A kapus szerepe és a szabályok a büntetőrúgások kivédésénél
A büntető, más néven tizenegyes, már több mint 130 éve része a labdarúgásnak, és bár a kapusok találták ki, mégis nehéz, sőt kritikus játékszituációt jelent számukra. A jól ismert labdarúgó szabály szerint a büntetőt nem lehet rosszul megfogni, csak rosszul rúgni. Sok kapus mögött azonban állnak olyan sikeres védések, amelyek bizonyítják, hogy az ellenkezője is igaz. A sikeres büntetővédés nemcsak a fizikai képességekről, hanem a mentális felkészültségről és a szabályok pontos ismeretéről is szól.
Kapustaktikák és a büntető pszichológiája
Mik a tippeik a büntetők fizikai és mentális kezelésére? Különböző kapusok más és más megközelítést alkalmaznak a tizenegyesek kivédésére. Néhány kapus jégverésnyi nyugalommal védi a büntetőket, és ahelyett, hogy gyors mozdulatokkal zavarba ejtené az ellenfelet, az utolsó pillanatig a kapu vonalán áll. Mások viszont ugrálnak és kitárják a karjaikat, hogy optikailag kisebbé tegyék a kaput és idegessé tegyék a büntetőt rúgó játékost. Esetleg mindkét megközelítést kombinálják attól függően, hogy ki áll a másik oldalon.
Statisztikai számítások alapján a legnagyobb eséllyel a kapu közepéből tudja megfogni a büntetőt. Ennek ellenére a sikeres védés valószínűsége csak körülbelül 12-16 százalék. Legalább részben eltereli a figyelmét más irányba és megnehezíti a védést. Pszichológiai szempontból ugyanis jobban működik a figyelem a befolyásolható tényezőkre összpontosítva. Ezek pedig lehetnek a célzási pont és a labda, de semmiképpen sem a kapus viselkedése. Ez a tesztelési taktika tehát már sok kapusnak bevált, amit különböző tanulmányok is megerősítenek.
A labdarúgó mérkőzés eredménye egy pillanat alatt megváltozhat, amíg az ellenfél gólt szerez, vagy csak röviden megáll, hogy átgondolja a büntetőt.
Legendás kapusok és a felkészülés
A foci folyamatosan fejlődik, de néhány híres kapus védése még mindig verhetetlen. Egy nagy legenda például a német kapus Oliver Kahn vagy a lengyel Jerzy Dudek, de egy időben Petr Čech is aggodalmat keltett, aki híres volt a felkészültségéről és a grafikonok, elemzések, valamint videóelemzések tanulmányozásáról.
A jelenkori amerikai-kínai politikai nyelvezet összehasonlító elemzése
Büntetőpárbaj a mérkőzés végén
A kapus számára állítólag könnyebb a büntetőpárbaj a mérkőzés végén, amikor a rendes játékidő döntetlennel zárult. Nem egyetlen lövés dönt róla, és minden ellenfél csak egyszer léphet fel ellene. Ha a hosszabbítás után is döntetlen az állás, tizenegyespárbaj következik. Ilyenkor a két csapat felváltva rúg egy-egy büntetőt.
A megfelelő felszerelés jelentősége
A kapus felszerelése is kulcsfontosságú lehet, mint például a jó minőségű cipők vagy kapus kesztyűk a labda maximális kontrollja érdekében. Az első labdarúgók ugyan kezdték nélkülük, de akkor a játék még lényegesen lassabb volt, és a kapus szerepe is megváltozott, aki ma már sokkal gyakrabban kerül a mezőnybe, és összességében nagyobb lehetőségei vannak.

A labdarúgás büntetőrúgásainak részletes szabályai
A büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el. Büntetőrúgás végrehajtására a félidők vagy a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni. Íme a főbb szabályok:
- A labdát a büntetőpontra kell helyezni, ami 11 méterre van a kaputól.
- A büntetőrúgást végző játékost egyértelműen azonosítani kell.
- Minden más játékosnak a labdától legalább 9,15 méter távolságra kell elhelyezkednie, és a büntetőterületen kívül kell lennie.
- A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia.
- Nem játszhatja meg ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett.
- A labda akkor van játékban, amikor elrúgták és előre elmozdult.
- A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig. Lába nem mozdulhat el előre, de a gólvonalon oldalirányban mozoghat. Ha a kapus a labda elrúgása előtt elmozdul, a 11-est meg kell ismételtetni.
- A játékvezető engedi a rúgás elvégzését.
- A büntetőrúgás akkor tekintendő végrehajtottnak, ha a labda érinti a kapufát (kapufákat), a keresztlécet vagy a kapust.
- Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni.
- Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető leállítja a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt.
Cselezés a büntetőrúgásnál
A büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, a rúgás közbeni a cselezés, ha már a nekifutást befejezte, az már a 14. szabály megsértésének, és sportszerűtlen magatartási cselekedetnek tekintendő, amiért a játékost figyelmeztetni kell.
A következő táblázat összefoglalja a büntetőrúgásnál a kapusra és a rúgó játékosra vonatkozó főbb szabályokat:
| Szabály Aspektus | Kapusra vonatkozó szabály | Rúgó játékosra vonatkozó szabály |
|---|---|---|
| Pozíció a rúgás pillanatában | A gólvonalon kell állnia, lába nem mozdulhat előre, csak oldalra. | A labdát 11 méterre a kaputól kell elhelyezni, előre kell rúgnia. |
| Mozgás | A gólvonalon oldalirányban mozoghat. Ha előre mozdul, a rúgást meg kell ismételni. | A nekifutás alatti cselezés megengedett. A rúgás közbeni cselezés (a nekifutás befejezése után) sportszerűtlen, sárga lapot von maga után. |
| Labda megjátszása | Ha védi a labdát, és az visszapattan, a játék folytatódik. | Nem játszhatja meg ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. |
| Eredmény | Sikeres védés esetén a játékvezető közvetett szabadrúgást ítél a védő csapat javára, ha a labda nem jut a kapuba. | Ha a labda kapuba jut, gól. Ha nem jut kapuba és szabálytalanság történt, meg kell ismételni. |
A kapus különleges helyzete a labdarúgásban
A kapusra vonatkozó alapvető megkülönböztetés a csapat többi játékosához képest, hogy nem követ el szabálytalanságot, ha saját büntetőterületén belül szándékosan kézzel érinti a labdát. Ha azonban a labdát utoljára játékostársa játszotta meg szándékos hazaadással, akkor tilos kézzel érintenie - kivéve, ha a szándékos hazaadás fejjel vagy testtel történik.
Számos kétely merülhet fel. Előfordulhat olyan eset, amikor nehezen eldönthető, hogy egy labdát vajon hazaadási szándékkal játszottak-e meg. Például, ha a labda megjátszásának pillanatában három játékos - a „hazaadó“ játékos, mögötte egy csapattársa, majd utóbbi mögött a saját kapusuk - egyvonalban áll, és a „hazaadó“ játékos ebben a vonalban indítja el a labdát. Csapattársa azonban ellép a labda vonalából, átengedve azt a kapusnak, aki kézzel megfogja a labdát. Egyértelműen megállapítható-e, hogy mi volt a „hazaadó“ játékos szándéka?
A védőjátékos lábbal vezeti saját kapuja felé a labdát, majd - hogy a kapus ne szegje meg a hazaadási szabályt - a büntetőterület vonalánál lábbal felemeli a labdát fejmagasságba, és hazafejeli, vagy lefekszik, és úgy gurítja fejjel haza a labdát. Aligha tekinthető ez utóbbi megoldás sportszerűtlennek, vagy az ellenfél megalázási szándékának; legfeljebb az ostoba szabály kigúnyolásának. Ugyancsak kérdés, hogy büntethető-e szándékos hazaadás után a labdát kézzel megjátszó kapus, ha a hazaadás combbal történt? Ha felső lábszárral? Ha térddel? Hol a határpont? Ugyanakkor semmi nem gátolja, hogy miközben a labda játékban van, a védők (bevonva a labdát kézzel nem érintő kapust is) akár az egész mérkőzést egymás között végigadogassák. Ha egyszer megengedték, hogy a kapus a saját büntetőterületén belül kézzel is megjátszhassa a labdát, akkor erre felesleges bonyolult korlátozásokat szabni.
Sajátságos eltérés néhány más csapatsporttal szemben, hogy a labdarúgó kapus minden különösebb bejelentés nélkül, bármikor bekapcsolódhat a mezőnyjátékba, akár büntetőt végezhet el, támadást fejezhet be, majd ismét minden bejelentés nélkül kapusként folytathatja a játékot.
Kapusszabályok a jégkorongban - egy rövid összehasonlítás
Míg a labdarúgásban a kapus a büntetőrúgás ellen védekezik, más sportágakban, mint például a jégkorong, speciális szabályok védik a kapust a mezőnyjátékosokkal szembeni interakcióban. A jégkorongban, ahogy azt a Dab.Docler kapusa, Sevela Peter esete is mutatja, a gyakorlott meccsre járók sem ismerik pontosan a kapusjáték alapvető szabályait.
Alapvetően a 12. fejezet foglalkozik a kapusra vonatkozó szabályokkal az IIHF (Nemzetközi Jégkorong Szövetség) szabálykönyvében. Elég sok specifikus részletet találni, mintegy 15 oldalon keresztül (103-117. oldal).
- A kapus bárhol tartózkodik a jégen, tehát akár a kapuelőtérben, akár azon kívül, nem támadható szabadon, nem szabad leütközni, bodicsekelni. Külön szabálypont foglalkozik a kapus védelmével.
- A kapus sohasem minősül mezőnyjátékosnak (183-as szabály i., ii. pontok), de ugyanakkor neki sem megengedett, hogy ütközzön vagy bármilyen akadályozzon mezőnyjátékost (183).
- A kapuelőtéren belül még plusz védelmet élvez, ott támadó játékos nem tartózkodhat. A szabálymagyarázatok értelmében a támadó csapat játékosának egyik korcsolyája sem érhet a kapuelőtérbe. Bármilyen kapcsolat a kapussal a kapuelőtéren belül büntetést von maga után (184. ii.).
- A támadó játékosnak mindent el kell követnie, hogy elkerülje az ütközést, illetve érintkezést a kapussal (183. iii.).
- A kapus visszatérését a kapuelőtérbe nem akadályozhatja játékos, ha megteszi, büntetni kell, és az ekkor szerzett gól érvénytelen (184. i.).
- A kapus az alapvonal és a bedobókörök szélén lévő vonalkákat összekötő képzeletbeli területen belül szabadon, bárhol megfoghatja a korongot. Az alapvonal mögött csak abban az esetben foghatja meg a korongot, ha valamilyen testrésze, praktikusan a lába, beér a kapuelőtérbe (214. szabály).
- Természetesen a kapus sem szabálytalankodhat semmiféle módon az ellenféllel, így a bottal sem.
- A kapus nem avatkozhat játékba a piros középvonalon túl, azaz az ellenfél térfelén.

tags: #pitet #evett #az #ellenfel #kapusa





