Gödöllői Röplabda Club

Rónay Tamás és a magyar labdarúgás legendás története

2026.06.19

Van-e még egyáltalán magyar foci? Hallani-e még a külvárosi grundokon azt a mennyei dobzenét, mely mágnesként vonz magához öreget és fiatalt? Megtelnek-e még egyszer az öreg lelátók lelkes és hozzáértő szurkolókkal? Lesznek-e még, akik úgy idézik a mi éveinket, mint legendás korszakot, tehetségek termőjét, nevelőjét? Elindulnak-e a játékosszerzők, akiknek a szíve is olyan színű, mint kedvenc csapatuké, hogy megnézzék, mit tudnak a fiatalok? Teremnek-e költők, mint hajdanán, hogy ódákat írjanak egy ballábas, hálószaggató lövésről?

Ezekkel a kérdésekkel találja szemben magát e könyv olvasója. Rónay Tamás voltaképpen a magyar labdarúgás képekkel illusztrált történetét írta meg, s mint annak igazi rajongója - s ki nem az, aki csak egyszer is látta Puskásékat a pályán? - azt sugallja: van remény. Hogy a reményből valóság lehessen, ahhoz úgy kellene tudni játszani, mint e könyv mára legendák világába átlépő hősei. Olyan hűséggel és szeretettel kellene űzni e sportágat, mint ők tették fénykorukban.

A magyar labdarúgás hajnala

Már csak ezért is érdemes legalább röviden végigtekinteni a magyar foci történetét. Mert természetesen történelme van, a századot beragyogó és megszépítő diadalokkal és mohácsi csatavesztésekkel.

Pontosabban nem indult, inkább vánszorgott. Ma már legendák ködébe vész, ki ismertette meg a futballt a fővárosi fiatalokkal. Az egyik történet szerint Stobbe Ferenc volt az, aki a Millenárison a kerékpárosok közé hajította az első bőrlabdát és arra buzdította őket, hogy rúgják, ahogy csak tudják. A Nemzeti Sportban azonban a régi „ferencjóskás” Nagy Orbán úgy emlékezett vissza a kezdetekre, hogy a főgimnázium tanulói már 1893-ban megismerkedtek a játékkal, tehát négy évvel korábban az előbb elmondottnál. Szafka Manó hozatta az első labdát Londonból. A tornatanár ugrómércékből állított föl kapukat, s ezek között kezdődött az „angol labdázás”, amely egészen addig kézzel folyt, amíg le nem fordították a szabályokat, amelyékből kiderült, hogy a labdát rúgni kell.

A magyar labdarúgás korai évei

Azt a változatot sem cáfolta meg senki, hogy az első igazi labdát Löwenrosen Károly hozta haza Angliából, s ő rendezte a Pékerdőben - a mai Hungária körúton, körülbelül az MTK pálya helyén - az első meccset. A Rókus Kórház alkalmazottjai állítólag 3:0-ra győzedelmeskedtek a Főműhely vasutasai ellen. A küzdelem negyedóráig tartott, ekkorra hárman törték lábukat. Az éktelen haragra gerjedt hitvesek halálra keresték a játék kitalálóját, majd mivel nem lelték, a labdán töltötték ki haragjukat. Boross Mihály naplója szerint az első garnitúra dressz Berlinből érkezett a millennium évében és kék-fehér volt. A csapatok, a BTC és a műegyetemisták egyenlőtlen harcot vívtak, mert előbbieknél játszott a remekül „dribliző”, azaz cselező Ray, akinek első lövését véletlenül (ijedtében behunyta a szemét, de a lövés mellen találta) hárította Boross, aki később rájött, hogy okosabb nyitott szemmel figyelni a labda útját. Senki sem gondolta akkoriban, hogy az angol labdázás, majd a későbbi futball ilyen népszerű lesz.

A labdarúgás kultusza Magyarországon

Hazánkban ma is a legkedveltebb sportág, s hiába szállítják kitűnő sportolóink aranyérmeiket más sportágakban, az emberek java része először mindig a labdarúgással kapcsolatos híreket, tudósításokat olvassa, s a szurkolók legalább annyira értenek a játékhoz, mint az edzők és a mindenkori szövetségi kapitány, a sportújságírókról nem is szólva, akiket csapatuk veresége után a nemzeti erkölcs megrontóinak neveznek. Egy átlagos magyar szurkoló lényegesen jobban ismeri kedvenc csapatának összeállítását, sokkal tájékozottabb a labdarúgás műhelytitkaiban, mint országa gazdasági és politikai életében.

A szurkolók elüldözik Mbappét Madridból? | ¿Qué Pasa? | S02E39

A meccsre kimegy, a szavazásra nem feltétlenül. Tudja, ki a szövetségi kapitány, akit átkozni kell, de zavarba jön, ha miniszterek vagy akár saját polgármestere nevét kérdezik tőle. A médiumok testközelbe hozzák a játékot és a sztárokat, akiket sokkal jobban menedzselnek, mint a tudósokat, művészeket és politikusokat. Ez ma világjelenség.

Modern magyar focimérkőzés a lelátón

tags: #ronay #tamas #a #magyar #foci #legendaja

Népszerű bejegyzések:

GRC