A nagypályás labdarúgás története és kihívásai Magyarországon
A magyar sportélet, különösen a nagypályás labdarúgás története szorosan összefonódik az ország történelmi eseményeivel és társadalmi változásaival. Az I. világháború utáni időszakban, amikor hazánk 2/3-át elcsatolták, az ország hadseregét pedig feloszlatták, sokan méltánytalannak tartották ezt, és annak megváltoztatásáért küzdöttek. Ennek a hazafias szellemiségnek az jegyében a nemzetgyűlés elfogadta a testnevelésről szóló 1921:LIII. törvényt, amely a testnevelés és a sport fontosságát hangsúlyozta.
A Turai Levente Mozgalom és a sportélet alapjai
A turai leventeszervezet 1925-ben alakult meg, melynek Volter Ferenc főjegyző lett az első elnöke. Céljuk a hazafias szellemiségre nevelés volt, és ennek keretében a küzdősportokra és az önvédelem oktatására helyezték a súlyt. A leventeoktatók, mint József és az iskolai tanárok, vezették az edzéseket. A labdarúgókat dr. Zséli Péter és Szoó István toborozták és nevezték be az országos leventebajnokságra. Lőrincz Sándor kiemelkedő kapus volt ebben az időszakban.
A labdarúgás virágkora és korai sikerek Turán
Turán, ahogy országszerte is, nagyon népszerű volt a labdarúgás. Az 1954-es év kitűnő eredményei a megyei I. osztályba való feljutás reményével kecsegtettek. A feljutást eldöntő találkozóra 1954-ben Vecsésen, a vecsési pályán került sor. Ellenfelünk Nagykőrös labdarúgócsapata volt. A rendkívül izgalmas mérkőzésen Szilágyi János fejes góljával 1:0-ra győztünk. Az osztályozó megnyerése óriási örömet szerzett számunkra.
A turai csapat felállása 1954-ben
- Felső sor: Fáczán Elek, Basa László, G.
- Guggol: Kis József, Pál edző, Pápai József sportvezető.
A sportkör gazdasági vezetője, Kis József, 1958-71 között a KSK elnöke is volt. 1947-61 között a turai KSK labdarúgója, majd adóügyi csoportvezető Turán, Domonyban is dolgozott. Munkáját a megyei Sport Hivatal kitüntetésben részesítette. Az idő azonban nem állt meg. A Bajnokság 1955-ben - igaz, keserű turai szájízzel - elkezdődött.
A forradalom hatása és újjáépítés
Kételyek közt érkeztek el az 1956-os esztendőhöz. Az 1956. október 23-án kitört forradalom újabb tragédiát hozott hazánkra. Az oroszok bevonultak az országba és megkezdődött a forradalom leverése. Országszerte félbeszakadtak a sportversenyek, sportrendezvények. Ebben a nehéz helyzetben sok fiatal fogott vándorbotot és hagyta el az országot. Sokan a hazát is. Közülük Benke István a Szombathelyi Haladás NB II-es csapatába, Horváth Zoltán a HVSE NB II-es csapatába került. Jenei László Ausztriába került, az osztrák bajnokság I. osztályú csapatában játszott. Tóth Gábor a Budapesti Honvéd NB I-es csapatához igazolt ki.
A vezetőség élére Kramer István tanár úr került, az elnökség tagja lett Koronka Géza, ifj. Lajkó István és Maldrik Pál. A szakosztályvezetői feladatokat Sára Ferenc látta el, a csapat edzéseit Körtvélyesi Miklós vezette. Célul tűzte ki labdarúgóink megyei első osztályba juttatását. 1957-ben bevezették a pálya világítását, és ez lehetővé tette az edzések esti órákban történő vezetését is. Ebben az időszakban a csapat zsinórban 18 mérkőzést nyert meg. Az 1957-58-as megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság a turaiak győzelmével fejeződött be.
Szervezeti változások és folyamatos kihívások
Az örömöt beárnyékolta a magyar labdarúgó bajnokság országos átszervezése miatti "ítélet". Nem akarták elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet velünk, és nehéz megfogalmazni, hogy ez az intézkedés milyen elkeseredettséget okozott a sportszerető közösségben. Ennek következtében a mérkőzések látogatottsága jelentősen visszaesett. Ezen a problémán következetes munkával lehetett úrrá lenni. Ismét a Ferencváros labdarúgóit hívták hírverő mérkőzésre, akik 1959-ben lejátszották a mérkőzést. A II. osztályban szerepeltek az 1961-71. megyei bajnokságig.
Új vezetőség látott munkához. Lajkó István elnökhelyettes, Benke Sándor, Farkas István, Fekete János, Kis László, ifj. Sára Mihály tagok új feladatot vállaltak. Célként tűzték ki a járási bajnokság megnyerését, az öltözőépület korszerűsítését és egy kézilabdapálya kialakítását. A sportkör megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezett, így lehetőség nyílt az új csapatszerkezet kialakítására. A labdarúgók megnyerték a járási bajnokságot és felkerültek a megyei II. osztályba. A játékosállomány megerősítése után a cél reálisnak tűnt. Az 1964-65. és az 1967. évi II. osztályú csapatok kiemelkedő játékosai között volt Péter, Széles Sándor, Szilágyi Gábor, Tóth János, Tóth Zs.
A turai KSK atlétája és labdarúgója, Sára Ferenc, aki 1978-ban segédedzői képesítést szerzett, 1978-1995 között a turai ifjúsági, majd felnőtt labdarúgók edzője volt. Az edzői feladatokat 1987-88-ban Bolbás Mihály és Keresztes Károly váltották egymást. 1988-89-ben Tóth M. Imre látta el az edzői feladatokat, aki az 1989-90-es körzeti bajnokságban 1. helyezést ért el, és ezzel a megyei II. osztályba jutottak. A szakosztályvezetői feladatokat Tóth János látta el.
…egyetlen Man. United-meccset sem látott a szezonban! │ Petur András (Sport TV) │ HATÁSKELTŐK (4K)
Az infrastruktúra fejlesztése és az utánpótlás nevelés
A 90-es évek elején a sportkör elnöksége megújult. Szabó Andrást választották a sportkör elnökévé, Lajtos János lett a labdarúgó szakosztály vezetője. Az új elnökség célként tűzte ki a sportpálya felújítását füvesítéssel, és egy edzőpálya épült világítással. Mélyfúrású kutakkal kiépítették a pályák locsoló berendezését. Az átadásra 1993. augusztus 8-án került sor. A helyi gazdaság erőgépeit is rendelkezésre bocsátotta a tereprendezés során. Benke Sándor irányításával szorgalmasan folytak az edzések. Labdarúgóink az 1993-94-es megyei II. osztályú bajnokságot megnyerték, és ezzel a megyei I. osztályba jutottak.
Az 1993-as csapat
- Állnak: Szilágyi Gábor, Szilágyi József, Tóth Péter László, Tuka János.
- Guggolnak: Tóth M., Nagy János, Kuli István.
Az 1994-95-ös megyei I. osztályú bajnokságban a Pest megyei I. osztályban kellett küzdeni a bennmaradásért. A csapat vezetője Tóth István sportköri elnök, Tóth M. elnök és Tóth A. András, Király Elek, Rácz István és Szilágyi József voltak. Az utánpótlás a fiatalok bevonásával oldódott meg.
Egyéb sportágak Turán: kézilabda, asztalitenisz, atlétika
A labdarúgás mellett más sportágak is virágoztak Turán. A kézilabda is népszerű sportág volt, mely vonzotta mind a fiatalokat, mind a felnőtteket. Az 1960-as évektől a kézilabdázás versenyrendszerét is fejlesztették. A csapatok részt vettek országos versenyeken és szakszövetségi bajnokságokon. Az 1993-94-es megyei II. osztályú női kézilabda bajnokságot a turai lányok megnyerték, és ezzel a megyei I. osztályba jutottak.
Az asztalitenisz is hosszú ideig vonzotta a sportszerető közönséget. A férfi III. osztályú bajnokságot Tóth Erzsébet a felnőtt III. osztályú talajgyakorlatával országos bajnoki címet szerzett. A sportágban tehetséges versenyzők, mint például Tóth Péter, Tóth M. Ferenc és Várkonyi Gábor, értek el szép eredményeket. Tóth Péter például síkfutás országos döntőjét 52,8 mp-es eredménnyel nyerte meg, és ő volt az 1. helyet szerzett szpartakiád váltó befutója is.
Az atlétikában is kiemelkedő teljesítmények születtek. Sára S. 1962-ben országos atlétikai döntőben súlylökésben 3., gerelyhajításban 2. helyen végzett. Hubert Sándor 1966-ban magyar bajnoki címet szerzett.
A falusi futball hanyatlása: országos trendek és okok
Nincsen szem előtt, nem is tud róla sokat a közvélemény, ettől még létező jelenség: Magyarországon a hagyományos falusi futballvilág sorra veszíti el állásait, országos szinten a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatok száma több mint két évtizede töretlenül csökken, a kistelepülések sportegyesületei számos helyen küzdelmes harcot vívnak a fennmaradásért. Az ezredforduló óta országosan a felnőtt férfibajnokságokban szereplő csapatok negyede eltűnt.
Adatok a változásról
A múzeumi adattérkép kivonatolt, szűkített, olvasóbarát változatát tárjuk most a nyilvánosság elé, a számokat a fordulópontot jelentő 2000-es évtől feltüntetve. A rendszerváltás körüli átmeneti zavarokat a kilencvenes években erős fellendülés követte, a csapatszám az ezredforduló környékén érte el az országos csúcsot, az NB I-től a megyei negyedosztályig 2272 együttes futballozott. Azóta viszont folyamatos az apadás: 2000 és 2021 között összesen 546 felnőtt férficsapat tűnt el a rendszerből, a teljes mezőny 24 százaléka. Cikkünkben kizárólag a felnőtt férfi nagypályás bajnokságokban szereplő csapatokra összpontosítunk az NB I-től a legalacsonyabb szintig.
A veszteség elsősorban a kisebb településeken működő csapatok feloszlásának tudható be. Bár Budapest a rendszerváltás óta megszűnt 115 pálya elvesztése miatt létesítményhiánnyal küzd, a fővárosi csapatok száma az elmúlt jó húsz évben az országos tendenciával ellentétben nem csökkent (+3%). A társadalmi folyamatoknak, a mindenkori gazdasági viszonyoknak és az emberek életmódváltozásának leginkább a futballélet alsó szintjei vannak kitéve, itt érvényesül a legkevésbé a tompító vagy védőhatás, amelyet feljebb a professzionális működés, a célzott szponzori támogatás, a kiemelt médiafigyelem és a közösségi elvárás biztosít.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, egyedül a fehérgyarmati járásban és csupán az elmúlt tíz évben Botpaládon, Cégénydányádon, Csegöldön, Kispaládon, Kölcsén, Nagyaron, Nagyszekeresen, Tiszabecsen, Tiszakóródon és Túrricsén is szinte sóhajtás nélkül, észrevétlenül múlt ki a felnőtt futballélet.
Országos szinten érzékelteti a változások súlyosságát, hogy amíg 2000-ben Magyarországon a felnőtt férfi nagypályás csapattal rendelkező települések aránya 59.4 százalék volt, 2021-re már csak 43.2 százalék. Vagyis Magyarország településeinek több mint 16 százalékán ebben a periódusban fulladt ki a felnőtt nagypályás labdarúgás.
A csapatszám csökkenés megyei bontásban (2000-2021)
Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan változott a felnőtt férfi nagypályás labdarúgócsapatok száma néhány kiemelt megyében az ezredforduló óta.
| Megye | Változás mértéke | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Borsod-Abaúj-Zemplén | Több mint 50% csökkenés | A mezőny fele süllyedt el |
| Nógrád | -46% | Még így is az egyik legaktívabb megye az egy csapatra jutó lakosok számát tekintve |
| Somogy | -39% | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | -39% | |
| Baranya | -34% | Itt a legalacsonyabb a felnőtt férfiegyüttest működtető települések aránya |
| Heves | -33% | |
| Hajdú-Bihar | +9% | Az országos átlaggal ellentétes, növekedést mutató tendencia |
| Csongrád-Csanád | +4% | |
| Békés | -5% | Népességszámának ötödét elveszítette, de a csapatok száma aránylag stabil maradt |
Az okok mélyreható elemzése
Az okokat kutatva több tényező is feltételezhető. Bár a férfinépesség átlagéletkora 2000 és 2021 között számottevő mértékben, 36.6 évről 40.8 évre nőtt, az öregedés önmagában nem indokolja a 24 százalékos csapatmegszűnési arányt. Az ország össznépességének 4.6 százalékos csökkenése sem, bár a demográfiai tényezők összeadódva kétségtelenül szerepet játszanak a futballtendenciákban. A klubfenntartás anyagi lehetőségei az MLSZ jelentős kedvezményeivel, teherátvállalásaival, illetve a taotámogatással számottevően javultak, és a segítség bizonyára sok billegő egyesületnek segített talpon maradni. Ugyanakkor a pénzes világ magával hozta a maga torzulásait, anyagi versenyhelyzetet teremtett a futballélet legalacsonyabb szintjén is.
A személyes motiváció dimenziója is fontos: amíg húsz-harminc éve szinte természetes volt, hogy egy falusi fiatal sportként, szabadidős elfoglaltságként a futball felé fordul, mára ez a választás korántsem magától értetődő. Kitárult a világ, a távolságok könnyebben leküzdhetők, a kistelepülésen elérhető sportok repertoárja is bővült, a virtuális valóság kínálta szórakozások pedig az élő játék szinte sportszerűtlenül erős konkurenciái lettek.
Az MLSZ válasza és a jövő kilátásai
Az MLSZ illetékesei érzékelik, elemzik, átlátják a helyzetet, és bár az idő kerekét visszaforgatni nem tudják, felelősen keresik a megoldást. Ezt jelenleg részben az alternatív - csökkentett pályamérettel, játékosszámmal, adott esetben csoportosított fordulókkal szervezett - bajnokságokban látják. A tavaly elfogadott MLSZ-stratégiában is hangsúlyosan foglalkoznak ezzel a problémával. Tisztában vannak vele, hogy a csapatszámcsökkenés társadalmi életünk változásának a velejárója, a jelenség nem kifejezetten futballszakmai okokra vezethető vissza, inkább demográfiai tényezők játszanak közre, mint például a népességcsökkenés, az öregedő társadalom, a születések számának folyamatos csökkenése.
A változás számos veszéllyel jár: ha a fiataloknak nincs sportolási lehetőségük, könnyen káros szenvedélyt találnak, amely egészségügyi problémákat okozhat. Ha egyszer megszűnik a falusi csapat, már nehezen indítható újra, és nagyobb az esélye annak, hogy a kistelepüléseken, főként a hátrányos helyzetű településeken élő tehetséges gyerekek elvesznek a magyar labdarúgás számára. A hosszú távú kilátások nem ígérnek látványos újraéledést a hagyományos, nagypályás csapatokra épülő falusi futballkultúrában, de a cél az élő futballközösségek megbecsülése és értékeinek hangsúlyozása.
Friss döntések és a bajnokság jövője
Az elnökség a klubok kéréseit is figyelembe véve elrendelte, hogy a húsvéthétfőre (2026. április 6.) és az országgyűlési választás napjára (2026. április 12., vasárnap) kiírt országos felnőtt nagypályás mérkőzéseket más időpontban rendezzék meg. A férfi NB I-es és NB II-es, nagypályás bajnokság versenykiírásának véglegesítésére a következő elnökségi ülésen kerül sor. A testület elfogadta az éves rendes küldöttközgyűlés elé terjesztendő legfontosabb dokumentumokat. A közgyűlés 2026. május 27-én lesz.
Információk szerint a hosszú évek óta lebegtetett kérdés eldőlt, és az MLSZ a következő szezontól szinte biztosan bevezeti az osztályozót, amely az NB I-es kiesésről és az NB II-es feljutásról dönt. Úgy tudni, minden érdekelt meghallgatása után olyan konszenzus alakult ki, amely alapján a következő idény kiírása alapjaiban megváltozik. Az elnökség a klubok kéréseit is figyelembe véve elrendelte, hogy a húsvéthétfőre és az országgyűlési választás napjára kiírt országos felnőtt nagypályás mérkőzéseket más időpontban rendezzék meg. A férfi NB I-es és NB II-es, nagypályás bajnokság versenykiírásának véglegesítésére a következő elnökségi ülésen kerül sor.
tags: #orszagos #kiemelt #nagypalyas #bajnoksag
