A Papp László Budapest Sportaréna és a Nemzeti Sportlétesítmények Fejlesztésének Aktuális Kérdései
A Papp László Budapest Sportaréna az elmúlt két évtizede Budapest egyik legfontosabb rendezvényhelyszíne, ahol koncerteket és sporteseményeket rendeznek. Nemrég bejelentés érkezett az üzemeltetőváltásról, ami ráirányítja a figyelmet a nemzeti sportlétesítmények fejlesztési stratégiájára és az állami irányítás új koncepciójára.
A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésének átalakulása
Történelmi áttekintés: Budapest Sportcsarnoktól az Arénáig
A Papp László Aréna története egészen a szocializmus utolsó éveiig nyúlik vissza. Az 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták. A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át, és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított. A külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki. Ezt a licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával.
Gránit Pólus húsz éve az élen
A Papp László Budapest Sportarénát 2006 és 2025 között a Gránit Pólus nevű cég bérelte, az ő szerződésük azonban december végén lejárt. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot. A jelenlegi üzemeltető, a Gránit Pólus csoport húsz év után távozik. A Gránit Pólus vezetője, Gyertyánfy Miklós a lapnak elmondta: összességében elégedettek az elmúlt két évtizeddel. Bár voltak nehezebb évek - a Covid-járvány és az energiaárak emelkedése különösen megviselte az iparágat -, a cég sikeres időszakot zár.
Új fejezet: a Rampart Aréna Kft. érkezése
Húsz év után új üzemeltetőhöz kerül a Papp László Budapest Sportaréna: januártól a Tiborcz István környezetéhez köthető Rampart Aréna Kft. kapja meg - értesült a Telex. A váltás az állami Nemzeti Sportügynökség döntése alapján történik, egyelőre egyéves időtartamra. A jelenlegi üzemeltető, a Gránit Pólus csoport húsz év után távozik. A tulajdonos magyar állam döntése alapján az üzemeltetési szerződés 2025. december 31-én lejár, ezt követően egyéves időszakra a Rampart Aréna Kft. kapja meg a működtetés jogát.
A cég a közleményében azt írta: céljuk, hogy a Papp László Budapest Sportaréna 2026-ban is kiemelt helyszíne maradjon a hazai sport- és kulturális életnek. A Rampart-csoport az elmúlt években számos állami nagyberuházásnál és sportlétesítménynél tűnt fel. Gasztronómiai és rendezvényszervezési tevékenységük mellett ők biztosították a cateringet például a Puskás Arénában, a BOK Csarnokban, a Magyar Zene Házában és a Nemzeti Atlétikai Központban is. A frissen bejegyzett Rampart Aréna Kft. tulajdonosai között több, Tiborcz István környezetéhez köthető üzletember is szerepel. A legnagyobb tulajdonos Sájer Gábor, akit a Telex szerint Tiborcz bizalmasaként tartanak számon. A Rampart csoport zászlóshajója a Rampart Gasztronómia Kft. tavaly 5,7 milliárd forintos forgalom mellett 1,1 milliárd forintos nyereséget ért el. A konkrét üzemeltető a Rampart Aréna Kft. idén szeptember 16-án alakult, vélhetően az új feladatra létrehozott céltársaság, amely cégalapítás a piac szereplőiben azt a feltételezést erősítette, hogy a csoport vélhetően nem egy évre, hanem hosszabb időtávra tervez, vagyis ha lesz majd közbeszerzés, azon is elindul.
A hosszú távú bérbeadás és az állami feltételek
A 2027. január 1. és a 2036. december 31. közötti tízéves időszakra bérbe adná az állam a Papp László Sportarénát - írja a Telex. A csütörtök este megjelent Magyar Közlöny 14. számából az derül ki, hogy a bérbeadás feltétele, hogy az állam a 10 éves időtartamból 120 nap erejéig korlátozó beruházást hajthasson végre a sportarénán. Az állam ezenkívül kérne évente 22 nap kedvezményes használatot. Az arénát 2026. és 2028. között a tervek szerint további beruházásokkal érintik majd.
Az Állami Eseménynapok rendszere a Papp László Arénában
Az Állami Eseménynapok célja és koordinációja
A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumát megillető Állami Eseménynapok elosztásának rendszerét a 37/2015. (VII. 31.) EMMI utasítás rögzíti. Az évente rendelkezésre álló Állami Eseménynapok keret kialakításának célja megfelelő helyszín biztosítása az ország számára kiemelt jelentőséggel bíró sport- vagy ennek hiányában kulturális és egyéb rendezvények támogatására a helyszín kedvezményes biztosításával. Az Állami Eseménynapok lehetőséget nyújtanak továbbá arra, hogy kiemelésre méltó állami rendezvényekre (például a nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan) méltó keretek között kerüljön sor.
A Magyar Államot megillető Állami Eseménynapok felhasználásáról a sportpolitikáért felelős miniszter dönt. Döntését tájékoztató formájában a Minisztérium honlapján teszi közzé. Az Állami Eseménynapok felhasználásával kapcsolatos feladatokat a Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának Sportügyi Főosztálya koordinálja. Az Állami Eseménynapokra nyilvános közzététel alapján lehet pályázni.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 2007. március 1-jén létrejött Megállapodás értelmében az államot évente megillető 22 Állami Eseménynapból évente két napon az Egyházak használhatják a Papp László Budapest Sportarénát több ezer fős vallási, illetve kulturális események, találkozók lebonyolítására. Az előre nem látható feladatokra, illetve az állam számára különösen fontos célok megvalósíthatósága érdekében a Sportügyi Főosztály az Állami Eseménynapok éves keretéből 5%-os tartalékkeretet képez. Amennyiben a beérkezett pályázatok száma és jelentősége indokolja, az Államtitkár javaslatára a Miniszter dönthet úgy, hogy a tartalékkerettel elkülönített napokat a beérkezett pályázatok között szétosztja.
Dzsúdló Papp László Aréna (2023)
Pályázati eljárás és feltételek
A sportszervezetek, a kulturális és az állami rendezvények szervezői az Állami Eseménynapoknak a fentiek szerint csökkentett keretére nyújthatnak be pályázatot, a benyújtás időpontjától számított legfeljebb egy évre előre. Amennyiben a pályázattal érintett rendezvényre vonatkozóan a pályázó az Arénát már kereskedelmi bérleti szerződéssel lefoglalta, e rendezvényre nem ítélhető oda Állami Eseménynap. A tárgyévben fel nem használt Állami Eseménynap a következő évben igénybe vehető azzal, hogy egy évben legfeljebb 30 nap használható fel.
A Minisztérium az Állami Eseménynapok foglalására vonatkozó pályázati adatlapot a honlapon teszi közzé, és azon szerepeltetni kell a tárgyév, illetve a következő naptári év vonatkozásában már megítélt Állami Eseménynapok számát és az e napokon tartandó rendezvényeket, valamint a még rendelkezésre álló keretet és a pályázat benyújtásához szükséges alapvető információkat. A pályázatok folyamatosan nyújthatóak be a Minisztériumhoz.
A pályázónak a pályázatban megjelölt rendezvény megtartásához szükséges forrásokkal rendelkeznie kell. A nyertes pályázatban megjelölt napok száma nem jelent kötelezettséget a Minisztériumra azonos számú Állami Eseménynap odaítélésére, illetve Állami Eseménynap elnyerése nem jelent kötelezettséget a Minisztériumra további támogatás folyósítására. Az Állami Eseménynapokra vonatkozó pályázat benyújtása díj- és illetékmentes.
Az Állami Eseménynapokra vonatkozó pályázatok elbírálási folyamata a következő lépésekből áll:
- Pályázás az igényelt időpont pontos megjelölésével és a lebonyolításért felelős személy megnevezésével, csatolva az Aréna üzemeltetőjének nyilatkozatát az előzetes foglalásról és arról, hogy kereskedelmi bérleti szerződés nem jött létre.
- A Sportügyi Főosztály regisztrálja a pályázatokat, egyeztetéseket folytat, és 5 munkanapon belül értesítést küld a befogadásról, megjelölve a Miniszter döntésének várható időpontját.
- A pályázó köteles értesíteni az Üzemeltetőt a pályázat benyújtásáról, csatolva a Minisztériumtól kapott befogadásról szóló értesítést.
- A benyújtott pályázatokról az Államtitkár javaslatának figyelembevételével a Miniszter dönt, döntését tájékoztató formájában teszi közzé a honlapon. A Miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
- A pályázóknak a miniszteri döntésről az Államtitkár a döntést követő tizenöt napon belül közvetlen értesítést küld.
- A pályázatok elbírálásáról szóló tájékoztató közzétételére a tárgyév június 30-ig beérkezett pályázatok esetében legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig, a tárgyév december 31-ig beérkezett pályázatok esetében legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig kerül sor a honlapon.
- A Miniszter döntését követő tizenöt napon belül az Államtitkár értesíti az Üzemeltetőt, és kezdeményezi az Állami Eseménynapok igénybevételére vonatkozó használati szerződés megkötését.
A kedvezményezett a részére odaítélt Állami Eseménynapon nem valósíthat meg a nyertes pályázatban megjelölt rendezvénytől eltérő vagy bővített eseményt, valamint az Arénát nem adhatja albérletbe más szervező bevonása mellett sem. Amennyiben valamely kedvezményezett a részére odaítélt Állami Eseménynap igénybevétele során nem teljesíti fizetési kötelezettségeit az Üzemeltető felé, úgy a Minisztérium a kedvezményezett részére mindaddig nem ítél oda ismételten Állami Eseménynapot, amíg fizetési kötelezettségeit teljes mértékben nem teljesítette.
Előfoglalás nemzetközi eseményekre
Az előfoglalás célja, hogy a pályázati úton elnyerhető, kiemelt nemzetközi esemény Magyarországon történő megrendezésének elősegítése érdekében az esemény rendezésére pályázó szervező megfelelő színvonalú helyszín biztosításának lehetőségét tudja megjeleníteni pályázatában. Előfoglalásra az Állami Eseménynapok odaítélésére vonatkozó általános eljárás keretében lehet pályázni. Az előfoglalásról az Államtitkár javaslatára a Miniszter az előfoglalásra vonatkozó pályázat beérkezésétől számított 30 napon belül dönt.
Ha a nemzetközi pályázat sikeres, az előfoglalás az arról szóló hivatalos tájékoztatásnak a Minisztériumhoz történő benyújtásával Állami Eseménynap támogatássá válik.
A Puskás Ferenc Stadion és a fővárosi sportlétesítmények jövője
A Centrale projekt a Puskás Ferenc Stadionnál
Nemrég jött a bejelentés, miszerint hamarosan elkezdődik a Puskás Ferenc Stadion metrómegállóra tervezett beruházás, ahol egy 29 ezer négyzetméteres vegyes funkciójú épület jön létre. A Centrale projektben a kiskereskedelmi és gasztronómiai funkciók mellett iroda és hotel is helyet kap. Régóta tervben volt már egy kereskedelmi funkciókkal bíró épület a Puskás Ferenc Stadion metrómegállónál a Papp László Sportaréna mellett, végül idén jött el a pillanat, hogy valóban elindulhasson a fejlesztés. Noha a koncepció már évekkel ezelőtt megvolt, a piaci környezet változásának hatására átalakultak a tervek.
A Népstadion felújításának évtizedes dilemmája
Az egykori Népstadion felújításáról már évek óta szó van, konkrét lépésekig azonban nem sikerült eljutni, így Magyarországon jelenleg egyetlen nemzetközi színvonalú stadion sincs. Az 1953-ra elkészült egykori Népstadion és összesen 38 hektáros területe - korábbi nevén Népstadion és intézményei, ma Budapesti Olimpiai Központ - nem előzmények nélkül jutott a futballszövetség eszébe. 2004-ben befektetői ötletpályázatot írtak ki azzal a céllal, hogy megtudják, a potenciális magánbefektetők miben gondolkodnak. Az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc pontosat nem tudott mondani a majdani beruházás összegeként, a 75 milliárd forint tipp volt a részéről. Azt mondta, a munkálatok már 2005 második felében megkezdődhetnek. A telek azon részére, amely a Papp László Aréna felé esik, sportközpontot képzeltek el, itt szolgáltatásvásárlással élt volna az állam. A stadiontól a Keleti pályaudvar felé eső résszel azt kezdhettek volna a befektetők, amit akarnak, szabad kezet kaptak volna. A pályázat nyertes nélkül és csak 2005 februárjában zárult.
Látszólag előrelépést jelentett, hogy 2006 februárjában tervpályázatot írtak ki, amelyen tizenegyen indultak és az áprilisi záráskor végül két győztest hirdettek. „Mi nem egyszerűen stadionban gondolkodtunk, hanem sportközpontot, egy kisebb várost álmodtunk ide” - idézi fel a terveket az egyik díjazott, Ferencz Marcel. Az épületnek csak része, sőt kisebb része lenne maga a stadion, a körülötte húzódó hatalmas, egy kilométer hosszú és ötven méter széles gyűrűben zajlana az élet. Az eredményhirdetéskor már nem hangzottak el határidők, Ábrahám NSH-elnök elismerte, a konkrét további lépésekhez előbb a kormánynak kell határoznia. Azóta rendezési terv készült a területre, döntés azonban nem született, csak egy sor tanulmány készült el. Egy éve épp az MLSZ felvetése után készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon a Puskás Stadion lehetséges fejlesztéséről. Akkor kiderült, a futballszövetség elképzelése a jogi és a gazdasági feltételek miatt nem valósítható meg.
Az MLSZ elképzelései egy új futballarénáról
Október elején jelentette be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), hogy a budapesti Fehér úton 2010-re harmincezres stadiont tervez építeni. A Nemzeti Labdarúgó Arénát önállóan valósítaná meg az MLSZ és a 11,5 milliárdra rúgó költségeket kizárólag a szövetség teremtené elő, az államtól csak a telket szeretnék - nyilatkozta többször Elbert Gábor főtitkár, aki azt is hozzátette, még nem minden részlet tisztázott a tervezett beruházással kapcsolatban. A beruházással kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy a szövetség nagyon elszánt és 11-12 milliárdnál többet nem szán a megvalósítására. Azonban kiderült, a helyszín, a határidő, illetve a konkrét arculat is bizonytalan még.
Az MLSZ az IMG, a világ egyik legjelentősebb sportmarketingcége által készített tanulmány alapján jutott arra a következtetésre, hogy önálló projektet kezd. Az IMG a magyarországi viszonyokat, az üzemeltethetőséget figyelembe véve azt állapította meg, hogy nyereségesen csak egy harmincezres, kizárólag futballra alkalmas stadion tartható fenn. Az IMG azt is állította, nem éri meg Budapesten két jelentős stadion felépítése. Egyértelműsítették, nem bír el a főváros két nagyobb stadiont, illetve megállapították, nagyobb, ötven-hatvan ezres létesítmény csak presztízsberuházással valósítható meg Magyarországon. A tervpályázati győztes Ferencz Marcel szintén végzett számításokat a megtérülésre. Terve hatalmas, 250 milliárdos költséggel számolt, azonban az épület nemcsak évente néhányszor, hanem 365 napon keresztül hozna bevételt.
Az MLSZ nem állami forrásból teremtené elő a költségeket, bankhitelből finanszírozná az építkezést. A koncepció fontos eleme, hogy úgy számolnak, a kiadások hetven százaléka már a nyitásra megtérül a névhasználat, a kialakítandó üzleti boxok és az üzlethelyiségek értékesítéséből. A megtérüléshez az is kell, hogy évente ötven rendezvényt tartsanak itt. A nemzetközi futballszervezetek pénzbeli támogatásával egyébként nem számolnak, abban azonban biztosak az MLSZ-nél, hogy jelentős tornát az UEFA vagy a FIFA szánna ide.
A Schőn építészirodával elkészíttetett előzetes vázlatterveken egy kompakt, visszafogott, de mégis tetszetős futballaréna látszódik, mind a négy oldalon kétteraszos lelátóval. Az épület első, Fehér út felé eső része nyitott lenne, vagyis az utca embere ide szabadon bejárhatna. Üzletek, éttermek, kávézók és a magyar futball múzeuma kapnának itt helyet. Hátul alakítanák ki az öltözőket, azon a lelátón lennének az üzleti boxok és a sajtó területei is. A stadion mögött pedig egy munkacsarnokot húznának fel, ahol a különböző olimpiai sportágak képviselői edzhetnének.
A döntéshozók kihívása: két nagy stadion Budapesten?
Szakmai vélemények szerint kifejezetten alábecsülték a harmincezres stadion költségeit. A tapasztalatok alapján ugyanis férőhelyenként 600 ezer-1 millió forinttal kellene számolni, vagyis alsó hangon is legalább 15-16 milliárd forintot kellene áldozni. A kritikusok arra is figyelmeztetnek, a helyszín pedig ugyan villamos melletti, illetve metróközeli, autós szempontból viszont nem igazán ideális. Egy kevéssé megfogható, de később biztosan felmerülő ellenvetés lehet az is, hogy a stadion egy híres magyar játékos helyett valamelyik multi nevét fogja viselni. Mindez azonban egyelőre csupán fikció, előtanulmány, a homlokzattal még nem is sem foglalkoztak a tervrajzokon.
Az MLSZ még mindig nem zárkózik el a Puskás stadion megújításától sem. Ráadásul az is kiderült, a Népstadion érzelmi kérdés sokak számára. A több mint ötvenéves épület újjávarázslása viszont nem 1-2 éves projekt és már a lebontása is 2-3 milliárd forintos ügylet. „Nagy a realitása az MLSZ terveinek, de a Puskás stadionról való gondolkodás nem állhat le” - fogalmaz határozottan Török Ottó. Az MLSZ stadionépítési törekvéseit nagyon agilisen vezénylő Scheer Sándor úgy véli, megélhet egymás mellett a két létesítmény, a válogatott ezentúl is vihetne a Puskás Stadionba egy-egy meccset, ahol a nézőszám ezt indokolja. Az építész úgy látja, a futballszövetség terveiben szereplő aréna helyesen nem a Népstadion helyén valósulna meg, mert az a lépték valóban nem oda illik.
Az Országgyűlés sportbizottsága egyértelműen állást foglalt: a testület nemrég megszavazta, hogy a Puskás Stadion fejlesztését tartja elsődlegesnek. A fideszes elnök, Bánki Erik szerint PPP-s megoldásban, negyvenmilliárd forintért létesülhetne ötvenezres létesítmény, amely megfelelő lenne egy olimpiai pályázathoz, foci-Eb-rendezéshez vagy atlétikai világversenyhez. A képviselő úgy véli, az MLSZ-stadion csak akkor támogatható elképzelés, ha annak megvalósulása nem zavarja a Puskás Stadion üzemeltethetőségét. Azt is kizárná, hogy a telken kívül bármilyen állami segítséget - pl. hitelgarancia - kapjon a beruházás. Nemzetközi mércével valóban mérhető stadionunk három elbukott Eb-pályázat után és a fel-fel lángoló olimpiarendezési lelkesedés közepette továbbra sincs. Most úgy tűnik, választás előtt állnak a döntéshozók. Ha az MLSZ átviszi terveit, belátható időn belül lesz vállalható futballétesítmény Budapesten, az egykori Népstadion sorsa azonban ezzel még bizonytalanabbá válhat.
Az egységes állami sportirányítás és a Nemzeti Sportügynökség szerepe
Az NSÜ megalapítása és feladatköre
Az "Egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről" szóló javaslat szerint az NSÜ kezelésébe kerülne az NSK által üzemeltetett mintegy 140 létesítmény, valamint további 13, köztük a Papp László Sportaréna, valamint több balatoni uszoda és üdülőtelep. Az NSÜ kezelésébe kerülne többek között a Puskás Aréna, az FTC, Újpest, Vasas, MTK, BVSC stadion, a Bozsik Stadion, a Rátgéber Nemzeti Kosárlabda Akadémia, a Veszprém Aréna, a Tüskecsarnok és a Duna Aréna is. A sportingatlanok fenntartási, üzemeltetési, fejlesztési, működtetési, hasznosítási feladatait januártól látja el az NSÜ.
A törvényjavaslat indoklásából kiderül, az Ügynökség létrehozására azért is szükséges, mert nagyobb a mozgástere mint a Központnak, így "amennyiben nem állami tulajdonban álló, közfeladat ellátását szolgáló sportcélú ingatlan üzemeltetése más úton nem biztosítható, és annak működéséhez kiemelt közérdek fűződik", amennyiben a kormány úgy dönt, az NSÜ közfeladat-ellátás keretében üzemeltetheti azt. "A 2022-ben kezdődő kormányzati ciklus új állami sportirányítási koncepció mentén kívánja egységesen kezelni a sportingatlanok fenntartási, üzemeltetési, fejlesztési, működtetési, hasznosítási feladatait. Annak érdekében, hogy ez a koncepció mind sportszakmai, mind gazdasági, hatékonysági szempontból költséghatékony és eredményes legyen, olyan eszköz-, intézményi és vagyongazdálkodási rendszer került meghatározásra, mely megvalósítása kizárólagosan törvényi szabályozással lehetséges."
Az NSÜ januártól közfeladatként látná el a sportingatlanok üzemeltetését és működtetését, az ingatlan hasznosításával kapcsolatos egyéb feladatokat, valamint a más törvény hatálya alá nem tartozó építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási tevékenységeket is. A gyógyfürdőnek minősülő sportingatlanokban járóbeteg-gyógyító szakellátás, valamint terápiás célú gyógyfürdő- és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása is NSÜ feladatkörébe tartozik majd, valamint a magyar sport országos szakmúzeumának fenntartását, és egyes beruházások előkészítői-építtetői feladatait is az NSÜ látja majd el.
A sportlétesítmény-üzemeltetés gazdasági kihívásai
Mint a szakmabeliektől hallottuk, Magyarországon valójában probléma, hogy amikor megszerezzük egy nagy világverseny rendezését, akkor a sportimádó Orbán Viktor előszeretettel támogatja egy új létesítmény felépítését, de azokat később gazdaságosan üzemeltetni már egyáltalán nem könnyű. Vagyis végeredményben az arénák egymást is kiszorítják a rendezvénypiacról. Az üzemeltetési biznisz nagyjából úgy néz ki, hogy az üzemeltető egy bérleti szerződés alapján fizet az államnak, de azután már ő adhatja ki a csarnokot a különböző sporteseményeket vagy koncerteket szervező cégeknek hasznosításra. Az üzemeltető állandó stábja ugyanakkor részt vesz az események lebonyolításában, technikát működtet, biztonságot garantál. Az ágazat talán legfontosabb mutatója az eseményszám, vagyis az, hogy egy évben hány este van kihasználva az adott csarnok.
Néhány példa a közelmúltbeli nagyberuházásokra:
- A 2017-es vizes vb-re 43 milliárd forintért elkészült a Dagály, vagyis hivatalosan a Duna Aréna.
- A 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra 116 milliárd forintból az MVM Dome.
- A 2023-as atlétikai vb-re 246 milliárd forintból a Nemzeti Atlétikai Központ.
A Papp László Aréna üzemeltetését elsősorban az MVM Dome befolyásolja, amely jégkorong, darts, kézilabda és más sporteseményeket, de nagy koncerteket is „elhalászhat” a háztól.
tags: #papp #laszlo #stadion #miniszteri #fejlesztes
