Palotai Károly: A magyar futball olimpiai aranyérmese és nemzetközi játékvezetője
Szombaton, súlyos betegség után, életének 83. évében elhunyt Palotai Károly. 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. Pályafutása során kiemelkedő játékosként és elismert játékvezetőként is maradandót alkotott, neve összefonódott a magyar és a nemzetközi labdarúgás jelentős pillanataival.
Játékos-pályafutásának csúcspontjai
Először hátravont középcsatárként próbálgatták a tartalékban, fél év múlva bemutatkozott az első csapatban. 1956 őszén elhagyta az országot, Pálfy Antallal és hét évvel idősebb fivérével, az A-válogatottban is szerepelt Palotai Jánossal a Freiburger FC-hez került.

Klubjával, a Győri Vasas ETO-val 1963 őszén megnyerte az őszi (egyfordulós) bajnokságot, valamennyi bajnokin (13) szóhoz jutott. 1964-ben bekerült az Év csapatába a Labdarúgásnál. 1967-ben bronzérmet szerzett a Győri Vasas ETO-val.
Olimpiai aranyérem Tokióban
Játékos-pályafutása legnagyobb sikerét az olimpiai válogatottal érte el 1964-ben. Az együttes hét mérkőzéséből haton pályára lépett Japánban, és egy gólt szerzett. Tokióban aranyérmes lett, de a csehszlovákok elleni döntőből sérülése miatt hiányzott.

1964-ben tagja volt a Tokióban aranyérmes válogatottnak. A döntőben sérülés miatt nem játszott, érmet sem kapott. Tizenkét évvel az Aranycsapat olimpiai sikere után újra aranyérmet ünnepelhetett a labdarúgás, ezúttal a tokiói olimpián. A futballisták aranya kárpótlás is volt, mert a kardválogatott nyerőszériája megszakadt 1964-ben. Magyarország összesen tíz aranyéremig jutott a tokiói olimpián, amivel a nemzetek versenyében a hatodik helyet szerezte meg.

Az 1964-es olimpiára Lakat Károly válogatta össze a magyar labdarúgó-válogatottat, amely a négy évvel korábbi bronzérem után győzelmi tervekkel érkezett Japánba. A válogatott az 1964-es Európa-bajnokságon szintén a harmadik helyet szerezte meg - abból a csapatból Novák, Ihász, Varga Zoltán, Farkas János és Bene Ferenc is az utazók között volt -, így nem tűnt elérhetetlennek az első hely - írta a Népsport a várakozásokról.
Út az aranyéremig: A tokiói olimpiai torna mérkőzései
- Mivel Észak-Korea visszalépett, ezért az első meccsen, Marokkó ellen már a továbbjutás volt a tét.
- Az álomjátékkal elért siker után jöhetett a jugoszlávok elleni meccs, amin 6:5-ös végeredmény született. Egyik csapat sem akart védekezni, a már biztos továbbjutás felszabadította a játékosokat.
- Az egyenes kieséses szakaszban jött az addigi legkeményebb meccs, méghozzá a románok ellen. A jugoszlávok ellen is villogó, és négy gólig jutó Csernai Tibor a második percben megszerezte a vezetést. A románok viszont nagy rohamokat indítottak, és végül a 81. percben tizenegyeshez jutottak. Orosz Pál a lelátóról integetett a kapus Gelei Józsefnek, jobb oldalra vetődjön.
- A fináléban aztán Csehszlovákia várt a magyarokra. Az az ország, amely két évvel korábban úgy jutott be a chilei vb döntőjébe, hogy a legjobb nyolc között épp a magyarokat búcsúztatta. A meccs nem ígérkezett könnyűnek, ráadásul Palotai Károly megsérült, helyére Szepesi állt be. Mivel a férfi kardcsapat kiesett az olaszokkal szemben a nyolc között, ez extra motivációt adott a futballistáknak, hogy megszerezzék a tizedik aranyat. A mieink meghajlással üdvözölték a 65 ezres publikumot, amiért tapsvihar lett a jutalmuk. Idegesen kezdtek a csapatok, a csehszlovákok helyzetére Bene válaszolt, de a labdája az oldalhálóban kötött ki.
03. Magyarok az 1964-es Tokioi Olimpian (Hungarians in the Tokyo Olympics, 1964)
- A második félidőben gyorsan meg is született az első magyar találat. Csernai Benét szöktette, aki a védők közt átkígyózva az alapvonal közelébe jutott, onnan élesen belőtte a labdát, a menteni igyekvő Weiss pedig a saját kapujába terelte azt a 47. percben.
- Az 59. percben ismét a mozgékony és szélvészgyors Bene kapott egy jó átadást, kicselezte a védőket - az egyik le is pattant róla -, és 7 méterről a kapuba lőtt. Bár tíz perccel a vége előtt egy védelmi megingás után az ellenfél szépített, az egyenlítés elmaradt, mert Urban kihagyott helyzeténél szerencséje is volt a csapatnak.
12 góljával Bene Ferenc lett a gólkirály, aki két év múlva az angliai világbajnokságon is mind a négy meccsen betalált. Ő az egyetlen magyar futballista, akinek vb- és Eb-gólja is van az olimpiai tornák mellett.
BEK-menetelés a Győrrel
Az 1964-1965-ös BEK-ben fantasztikusan menetelt az ETO. Kiütötte az NDK-beli Chemie Leipziget (2:0, 4:2), a bolgár Lokomotiv Szófiát (5:3, 3:4), valamint a holland DWS Amsterdamot (1:0, 1:1), és bejutott az elődöntőbe. A Benfica elleni „hazai” meccsét aztán a nagy érdeklődésre való tekintettel a Népstadionba vitte a Győr, ahol 70 000 néző előtt 1:0-ra veszített. Tóth kapus sérülése miatt Palotai Károly már fel is húzta a fekete kapusdresszt, de végül mégsem kellett a gólvonal elé állnia.

A történetet Lakat T. Károly elevenítette fel a Helyünk a kupanap alatt című könyvben, hajdanán, labdaszedőként pár centiméterről figyelhette az esetet: „A José Augustóval történt összecsapás után a győri kapus, Tóth László megsérült, és minden jel arra mutatott, hogy - mivel a cserét akkoriban még a kapus sérülése esetén sem engedélyezték a nemzetközi kupamérkőzéseken - Palotainak kell a kapuba állnia. A győriek kapitánya a magáról lecibált 5-ös számú mezt kezembe nyomta, és már húzta is magára Tóth fekete 1-esét, de aztán a gyúrói dörzsölgetésnek és kevéske csodakrémnek hála, a kapus mégis csak vállalta a további játékot.” A visszavágón taroltak a lisszaboni „sasok”, 4:0-val küldtek haza a magyarokat.
Magyar Népköztársasági Kupa sikerek
1964 és 1968 között a gárda zsinórban négy Magyar Népköztársasági Kupa-sorozat döntőjébe jutott, hármat megnyert.
| Év | Mérkőzés | Eredmény | Palotai Károly részvétele |
|---|---|---|---|
| 1964 | Győr - Honvéd | 0:1 | Nem szerepelt |
| 1965 | ETO - Diósgyőr | 4:0 | Végigjátszotta |
| 1966 | ETO - Fradi (első menet) | 1:1 | Kihagyta |
| 1966 | ETO - Fradi (második menet) | 3:2 | Vezérletével nyertek |
Válogatott szereplése
Szinte hihetetlen, hogy Palotai Károly egyszer sem lehetett nagyválogatott! Ugyanakkor 1960 és 1964 között tízszer volt B-válogatott, s egy gólt szerzett a színeiben. 1963-tól 1964-ig harmincszor (!) viselte az olimpiai válogatott felszerelését (a nem hivatalos mérkőzések is szerepelnek a statisztikában), és háromszor talált a kapuba. 1967. május 3-án játszott utoljára bajnokit, az ETO 2:2-re végzett az MTK-val.
Játékvezetői karrier
Hamarosan fantasztikus játékvezetői karrier kezdődött: 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a világbajnokságon, 1972-ben és 1976-ban az olimpián, 1980-ban az Európa-bajnokságon vezethetett. 1975 és 1981 között csak 1980-ban nem kapott valamelyik kontinentális kupadöntőben bírói szerepet. 1976-ban például ő dirigálta a Bayern München-St.Étienne, 1981-ben a Liverpool-Real Madrid BEK-finálét. A leghíresebb 90 perce fekete uniformisban az 1978-as Mundialon megrendezett argentin-brazil volt (0-0).

„Egyetlen hiányérzetem, hogy világbajnoki döntőt nem bíztak rám” - árulta el a 74-es vb-fináléban tartalék bírónak jelölt legenda.
Sportvezetői tevékenység
Sportvezetőként is tevékenykedett. 1990-ben a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották. 1998-ig töltötte be ezt a szerepkört. 1985 és 2005 között az UEFA játékvezetői ellenőreként járta az európai stadionokat, s felügyelt a mérkőzések tisztaságára, 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság, 1983-tól 1985-ig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. Dolgozott az MLSZ elnökségében, illetve a Játékvezető Bizottság alelnöki tisztjét is betöltötte.
Személyes életút és búcsú
Régóta betegeskedett, szombaton álmában hunyt el. Október végén a Blikknek adta utolsó interjúinak egyikét, a konyhaasztalán tornyosuló gyógyszeres dobozok jelezték, egészségi állapota már nem tökéletes, de így is jókedvű volt. „Szerencsés ember vagyok, a labdarúgás rengeteget adott nekem focistaként és játékvezetőként is” - mondta Palotai, aki három éve veszítette el nejét. „Drága feleségem törölgette őket. Nélküle nem értem volna el azt, amit sikerült” - tette hozzá. Többi családtagja távol élt tőle. „A lányunokám nemrég ment ösztöndíjjal tanulni az Egyesült Államokba, s a fiamék azon gondolkodnak, utánaköltöznek. Kisebbik gyerekem Németországban él, vele szinte minden este beszélek telefonon.”





