A Puskás Aréna: Történet, építés és a nagy megnyitó
Az alapdokumentum célja, hogy bemutassa a Népstadionból létrejött Puskás Aréna történeti előzményeit, az átépítés indokait, valamint a beruházás műszaki, gazdasági és városfejlesztési összefüggéseit. A tanulmány nemcsak egy stadionépítés történeteként kezeli a projektet, hanem olyan komplex beruházásként, amely egyszerre érinti a sportinfrastruktúrát, a kulturális életet, a turizmust, a közlekedést és a nemzeti reprezentáció kérdését. A Puskás Aréna megépítése egyszerre volt műszaki szükségszerűség, nemzetközi sportstratégiai beruházás és identitásformáló projekt.
Ez a dokumentum elsősorban várostervezőknek, építészeti és sportgazdasági szakértőknek, állami döntéshozóknak, kulturális menedzsereknek és infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó szakembereknek szól. Emellett hasznos lehet mindazok számára is, akik Budapest nagyberuházásainak társadalmi, gazdasági és identitásformáló hatásait kívánják megérteni. A tanulmány így egyszerre szakpolitikai háttéranyag és szélesebb közönség számára is értelmezhető elemzés.
A Népstadion történeti előzményei
A Puskás Aréna elődjének, a Népstadionnak a gondolata egészen az első újkori Olimpiáig nyúlik vissza. Eredetileg az 1896-os Olimpiára szerették volna elkészíteni, de mivel Athén akkor mégis vállalta a rendezést, így elmaradt a stadionépítés. Végül 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit és az építkezés 1948. július 13-án kezdődött el. Az 1953. augusztus 20-án megnyitott létesítmény hosszú évtizedeken át a magyar sport ikonikus otthona volt.
A stadionban számos emlékezetes meccset rendeztek. Kiemelkedik közülük az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol mérkőzés. A legtöbben, 104 ezren az 1955-ös magyar-osztrák mérkőzést nézték meg. A létesítményt 2002-ben nevezték át Puskás Ferenc Stadionra, ezzel is tisztelegve a legendás labdarúgó emléke előtt.
A Puskás Aréna születése: a bontástól az átadásig
Az elöregedett Népstadion helyén egy modern, nemzetközi elvárásoknak megfelelő létesítmény felépítése vált szükségessé. Az 1953. augusztus 20-án megnyitott Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion bontása 2016 februárjában kezdődött meg, ezzel egy új korszak vette kezdetét a magyar sportinfrastruktúrában. A bontás során első körben az üléseket tüntették el, majd a munka neheze következett a világítóoszlopok, lelátók és a pálya felszámolásával. A törmelék több mint nyolcvan százalékát újrahasznosították és beépítették az új stadionba, ezzel is a fenntarthatóság elvét követve.
Az építkezés során a 208 ezer négyzetméteres területen óriási mennyiségű anyagot használtak fel: 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna acélszerkezetet építettek az 50 méter magas, 316 méter hosszú épületbe. A dokumentum végigköveti a Népstadion történetét, majd részletesen bemutatja a Puskás Aréna megépítésének előzményeit, a különböző átépítési terveket, a bontás és az új építés folyamatát. Ismerteti a beruházás költségvetését, kapacitását, műszaki paramétereit, fenntarthatósági megoldásait és a stadion multifunkcionális használatát, külön kitérve a sporteseményekre, koncertekre és más rendezvényekre.
A Puskás Aréna ünnepélyes megnyitója
November 15-én este új fejezet kezdődött a magyar labdarúgás történetében: az Uruguay elleni felkészülési mérkőzéssel hivatalosan is megnyitotta kapuit az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. A világ egyik legnagyobb futballhagyományaival rendelkező országának csapatát, Uruguayt látta vendégül a magyar férfi labdarúgó-válogatott. A találkozó történelmi volt: az új Puskás Arénában, a 2020-as Eb egyik helyszínén fogadtuk a kétszeres világbajnokot.
2019.11.15 - Puskás Aréna megnyitó - Nélküled (Budapest, Magyarország–Uruguay)
Jegyinformációk és belépés a stadionba
A megnyitó mérkőzésre a jegyértékesítés több fázisban zajlott. Amint azt szurkolóink már megszokhatták, jegyeiket online és személyesen is megvásárolhatták. Az online jegyértékesítés továbbra is a már ismert felületen, a meccsjegy.mlsz.hu oldalról volt elérhető. Először az MLSZ Szurkolói Klubjának (SZK) tagjai válthatták meg a jegyüket a mérkőzésre 2019. október 25-én, 10 órától. Egy szurkoló hat darab jegyet vásárolhatott, de az SZK-elővásárlási időszakban mind a hat jegy tulajdonosának klubtagnak kellett lennie.
Október 28-án, hétfőn reggel 10 órakor indult a jegyértékesítés következő szakasza, amikor a még elérhető mérkőzésjegyeket valamennyi vásárló számára elérhetővé tették. A mérkőzésre a megszokott módon a személyes adatok megadásával lehetett megvásárolni a publikus forgalomba kerülő jegyeket. A jegyek átírására egyszeri 1500 forintos díj ellenében, legkésőbb a mérkőzés előtt 72 órával volt lehetőség.
A jegyvásárlási rendszer sajátosságai
- Megnövekedett forgalom esetén bekapcsolt az „előszoba”, amelyből a rendszer érkezési sorrendben engedte át a felhasználókat az értékesítés felületére.
- A gyorsabb kiszolgálás érdekében a jegyértékesítés indulásakor a rendszer jegyfelajánlás szolgáltatást alkalmazott. Ez azt jelenti, hogy miután a vásárló a felületen kiválasztotta a kívánt szektort, a helyeket a rendszer automatikusan ajánlotta fel az igényelt jegyszám mennyiségében. Ha a felajánlott székek megfeleltek, akkor a fizetéssel folytatódhatott a vásárlás; amennyiben a vásárló módosítani szeretett volna a kapott helyeken, a jegyek törlése után, a szektorra kattintással új felajánlást kezdhetett.
A mérkőzést mozgáskorlátozott szurkolóink ingyenesen tekinthették meg, míg kísérőik a 4. kategória árain vásárolhatták meg a jegyeiket a speciálisan számukra fenntartott helyekre.
Bejáratok és kapucsoportok
A stadion területére a Dózsa György út felől két (III. és VI.), a Stefánia út felől három (X., XI. és XIII.) bejáraton lehetett belépni. Innen az arénába vezető forgókapuk közvetlenül az épület mellett találhatóak; összesen hat kapucsoporton keresztül lehetett megközelíteni a lelátókat, mindkét oldalon 3-3 kapucsoport állt a szurkolók rendelkezésére. A várható tömeg miatt arra kérték a szurkolókat, hogy a megszokottnál korábban érkezzenek ki a stadionhoz, és a belépéskor kövessék a jegyükön található útmutatásokat, illetve a kihelyezett tájékoztató információkat.
| Kapucsoport | Megközelítés |
|---|---|
| A kapucsoport | Stefánia út felől (X. bejárat - Ifjúság útja irányából!) |
| B kapucsoport | Stefánia út felől (XI. bejárat - Ifjúság útja irányából!) |
| C kapucsoport | Stefánia út felől (XIII. bejárat - csak a Thököly út irányából!) |
| D kapucsoport | Dózsa György út felől (III. bejárat - javasolt a Keleti pályaudvar irányából megközelíteni) |
| E kapucsoport | Dózsa György út felől (III. bejárat / VI. bejárat) |
| F kapucsoport | Dózsa György út felől (VI. bejárat) |
| VIP EAST | Dózsa György út felől (VI. bejárat / Stefánia út felől X.) |
A Puskás Aréna jelentősége és a jövőre vonatkozó tanulságok
Az új stadion a régi Népstadionhoz képest korszerűbb, nagyobb és sokoldalúbban hasznosítható létesítmény lett, amely alkalmas rangos nemzetközi sportesemények és nagyszabású kulturális rendezvények befogadására is. A Puskás Aréna a sportinfrastruktúrát, a kulturális életet, a turizmust, a közlekedést és a nemzeti reprezentáció kérdését egyaránt érintő komplex beruházás. A tanulmány nemzetközi összehasonlításban is elhelyezi a Puskás Arénát, bemutatva annak kiemelkedő szerepét a régióban és azon túl.
Ugyanakkor a tanulmány arra is rámutat, hogy a beruházás jelentős költségnövekedése, valamint a fenntarthatósági és társadalmi szempontok korlátozottabb érvényesülése miatt a projekt fontos tanulságokkal szolgál a jövőbeli nagyberuházások számára. A Puskás Aréna így egyszerre tekinthető sikeres nemzeti presztízsberuházásnak és olyan fejlesztésnek, amely a jövőben nagyobb transzparenciát és tudatosabb fenntarthatósági tervezést indokol. A BP Műhely részéről szakmai javaslatokat fogalmaz meg a transzparens beruházástervezés, a multifunkcionalitás, a fenntarthatóság és a társadalmi bevonás terén, ezzel is hozzájárulva a jövőbeli fejlesztések sikeréhez.
tags: #puskas #stadion #megszenteles
