A Puskás Aréna toronyépülete: A múlt és a jövő találkozása a Puskás Múzeumban
A Puskás Aréna elődje, a 70 éve épült Népstadion (tervezője Dávid Károly) kiemelkedő szerepet játszott Budapest életében. Elődjét, a Népstadiont 1953-ban, a Rákosi-korszakban avatták fel látványos keretek között. Ez az épület lett nemsokára egyúttal az Aranycsapat otthona is. Még ma is szinte mindenkinek van valamilyen kötődése az épülethez. Az épület szerkezete mára teljesen tönkrement, belső funkcionális kialakítása is idejét múlttá vált. Az új épület pontosan a régi stadion helyére épült. A tervezés során a folytonosság megteremtése alapvető cél volt, ugyanakkor a tartószerkezeti vizsgálat megerősítette, hogy a szerkezetet teljesen el kell bontani.
Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint egyszer a Puskás-múzeum helyszíne lesz, ezzel tisztelegve a múlt emlékei előtt, miközben modern funkciót kap a megújult komplexum.
A Népstadion öröksége és az új aréna folytonossága
Az egykori Népstadion a korábbi Istvánmező területén épült fel. A legkifinomultabb formálású tervváltozatban elegánsan ívelt lelátók aszimmetrikus ölelése vette volna körül a küzdőteret. Nyugati oldala magasabb lett volna, hogy ne vakítsa az esti nap a szurkolókat, keleti oldala pedig alacsonyabb, megnyitott, ahová formai ellenpontként egy mintegy tizenegy-emeletes torony megépítését tervezték. Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal készült 1952 nyarán. A kettő közötti összeköttetést egy grandiózus, szobrokkal kísért felvonulási tér, az ún. dromosz volt hivatott megteremteni. Az évtizedek óta esedékes felújítás a 2010-es kormányváltás után kapott lendületet.
A Népstadion szerkezeteinek jelentős része tudhatóan bontásra érett állapotban volt. Az UEFA legmagasabb - akár EB- vagy BL-döntőre alkalmas − kategóriájának való megfelelés alapvető elvárás volt az arénahangulat, valamint a küzdőtér és a lelátó közötti meghatározott távolság. Skardelli György építész már a legelső tervváltozatokban egyértelműen állást foglalt amellett, hogy szimbolikus és funkcionális okokból meg kívánja tartani a karakterképző pilonokat, hiszen azok beleivódtak a kollektív emlékezetbe, a városkép jellemző elemeivé váltak. Az eredetileg lépcsőtornyokként és vertikális tartószerkezetként is funkcionáló elemek megtartásával és megtükrözésével alakult ki a két tengelyére szimmetrikus alaprajz váza. Az új lépcsőtornyok a régihez hasonló külsőt kaptak. A műemléki szakma erős negatív visszajelzése egyfelől érthető, pláne, ha a bontás utáni sokkoló képekre, a stadion helyén maradt homoksivatagra gondolunk. Másfelől azonban a visszaépítés által vált lehetővé, hogy ha anyagában nem is, de alaprajzi és tartószerkezeti struktúrájában megmaradjon az eredeti Dávid Károly-i szerkesztés: a pilonsor elemei lettek így mégis a teljes stadion elsődleges tartószerkezetei és fő függőleges közlekedési magjai. Megmaradt a forgalmi rendszer és az alaprajzi logika, amely ma is alkalmas arra, hogy a rendkívül szigorú követelményeket teljesítse.
A megőrzött toronyépület: Szocreál emlék és múzeumi otthon
Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint a Puskás Múzeumnak ad majd otthont. A legkésőbb felépült torony már igazi szocreál építészeti alkotás: zárt, súlyos tömege, rusztikus kőburkolata ellentétben állt a stadion még alapvetően modernista, nyitottabb szerkesztésével. Gazdagon díszített előcsarnokának és reprezentatív lépcsőházának helyreállítása példamutató, azzal azonban vitatkozhatunk, hogy az új két szintre vezető lépcsőház-hosszabbítást is a szocreál architektúrát továbbvíve, másolatként kellett volna-e megépíteni. A kérdés annál is inkább felvetődik, mert a ráépítés kívülről nézve példaadó kiegészítés, amely kortárs eszközökkel továbbírja, és nem mímeli a meglévő architektúrát. Homlokzati burkolata ugyanaz a kő, de nem bárdolva, hanem simára csiszolva. A múzeumi funkcióhoz is illeszkedő zártságát két keskeny és magas sarokablakok töri át. A toronyépület teljes egészében megmaradt.
Szerkezetkész a Puskás Aréna
A Puskás Múzeum: Tisztelet a legenda előtt
A műemléki gondossággal felújított toronyépület a leendő Puskás Múzeumnak ad teret. A „torony épületrész” megmarad, és múzeumot rendeznek be benne, amely a Puskás Aréna egyik legfontosabb kulturális eleme lesz. A Skyboxok emelete szintén kiemelkedik a stadionban, mintegy nyolcvan, különböző kialakítású és méretű VIP-terem, amelyekben emelt nívójú szolgáltatásokat élvezhetnek az ide látogatók. A betonfelületek helyett a fa (vagy fa megjelenésű) burkolatok, valamint az egyedi tervezésű tapéta dominál, amelyen archív újságok nyomatainak háttere előtt a magyar foci történeti nagyjainak alakjai rajzolódnak ki. A stadion további helyiségei közül kiemelkedik az egybenyitva akár 1500 főt is befogadni képes rendezvénytér.
A Puskás Aréna számokban és funkciókban
A Puskás Aréna, melynek toronyépülete a múltat őrzi, egy XXI. századi ultramodern stadion és rendezvényközpont. Fürjes Balázs kormánybiztos kiemelte, hogy egy igazi, XXI. századi aréna valósult meg, azaz a közönség gyorsan és könnyen közlekedik, a lelátó meredeken ível fel, ezzel elősegítve a "katlanhangulatot", illetve így közelebb legyenek a nézők a küzdőtérhez. A 67 ezer férőhelyes stadion teljesen fedett. A tervezés kvalitása leginkább a nagy terek megalkotásában és összekapcsolásában, a nagyléptékű átlátások és mégis egyértelmű közlekedési helyzetek egyidejű létrehozásában mérhető. Erőssége a funkcionális rend megteremtése, és a rendszer elemeinek kiérlelt összekapcsolása, amely mögött rengeteg munkát és gondolkodást feltételezhetünk.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az új Puskás Aréna és elődje, a Népstadion közötti legfontosabb különbségeket és a létesítmény főbb jellemzőit:
| Jellemző | Régi Népstadion (1953) | Új Puskás Aréna |
|---|---|---|
| Építés helyszíne | Istvánmező | Ugyanazon a helyszínen épült |
| Toronyépület | Eredeti szocreál építmény, öltözőtorony (tervezett 11 emeletes) | Megmaradt és felújítva, két emelettel bővítve, Puskás Múzeum |
| Pilonok | Eredeti lépcsőtornyok és vertikális tartószerkezet | Újjáépültek, tartószerkezeti funkciót kaptak, küllemük a régire emlékeztet |
| Bontott anyagok | Nincs adat | A törmelékek jelentős részét beépítették, újrahasznosították |
| Nézőtér fedése | Részleges vagy nincs | Teljesen fedett nézőtér |
| Küzdőtér távolsága | Atlétikai pálya miatt távolabb | Max. 80 méteres távolság a pályától (atlétikai pálya kikerült) |
| Beléptetőrendszer | Hagyományos | Korszerű beléptetőrendszer |
| Konferenciaterület | Nincs adat | Korszerű konferenciaterület, akár 1500 fős rendezvénytér |
| Befogadóképesség (foci) | Hivatalosan ~83 000 (kezdetben 78 000, rekord 104 000) | Több mint 67 000 fő (67 155 ülőhely) |
| Befogadóképesség (koncert) | 60-80 000 fő (pl. Queen, Tina Turner koncertek) | Akár 80 000 fő |
| Acélszerkezet | Nincs adat | 10 000 tonna acélszerkezet (2 Erzsébet hídnak felel meg) |
| Kábelhossz | Nincs adat | 1700 km kábelhossz |
| Építés költsége | Nincs adat | Nettó 150 milliárd forint (kb. 2.23 millió Ft/szék) |
| Épület magassága | Nincs adat | Több mint 52 m |
| Lépcsőházak / Liftek | Nincs adat | 38 lépcsőház, 27 lift |
| Büfék | Nincs adat | 45 büfé (közel 1 kilométer kiszolgáló pult) |
Az Aréna 2019. november 15-én a Magyarország-Uruguay meccsel nyitott meg hivatalosan. Az infrastrukturális fejlesztések csúcspontja ez a stadion. Nemcsak a magyar válogatottnak lesz méltó otthona, hanem tökéletes helyszíne lehet koncerteknek, konferenciáknak is. A 2020-ban 4 Európa-bajnoki mérkőzésnek (3 csoportmeccs + nyolcaddöntő) is otthont adott. Az aréna katlanszerűsége, a lelátó nagyvonalú vonalvezetése és természetesen az egész mérete önmagában is lenyűgöző látvány, és különösen is az lehet, ha több tízezer ember együtt szurkol. Hazai szemnek szokatlan látvány a lelátók fölé mintegy 80 métert benyúló konzolos acélszerkezet, amely fedésének középső harmada áttetsző polikarbonát.
A Puskás Aréna nem utolsósorban olyan városképi elem lett, amely látványosan tárul fel a közelebbi és távolabbi környezetéből. Bár a Stefánia és a Dózsa György utat lezárják nagyobb rendezvényekkor, de nem minden esetben, és a kisebb eseményekre is több száz, esetleg több ezer ember botorkál a szűk és töredezett járdákon. Fontos lett volna méltó módon beágyazni ezt a struktúrát a városszövetbe.
tags: #puskas #stadion #toronyepulet
