A Puskás Aréna építészete: folytonosság és innováció a magyar sport szívében
A Puskás Aréna, Budapest ikonikus sportlétesítménye, nem csupán a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája, hanem egyben egy komplex, multifunkcionális tér, amely sport- és zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas. A magyar főváros városképének karakteres elemeként, 52 méteres magasságával kiemelkedik a budapesti városszövetből. Az építészeti kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Európai Unió kortárs építészeti díjának, a Ludwig Mies van der Rohe-ról elnevezett rangos elismerésnek a jelöltjei közé választották, bekerülve a második fordulóba.
Az új Puskás Ferenc Stadiont, amely 67 000 néző befogadására képes, a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. fővállalkozói konzorciuma kivitelezte. Kapuit hivatalosan 2019. november 15-én, a Magyarország-Uruguay mérkőzéssel nyitotta meg.
A Népstadion öröksége és az új kezdet
A Puskás Aréna elődje, a 70 éve épült Népstadion, amelyet Dávid Károly tervezett, kiemelkedő szerepet játszott Budapest életében és a magyar kollektív emlékezetben. Az 1953-ban, a Rákosi-korszakban felavatott Népstadion hamar az Aranycsapat otthonává vált, és az elnyomás, a nincstelenség és a félelem helyett a szabadság, a felszabadultság és a siker szimbólumává lett: az eufória szigete a terrorban. A stadionhoz még ma is szinte mindenkinek van valamilyen kötődése, legyen szó focimeccsekről, legendás rockkoncertekről vagy akár II. János Pál pápa látogatásáról.
Azonban az épület szerkezete mára teljesen tönkrement, belső funkcionális kialakítása pedig idejét múlttá vált. Az évtizedek óta esedékes felújítás a 2010-es kormányváltás után kapott lendületet. A tartószerkezeti vizsgálat megerősítette, hogy a régi szerkezetet teljesen el kell bontani, így egy teljesen új épület vált szükségessé. Az új aréna pontosan a régi stadion helyére épült, megtartva a folytonosságot a helyszín tekintetében.
Utolsó drónfelvétel a Népstadionról - az új építése 100 milliárdba kerül majd
Az építészeti koncepció és a tervezés
Az épület tervezése több mint négy éve folyamatban volt Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész vezetésével, aki a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) munkatársaként állt a projekt élén. A KÖZTI hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája.
A tervezési folyamat alapvető kiindulása az UEFA mintegy kétszáz oldalas irányelv-gyűjteménye volt, amelyet a Megbízó egyéb funkcionális elvárásai egészítettek ki. Alapvető elvárás volt az UEFA legmagasabb kategóriájának (akár EB- vagy BL-döntőre alkalmas) való megfelelés, az arénahangulat, valamint a küzdőtér és a lelátó közötti meghatározott távolság.
A tervezés során a folytonosság megteremtése alapvető cél volt. Skardelli György és csapata már a legelső tervváltozatokban is egyértelműen amellett foglalt állást, hogy szimbolikus és funkcionális okokból meg kívánja tartani a karakterképző pilonokat. Ezek az elemek beleivódtak a kollektív emlékezetbe és a városkép jellemző elemeivé váltak. A pilonok újjáépültek és tartószerkezeti funkciót kaptak, ezzel biztosítva, hogy az eredeti Dávid Károly-i szerkesztés alaprajzi és tartószerkezeti struktúrájában megmaradjon, még ha anyagában nem is. Az UEFA-előírások szerint az atlétikai pálya kikerült a stadionból, hogy a lelátókat közelebb lehessen húzni a pályához, ezzel fokozva az aréna atmoszféráját.
Főbb adatok a Puskás Arénáról
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Befogadóképesség | 67 000 néző |
| Magasság | 52 méter |
| Megnyitás dátuma | 2019. november 15. |
| VIP szekció LVT burkolat területe | 18409 m² |
Építészeti megoldások és belső terek
Az új Puskás Aréna számos egyedi és innovatív építészeti megoldást vonultat fel. Az új lépcsőtornyok a régihez hasonló külsőt kaptak, megőrizve a Népstadion jellegzetes karakterét. Egyedi megoldást képvisel a galériás közönségforgalmi közlekedő hidakkal kapcsolódó kialakítása, a kábelhálózatot befogadó ún. dizájntálca-rendszer, valamint a beton falán megjelenő egyedi grafikák.
Az épületet homogén köpenyként köríti egy rozsdamentes acél háló, amely a betonpengék között feszül. Efölött, egy burkolatlan sávban röviden megmutatkozik a tartószerkezet, amelyet egy körbefutó, finombetonból készült koronázópárkány fog össze. A homogén acélköntösből markánsan kiugró pilonsor nemcsak karakterképző építészeti gesztus, hanem egyúttal a bejáratok egyértelmű pozícióját is jelzi. A tervezők felismerték annak előnyét, hogy azonos logikájú közlekedő-magok sorolódnak körbe az épületen, így biztosítva, hogy bárhonnan közelítve, a már egyszer megtanult módon haladhasson a szurkoló tömeg.
A belső terek kialakításánál az építészek nagy hangsúlyt fektettek az átláthatóságra és a kényelmes közlekedésre. A tágas körüljáró-szintekről a szűkebb alagútszerű közlekedőkön át a lelátókra lépni magával ragadó térélményt nyújt. Az aréna katlanszerűsége, a lelátó nagyvonalú vonalvezetése és az egész mérete önmagában is lenyűgöző látvány. Hazai szemnek szokatlan látvány a lelátók fölé mintegy 80 métert benyúló konzolos acélszerkezet, amely fedésének középső harmada áttetsző polikarbonát.
A körüljáró szintek anyaghasználata szinte kizárólag a nyers látszóbeton szerkezeti felületekre és a rozsdamentes vagy horganyzott acél kiegészítő elemekre (pl. büfépultok és korlátok) szorítkozik, melyek strapabíróak és esztétikusak. A küzdőtér felé eső szürkére festett válaszfalban pirosan virítanak a wc-helyiségek bejáratai. Kiemelten fontos szempont volt a tartósság az intenzív használat miatt. A gyep különleges törődést igényel, beépített öntözéssel és fűtéssel rendelkezik.
VIP és rendezvényterek
A szintek közül megformálásban kiemelkedik a Skyboxok emelete, ahol mintegy nyolcvan, különböző kialakítású és méretű VIP-terem található. Ezekben emelt nívójú szolgáltatásokat élvezhetnek a látogatók. A tömeges közönségforgalomtól elválasztott fel- és lejutás, valamint a rangosabb minőségű belsőépítészeti kialakítás is kiemeli ezt a szintet. Itt a betonfelületek helyett a fa (vagy fa megjelenésű) burkolatok, valamint az egyedi tervezésű tapéta dominál, amelyen archív újságok nyomatainak háttere előtt a magyar foci történeti nagyjainak alakjai rajzolódnak ki. A Tarkett iD Inspiration 70 egyedi mintájú LVT burkolatra esett a választás, melyből összesen 18409 m2 került leszállításra a stadion VIP szekciójába, harmonizálva a falburkolattal.
A stadion további helyiségei közül kiemelkedik az egybenyitva akár 1500 főt is befogadni képes rendezvénytér, amely további funkcionális rugalmasságot biztosít az épületnek.
A toronyépület és a Puskás Múzeum
Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint egyszer a Puskás Múzeum helyszíne lesz. A legkésőbb felépült torony már igazi szocreál építészeti alkotás volt, zárt, súlyos tömegével és rusztikus kőburkolatával, ami ellentétben állt a stadion még alapvetően modernista, nyitottabb szerkesztésével. Gazdagon díszített előcsarnokának és reprezentatív lépcsőházának helyreállítása példamutató. A ráépítés kívülről nézve példaadó kiegészítés, amely kortárs eszközökkel írja tovább, és nem mímeli a meglévő architektúrát. Homlokzati burkolata ugyanaz a kő, de nem bárdolva, hanem simára csiszolva. A múzeumi funkcióhoz is illeszkedő zártságát két keskeny és magas sarokablak töri át.
Városképi beágyazottság és jövőbeli kihívások
Az új Puskás Aréna olyan városképi elem lett, amely látványosan tárul fel a közelebbi és távolabbi környezetéből. Egy ilyen léptékű épület nem értelmezhető városszerkezeti kontextusa és az abban való elhelyezkedése nélkül. A negyvenes évek tervei, de még a 2012-es ötletpályázat is, a teljes Istvánmezőről mint városépítészeti egységről gondolkodtak. Bár az utóbbi húsz évben gyakorlatilag az egész Istvánmező területe megújult, mégsem sikerült a területet összefogottan megfogalmazni.
Ennek egyik legnagyobb hiányossága, hogy a metró és az 1-es villamos felől csak szűkös járdákon érhetjük el a stadiont. A nagyobb rendezvényekkor ugyan lezárják a Stefánia és a Dózsa György utat, de nem minden esetben, és a kisebb eseményekre is több ezer ember botorkál a szűk és töredezett járdákon. Éppen azért, mert a Puskás Aréna egy, a városszövetbe ékelt stadion, fontos lett volna méltó módon be is ágyazni ebbe a struktúrába. A tervezési munka ezúttal csak a stadion kerítéséig terjedt, amelyen belül viszont példaadó tisztasággal megfogalmazott építészeti struktúra épült fel. A munka alapvető vállalása volt, hogy amellett, hogy egy kifogástalanul használható együttes jöjjön létre, az atmoszféra és a társadalomban betöltött ikonikus szerep átmentődjön, ami a stadion formáiban, legkarakteresebben a pilonokban tárgyiasult.
tags: #puskas #stadion #epitesz
