Pesovnik László és a BEAC aranykora a magyar labdarúgásban
A magyar labdarúgás története számos patinás klubot és felejthetetlen játékost adott a sportágnak. Ezen klubok között kiemelkedik a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) is, amely az egyik legrégebbi egyetemi sportegyesület Magyarországon. Labdarúgó szakosztályát már 1898-ban létrehozták, és később a Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-es megalapításában is részt vett. A klub története során több tehetséges labdarúgó is megfordult a csapatban, köztük Pesovnik László, aki válogatott játékosként is letette névjegyét.
A BEAC fénykora és Pesovnik László szerepe
A BEAC az 1920-as években élte legeredményesebb időszakát.
Akkoriban a válogatott - és későbbi legendás sportújságíró - Pluhár István, Stófián János és Pesovnik László is erősítette a csapatot, amely az 1924-25-ös szezonban az élvonal kilencedik helyét szerezte meg; Földessy János személyében szövetségi kapitányt is adott a magyar futballnak.
Ez az időszak rávilágít a klub akkori jelentőségére és az egyetemi sport magas színvonalára, amely képes volt válogatott szintű játékosokat adni a magyar labdarúgásnak. Pesovnik László mellett más kiemelkedő labdarúgók is hozzájárultak a BEAC sikereihez, formálva a magyar sporttörténetet.
A futball legnagyobb nemzetközi csapatai .. Magyarország az 1950-es években
A korabeli magyar labdarúgás és a stadionfejlesztések
Az 1920-as évek a magyar labdarúgás dinamikus fejlődésének időszaka volt, amikor a sportág egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és a stadionok is fejlődésnek indultak.
Magyarországon az első nagy pálya az FTC Üllői úti pályája volt.
Az FTC-ből indult ki most is az az elhatározás, hogy Budapest futballsportjához méltó pályát bocsássanak a ma már 50-60 ezer főre tehető publikum rendelkezésére.
Felépült és a nagyközönség rendelkezésére áll az FTC Üllői úti tribünje. Már messziről látszik a hatalmas új tribün, mely túlemelkedik a környező házakon. A hossza 134 méter, a magassága 16 méter (négy emelet). Már az első sor páholy 6 méter magasságban van a pálya felett.
Az efféle fejlesztések is mutatták, hogy a labdarúgás mennyire központi szerepet kapott az akkori magyar társadalomban. A klubnak már a pálya alapkövének lerakásakor az volt a célja, hogy amit a sportból szerez, azt egy teljesen modern berendezésű sporttelep felépítésére fordítja. Szándékunk az, hogy 1.000 páholyt építünk a nagytribün elé, amelyet viszont csak páholyokra és számozott ülőhelyekre rendezünk be, úgy, hogy az építkezés első részletének befejeződésével 4.000 számozott üléssel és 1.400 páhollyal fogunk rendelkezni. A nagytribün alatti állóhelyek megszűnnek, ami előnyös hatással lesz a nagy meccsek idején beálló, rendkívüli tolongások megszüntetésére.
A nézői érdeklődés is jelentősen megnőtt, ahogyan az 1924. augusztus 31-i MAGYARORSZÁG-LENGYELORSZÁG mérkőzés is bizonyítja. Ekkor a B-tribünnel kibővített és akkor átadott Üllői úti pályára közel negyvenezren mentek ki! A párizsi olimpiai kudarc után, ez óriási dolognak számított.
Pesovnik László pályafutása és a BEAC akkori sikerei tehát egy olyan korszakba illeszkedtek, amikor a magyar labdarúgás virágkorát élte, és a sportág intézményi háttere is jelentősen fejlődött.
Napjainkban a budapesti harmadosztályban szerepel a klub.
tags: #pesovnik #laszlo #valogatott #labdarugo
