A Puskás Aréna és elődje, a Népstadion története

Budapest sportélete évszázados álmot dédelgetett egy monumentális stadion megépítéséről, mely méltó otthona lehet a magyar sportnak. Ez az álom először a Népstadion formájában öltött testet, majd évtizedekkel később egy ultramodern, a kor kihívásainak maximálisan megfelelő létesítmény, a Puskás Aréna született meg ugyanazon a történelmi helyen. A Népstadion, melyet 2002-ben Puskás Ferencről neveztek el, több mint 50 éven keresztül meghatározó eleme volt Budapest városképének és a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Története tele van ambiciózus tervekkel, építészeti kihívásokkal és felejthetetlen sportpillanatokkal, egészen a mai, XXI. századi aréna megépüléséig.

A Népstadion születése: egy évszázados álom megvalósulása

Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította.

A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. A stadion terveivel az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd 1924-ben a párizsi szellemi olimpián ezüstérmet nyert (úgy, hogy aranyérmet nem adtak ki), de elképzelései papíron maradtak több évtizeden keresztül, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről. A stadionépítészet története tele van ambiciózus tervekkel és megvalósult álommal. Számos helyszín szóba került, és többen, mint Hajós Alfréd, Maróti Géza és Árkay Bertalan is készítettek terveket. Ezek a tervek tükrözték az akkori kor építészeti stílusát és a sport iránti növekvő igényt.

A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák-magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. A közmunkatanács 1947-ben döntött úgy, hogy az Istvánmezőn a régi pesti lóversenypálya helyén egy hatvanezres “Népi Stadion” fog felépülni. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt.

Az építkezés kihívásai és a befejezés

Az építkezés - végleges tervek nélkül - 1948-ban kezdődött el. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le.

Az első ötéves terv célkitűzései között is szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: „Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel. A sport-célokra fordított jelenlegi évi 120 millió forint az ötéves terv folyamán 240 millióra emelkedik, nem számítva a beruházásokat.” Végül a stadion építési költségei az akkori árakon 160 millió forintot tettek ki. Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.

A Népstadion fénykora és öröksége

A Népstadion megnyitására 1953. augusztus 20-án került sor, nagyszabású ünnepség keretében, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, aki a sajtóteraszon kapott ülőhelyet, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. A városi legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a 3-2-re nyert a magyar csapat. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett.

A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A stadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, "Bütyök" legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Rendezetek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt.

A Népstadion kapacitása és funkciói

A Népstadion jól ismert épülete: a hatalmas betonkaréj és a nyugati oldalon emelkedő nagytribün immár több mint 50 éve meghatározó eleme Budapest városképének. A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) 68 976 férőhelyes, sport-, illetve zenei rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény volt, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája lebontásáig. A létesítmény összterülete 192 916 négyzetméter, a küzdőtér 17 513 négyzetméter. A stadionban ma labdarúgópálya és nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, nyolcsávos atlétikai pálya van, ezen felül található benne doppingszoba, 5 öltöző, 160 fős sajtótribün, 130 fős sajtóterem, kétszer 50 fős üveges VIP-páholy, 244 fős VIP-lelátó és 60 fős VIP-terem is. A sportolók a déli edzőpályán labdarúgópályát és hatsávos, 400 méteres rekortánpályát is használhatnak.

A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

Az új Puskás Aréna koncepciója és építése

Az ezredfordulóra a Népstadion épületének állapota rendkívül leromlott. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. A régi stadiont végül 2016-ban lebontották. A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig "stadion a stadionban" koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt. Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása. Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok, az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el.

Modern megoldások és a Népstadion tisztelete

A Puskás Aréna idén áprilisban szerkezetkész állapotban volt, akkor Csányi is már arról számolt be, hogy az UEFA illetékesei megnyugodva szemlélik az építkezést. A létesítménynek eredetileg november 25-ére, azaz a Magyar Labdarúgás Napjára kellett volna üzemkésznek lennie, azonban a kivitelező májusban vállalta a november 15-i határidőt, így kettős rangadó helyett a magyar válogatott avathatja fel a jövő évi kontinensviadal egyetlen vadonatúj stadionját. Fürjes Balázs az építés irányításáért felelős kormánybiztosként idén május végén mutatta be a magyar labdarúgó-válogatott tagjainak a létesítményt, és kiemelte, hogy az milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje, a Népstadion állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanazon a ponton lesz, mint a régi arénában.

Hozzátette: a Toronyépületet megtartották, és itt a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság idejére elkészül egy Puskás Múzeum, míg a kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt. Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi "katlan hangulat" tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is. A kormánybiztos fontos szempontként említette, hogy az aréna nemzetközi szinten átlagosnak mondható áron épüljön fel, és ezt sikerült is elérni. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A jövő évi Eb-n, melyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeznek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

A Puskás Aréna felavatása és az első benyomások

Péntek este, teltház mellett nyitotta meg kapuit a csaknem 68 ezer férőhelyes Puskás Aréna. A stadionavató Magyarország-Uruguay-mérkőzés legkellemetlenebb és legpozitívabb élményeit szinte már a meccs előtt összeszedtem. Életemben nem mentem úgy a Népstadionba meccsre, hogy ne a Népstadion, később Stadionok megállónál szálltam volna le a metróról. Hát, ez nem volt világszínvonalú érkezés. Na de itt jött a jó élmény. Sem ennél a kapunál, sem a motozásnál, sem a jegyeket leolvasó kapunál egyetlen ember nem volt előttünk. Mindez 45 perccel a kezdés előtt. A stadion nekem tetszett. Megmaradt valami a Népstadionból, mint bent elmondták, például a kezdőkör pontos helye, ez persze csak jelkép, de ennél feltűnőbb maga a jellegzetes kifelé dőlő oszlopokból álló alapszerkezet. A vécék nagyon jól bírták a rohamot, a büfék megdöbbentően rosszul. Az élményeim a második szintről (216-os szektor környéke) származnak. Az egyetlen kritikai észrevétel a büfét illette, mert a stadion bizonyos részein nagy sor alakult ki.

A hangulat azonban valahogy még nem volt az igazi. A barátságos meccs sosem közelíthet meg semmit, aminek tétje van. Ha a világ legjobbjai gáláznak egy meccsen, az definíciószerűen érdektelenebb, mint a Vas megyei másodosztály feljutási rangadója. Szóval ez egy barátságos meccs volt, ráadásul a közönség óhatatlanul más volt. Több volt a meghívott vendég, kevesebb a sál és a zászló. Természetesen ez a stadion nagy, nem lehet olyan, mint a világ leghangulatosabb brit pályái, ahol két méterre ül az első sor a focistáktól. Szóval az atmoszféra még nem bizonyított a stadionban, de várjuk meg azt a meccset, amikor majd Horvátország, Wales, vagy neadjisten Szlovákia, esetleg Románia ellen a 89. percben 2-1-re vezetünk, és akkor eldönthetjük, hogy van-e hangulata a stadionnak. Reméljük, hogy lesz, mert ha már megépült így, ezekkel a közreműködőkkel és ennyiért, akkor itt van és biztosan ide fogunk járni.

Egy új korszak kezdete

A Puskás Aréna több mint stadion, a cél az volt, hogy ne csupán labdarúgó mérkőzésekre legyen alkalmas, hanem koncerteknek, konferenciáknak, kulturális előadásoknak is otthont adjon. Fürjes Balázs, budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos azt mondta, "az átadás megtörtént azzal, hogy a szurkolók eljöttek, megtöltötték és birtokba vették az arénát". A kezdő sípszó előtt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Kubatov Gábor, az FTC elnöke ünnepélyesen elbúcsúztatta a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt, aki ma már az U21-es nemzeti együttes szövetségi edzőjeként dolgozik. A megnyitó ünnepség elején számos korábbi férfi és női válogatott labdarúgót, így többek között Dárdai Pált, Király Gábort, Illés Bélát, Pisont Istvánt, Pádár Anitát, Lovász Gyöngyit, Bognár Györgyöt, Nagy Antalt, Csapó Károlyt, Dunai Antalt, Rákosi Gyulát, valamint Fenyvesi Mátét szólították a gyepre. Szintén besétált a pályára a legidősebb, még élő magyar válogatott labdarúgó, a 92 esztendős Raduly József, aki azt mondta, az egykori Népstadion "számunkra még akkor is szép volt, amikor nem volt a legjobb állapotban, ez a mostani aréna pedig gyönyörű". A Magyarország-Uruguay mérkőzés kezdőrúgását Gera Zoltán, valamint a 93 esztendős Nyikita Szimonjan végezte el.

Az új létesítményt nagyjából húsz perccel a 19 órai kezdés előtt töltötték meg a drukkerek, akik például elégedetten beszéltek a gyors beléptetésről. "Teljesen ámulatba ejtett a Puskás Aréna. Alig hiszem el, hogy Magyarországon vagyok." Egy másik drukker arról lelkendezett, hogy fogadóiroda is van a stadionban és büszkén mutatta, hogy a magyar válogatott sikerére ezer forintot tett fel. A világranglistán ötödik dél-amerikai rivális Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert, majd a 24. percben Szalai Ádám szerezte meg a Puskás Aréna első magyar gólját Varga Roland passzából. Marco Rossi szövetségi kapitány két újoncot is avatott: a 71. percben Szalai Attilát, míg a 75. percben Schön Szabolcsot. A Puskás Aréna is Az éjjel soha nem érhet véget című daltól zengett. Az új Puskás Aréna felépülése azt bizonyítja, hogy a labdarúgás nem halt meg Magyarországon - magyarázta a 61-szeres válogatott Mészöly Kálmán. A 78 éves legendás sportember szerint bárki bármit mond, a magyarok futballra születtek.

tags: #puskas #stadion #diotoro #dec21

Népszerű bejegyzések:

• Játékvezetői mezek kínálata
• A kerékpáros sportfejlesztés részletei
• Lecce – Torino Serie A elemzés
• Matek megszerettetése kreatívan
• Dr. Varga Péter vezette asztalitenisz csapat