Mezey György és a Rákosligeti AC: Egy futballikon emlékezete a magyar labdarúgás tükrében
„A foci belépő az életbe” - vallja dr. Mezey György, aki 2020-ban az Év sportolója gálán vehette át a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) életműdíját. Ez a rangos elismerés rávilágított egy olyan szakember életművére, aki a magyar futball dicső múltjának őrzője és jövőjének egyik legfőbb szószólója volt.
Az MLSZ életműdíját Nyilasi Tibor nyújtotta át Mezey Györgynek az Év sportolója gálán. Mezey hittel teli, büszke futballedzőként vette át a díjat, és megköszönt mindenkinek, aki hozzásegítette, a családjától kezdve a játékosokon át az edzőkollégákig. Mint utólag elmondta, a meghitt pillanatokban nehéz volt szavakat találni, kifejezni a háláját mindazért, amit átélt. Kénytelen volt rádöbbenni arra is, hogy az életműdíjat nem újszülötteknek adják - ez az elismerés általában lezár valamit, ám Mezey György öröksége messze túlmutat ezen.
Mezey György gyökerei és a Rákosligeti AC
Mezey György 1941. szeptember 7-én a vajdasági Topolyán született, nem egészen fél évvel azt követően, hogy a II. világháborúban a magyar hadsereg visszafoglalta a területet. Édesapja postamester volt, így a család a háborús időkben gyakran költözött. Topolyáról Mezőberénybe, majd onnan Rákoskeresztúrra kerültek. Általános iskoláit már Rákosligeten végezte, ahol iskolatársa volt például a ma már az iskola nevét is viselő Kossuth-díjas operaénekes, Gregor József.
A XVII. kerületben, a Rákosligeti AC-ben kezdett el focizni 1954-ben. Akkoriban minden gyerek futballista akart lenni; kimentek az utcára, a térre, a pályára, és agyba-főbe rugdosták a labdát, no meg egymást. Mint Mezey György visszaemlékezett, az idő tájt még nem volt számítógép, mobiltelefon, amely elvette volna a fiúk kedvét a focitól. Megkockáztatta, hogy talán azért is van ma bajban a magyar labdarúgás, mert az a világ elmúlt. Számára „a futball belépő az életbe” volt, és felhőtlen gyerekkorukat is a labdarúgásnak köszönhették a szegénység ellenére.
Visszaemlékezve rákosligeti éveire, egy tagbaszakadt edzőre, majd Lázár Gyulára gondolt, aki tizenhat-tizenhét éves korában lett az edzőjük. Lázár tanár úr igazi futballúr volt: kalapban, zakóban, elegáns nadrágban, ballonkabátban jelent meg a pályán. Külön foglalkozott Mezeyvel, gyakran próbálták minél tovább a levegőben tartani a labdát. Ekkor kezdett el azon gondolkodni, milyen géniuszok vannak a magyar futballban, és ezt a hihetetlen múltat nem figyelembe venni szerinte bűn.
A Rákosligeti AC története és a kerületi futball megszűnése
A Rákosligeti AC, mint a kerületi futball egyik fontos színtere, Mezey György pályafutásának is alapját képezte. A 60-as években a Rákosligeti AC a Budapest II. osztályában szerepelt, ahol a rendelkezésre álló adatok szerint többször is előkelő helyezéseket ért el. Például az 1952-es bajnokság végeredményében a Budapest II. osztály 2. helyén végzett, egy másik alkalommal pedig a 3. helyet szerezte meg a XVII. kerület csapata. Az 1955-ös év egy érdekes időszakot jelentett, ekkor került Rákosliget a Közért tulajdonába, amely az utolsó év volt, amikor a Közért volt a csapat tulajdonosa.
A Rákosligeten zajló futball azonban 1980-tól megszűnt, amikor a Hungarocamion csapata Rákoskeresztúrra költözött, mivel a két klub egyesült. A korábbi futballpályát a Hősök terei Általános Iskola kapta meg, és átalakították. Futókör, távolugró gödör és kosárlabdapálya került kialakításra, amelyek a mai napig a tömegsportot és az iskolai testnevelést szolgálják. A társadalmi összefogással épült klubház, amely társaskörként is működött, jelezte a helyi sportélet vitalitását, ám Rákosliget önálló sportegyesületei az idők folyamán szép lassan megszűntek.
Mezey György kiemelkedő edzői pályafutása
Játékosként Mezey György 1971-ig többek között a TFSE, a Budafoki MTE, a Keszthelyi Haladás, az MTK (1968-1969) és a Bp. Spartacus színeiben lépett pályára, bár az élvonalban nem szerepelt. Edzői pályafutását a Bp. Spartacusnál kezdte, már játékoskorában. 1971-től a BVSC korosztályos csapataival foglalkozott nagy sikerrel, ahol egyik kedvenc játékosa és felfedezettje Törőcsik András volt. Egészen 1977-ig a BVSC-t erősítette, majd 36 évesen, 1977-ben debütált az MTK-VM élén az élvonalban, és rendkívül fiatal csapatával bronzérmet szerzett, ami az MTK(-VM) legjobb bajnoki helyezése volt 1963 óta. A kék-fehéreket 1980-ig irányította.
Ezt követően a szövetség alkalmazottjaként Mészöly Kálmán segítője lett az A-válogatottnál, majd 1982 és 1984 között az olimpiai csapatért felelt. 1982-ben, mindössze 41 évesen mesteredzői elismerést kapott. 1983-ban átvette a válogatottat, amelyet Európa legjobb csapatai közé emelt. Sikerrel vívta meg a mexikói világbajnokság selejtezőit, és barátságos mérkőzéseken győzött az NSZK ellen Hamburgban, a walesiek ellen Cardiffban és a brazilok ellen a Népstadionban is.
1985 végén a londoni World Soccer magazin az Év edzőjének választotta. Ez az elismerés különleges körülmények között jutott tudomására: egy luxemburgi teremtornán, a Hamburg elleni döntőre készülve a hangosbemondó gratulált neki, így tudta meg a hírt, otthon ugyanis „elfelejtették” közölni vele. A mexikói világbajnokságon azonban a válogatott gyengén szerepelt, ezt követően Mezey külföldre, Kuvaitba szerződött, ahol két éven át dolgozott. 1988 nyarán hazatért, és ismét szövetségi kapitányi kinevezést kapott, de a bundabotrány kirobbanása után, mivel nem látta biztosítottnak az elképzelt szakmai munka folytatását, lemondott. Finnországban is dolgozott, majd 1990-ben, Kaszás Gábor tragikus halála után fél évre a Videoton edzője lett. 1990 és 1992 között a Kispest-Honvédot irányította, ahol az első idényben bajnoki címet nyert. Később visszatért Kuvaitba, majd a BVSC (1997-98), a Vasas (2000-2001) és rövid ideig az Újpest (2003-2004) edzője is volt.
63.hu - A Videoton felkavarta a magyar futball állóvizét - Dr. Mezey György
Nemzetközi szinten is aktív maradt: vezette a magyar edzőképzést, és rendszeresen dolgozott nagy tornákon a FIFA és az UEFA felkérésére a technikai elemző csoport megbecsült munkatársaként. Szakkönyveket írt és publikált. 2007 végén az FC Fehérvár (később Videoton) szakmai igazgatója lett, majd 2009 nyarán kényszerhelyzetben a Vidi vezetőedzőjévé nevezték ki. Csapatával az első évben a második helyen végzett, majd a 2010-2011-es idényben megszerezte a klub történetének első bajnoki címét. Mint mondta, Horváth Gábor nélkül, akit maga mellé vett a Videotonhoz, biztosan nem lettek volna bajnokok. Negyven év alatt senki sem előzte meg őt edzésre vagy meccsre érkezve, kivéve Horváthot, akit „Perásnak” hívtak.
Mezey György számvetést készítve megrökönyödve vette tudomásul, hogy majdnem negyven országban vett részt a nemzetközi szövetség edzőképzésén, ahol nem a hátsó sorban ült, hanem véleményt kellett mondania és döntéseket hoznia. Hozzá tartozott a Balkán, Írország és Ukrajna. Az ukrán labdarúgás klasszisát, a Dinamo Kijev akkori edzőjét, Olekszij Mihajlicsenkót ő vizsgáztatta, és határozottan szembesítette a fegyelmi követelményekkel.
A magyar futball dicső múltja és jövője Mezey szemével
Mezey György mélyen hitt a magyar futball dicső múltjában, és ezt a hagyományt akarta továbbvinni. „A magyar futball múltja tele van egyéniségekkel, sőt zsenikkel” - mondta. Kiemelte Guttmann Béla, Schlosser, Sárosi, Orth, Puskás, Bozsik, Albert, Mészöly, Törőcsik, Nyilasi, Détári nevét, valamint az őket pályára küldő edzőkét: Sebes, Bukovi, Lakat, Baróti, Illovszky. Szerinte ezek a csodás játékosok és edzők alkotják a magyar futballtörténelem alapját, amelyet nem figyelembe venni bűn.
Vallotta, hogy létezik a magyar futballtörténelem, és nem csak létezik, hanem dicső is. Példaként hozta fel az 1938-as világbajnokság döntőjét, amelyet Olaszország és Magyarország vívott, és akkortájt az olasz élvonalban tizenhat csapatból tizenkettőnél magyar edző dolgozott. Szerinte a vezérfonalnak a magyar vonalnak kell lennie, még ha bizonyos részleteket át is lehet ültetni a holland, a német vagy a spanyol labdarúgásból.
Mezey György számára a futball szent volt, ahogy azt a Puskás Öcsi édesapjáról szóló anekdota is illusztrálja, amelyben az idősebb Puskás egy meccsen megfenyítette fiát a pontatlan labdavisszaadás miatt. Mezey hitt abban, hogy a sportágnak nem kizárólag múltja, hanem jelene és jövője is van Magyarországon, de ehhez a „történelmi injekciót” újra alkalmazni kellene. Meggyőződése szerint egy gyereknek hetente legalább négyszer négy óra mozgásra lenne szüksége az edzéseken kívül, mindegy, mit csinál, csak mozogjon és élvezze. Azt javasolta, hogy a gyerekek amint lejönnek a pályára, kapjanak egy labdát, és játsszanak amíg be nem sötétedik.
Utolsó vágya az volt, hogy a varázslatos múltat méltóképpen vigyék tovább. Felajánlotta segítségét, mondván, olyan könyvtára van a magyar futballról, hogy abból mindent meg lehet tudni. Kiemelte, hogy a legnagyobb vétkünk az, hogy azt a hagyományt, amellyel rendelkezünk, egy idő után nem ápoltuk megfelelően. Kérdésre, hogy kire a legbüszkébb edzőként, mindenekelőtt leszögezte, ahhoz kellettek társak, amit elért. Nem véletlen, hogy a futball csapatjáték. Szerinte a magyar foci akkor volt jó, amikor ösztönből játszottak a pályán lévők.
Pályafutása során zsenikkel dolgozhatott együtt, akik közül a Vasas legendáját, Csordás Lajost emelte ki, akit Budafokon ismert meg edzőjeként, és akinek elképesztő egyéniségét és remek meglátásait csodálta. A legtöbbre hivatott futballistának vitán felül Törőcsik Andrást tartotta, Nyilasi Tibor és Détári Lajos közvetlenül mögötte volt. „Kese”, ahogy Törőcsikre utalt, szerinte Diego Maradonánál is jobb képességekkel volt megáldva, hiszen helyben állva is bármikor „levett” három embert a pályáról. Mezey szerint a nagy magyar futballmúlt egyértelműen benne volt a játékukban.
Mezey György utolsó évei és emlékezete
Életének 85. évében, 2025. október 8-án elhunyt Mezey György labdarúgó mesteredző, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya - közölte a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az MLSZ saját halottjának tekinti. A magyar labdarúgó-válogatott játékosai fekete karszalagot viseltek az örmények elleni világbajnoki selejtezőmérkőzésen, Mezey György emlékére. Marco Rossi szövetségi kapitány is kifejezte tiszteletét, hangsúlyozva, hogy minden magyar labdarúgást kedvelő szurkoló tisztában van vele, ki volt Mezey György, és emlékezett rá, hogy legutóbb az ő irányításával jutott ki a válogatott a vb-re, még 1986-ban.
Mezey György, bár öregedésének egyik jeleként ritkábban csörgött a telefonja és fogyatkoztak a barátai, még hívták szakmai tanácsért. Az unokái mérkőzéseire is kijárt, és bár nem akart „okoskodni”, szívesen megosztotta véleményét az edzőkkel, akik udvariasan kikérték azt. Elmondása szerint az életműdíját, ha minden jól megy, új házába költözve egy szép vitrinbe helyezi majd, közvetlenül a bajnoki aranyérmek mellé. Ám a leglényegesebb számára az volt, amit a szívében és a fejében őrzött. Életéről „Mezey” címmel könyv is megjelent.
tags: #rakosligeti #ac #magyar #futball
