A Puskás Stadion költségvetése és fenntartása
A Puskás Stadion nem csupán felépítése volt rendkívül költséges, mintegy 190 milliárd forint, de a fenntartása is jelentős összegeket emészt fel évről évre.
A komplexumot kezelő Nemzeti Sportközpontok (NSK) a különböző feladatokra két tendert is kiírt a napokban. A közbeszerzési dokumentumok szerint ezekre összesen 720 millió forintot szánnak a következő egy évben.
A kisebb összegű, 180 millió forint értékű pályázat a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatairól szól. A kiírás alapján a nyertesnek a pályakarbantartásról kell gondoskodnia. Ugyan a közbeszerzést csak egy évre írták ki, a keretmegállapodás legfeljebb két alkalommal, két évvel meghosszabbítható.
Hasonlóak a feltételek a másik tendernél is, amelynek keretében a rendezvénytechnikai szolgáltatásokat - például hang- és fénytechnikai feladatokat - szerzi be az NSK. Erre 540 millió forintos keretösszeget határoztak meg.
Márciusban 717,7 millió forintért, határozatlan időre már leszerződtek az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF) mélyebben nem részletezett üzemeltetési szolgáltatásokra. Emellett számos kisebb megállapodást is kötöttek. Például évi 5 millió forintot fizetnek azért is, hogy a stadion használhassa a Puskás nevet.
A magyar közvéleményt megdöbbentette, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Felmerül a kérdés, hogy mi kerül ennyibe az új létesítményen.
Összehasonlításképpen, bár a Puskás Stadion nagyobb, az építési költségeket egy székre eső költségben szokás számolni. Elvileg a méretgazdaságosság révén ennek arányaiban nem kellene megdrágítania az építést, sőt, még gazdaságosabbá is tehetné.
Az új Puskásban nem lesznek olyan extrák, amelyek a drága stadionoknál szoktak felmerülni, mint zárható tetőszerkezet, föld alól elővarázsolható atlétikai pálya vagy mozgatható gyep. A létesítmény bruttó beépített összterülete 72 ezer négyzetméterrel, azaz 30 százalékkal csökkent az eredeti tervektől, ami jelentős megtakarítást eredményezett.
A régi Népstadion bontása és az új stadion felépítése körüli döntések nem voltak egyértelműek. 2012-ben még arról volt szó, hogy megőrzik a régi épületet, megerősítik, majd később kiderült, hogy a felső karéjt, a lelátót és a lépcsőtornyokat is el kell bontani. A statikusok óvatossága érthető, de a régi épületrészek teljes elbontásának szükségessége akkor merült fel, amikor a koncepciót egyszerűsíteni és olcsóbbá kellett tenni.
A stadion felújításának tervei során felmerült a "stadion a stadionban" koncepció is, amelynek keretében a régi épületet megtartották volna, és beleépítették volna az újat. Ez a terv végül nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó tervek és azok átdolgozása jelentős költségekkel járt.
A régi Népstadion elbontása 4 milliárd forintba került, ami a becslések szerint nagyjából ötvenszerese volt annak az összegnek, amiből az új Puskást építik.
A stadion építésére kiírt pályázat nem hozott várt árversenyt, és a külföldi cégek részvétele is elmaradt. A két nyertes, a Magyar Építő és a ZÁÉV Zrt. is Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez köthető, bár mindkét cég jó hírnévvel rendelkezik a szakmában és számos minőségi munkát tud felmutatni.
Az új Puskás Arénát a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra kellett elkészíteni, ami szűk határidőt jelentett a kivitelezőkkel szemben. A csúszások és a közeledő határidő miatt az építők diktálták a feltételeket.
A stadion költségvetése 2011-ben még 35 milliárd forintról indult, mára azonban elérte a 190 milliárd forintot. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magasnak számít.
A 2019 novemberében elkészült, 50 méter magas, 208 ezer négyzetméter alapterületű Puskás Aréna nettó 150 milliárd forintból épült meg. A multifunkciós intézmény fenntartása is jelentős költségekkel jár, de jó működtetés esetén akár nyereséges is lehet.
Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint. Ez az összeg tartalmazza a stadionon kívüli területek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, étterem, szurkolói bolt - költségeit is.
A becsült költségvetés 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb. Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint volt, ehhez jött még a 5 százalékos tartalék és az ÁFA.
A stadion építésére vonatkozó szerződésből lényegében kimaradtak a nézők számára fenntartott parkolók, amelyek valószínűleg további költségeket jelentenek majd.
A stadionok és sportcsarnok beruházások rendre többe kerültek az eredetileg tervezettnél. Például az új Bozsik Stadion a duplájára drágult, a Vasas sportlétesítménye és az UTE új jégcsarnoka is jelentős költségnövekedést mutatott. Az új szegedi uszoda négyszer annyiba került, mint tervezték.
A hasonló beruházások közbeszerzéseit jellemzően kormányközeli üzletemberek érdekeltségeibe tartozó cégek nyerik.
A stadionok éves üzemeltetési költsége általában az építési költség egy százaléka, kisebb arénák esetén ez az arány közelebb van a két százalékhoz. Ennek oka, hogy vannak elkerülhetetlen költségek (például világítás), amelyek mindenhol jelentkeznek, függetlenül a stadion méretétől.
Így szólt a Nélküled a Puskás Aréna stadionavatóján
A Puskás Aréna 2019 novemberében készült el, 67 ezer néző befogadására alkalmas, és három csoportmérkőzésnek, valamint egy nyolcaddöntőnek ad otthont a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon.
Összességében a Puskás Stadion építése és fenntartása jelentős költségekkel jár, melyek meghaladják a korábbi becsléseket és a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak.
tags: #puskas #stadion #koltsegvetese
