatójának. 1993-ban még a szövetségi kapitányi posztot is elvállalta, hogy segítsen a magyar futballon. 1994-ben FIFA Érdemrendet kapott, 1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüstfokozatával tüntette ki, majd az Évszázad Labdarúgója Gálán a XX. század gólkirályaként ünnepelték, a következő esztendőben pedig bekerült a FIFA Hírességek Csarnokába. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövete lett. 2000-től Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött. 2001-től egészségi állapota rohamosan romlott. 2002-ben az Aranycsapat játékosai közül harmadikként neveztek el róla stadiont: a korábbi Népstadion vette fel a nevét, amelyet azóta átépítettek, 2019-ben nyílt meg újra, Puskás Aréna néven. 2004-ben a Nemzet Sportolói közé választották.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy - ahogy ő mondta - csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz. December 9-én a nemzet halottjaként temették el a Szent István-bazilikában, temetése napjára nemzeti gyásznapot rendeltek el. Nevét viseli a FIFA az esztendő legszebb góljáért felajánlott díja, a Puskás-díj. Ugyancsak nevét viseli a felcsúti labdarúgó-akadémia. Puskás Ferenc mellszobra Kispesten, egész alakos szobra Óbudán áll, s 2013. november 16. óta Szentesen is látható Puskás-szobor. A Real Madrid edzőközpontjában 2013. október 24-én avatták fel „Pancho” mellszobrát. Immár utca is őrzi az emlékét Madridban. A felesége, Hunyadvári Erzsébet, aki éveken át minden nap ott ült a betegágya mellett, feladva azt is, hogy időnként Spanyolországba repüljön meglátogatni az unokákat és dédunokákat, haláláig mellette maradt. Kamaszkorom egyik legszebb intelme, melyet egy idősebb családtagomtól kaptam, hogy nem lehet minden nőt megszerezni, de törekedni kell rá.

Puskás Ferenc díjai és rekordjai:

tags: #ocsi #ker #focicsapat

Népszerű bejegyzések:

• A junior kosárlabda szettek előnyei
• Liget étterem az FTC Népligeti Edzőkomplexumában
• James Naismith öröksége
• Fradi címeres LED fénytermékek
• Kézilabdázók felkészítése Flexvit szalagokkal