Puskás Ferenc Stadion Alagút: Kontroverziák, Titkos Közbeszerzés és Történelmi Párhuzamok
A Puskás Ferenc Stadion, Magyarország egyik legmodernebb sportlétesítménye, az elmúlt időszakban nem csupán sportesemények, hanem egy tervezett alagút körüli viták miatt is a figyelem középpontjába került. A jobbikos Stummer János kiszivárogtatása egy "mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró" tervéről, a titokzatossága mellett azért is borzolja a kedélyeket, mert sokakban felidézi a titkos autós alagutat, amely a "jogelőd" Népstadionba, Rákosi Mátyás és a párt prominensei számára az ÁVH megrendelésére készült.
A Stummer-videó vitathatatlanul erre a nem túl hízelgő képre erősített rá, hangsúlyozva, hogy az alagutat kifejezetten Orbánnak készítenék, titokban. Nem csoda, hogy sokakban egyből beugrott, hogy anno Rákosi Mátyás is építtetett magának egy titkos alagutat a stadionba, a Rákosi-páholy mögött. Ránézésre semmi ördögtől való nincs abban, ha egy stadionnál építenek egy ilyen megközelítési lehetőséget, a közbeszerzés körüli eljárás, annak titkosítása ad okot a feszültségre.
A "Titkos Közbeszerzés" Jelensége és Folyamata
Valóban vannak olyan építmények az ország különböző pontjain, amelyek létezését a nyilvánosság nem ismeri, de ezeknek semmi köze a diktatúrákhoz; minden felelős állam tart fent ilyeneket. Ezek főleg katonai létesítmények, amelyekből például egy atomtámadás esetén lehet irányítani az országot - ezeket nevezik Magyarországon "K vezetési rendszernek". Csakhogy a Stummer által "Orbán-alagútnak" aposztrofált leendő építmény nem számít majd ilyennek, még akkor sem, ha "titkos közbeszerzésen" dől vagy dőlt el, ki építi.
A köznyelvben titkos közbeszerzésnek hívott eljárás nem fideszes találmány, 2010 előtt is bőven akadt rá példa. Például, ha a hírszerzést végző Információs Hivatal épületében kell felújítást végezni, akkor az IH kérelmezheti, hogy ne kelljen közbeszerzést kiírnia biztonsági okokból. De van, amikor nem a közbeszerzést titkosítják, hanem annak egyes részeit. Klasszikusan ilyennek számítanak a nagykövetségek rekonstrukciós munkái. Ám ez nem jelenti azt, hogy a beruházás titokban is marad. Ha például Kínában egy magyar nagykövetséget újítanak fel, akkor azt a kínaiak tudni fogják, hiszen látják a munkálatokat. Az egész beruházást amúgy is képtelenség lenne titokban tartani, hiszen mindenki látni fogja, hogy építkeznek.
A titkos közbeszerzések nem számítanak ritkának, sőt, a szocialista és a fideszes kormányzatot is elég sok olyan vád érte, hogy indokolatlanul sokat titkosítanak közbeszerzéseket. Évente legalább 80 ilyen titkos közbeszerzés kap zöld utat csak a nemzetbiztonsági bizottságon belül, de például a honvédelmi bizottság is szokott tárgyalni ilyen témákat, ott is bőven akadnak ilyen kérelmek.
Kim Lane Scheppele Magyarország új alkotmányának jogszerűségét vizsgálja.
A Titkos Közbeszerzés Menete és Előnyei
A titkos közbeszerzés menete ugyanaz régóta: az az intézmény, amely ilyen módon akar beruházást végeztetni, ír egy kérelmet arról, hogy nemzetbiztonsági okokból titkos legyen a közbeszerzés - vagy egyáltalán ne legyen közbeszerzés. A kérelemhez mellékelnie kell az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat, így például az Információs Hivatal vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal szakmai állásfoglalását is. Ebben az állásfoglalásban a titkosszolgálatok leírják, hogy az adott beszerzés milyen okból minősül minősített beszerzésnek.
Ilyenkor azt mérlegelik, hogy a beszerzés során milyen minősített adatokat (államtitkokat) lenne szükséges a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani és milyen okból, valamint azt is, hogy a beszerzés mely körülményeivel kapcsolatban állnak fenn biztonsági, nemzetbiztonsági kockázatok és melyek ezek. De egyebek mellett azt is le kell írniuk ebben az állásfoglalásban, hogy a beszerzés milyen különleges biztonsági intézkedést igényel és milyen okból. Állást kell foglalniuk abban is, hogy fennállnak-e az országnak olyan alapvető biztonsági érdekei, illetve az állam biztonságához fűződő alapvető érdekek vagy az információk megőrzéséhez fűződő érdekek, amelyek a beszerzéssel összefüggő információk megőrzését indokolttá teszik.
A titkosszolgálatok állásfoglalásával megerősített kérelmet megkapja az illetékes miniszter (jellemzően Pintér Sándor belügyminiszter), majd tőle elkerül a Nemzetbiztonsági Kabinethez. A kabinettől kerül tovább a kérelem a parlament nemzetbiztonsági bizottságához. A Stummerhez eljutott dokumentumcsomag is ezt az utat járta be, hiszen a legvégén a bizottságnak kell engedélyeznie a mentesítést. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága a valóságban azonban egy gittegylet, hiszen az ellenzéknek nincs különösebb mozgástere benne: a testületben uralkodó fideszes többséggel bármit meg tud szavaztatni a kormánypárt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a Nemzetbiztonsági Kabinet rábólintott a mentesítésre, akkor csak formaság átnyomni azt a bizottságon.
A törvényalkotással való visszaélés ad lehetőséget a titkos közbeszerzésekre. A titkos közbeszerzésben ugyanis rendszerint nem kell több ajánlatot kérni, elegendő csak egy "baráti" vállalattal megbeszélni a szállítási feltételeket. Emellett ilyenkor gyakorlatilag nincs ellenőrzés sem a műszaki tartalom, sem a pénz mennyiségéről. Nyilvános botránytól nem kell tartani, mert aki kiszivárogtat valamit az államtitokból, azt titkos tárgyaláson börtönbe csukják. Hozzáértők szerint a kabinet a nemzeti titkos közbeszerzésen belül is az úgynevezett könnyített változatot kívánja végrehajtani. Ezzel azonban a gond az, hogy a megbízó csak olyan beszállítót választhat, amely rajta van az Alkotmányvédelmi Hivatal jegyzékén, ahonnan a projektben részt vevők a nemzetbiztonsági besorolás miatt meghívhatók.
Az Alagút Konkrét Tervei és Költségei
A tervezett megoldás egy mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró. Ahhoz, hogy a rövid aluljárót nemzetbiztonságilag kockázatmentesen lehessen megépíteni, hogy a közönség és a védett személyek biztonsága érdekében semmilyen információ - speciális menekülési lehetőségek, térfigyelők pozíciója, stb. - ne kerüljön illetéktelen kezekbe, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága jóváhagyta, hogy a tervezési és kivitelezési munkák egy nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetés keretében legyenek pályáztatva.
Az Aréna tervezésekor is felvetődött egy ilyen alagút építésének ötlete, de végül lekerült a napirendről. Úgy tudni, elsősorban azért, mert az Arénába a nép négy bejáraton keresztül jut be - kettő a Stefánia felől, kettő a Dózsa György útról nyílik -, miközben a gyakorló jégcsarnok mellett, a Thököly útról induló Szabó József utcáról simán bejuthatnak az épülethez a VIP-autók anélkül, hogy a tömeg útját kereszteznék. Informátorunk szerint ha az alagutat - ha már alagútban gondolkodnak - eredetileg az Aréna építésekor kifúrták volna, a költségek a mostani kétmilliárd forintnak a töredékét sem érték volna el. Hiszen most újból fel kell túrni a földet, már megépített elemeket kell lebontani és újraépíteni.
Hozzáértők szerint a védett személyek biztonságos és „zavartalan” bejutása könnyűszerrel megoldható lenne a meglévő megközelítési lehetőségekkel, a létesítmény körüli titkolózás is furcsa, bár állítólag ez nem Orbán Viktor és más előkelőségek miatt fontos, hanem a rá költendő közpénz indokolja. A biztonsági protokoll szerint jelenleg nyugat felől, az Istvánmezei út irányából érkeznek a hazai, illetve külföldi védett személyek. A Terrorelhárítási Központ (TEK) a stadion tervezésekor nem javasolta, hogy a védett személyek számára protokolláris alagút épüljön. Akkor az volt az álláspont, hogy nemhogy egy ilyen alagútba, de még a parkolóba sem hajthatnak be a védett személyek. Úgy látták, egy ilyen alagútban fokozott kockázatnak van kitéve a védett személy, ezért ne hozzunk létre egy ilyen helyzetet.
Nemzetközi és Hazai Példák VIP-bejáratokra
Több olyan stadiont is ismerünk, ahol a védett személyek a föld alatt juthatnak el a páholyukig - ilyen a Bayern München vagy a Juventus arénája is -, de a budapesti Groupama Aréna alá is vezet egy parkoló, ahol a magas rangú vendégeket csendben be lehet vinni a stadionba. Igaz, vannak kivételek, például a Juventus torinói központjában, az Allianz stadionban egy 30-40 méteres védett járat vezet a luxuspáholyokig. Az idei labdarúgó-Eb mérkőzéseit vendégül látó nagy stadionokban viszont sehol sincs ilyen rejtett VIP-beléptetés. „Nem jellemző” - válaszolta a HVG-nek egy, a nemzetközi stadionépítési példákat jól ismerő szakértő arra a kérdésre, szokás-e máshol is titkos, védett különbejáratokat kialakítani a VIP-személyeknek. A csodálkozást érthetővé teszi, hogy máshol a VIP-részlegek különösebb titkolózás nélkül is elérhetőek.
Stummer János Akciója és Következményei
Stummer azért szerzett tudomást magáról a beruházásról, mert a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, egyik tagja. Márpedig vannak olyan beruházások, amelyeknél a kérelmező - amelyik lehet a kormánytól is független állami intézmény - nemzetbiztonsági okokra hivatkozva azt kéri, ne kelljen nyilvános közbeszerzési eljárást kiírnia rá.
Hétfőn már jelezte, hogy a bizottság elnökeként nem hagyja jóvá a tervet, és nem hagyja napirendre kerülni a keddi bizottsági ülésen. Aztán hétfő délután megjelent az irodájába Halász János, a bizottság fideszes alelnöke, és jelezte, hogy módosítani fognak a napirenden, hogy dönthessünk a keddi ülésen a stadionban tervezett titkos alagútról. Mármint, hogy ők dönthessenek, hiszen a Fidesznek többsége van ebben a bizottságban is. Ez volt az a pont, ahol Stummer - kihasználva a fideszes tagok reakcióját - a politikai színtérre vitte ki a témát és megpróbálta azt a saját szája íze szerint tematizálni. Így lett a beruházásból „Orbán titkos alagútja”, miközben a kormányzat magyarázkodásra kényszerült.
Stummer minden bizonnyal számolt azzal, hogy ennek a politikai akciónak milyen következményei lesznek. Mivel minősített adatot hozott nyilvánosságra, ezért borítékolható, hogy le fogják szedni a bizottság éléről és tagja sem lehet majd a testületnek. És ez még az enyhébb következmény, mert büntetőeljárás is indulhat ellene minősített adattal való visszaélés miatt. Őt ugyanis mint a bizottság valamennyi tagját (és a tagoknak segédkező szakértőket) titoktartási kötelezettség terheli, csak ezzel a feltétellel ülhet bent a zárt üléseken. Pedig lett volna könnyebb út is, csak akkor nem szólt volna ekkorát a sztori. Ha Stummer a bizottsági ülés után például azt nyilatkozta volna a sajtónak, hogy az ellenzéki tagok, beleértve őt magát, nem volt hajlandó igent mondani egy közbeszerzés titkosítására, még nem árult volna el államtitkot és a „cinkos” ellenzéki szereptől is megvédte volna magát és még szivárogtatnia sem kellett volna. Az alagút sorsáról azóta nincs hivatalos információ, pedig a bizottság döntése értelmében papíron bármikor elkezdhetik ásni.
Párhuzam a Rákosi-alagúttal
A Puskás Arénához tervezett új alagút kapcsán sokakban felmerült a már lebontott Népstadion hírhedt Rákosi-alagútja. Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a két, különböző korszakban épült vagy tervezett földalatti járatot:
| Jellemző | Rákosi-alagút (Népstadion) | Tervezett alagút (Puskás Aréna) |
|---|---|---|
| Cél | Rákosi Mátyás és pártprominensek beléptetése a díszpáholyba | Védett személyek és fontos vendégek biztonságos és zavartalan beléptetése |
| Titoktartás | Magas szintű titkolózás, a nyilvánosság elől elzárt | "Nem nyilvános" besorolás, de politikai botrányt kavaró titkosítás |
| Építtető | ÁVH megrendelésére készült | Titkos közbeszerzés keretében, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva |
| Hossz | Jelentős, a páholyig vezetett | Mindösszesen 50 méter |
| Megközelíthetőség | Autós, közvetlenül a díszpáholy mögé | Autós aluljáró |
| Jelenlegi állapot | Berobbantották és teljes hosszában betömték | A Nemzetbiztonsági Bizottság jóváhagyta, de sorsa bizonytalan |
A Puskás Ferenc Stadion Alatti Egyéb Alagutak: A Metró és HÉV Kapcsolat
Kevés olyan érdeklődésre számot tartó helyszín van a hazai közlekedésbarátok körében, mint a keleti-nyugati metróvonal Puskás Ferenc Stadion (korábban Stadionok, még korábban Népstadion) állomás nyugati végpontjánál található elágazó műtárgy. A kitüntetett érdeklődés annak köszönhető, hogy ismeretlen, már-már megfejthetetlen a szemlélő számára, hogy hogyan is nézhet ki. A rejtélyes alagutakkal kapcsolatosan sok városi legenda született, ezek közül csak egyet emelnék ki, mely szerint svéd Nohab mozdonyokat tároltak az alagútban, mivel a mai napig él az a tévhit, hogy az alagutak funkciója a nagyvasúti kapcsolat biztosítása volt.
Az 1950-es években, amikor a metró tervezése és építése megindult, akkor a vonal a Déli pályaudvar és a Népstadion állomás között épült volna ki, és maga a metró végállomáson a kor szellemét jóval meghaladó módon a gödöllői HÉV és a kelet-nyugati metró között közösperonos átszállást terveztek. Ekkor még azzal számoltak a tervek, hogy a HÉV a Kerepesi út mellett, az korábbi nyomvonalán eléri a Keleti pályaudvart, ahogyan a metró átadása előtt tette. A légifotók közzététele segítette kicsit a helyzetet, mivel semmilyen terv nem áll rendelkezésre, amin az elágazó műtárgyból bármi is látszana. A vonalalagút építésének egy pillanata során jól látható, hogy a munkagödör végénél már sejthető annak mélységéből, hogy a metró alagútja felett elég hely adódik a HÉV alagutak számára.
Kim Lane Scheppele Magyarország új alkotmányának jogszerűségét vizsgálja.
tags: #puskas #ferenc #stadion #alagut
