Orbán Viktor stadionberuházásai: Egy évtizedes futballforradalom

Orbán Viktor miniszterelnök régóta ismert futballrajongása és elkötelezettsége a magyar labdarúgás iránt, amely az elmúlt évtizedben nagyszabású stadionfejlesztési programokban öltött testet. A kormányfő maga is aktívan részt vett a sportéletben, ahogy fogalmazott: „több mint harminc évet húztam le öltözőkben.”

A miniszterelnök víziója és a Puskás Aréna „hibája”

A magyar futball iránti mély elkötelezettsége ellenére Orbán Viktor egy interjúban meglepő őszinteséggel beszélt a Puskás Arénáról, amelyet ma Magyarország egyik büszkeségeként tartanak számon. „A futballban követtem el a legnagyobb hibát az elmúlt tíz évben: hatvannégyezres stadiont építettünk kilencvenezres helyett” - mondta a miniszterelnök a Nemzeti Sportnak. A kormányfő szerint a magyar futball sikerei nem csupán az akadémiai rendszer hirtelen javulásának, vagy jobb edzőknek köszönhetők. „A magyar futball sem attól jó, mert hirtelen jobb lett az akadémiai rendszer, jobbak lettek az edzőink - persze mindenki valamivel jobb, mint volt -, hanem azért, mert az egész ország együtt mozdul valamilyen irányba. Fölfelé indultunk.” Hozzátette, hogy „a magasabb rendű élet iránti vágy megjelent Magyarországon”.

A miniszterelnök a magyar sport átfogó fejlesztését hangsúlyozta, melynek részeként a létesítmények rendbetételén túl az edzők elismerésére, nagy nemzetközi versenyek hazai megrendezésére, nemzeti sporttelevízió létrehozására és a Nemzeti Sport nyomtatott változatának megmentésére is törekedett a kormány. „Sikerült rendbe tenni a létesítményeket, ezzel megadtuk a gyerekeknek meg a sportolóknak, ami jár. Idehoztunk nagy nemzetközi versenyeket, hogy az elvégzett munkájukhoz méltó versenyeken tudjanak itthon pályára lépni. Létrehoztuk a nemzeti sporttelevíziót, amely minden lakásban ott van. Megmentettük a Nemzeti Sport nyomtatott változatát, mert hiába agonizálnak világszerte a hagyományos lapok, magyar sport nincs Nemzeti Sport nélkül, ezt mindenki tudja, aki velem egykorú. A sportnapilap a magyar sport számára olyan, mint az országnak a korona, ha elvész a korona, oda az ország.”

Az olimpiai álmok és Budapest fejlődése

Orbán Viktor szerint a sors tartozik a magyaroknak egy olimpiával, és utalt arra, hogy Budapesten több olyan nagyberuházást is megvalósított a kormány, ami egyfajta „lopakodó módon” egy jövőbeni olimpiarendezést készíthet elő. „Minden fontos létesítmény elkészült, ami kell az olimpiához. Az olimpiai falu sem akadály, óriási léptékben építünk kollégiumokat; ezekre olimpiától függetlenül szüksége lesz a városnak.” Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „Budapest fejlettsége az Európai Unió 160 százalékán áll, miközben vannak olyan vidékek Magyarországon, amelyek az 50 százalékán. Minden pénznek a kevésbé fejlett régiók felé kell indulnia.” Ezért szerinte „Budapesten nagy léptékű állami városfejlesztés csak akkor történhet, ha előáll valamivel, ami minden magyarnak fontos.” Ez a „nagy cél” pedig szerinte az olimpiarendezés lehetne.

A stadionépítési program idővonala és finanszírozása

Előzmények: A 2000-es évek ígéretei és kudarca

A stadionrekonstrukciós programok története nem a 2010-es években kezdődött. Az Ifjúsági és Sportminisztérium 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot, amely hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Deutsch Tamás akkori sportminiszter 2001 júniusában még azt jelentette be, hogy „a 2003-2004-es labdarúgó-bajnokságban már valamennyi, a rekonstrukciós programban érdekelt csapat új stadionban játszhat.” Azonban ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg 2003 szeptember végéig, majd a program szépen lassan elhalt. A kormányváltást követően, 2002 júliusában Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára úgy fogalmazott: „A stadionrekonstrukciós program pénzügyileg megbukott, és finanszírozhatatlanná vált.”

Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusában, 1998 és 2002 között egyszer már nekifutott a futballreformnak, és reorganizációs hitelt adott a kluboknak. Akkor kapott új stadiont az Újpest, a Dunaújváros, a Sopron, a Zalaegerszeg, Kecskeméten pedig 2002-ben.

A „Nagy Magyar Stadionforradalom” indulása (2010 után)

2010-től azonban sokkal nagyobb lendületet vett az infrastruktúra megújítása, amely a „Nagy Magyar Stadionforradalom” néven vált ismertté. Orbán egy 2015-ös interjúban mondta el, hogy az a miniszterelnök akar lenni Európában, aki a legtöbbet tesz hazája labdarúgásáért. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is részben az infrastruktúrafejlesztésben látta a hazai labdarúgás problémáinak megoldását, remélve, hogy az új vagy felújított arénákba többen járnak majd ki, növelve a csapatok bevételeit. Európa futballstadionjainak többsége állami tulajdonban van, és ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető.

A beruházások mértéke és költségei

A G7 összesítése szerint 2014 óta tíz év alatt huszonhét új aréna nőtt ki a földből, amire összesen 600 milliárd forint közpénzt költött el az Orbán-kormány. A sort a felcsúti, 2014 áprilisában átadott Pancho Aréna nyitotta, amelynek felépítése a Kúria álláspontja szerint nem közpénznek minősülő TAO-támogatásokból történt. Ezután mindössze két héttel adták át a fideszes fellegvárban, Debrecenben felépült Nagyerdei Stadiont és még ebben az évben megnyitotta kapuit a Fradi új arénája, a Groupama is. Ezután indult csak be igazán a stadionépítési láz, amelynek köszönhetően gyakorlatilag szinte az összes olyan csapat új stadiont kapott, amely ebben az időszakban megfordult az NB I-ben, de még a másodosztályú együttesek közül is soknál költöttek százmilliókat-milliárdokat a helyi arénára.

A projektek nagy része 2020-ra lezárult. A felcsúti avatót követő bő hat évben további huszonhárom stadiont adtak át, amelyekre összesen bruttó 350 milliárd forintot fordítottak. A költségek az egyes létesítmények esetében elég széles skálán mozogtak: a stadionfejlesztési program keretében felújított arénák közül több csak néhány százmillió adóforintba került, a Groupama, a fehérvári és a szombathelyi arénák azonban külön-külön is 19 milliárdba, a Puskás pedig ennek is a tízszeresébe. A kormány ebben az időszakban annyi pénzt szórt el stadionokra, hogy az már a teljes hazai sportköltésen is látszott. Ezek voltak azok az évek, amikor GDP-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet sportra az egész Európai Unióban. A 2020-as évek elején aztán kicsit enyhült a stadionépítési láz: 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, igaz ez volt a legdrágább mind közül.

Íme egy összefoglaló táblázat a kiemelt stadionberuházásokról:

A Puskás Aréna fejlődése és dilemmái

Az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna építése is több fázison és kapacitásváltozáson esett át. Kezdetben, november elején a kormányszóvivő még azt mondta, a kormány akkori ülésén megtárgyalták az új stadion ügyét, akkor még egy 40 ezres arénáról volt szó, ami igény esetén 55 ezresre bővíthető. Gíró-Szász András akkor azt mondta, hogy az UEFA ötcsillagos kategóriájába tartozó komplexumra 35 milliárdot áldoznának. Később, Orbán Viktor novemberben még azt mondta, hogy a 45 ezres új aréna bőségesen elegendő. „A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker” - mondta négy hónapja. Az Index emlékeztet rá, hogy az európai szövetség kikötése alapján minimum 60 ezresnek kell lennie annak a stadionnak, ahol Bajnokok Ligája döntőt lehet rendezni, vagyis Budapest is helyet adhatna a kontinens legrangosabb focikupájának döntőjének. Végül a mai napon jelentette be Orbán Viktor, hogy a 60-65 ezer férőhelyes lesz az új Puskás Stadion.

Kiemelt stadionprojektek és tanulságok

Diósgyőr - Miskolc

Évek óta ígérgették, hogy a focikedvelő Miskolcon is új stadion lesz, de csak azt követően írták ki végül a közbeszerzést a kivitelezésre, hogy Orbán Viktor kijelentette: ősszel meg kell kezdeni az építkezést. „2016 őszén, ha a fene fenét eszik, akkor is építkezni kell” - mondta Orbán Viktor a boon.hu tudósítása szerint áprilisban az új diósgyőri stadionnal kapcsolatban. A kiírás szerint a DVTK jelenlegi stadionját teljesen el kell bontani, és a helyére egy UEFA 4-es kategóriájú, 14798 férőhelyes létesítményt építenek fel. A kormány már 2013 decemberében határozott a beruházásról és ekkor 4,5 milliárd forintért 2015-re elkészülő arénával számoltak. Ez azonban nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy egyre nagyobb összeget tervezzen elkölteni erre a célra. Tavaly februárban közel a duplájára, 8 milliárd forintra nőtt a beruházásra szánt állami forrás, amit aztán idén februárban újabb 2,9 milliárddal fejeltek meg.

Egyéb vidéki beruházások és kihívások

A debreceni Nagyerdei Stadion, amely 20 ezer fős befogadóképességével az NB I második legnagyobb stadionja, több mint 12 milliárd forintba került, állami forrásból. Bár a DVSC a BL-időszaka idején 40 ezer emberrel töltötte meg a Puskás-stadiont 2009-ben, az idei szezonban átlagosan 3675 néző volt kíváncsi a Lokira. Ez rámutat a stadionok kihasználtságának problémájára, amit a KPMG egy tavaly készült tanulmánya szerint elengedhetetlen javítani a nyereséges működéshez. A másodosztályban is történtek jelentős fejlesztések, például Kazincbarcikán az 1100 férőhelyes új stadion 2,4 milliárd forintba került. Az üzemeltetési költségek hosszú távon komoly kiadást jelentenek, ahogy a szombathelyi stadion is 300 millió forintos állami támogatást kapott az üzemeltetésre.

Nemzetközi összehasonlítás és a magyar modell

A magyarországi stadionfejlesztési hullám egyedülálló a régióban. Szlovákiában is vannak stadionfejlesztések, de ők irigylik a magyarországi állapotokat. Két okból: itt nem kell magántőke, ott viszont az állami szerepvállalás mértéke nem haladhatja meg a 40 százalékot. A jobb színvonalú cseh futballban is voltak fejlesztések, de ott alapból nem hagyták szétmállani az egyszer már megépített infrastruktúrát, így nem kellett minden esetben új stadionokat építeni. Nálunk épp fordított a trend, a kezdeti összegek szinte kivétel nélkül emelkednek. Az elmúlt tíz évben jelent meg a magyar futballban, és lett markáns erő a Felcsút, a Kisvárda, a Mezőkövesd és a Paks - ezek a klubok egy egészséges futballban nevelőszerepet tölthetnének be.

tags: #orban #a #stadion #idoben #biztos

Népszerű bejegyzések:

• Fedezze fel a Stamford Bridge-et
• Az Exatlon Hungary játékvezetői
• A Dunakeszi Futsal Csapatának Élete
• A katalán gólgyártó és az Atlético Madrid
• Részletek a zárt kapus Honvéd-meccsekről