A futball és a zene összefonódása: A Régi idők focijától a világbajnoki himnuszokig

A labdarúgás története során nemcsak a zöld gyep, hanem a filmvászon és a zenei színpad is gyakran szolgált helyszínéül a felejthetetlen pillanatoknak. A futball és a kultúra kapcsolata mélyebb, mint gondolnánk, legyen szó egy ikonikus magyar filmről vagy a világversenyek hivatalos dalairól.

A Régi idők focija: Egy ikonikus magyar film háttere és zenéje

Minden idők egyik legikonikusabb magyar vígjátékának, a Régi idők focijának (1973) főszereplője majdnem Haumann Péter lett, legtöbbet idézett mondata pedig egy kényszermegoldásból született. Az egyik legismertebb, legnépszerűbb vígjátékunk a nagyszerű író, Mándy Iván tíz évvel korábbi, A pálya szélén című regényéből készült, ami viszont Mándy egy még korábbi, Tribünök árnyéka (Magyarok, 1948/5.) című elbeszélése alapján íródott.

Kevésbé ismert, de Mándy eredetileg sportközvetítőként dolgozott, de saját bevallása szerint is rossz sportújságíró volt, mert ha vidékre ment tudósítani, mindig utolsónak ért a postára, s addigra a többiek már lefoglalták a telefonvonalakat, így rendre lekéste a lapzártát, aminek az lett a vége, hogy menesztették. Ilyenkor feltárcsázta a szerkesztőséget, és azt mondta: négy-három! majd lecsapta a kagylót. Csak azt nem mondta, ki nyert - igaz, ilyenkor rendszerint a hazai csapat eredménye szerepel elsőként.

Nem sok hiányzott hozzá, hogy Haumann Péter kapja Minarik Ede szerepét - igaz, Sándor Pál rendező eredetileg is Garas Dezsőt nézte ki magának. Csakhogy, amikor megkereste a legendás Olimpia Bárban, Garas közölte vele, hogy éppen egy sorozatot forgat, „részenként 12 ezerért” - de azért megkérdezte, Sándor mennyit adna. Csakhogy közben Garas sorozata leállt, ő pedig megkereste a rendezőt, hogy vállalná a szerepet - Sándor Pál kicsit kérette magát, majd tényleg Garasra osztotta Minarik Ede, a mosodás ma már legendás szerepét.

Sándor Pál saját magának is adott egy kisebb feladatot a filmben. Vicces, hogy az 1923-ban játszódó történet hűen tükrözi mindazt, ami ma, több mint száz évvel később történik a profi foci világában. Merthogy hősünk legnagyobb vágya, hogy csapatát, a Csabagyöngyét feljuttassa az első ligába, csakhogy nem tudja felvenni a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Hogy versenyben maradhasson, a csapatnak el kell adnia legjobb játékosait, akiket a nagy riválisok vásárolnak fel.

A film jelentős része a kőbányai szeméttelepen készült - a regényben Külső-Józsefváros szerepel -, szanálásra szánt házaktól körülvéve, és a telep közepén állították fel a futballpályát. A képi megoldások, úgyis mint szöveges inzertek, lassítások és gyorsítások, a burleszkbe illő gegek és a színészi játék stílusa mind a klasszikus némafilmeket idézik. Sándor Pál az edzések mozgását egy régi filmből kölcsönözte, aminek a címe Tornárok, figyelem!

A gyorsított felvételek nem csak stilisztikai hatást képviseltek, de egy kényszermegoldást is lepleztek. A produkció mindössze 20 ezer méter nyersanyagot kapott, erre kellett leforgatni a filmet, de ez a végére elfogyott, ezért maradék anyagra, ún. resztlire dolgoztak, és muszáj volt spórolniuk. Ezt úgy oldották meg, hogy a felgyorsítással dupla annyit forgathattak - lényegében kevesebb filmkockát használtak fel.

A kapus Vallay nőjét, a vajas kenyeres lányt nem más alakítja, mint Szabó Ildikó, későbbi filmrendező, becenevén Szabó Zazi. Más, későbbi rendező is szerepelt a filmben. A gyorslábú Bikácsit Ferenczi Gábor játszotta, aki később filmrendező lett, majd az ELTE és a MOME tanára.

A lakoma Minarik Edénél, ami tortacsatába torkollik, az egyik legnehezebben felvett rész volt, amire Sándor Pál így emlékezett vissza: "Mindig elolvadtak a torták, ezért cérnával kötözték össze őket, de az sem segített. Egy beállításban akartam felvenni az egészet, de mindig elolvadt a torta. Le kellett állni a háromnegyedénél, és úgy oldottam meg, hogy kitaláltam, hogy a Garas menjen ki a díszletből. Kértem a Zsuzsát (Tóth Zsuzsa dramaturgot), hogy írjon neki egy mondatot, amit egy foncsorozott tükörben elmond közeliben, hogy közben ki tudják cserélni a tortákat. Zsuzsa tíz perc múlva jött a mondattal: legyen az, hogy “Kell egy csapat!”, mire a Garas mondta, hogy hadd mondja úgy, hogy “Mert kell egy csapat, kell”. Ez a mondat azóta a magyar filmtörténet ikonikus idézetévé vált.

Labdarúgás és zene: A kezdetektől napjainkig

A labdarúgás nem élet-halál kérdés, sokkal több annál - mondta egyszer a legendás Liverpool-tréner, Bill Shankly. Például remek téma dalírásra is. Ihlet bőven van: hősök (mint Diego Maradona), „gonoszok" (Berti Vogts, Dusan Bajevics), utált csapatok (Bayern München), és még számos más lehetőség - az új esztendő elejére a fociról szóló számokból válogattunk.

A legkorábbi foci dalok és himnuszok

Kezdjük az elején, mert ha csak érintőlegesen is, de említést kell tennünk egy felkérésre írt dalról: a szurkolók által ma is énekelt On The Ball, City a legrégibb, lemezre rögzített dal a labdarúgásról, eredetileg még az 1890-es években írták - de nem a Norwich Citynek, az egyik jogelődnek. Az 1910-es években már más sportokról is írtak dalokat - egy klasszikus a Take Me Out To The Ball Game, amely a baseballmeccsek szépségeit énekli meg, de a legnagyobb amerikai zeneszerzők egyike, Cole Porter is írt dalt az amerikaifutballról (A Football King).

De vissza a labdarúgáshoz. A legrégebbi dal, amelyben említés esik róla, 1828-as (!): a My Johnny Lad skót népdal, melyet a század végén átvettek Glasgow-ban, és ebben a verzióban már egy egész versszakot kap a foci, széltében-hosszában énekelték is a gyerekek. Szintén nagyon régi - az 1981-es népdal-antológiában megjelentetett - A Game Of Football, melyet Mary Duffy énekelt lemezre.

A fanatikus Rochdale-drukker színésznő, Gracie Fields 1931-ben, már a korszak egyik legnagyobb sztárjaként vette fel a Pass, Shoot, Goal című slágert, amely a (soha el nem készülő) Derby Day című filmnek lett volna a betétdala. Fields elkötelezettségére jó példa, hogy egyszer, amikor szeretett klubjának játékosai pénzügyi gondok miatt nem tudtak elutazni a Barrow elleni bajnokira, saját zsebből állt minden költséget. A jelek alapján nem divatdrukker volt az ünnepelt filmcsillag.

Ikonikus szurkolói himnuszok és klubdalok

A Liverpool, Celtic, Dortmund és a Feyenoord szurkolók is ezzel a himnusszal éltetik csapatukat, de mégis mindenki a Vörösökre asszociál, ha meghallja az ismert dallamot. A You’ll Never Walk Alone című dal magyar vonatkozása is van: Molnár Ferenctől eredeztethető, aki 1909-ben írta a Vígszínház szerzőjeként a Liliomot. A darab bár óriásit bukott a bemutatón, később alapul szolgált a Richard Rodgers és Oscar Hammerstein Carousel című musical feldolgozásának. Ebben a musicalben szerepel a You’ll Never Walk Alone című sláger. A dalt később Elvis Presley, Frank Sinatra és a Pink Floyd is feldolgozta, a világhírt azonban a liverpooli Gerry & The Pacemakers változata hozta meg a dalnak.

Kezeket fel, aki még nem látta a Huligánok (2005) című filmet! És most az is emelje a magasba a kezét, aki előtte ismerte a West Ham United indulóját! Ahhoz képest, hogy nem egy széles körben ismert focicsapatról van szó, a himnuszuk nagyon is fülbemászó. Nem úgy tűnik az első hallásra, mintha egy kocsmai dal lenne, ugye? Pedig valaha Billy J. „Buborék” Murray egykori játékos énekelte a csapat győzelmei után.

Nem számít, hogy az angolok milyen bajnokságon szerepelnek, az garantált, hogy felcsendül az „Isten mentse a királynőt” dal közvetlenül a kezdőrúgás előtt. Madridban komolyra vették a figurát a himnusz születésekor, amikor azt Placido Domingo elénekelte. 2014-ben bár a klub új himnuszt adott ki, Hala Madrid y nada mas, de az előbb említett klasszikusnak még mindig nagy az ereje. Mikor a Leicester aranyérmet nyert, Andrea Bocelli felhívta honfitársát Claudio Ranieri edzőt, és felajánlotta neki a fellépését a bajnokavatón. A dal, amit énekelt a Nessun Dorma. Bocelli nagy focirajongó, noha élete tragédiájának a foci az írója.

A labdarúgó világbajnokságok és Európa-bajnokságok hivatalos dalai

Foci VB zenék, dalok régóta készülnek, de igazán csak a 80-as évek óta keltenek figyelmet, mint a labdarúgó EB-k zenéi is. Pedig már az 1962-es Chile-i vb-nek is volt dala, és pl. Az 1982-es foci vb volt az első amelyre igazán odafigyeltem gyerekfejjel, de a dalokra egyáltalán nem emlékszem. Az 1986-os A Special Kind of Hero című, csodálatos dal meghallgatható a Youtube-on. Érdekes, hogy a viszonylag fiatalon elhunyt zenei előadókhoz tartozó Stephanie Lawrence eme dala nem jelent meg külön lemezen, legalábbis nem tudok róla. Az Arrows Hot Hot Hot című szerzeménye volt a másik hivatalos, de több más, nem hivatalos foci zene is tartozik ehhez a vb-hez.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb világbajnoki dalait és előadóikat:

Dalok a fociról, ellenfelekről és hősökről

Utáljuk őket… - Dalok az „ellenségről”

Az ellenfél megéneklése nem csak a drukkerek körében népszerű elfoglaltság, sok banda érezte úgy, hogy odanyom egyet a riválisnak. Ki lemezcímben (lásd a hulli Housemartins London 0 Hull 4 albumát), ki direktebb módon.

A legnagyobb klasszikust a düsseldorfi punkcsapat, a Die Toten Hosen jegyezte: a 2001 és 2003 között az anyagi gondokkal küszködő Fortuna Düsseldorf szponzoraként (!) is működő, finoman fogalmazva is focibolond banda a német lakosság nem Bayern München-drukker részének érzéseit foglalta össze a (minő meglepő) Bayern című számban. A dal lényege röviden leírható: ehhez a szemétre való csapathoz sosem igazolunk! Még Uli Hoeness két szép szeméért sem, illetve pláne azért nem…

A First Offence zenekar egy huligáncsoport remekül sikerült napját (többek között Liverpool-szurkolók megrugdalásával) írja le a The Football Songban, meglehetősen plasztikusan, vonatrombolással, piálással, pengevillogással. Most kérdezhetnénk, hogy ennek mi köze a focihoz - azért az utolsó versszakban már eljutunk az ősellenség németek elleni meccsig is... A dalszerző(k) klubszimpátiáját nem ismerjük, de az tuti, hogy nem Liverpool- és nem Nationalelf-fanatikusok.

A görög alterrockot játszó Zebra Tracks Németh Krisztián jelenlegi edzőjét, a szerb Dusan Bajevicset énekelte meg. A nem minden AEK-drukkernél a kedvencek között számon tartott tréner számára üzenetet tartogat az együttes: húzzon haza „Jugóba", lehetőleg minél előbb.

A német komikus, Stefan Raab Berti Vogtsot tűzte tollhegyre az 1994-es világbajnokság után óriási sikert arató Böörti Böörti Vogts című számával - a közönségnek ugyanúgy tele lehetett mindene a szövetségi kapitánnyal a bolgárok elleni kínos vereség után, mint Raabnak, mert a dal a slágerlista 4. helyére ugrott.

A walesi Stereophonics egy száma rögbi- és focidrukkerek körében egyaránt hódított, bár eredetileg a „tojáslabdásoknak" íródott: az As Long As We Beat The English remekül megfogalmazza a helyiek felfogását, miszerint nem baj, ha a walesi csapatot sorban elverik, ha az angolokat legyőzik, a többi nem érdekes. A dal élő előadása a Morfa Stadiumban botrányt kavart - az angoloknak valamiért nem tetszett, amint ötvenezer walesi üvöltötte a szöveget…

Duklától a Honvédig: Különleges csapatok a zenében

Egy labdarúgásról szóló dalokról írt cikkben külön helye kell legyen a Half Man, Half Biscuit angol együttesnek. A nagyon elborult (és éppilyen szellemes) szövegeiről ismert, elkötelezett Tranmere Rovers-drukkerekből álló alternatív zenekar első slágere az All I Want For Christmas Is A Dukla Prague Away Kit („Minden vágyam karácsonyra egy idegenbeli Dukla-mez") volt, és mivel két témáról írnak nagyon szívesen - idióta földrajzi nevekről és fociról - van még a tarsolyukban egy-két gyöngyszem.

Számunkra a legérdekesebb az I Was A Teenage Armchair Honved Fan (Tini Honvéd-fotelszurkoló voltam), amely a Budapest Honvéd csapatát beemelte a zenei halhatatlanságba. Ne kérdezzék, mennyit kell inni ahhoz, hogy a Dukla idegenbeli mezéről vagy a Honvédról írjunk dalt angol együttesként. Ha józanul is sikerül, azért csak elismerés jár.

A HMHB legjobb, focival kapcsolatos dala azonban a Referee's Alphabet (A játékvezető ábécéje), mely rendkívüli szellemességgel láttatja a világot egy bíró szemüvegén keresztül - gunyorosan élcelődve a futball visszásságain a milliókat kereső és egy bedobásért ölni tudó sztároktól a „csecsemőként síró" menedzserekig, és a mezt csókolgató csatárig, aki fél évvel később már másik csapat mezét csókolgatja. Tökéletes görbe tükör.

Dalok a főszereplőkről: Legendás játékosok a zenében

Játékosok sora ihletett meg zeneszerzőket - ismeretlenektől a legnagyobbakig. Pelé gyakorlatilag félisteni státusa garancia volt arra, hogy dalokat írnak róla - írtak is, például Jackson Do Pandeiro (O Rei Pelé), az Arakatuba (Pelé), illetve a legnépszerűbb brazil előadóművészek egyike, Joao Bosco (Memória da Pelé).

A szintén nagyon sikeres Jorge Ben Jor a Flamengo óriási szurkolója, így írt kedvenceiről (Flamengo), valamint a Fla talán legnagyobb tízeséről, Zicóról is (Camisa 10 da Gávea), de még ennél a két számnál is népszerűbb lett a Fio Maravilha, mely a riói piros-fekete-fehérek egykori csatáráról szólt. Fio Maravilha visszavonulása után pizzafutárként dolgozott, és évtizedekig nem akart engedélyt adni arra, hogy dalba foglalják a nevét.

Valószínűleg senki sem lepődik meg azon, hogy Diego Maradonáról is írtak dalokat. A kilencvenes évek egyik legjobb argentin rockbandája, a Los Piojos (A tetvek) Maradó című száma top 10-es sláger lett. A legszebb, amikor egy 2005-ös koncerten maga a megénekelt is kiment dekázgatni egy kicsit a színpadra az Arena Obrasban. A Magyarországon jóval ismertebb Manu Chao La Vida Tombola című száma Emir Kusturica Maradonáról szóló filmjében csendül fel, és az argentin gitáros-dalszerzőnek, Andrés Calamarónak is sikert hozott az „isteni Diego" - utóbbi dupla albumán, az Honestidad Brutalon mindkét lemez 10. száma tisztelgés Maradona előtt, sőt az Hacer el Tontóban minden idők legnagyobb argentin játékosa maga is énekel.

A vitathatatlanul zseniális, és szintén vitathatatlanul megosztó személyiségű Oliver Kahnról a Die Prinzen együttes gondolta úgy, hogy megér egy erősen ironikus számot (Olli Kahn), melyben a kapus legendásan szép frizurája is kap egyet. De Kahnt nem a hajviselete miatt szerettük. A Prinzen egyébként Kahn búcsúmeccsén élőben is előadta a dalt, hatalmas sikert aratva.

A müncheni fociőrült banda, a Sportfreunde Stiller egyrészt az angolból németbe átszivárgott rocke szóval és Roque Santa Cruz nevével űzött szójátékot (Ich Roque, a dalban a paraguayi csatár fejezi be a refrént, és a klipben is szerepel), másrészt megénekeltek három német világbajnoki aranyat, és egy remélt negyediket (54, 74, 90, 2006).

Van, akinek Maradona jut, van, akinek „csak" Gordon Strachan: az ír The Hitchers 1994-es, She'll Be Sorry albumán adott ki (igen jól sikerült) dalt a skót középpályásról, illetve a szám szövege szerint „minden idők legnagyobb középpályás művészéről". A sztori egy 3-0-s Leeds United-győzelemről szól, némi veszekedéssel súlyosbítva (értsd: az asszony veszekszik, míg a dalszerző, Niall Quinn - nem azonos az ír futballistával -, meccset néz…).

A middlesbrough-i gitáros-énekes, Alistair Griffin Leonard Cohen Hallelujah című számát dolgozta fel - az eredmény egy óda Mark Vidukához, melyet egy hét alatt tízezrek töltöttek le. Ráadásul a dalban szó esik még Cristiano Ronaldóról, Cattermole-ról, Abel Xavierről, Pogatetzről, Woodgate-ről, John Terryről - ám a főhős a nagydarab ausztrál center. Ráadásul a dal olyan népszerű lett, hogy a Boro játékosai az öltözőben gyakran énekelték, Viduka meg rendszeresen zavarba jött.

Az óriási Wolverhampton-drukker Billy Bragg egy balladában (God's Footballer) énekeli meg a Wolves hatvanas évekbeli sztárcsatárának, Peter Knowles-nak a történetét, aki 1970-ben visszavonult, majd beállt Jehova Tanúi közé. Érdekesség, hogy a klubnál annyira bíztak visszatérésében, hogy 1982-ig megtartották a szerződéssel rendelkező focisták között! Bragg dalai egyébként is tele vannak futball-utalásokkal, szóval nem meglepő, hogy írt egyik kedvencéről.

A hatvanas évek végén igen sikeres Don Fardon Belfast Boy címmel George Bestről énekelt egy kislemezen, melyet aztán a Manchester United legendás játékosának halála után ismét kiadott. Best szerepel a The Fall indie-zenekar Kicker Conspiracy című zöngeményében is. Az amerikai Barcelona nevű szintipopegyüttes Kasey Kellerről írt dalt, amelyet a kapus Brazília elleni egészen elképesztő, 1998-as teljesítménye ihletett.

A játék szépsége: A foci mint inspiráció

Jöjjenek a dalok magáról a „gyönyörű játékról". Örömmel jelenthetjük, hogy magyar énekessel folytatjuk: Ihász Gábor 1978-ban énekelt gyerekkori nagy szerelméről, a labdáról meg a játékról. A tragikusan fiatalon, 42 évesen elhunyt énekes maga is ígéretes labdarúgó volt, az ifiválogatottba is bekerült, de szívproblémái miatt fel kellett hagynia a futballal. Testvére, Ihász Kálmán a Vasas legendás(an kemény) bekkje volt - a tokiói olimpiai bajnok magyar csapat tagja, négyszeres magyar bajnok. Ha már magyarokról van szó, nem lehet kihagyni a Hobo Blues Bandet sem - végtére is az ő munkásságuk révén még több zenehallgatóban rögzült, hogy 4:2 a félidőben, a végén 6:3.

Két szám következik Afrikából: a zimbabwei Real Sounds egy nagy helyi rangadót dolgozott fel a Tornados vs. Dynamos (3-3) című, kis híján negyedórás számában. Az Afrikai Nemzetek Kupájára tökéletes aláfestés lehet, csakúgy, mint a TKZee és a dél-afrikai válogatott csatára, Benni McCarthy 1998-as közös produkciója, a Shibobo, mely a kötényadás szépségét énekli meg, kwaito stílusban, súlyosbítva a Final Countdown témájával. A szám népszerűségére jellemző, hogy ez lett minden idők leggyorsabban fogyó dél-afrikai kislemeze, és ezt a státust a mai napig őrzi.

Hogy az Egyesült Államok se maradjon ki, jöjjön a The Rugburns: ugyan az együttes alighanem az amerikaifociról énekelt (Football Tonight), a mondanivaló a labdarúgásra is érvényes lehet - az asszony lépjen le a barátnőivel, adjon sört, mert este foci lesz a tévében!

Az I, Ludicrous a nyolcvanas évek közepén három angol futballpályát hasonlított össze (Three English Football Grounds), a The Dent (Millwall), a Craven Cottage-et (Fulham) és a Burnden Parkot (Bolton), lényegre törő információkkal - például mennyi a sör a stadionokban. A duónak szól száma az örök kispados játékosokról (Bring On The Substitute), és a szurkolók ódájának számító We Stand Around is népszerű lett. Egyik elborult napjukon ráadásul írtak a skót amatőrligáról (The Highland League) is, alighanem ez a világ egyetlen megzenésített (nagyon) alacsony osztályú bajnoksága.

Skóciában maradva, az edinburgh-i Proclaimers tagjai Hibernian-bérletesek, így aztán az idegenbeli túrákról szereztek is egy dalt a The Joyful Kilmarnock Blues címmel.

Olaszország egyik legnépszerűbb előadója, Luciano Ligabue a játék ritkán megénekelt hőseit, a védekező középpályásokat öntötte dalba Una Vita Da Mediano címmel, melyet az 1982-es világbajnok squadra azzurra kulcsemberének, Gabriele Orialinak dedikált. Az olasz futball defenzív vonásait minden adandó alkalommal kidomborítók elmondhatják: nem véletlen, hogy nem a csatárokról írt…

A végére marad a romantika: a Serious Drinking ska/punkbanda Love On The Terraces címmel a nyolcvanas évek elején perdítette táncra a futballbarátokat, az énekes és a Sharon nevű skinhead szurkolólány történetével. Mert hogy a lelátón is van szerelem első látásra.

Modern magyar foci dalok: Bon Voyage Fesztivál (2016)

2016. május. A magyar válogatott 44 év után jutott ki ismét Európa-bajnokságra, és 30 évvel járunk a legutóbbi olyan labdarúgó világesemény után, amelyen nemzeti csapatunk is érdekelt volt. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a novemberi pótselejtezők után a magyar labdarúgás új fejezete kezdődött meg, amit a pályán kívül is érdemes megünnepelni.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a könnyűzene krémjével karöltve hozta tető alá azt a koncertet, amely egyben útravalóul is szolgál majd a magyar válogatott számára a júniusi kontinensviadal előtt. A népszerű hazai zenészek bevonásával létrehozott projekt két részből áll, a ’Soproni bemutatja: Bon Voyage, Válogatott Dalok Utazáshoz’ című CD-megjelenésből, amelyen a magyar könnyűzene nagyjai adják meg a szurkolói hangulatot, valamint egy nagyszabású koncertből, amelynek a Budapest Park ad otthont május 22-én, vasárnap 16.00 órától. A koncerten a CD-n zenélő előadók nagy része fellép, és természetesen ott lesznek a magyar válogatott tagjai is, akik két nappal korábban Elefántcsontpart ellen lépnek pályára, és a felkészülés utolsó fázisa előtti szabad hétvégéjük egyik estéjét töltik majd együtt a szurkolókkal.

Az album csütörtöki bemutatóján Sztancsik Tamás projektvezető felvezetését követően a jelenlévők félperces részleteket hallgathattak meg zeneszámokból. A felkért zenekarok szurkolói rigmusok feldolgozásával, sporthoz kötődő régi és aktuális slágerek átirataival, a labdarúgásban népszerű dalokkal, valamint a válogatott kedvenceinek újraértelmezésével jelentkeznek, így többféle zenei stílus közül választhatják ki kedvenceiket a szurkolók. Közreműködnek olyan sztárok, mint például az Irie Maffia, a Punnany Massif, a Brains, a PASO vagy éppen az Ocho Macho, és 15 év után újra összeáll a Soho Party is, hogy előadja a szurkolók által újra felkapott „Az Éjjel soha nem érhet véget” című slágert a 90’-es évekből.

Foci dalok szövegrészletek

Néhány emlékezetes szövegrészlet a focis dalokból:

• „Amint vasárnap sétálgattam, láttam a Királynőt focizni a srácokkal a glasgow-i gyepen, csodás gólokat lőtt a másik csapat kapitánya, mire a Királynő rendőrt hívott, és lecsukatta." (My Johnny Lad, skót népdal). Mint láthatjuk, a hatalomellenesség is hamar megjelent.
• „Milyen szülei vannak annak, aki annyira romlott, hogy aláír ehhez a szaros klubhoz." (Die Toten Hosen: Bayern). A Bayern-szurkolóktól ezúttal is elnézést, a többiek meg énekeljék.
• „Dusan, Dusan, Dusan, Dusan, Húzz Belgrádba!, Dusan, Dusan, Dusan, Dusan, Vissza Jugóba!" (Zebra Tracks: Dusan Bajevic). Egyértelmű üzenet.
• „Egy nulla oda, ötödik perc, Ha még egyszer így néz rám, kinyírom, Nem mosolyogna így, ha egy baseballütővel kiverném a fogait" (First Offence: The Football Song) A huligánnak is dalból van a lelke.
• „Egyszer szerzett egy Dukla Praha idegenbeli mezt a nagybácsijától, akinek sportboltja volt, és félretette neki." (Half Man Half Biscuit: All I Want For Christmas Is A Dukla Praha Away Kit) Pedig nem is árusítják a kommunista rendszer kedvenc csapatának számító Dukla idegenbeli mezé.

tags: #regi #foci #zene

Népszerű bejegyzések:

• Jegyfoglalás a DVSC mérkőzésekre
• Tudj meg többet a Barcelona új 10-eséről, Lamine Yamalról
• Tudjon meg többet Breznay Gáborról
• Futball szoftverek elemzésre és edzéstervezésre
• tudj meg többet a Chelsea mezszámainak alakulásáról