A magyar futballpályák évszázados története: Pécstől Budapestig
A magyar labdarúgás története tele van fordulatokkal, sikerekkel és kihívásokkal, melyek mind nyomot hagytak azokon a pályákon, ahol a sportág virágzott. A régi focipályák nem csupán egyszerű játékterek, hanem a sporttörténelem, a helyi közösségek és a városi fejlődés élő tanúi. Cikkünkben a pécsi futball kezdetétől a budapesti kerületek ikonikus és elfeledett sporttelepeiig utazunk az időben, feltárva a magyar labdarúgó-kultúra gyökereit.
A pécsi futball bölcsője és a régi pályák története
Az 1890-es években a Pécsi Bicykle Club nagyon sikeres és népszerű volt. Felépült egy Kerékpár stadion is, de az évtized végére egyre fogyott a közönség. A nagy sikerek után a stadion veszteségeit (az adósságon és egy adórendeleten felül) az új sport, a futball térhódítása okozta.
A választ a Pécsi Napló 1898-as száma adja: "Nagy érdeklődést tanúsítanak a Pécsi Athletikai Club tagjai a "Foot-Ball" játék iránt, mely testedző és rendkívül izgató angol labda játékot a Club is meghonosítja." Ezzel hódító útjára indult egy új sport! Az első mérkőzés 1898. május 1-jén volt. Ez a dátum tekinthető a pécsi futball kezdetének. Idegen csapattal a pécsiek csak két év múlva csaptak össze a fővárosi MAC football csapatával és a mérkőzés igazságos döntetlennel (1:1) végződött.
A Pécsi Atlétikai Club 1903-ra mélypontra került, vívóinak és atlétáinak a száma jelentősen leapadt, s csak néhányan jártak edzésre. Visnya Ernő, a PAC titkára kereste a megoldást és megpróbálkozott azzal, hogy Zsolnay Miklóst megnyerje az elnöki posztra. 1906. július végére összehívta a közgyűlést, ahol Zsolnay Miklós gyáros elvállalta az elnöki, valamint dr. Lauber Rezső az alelnöki funkciót és a város vezetői lettek beválasztva a választmányba, nem minden ok nélkül.
A Ráth utcai pálya és a sport fellendülése
Az 1907-es év Baranya megye, de elsősorban Pécs város sportjának nagy fellendülését hozta. Ez részben az országos kiállításnak volt köszönhető, mert ráirányította a figyelmet a sportra, hiszen a város vezetői nem akartak szégyenben maradni a különböző bemutatókon.
A térképhez egy kis magyarázat is tartozik, hogy egyértelmű legyen mit is látunk. Hol volt sportpálya? A rajzon látható, hogy felfelé van a nyugati égtáj jelzés azaz nyugati irányba "nézünk". A versenypálya a jobboldalon van és attól jobbra "pár méterre" létesült a Ráth utca, azaz napjaink József Attila utcája. A pályán tribün is volt (melynek egy a középső része fedett volt). Valahol itt a tribün mögött épült meg a Rét utca alsó szakasza (1915 körül).
Az 1908-as év eleji PAC jó hangulatú közgyűlésén Zsolnay Miklós elnök bejelentette, hogy a kiállításon használt sportszereket és felszereléseket a klubnak adományozza. A PAC vezetői érezték, hogy az egyesület jövője függ azon, hogy a kiállításra épült sporttelepet meg tudják-e szerezni véglegesen.
A PAC Ráth utcai pályáján igen élénk élet folyt. Gyakoroltak a teniszezők, a labdarúgók, az atléták. 1911-ben bővítették az öltözőket, s a Városi Tanács engedélyével bevezették a vizet a sporttelepre. A PAC labdarúgói rendszeresen játszottak mérkőzéseket, s közben fővárosi egyesületek csapatai látogattak el Pécsre, mert a PAC csapatában egy jó képességű ellenfélre és a PAC közönségében pedig egy nagyon sportszerű, lelkes közönségre találtak.
Háborús idők és új kezdetek
Kitört a háború (I. világháború) és a sportoló fiatalokat kivitték a frontra. Az egyesületek nagy része megszűnt. 1915-ben a gazdátlan sporttelep egy részét beépítették. 1918. november 14-én váratlan dolog történt. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai (SHS) megszállták Pécset és a megye négyötöd részét.
1919. kora tavaszán hivatalosan megalakult a Pécsi Sport Club (PSC). Egyelőre csak a labdarúgó-szakosztály működött, amelynek edzéseit Darvas Zoltán irányította. A PSC az 1919. március 29-i közgyűlésén elhatározta, hogy belép a Szociáldemokrata Párt kebelében működő Munkásképzőbe és a már ott működő MTE-vel egyesül és további működését Pécsi Munkás Sport Club (PMSC) néven folytatja. Egy érdekes adalék, hogy a PMSC megalakulását nagy vita előzte meg a PSC vezetőségében. A PMSC 1919-ben új sportpályát alakított ki a Ráth (József Attila) utcában, a Julian Egyesület Internátusával szemben.
Bezerédy Győző - Baranya megye testnevelés- és sporttörténete.
Budapest elfeledett és megújult futballpályái
A magyar foci koronavírus okozta kényszerszünete csak nyúlik és nyúlik, friss meccsbeszámolók egy darabig még biztosan nem lesznek, így alkalmunk nyílik visszatekinteni a múltba. Ezúttal is északról kezdek, ebben a posztba Újpest, Angyalföld és Rákospalota mellé Zugló egy része fért be.
Újpesti pályák: A Cérnától a Szuszáig
Újpest tele van focipályákkal, bár ezt a városrészt sem kerülte el a sporttelepek megszűnése, beépítése. Innen a Váci út mentén délre haladva néhány kilométer után elérjük a Fóti utat, ahol a Bánka Kristóf Sportközpont található. A tragikus sorsú újpesti focistáról elnevezett létesítmény korábbi neve Cérna-pálya vagy Cérnagyári pálya, amit az Újpesti Cérna mellett a 22. Alig pár száz méterrel délebben már a Fővárosi Vízművek SK sporttelepén találjuk magunkat.
Elsőnek jöjjön tehát a Vízművek pályája. A székezett lelátóval rendelkező pálya szépen megbújik a Duna és a Váci út között, a fák alatt. Aki nem tudja, mit keressen, talán észre sem veszi a Váci úton haladva, pedig egy komolyabb sporttelepről van szó, bár itt is jól látszik, hogy nem ma éli fénykorát a terület. A Vízművek évek óta a negyedosztályban szerepel, az utóbbi években ráadásul ultrák is járnak a meccseikre.
Magyarország leghosszabb ideje elsőosztályú és legrégebb óta megszakítás nélkül működő futballcsapatának, az Újpest FC-nek otthona hányattatott sorsú stadion. A mai Szusza Ferenc Stadion papíron ugyan egy még fiatal létesítmény (2001-ben adták át), azonban a főlelátók alapjai az 1922-ben épült régi Megyeri úti stadion lelátói, amit nem bontottak el teljesen. Szigorúan véve csak egy átépítés történt 2001-ben, ráadásul azóta is többször kellett toldozni-foltozni a létesítményt, mára pedig odajutottunk, hogy így is, úgy is ez az NB I.
Ha a Szuszából az északi oldalon megyünk ki, hamar a Fóti útra jutunk, amin végighaladva Rákospalota felé egy kellemesebb séta után északra fordulva a Tábor utcánál találjuk magunkat. Sajnos itt nem jártam még, pedig itt van egymás mellett a Chinoin Sport és szabadidőközpont, a Tungsram-pálya, a Duna Cipő-pálya és az UTE Atlétikai Stadion. Előbbi pályán az Újpest II, a Duna Cipőn pedig a Duna SK játssza hazai meccseit, a másik két sporttelepen jelenleg nincs bajnokságban szereplő klub. Az újpesti pályák sora ezzel sem ért véget, a Fóti úttól délre, közel a Szuszához és a Tábor utcához található a Blaha Lujza utcai sporttelep, avagy az Újpesti Haladás pályája.
Rákospalota sportöröksége
A XV. kerületben négy pálya működik jelenleg, ezek közül a legészakabbi a csak edzőpályaként funkcionáló Szántóföld utcai sporttelep, melynek műfüves pályáján viszont voltam egy REAC-ESMTK felkészülési meccsen. Ennél délebbre, a Széchenyi téren áll a Budai II László Stadion, a REAC otthona. Korábban a Volán SC hazai pályája volt ez, akkor is, és a 2000-es években is NB I-es mérkőzéseket rendeztek itt, ma a negyedosztályban játszik itt a REAC. Klasszikus, a 90-es éveket idéző létesítmény ez, nagy kedvencem a klubház, de az eredményjelző is megérdemli a kiemelést. A stadionban szinte megállt az idő a 2000-es évek végén, számos felirat és tárgy emlékeztet az akkori NB I-re, például a Borsodi liga logója egy, a napfénytől kifakult molinón. A kerületben még két, Újpalota közelében található pálya van: a Bánkút utcai Barátság Sporttelep, ami a Testvériség otthona, és a Pestújhely-pálya a kerület déli részén.
Angyalföldi futballtörténet: A Lángtól az Illovszkyig
Egy kis ugrással visszatérve a Dunához, következik Angyalföld. A XIII. kerület legészakabbi létesítménye a Láng SK Sporttelep, mai nevén Angyalföldi Sport- és Szabadidőközpont a Rozsnay utcában. Itt csak floorballozni voltam, focimeccsen viszont nem, pedig az újjáalakult BAK mellett a Respect és a Hunreal FC is itt játssza hazai mérkőzéseit.
Nem úgy az innen pár száz méterre található Illovszky Rudolf Stadion, Budapest legújabb stadionja! A Vasas új létesítményét 2018-ban adták át, a stadion mellett a Mészöly Kálmán Pálya is több kisebb csapatnak ad otthont. Az új stadionról nehéz mit írni: szép, kompakt, a mostanság épült stadionoktól eltérően nem is túlméretezett, de igazából nem túl izgalmas. A régi Fáy utcai stadion már sokkal inkább izgalmas volt, igazi múltidézés volt az a rozoga létesítmény: megesett velem például az is, hogy azért nem tudtam tudósítani egy mérkőzésről, mert a sajtóban nem volt áram, de az is előfordult, hogy internetet sem sikerült biztosítani. Ennek ellenére szerettem odajárni, utánozhatatlan hangulata volt az egész helynek.
Angyalföldnek még mindig ezen a részén, de már a Duna mellett, a Népfürdő utcában két focipályát is találni: az Árpád hídtól északra az FCSM sporttelepe, az úgynevezett Csatorna-pálya fekszik, míg délre az ELMŰ sporttelepe áll. Nekem az utóbbi az érdekesebb, bár egyiken sem voltam meccsen. A kerülethez tartozik még a Margitsziget a MAC Stadionnal, aminek hivatalos neve Iharos Sándor Margitszigeti Atlétikai Centrum.
Zugló sportkomplexumai: A Tatai úttól a Szőnyi útig
Elsőre azt gondolná az ember, hogy a Tatai úti sporttelepek is Angyalföldhöz tartoznak, de nem! A XIII. és a XIV. kerület határa nem a Nyugatiból Vác felé tartó vasútvonal, ahogy azt elsőre talán mindenki hinné, hanem a Tatai út. A páros oldal Angyalföld, a páratlan Zugló. Mivel mindkét pálya a páratlan oldalon van, így ezek már Zuglóhoz tartoznak.
A Tatai út északabbra fekvő sporttelepét ma egyetlen klub sem használja, egy romos állapotban lévő pályáról van szó, ami korábban a Budapesti MÁV Előre otthona volt. Délebbre a BVSC edzőpályájaként funkcionáló sporttelep található, légvonalban a Szőnyi úti stadion mellett, csak a vasút túloldalán. Ezzel el is érkeztünk Zugló északnyugati részének legérdekesebb pályájához, a Szőnyi úthoz.
A BVSC stadionja nem a legszebb napjait éli, bár az utóbbi években valamelyest rendbe kapták. Ez is a 90-es éveket idéző stadion, ami önmagában is érdekes, de a romos székház még izgalmasabbá teszi a területet. Az 1990-es években NB I-es BVSC (ott ezüstérmet is nyert a csapat), melyben többek között Bognár György és Dárdai Pál is megfordult, 2004-ben megszűnt, a labda csak 2012-ben indult újra útjára a Szőnyi úti stadionban. Két év alatt két osztályt ment fel a klub, majd kis megtorpanás után tavaly a BLSZ I-be jutott, amit most vezet. Az utolsó NB I-es meccseket egyébként a Tatabánya játszotta itt 2008 tavaszán, amikor albérletbe kényszerült a Bányász.
tags: #regi #foci #palyak #dugattyu #palya
